Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-01 / 25. szám

ELLENZÉK 1014 február L se liiwm mi wmrrrr1; Török lapok Mazgya rorsság em berbará í t tevékenységéről Í97t-ftnbulból: jelenti az MTI: A tó­rák lapok közük, hogy Magyar-ország nagy erőfeszítéseket tesz más nern- zeirk- ínségének 'enyhítésére. Ki eme ].ik a török lapok, hogy Magyar-ország — noha maga is korlátozásokat veze­tett, be év?'jelentős külföldi kötelezett­ségei is va nnak — igen nagymérték - ben igyekszik másokon segíteni és jelentős menti y isiég- i i élei rn i sfccmt ■' éa gyógyszert szállít emberbaráti ala­pon más országoknak. Téi virai văii ás Roosevelt és Rant ires között Washingtonból jelenti a Búd. Tud-: Ramirez argentin mi neszt eredniük táviratot intézett Roosevelt elnök­höz, amelyben hangsúlyozza, hogy a tengellyel való diplomáciai kapcsol &- tok megszakítása nem csupán Argen­tina érdekében, hanem a nyugati félteke védelme érdekében', történt. Ramirez biztosit ott a Hops;? v-eltet, el­tökélt, szándéka, bogy mind' szoro­sabb baráti kapcsolatokat létesítsen Argentína és az Egyesült Áll amok között. Roosevelt válaszában a itöbbi között a következőket irta: „Különös örömömre szolgát, hogy Argentina, hangsúlyozza eltökélt szándékát, hogy részit vesz teljes mértékben kon - 1 inensüuk védőimében. Réthely Ödön jubilál A népszerű művész holnap ünnepli színészi pályájának harmincötödik évfordulóját KOLOZSVÁR, február i. Réthely Ötlön a kolozsvári Nemzeti Színház örökös tagja, holnap a Szökött katona előadásán ünnepli színészi működésének harmincöréves jubdeu- mát. Ezen a jubileumon nagyérdemű művé­szünkkel együtt résztvesz nemcsak Kolozs­vár. de túlzás nélkül mondhatni, egó-z Er­dély régi és mai szinházkedvelő, s az erdélyi magyar színi kultúráért lelkesedő közönségé. De jelentős stáció ez a harmincötévé» évfor­duló elsősorban a művész életében, aki — ma már meg Lehet állapítani róla — mint j v.agy elődjei közül annyian mások, például Sz.entgyörgyi István, szintén idegenből került Kolozsvárra, hogy többé soha el ne váljon Kolozsvártól és Erdélytől. Ebből a harmincöt évből huszonkilencet töltött Réthely Ödön Kolozsváron, s Szent- györgyi István, Varady Miklós es l och Elek elhunyta után ma már egyetlen elő tagja a regi ,,nagy gárdának", amelynek ha­gyományait ma ois híven őrzi a színpadon és egyéni életformájában egyaránt. Sok minden változott azóta, mióta Réthely letelepedett nálunk, hogy soha többé el ne hagyja Ko­lozsvárt. Megérte azt a fényes korszakot, amelynek emlékezetét ma már szinte pedagó­giai célzattal használjuk ka. a mai nemzedék és az-eljövendők serkentésére, megérte a ha­nyatlást, s a kisebbségi idők terhei alatt nö­vekvő pálma szépségét. Egyetlen egy idény kivételével jubiláns művészünk kivette ré­szét a kisebbségbe lökött magyar színészet küzdelmeiből is. Soha nem hátrált, nem adta fel elveit, s nem igazodott uj szempontok­hoz, csak amelyeknek tiszteletében pályája kezdetén a legnagyobbak szárnyai: alatt kifej­lődött. Az az egyetlen esztendő is nem az ő hibájából esett kj működésének évei közül. Annakidején neki is csak fájdalmat okozom... I0Ö4 szerep * .« A harmincöt esztendő színes és változatos eseményeiről számol be most szerény rövidJ seggel a jubiláns művész. — 1908-ban vegezţem az akadémiát. Sza­bados László kassai direktor hivott a társu­latához. Kassán négy évet -töltöttem, s ját­szottam az alatt mindent: voltam bonvivant, operaénekes nép színműén ekes és ha kellett, drámai szülész. Akkorában még mindent egy­forma kedvvel játszottam és csak később jöt­tem rá, hogy mennyire hibás volt ez az el­indulás. Azóta rájöttem, hogy jobb egy sze­repkörben rossznak lenni, mint több szerep­körbt-n jónak. A többi állomásom, 1915-íg", amíg Kolozsvárra kerültem, Győn, Székesfe­hérvár és Szabadka volt. Azután Kolozsvár következett. . . — Huszonkileneéves kolozsvári működésem alatt — mondja lassan, emlékezve Réthely Ödön — én és Kolozsvár, különösen annak régi közönsége, ügy összeforrottunk, hogy mint eddig ma sem, sőt ma még kevésbé kí­vánkozom el innen. Aki ismeri itteni munká­mat s e hosszú idő alatt a közönségnek irán­tam -sokszor és sokféleképpen megnyilvánult szeremét, az nem is csodálkozik ezen. Szerepeire kerül a sor. Feltesszük a kér­dést; hányszor és milyen szerepeket játszott máig?-—52 operaszerepet, 527 Operette és énekes vígjátéki szerepet, 464 prózait játszottam. Felléptem ezenkívül 71 népszínműben és ma­gyar daljátékban, összesen tehát to.138 elő­adáson 1094 szerepet alakítottam. S meg kell mondanom,. hogy soha. még a kisujjamat ‘ sem mozdítottam annak érdekében hogy Bu­dapestre kerüljek. Először is azért, mert véle­ményem szerint nemcsak oda keli jó színész, másodsorban pedig azért, mert a fővárosban . csak éneke® vagy prózai színész lehettem | volna, már pedig én mindkettő akartam lenni. Harmadszor; mert utálom a könyökléstL ami nélkül aligha boldogultam volna, különösen az első időkben. — Kolozsváron, s a kolozsvári színháznál megtaláltam mindazt, amiért születtem, s ez elég volt arra, hogy jól erezzem magam. Természetesen voltak idők és emberek is, amelyekre, illetve akikre talán nem szívesen emlékszem vissza, de ezek az idők, hála Is­tennek elmúltak már . . . Tamássy méltó utóda —- Melyek voltak pályafutásának legérde­kesebb epizódjai? — Kolozsvári pályafutásomnak különösen három epizódjára emlékszem most vissza, s úgy érzem, jogosan lehetek ezekre büszke. A megszállás első éveiben történt, hogy ittjárt Hekay Nándor, az Országos Színészegye­sület főtitkára. Itt töltött néhány napot s megnézett egy csomó előadást. Néhány év múlva a budapesti rádióban előadásban szá­molt be itteni látogatásiról és élményedről!, s szólott többek közt rólam is oly melegséggel, s annyi elismeréssel, hogy valahányszor em­lékszem rá, elfog a meghatódd®. — László Andor szánéiszkoilégámnak éd'es­ÍW< 3 A CORVIN U <1 M ÜSORA §CÍ3 lé film megte­li in téne exa l; 16 éven fe 1 ü i i e li­tt e h van e n­g ed é l y e % v e !! öz a fim uralja hónapok ófa a budapesti premier mozik műsorai! Főszereplők: Forintos Mátyás— Páger Antal Öreg n.ölnir —■ — Som.lay Artur Piros Katinka------Sulyok Mária Anna — — — — Szellay Alice Bohóc----------— Makiáry Zoltán Csaposlány — Vaszary Piri Frici- a prímás — Fáy Béla Dara > Mihály — Mihályffy Béla Katinka udvarlója - Petites Sándor Szünet elű't Magyar és Európa vi­lágfi iradó. Pontos ke dés: negyed 4, negyed 6, negyed 8-kor. Minden vasárnap és ünnepnap d. e. 11 és déli 1 órakor is matiné. Nagyothal­lók részére díjtalan fejhallgató. — Adandó ■ jegyelővétel 11—1-ig és dhután. — Jegyrendelést telefonon nem fogadunk el. atyja neves orvos volt. Egyszer fiának meglá­togatására Kolozsvárra jött, itt töltött néhány hetet. Történetesen a műsor úgy alakult, hogy a Mézeskalács-ot. a Süt a nap-ot, a Csikós-1, a Cigány-1 s a Falu rosszá-1 játszottuk. S miodenikbeu én voltam a hős. Elutazása előtt bejött az üteg ur az öltözőmbe és azt mondta: öregember vagyok, s én még 1 áll­tam a nagy Tamássy Józsefet,, minden nép­színmű énekesek királyát,. Blahártéval együtt játszani', de azóta sem láttam olyan kedvem­re való paraszithőst, mint amilyen öcsémuram! Csak ezt akartam megköszönni, ezért zavar­tam! —- A harmadik eset, amire most hlrtele1- nében visszaemlékezem, a következő volt. Annakidején a rádió Tamássy József emlék­estet rendezett, melyen a nagy művészről Dicró: Mór, a Farkas-utcai színház és ké­sőbb a Vígszínház nagynevű igazgatója ol­vasott fel. Előadását ezekkel a szavakkal fe­jezte be: Ma már csak egy méltó utóda van Tamássynak. S az az elszakított Erdélyben élő Réthely Ödön . . . — Remélem, nem véli senki kérkedésnek. ha kérdésére — bár nem ,,előre megfontolt szándékkal“ tettem — ezeket a nekem oly­annyira kedves eseteket meséltem el, s még hozzáteszem azt is, hogy: büszák- vagyok rájuk! —• Mint népSzinmü-szinesznek és éneked­nek. mi a véleménye a népszínművek mos­tani háttérbe szorulásáról? — Bizony, nekem az a véleményem, hogy nem tartható okos embernek, alti a népszín­művet lebecsüli vagy éppeji szidja, mert ez­zel a tájékozatlanok előtt olyan értékünknél: a tekintélyét rontja, amellyel voltaképpen egyedül csak mi büszkélkedhetünk s ame­lyet feleleveníteni, sőt fejleszteni kellene, nem eltemetni! Ezeket mondja a jubiláló Réthely Ödön, akinek csendes polgár: egyéniségét elemezve, egy ismert régi kijelentése jut eszünkbe: , Nem voltam nappali színész*', mondta egy-, szer egv társaságban. Szerettem, ha becsületes emberként tiszteltek a magánéletben 1» . . . Ez Réthely Ödön. Művész és tisztes pol­gár, iaki művész és polgár mivoltára egy­aránt bibéké és kényes . . . ión) Százezer pengő kártérítést követel a Casino-m&ziiói a meggyilkolt Bökil Teréz édesapja Statáriális bíróság Ítélkezik Fekete Béla teteti NAGYVÁRAD, február 1. Tudósí­tónk jelenti: Rökfi Sándor, a meg­gyilkolt Bökfi Teréz ‘édesapja megbí­zási adott Réti nagyváradi ügyvéd­nek, indítson pert a nagy váradi Ca- sino-mozi kft. ellen és 100.000 pengői követel a mozitól azon a címen, hagy jegyszedőnek Fekete Béla személyé­ben büntetett előéletű embert alklal- mazíak. Az ügyvédek a megbízást elvállalták. Jogászkörökben terimé- isizetesgn máris, élénk vita. tárgya a ímegindiiandó per. ** A gyilkosság ügyében még folyó vizsgálattal összefügg az az értesít,-N, amelyet a nagyváradi rendőrség kül­dött a debreceni rendőrségnek. Meg­állapították ugyanis, hogy Bökfi Te­réz szoros kapcsolatát tar totót fenn egy debreceni leánnyal és azt. remél­ték, hegy a leány kihallgatásával ér­tékes adatokhoz fognak jutni. Budai Teréz, a meggyilkolt leány deine cerii barátnője1 azonban Fekete*5 Béláról semmit sem tudodt, nóíia Bökfi Teréz leveleiben sohasem irt. A tragikus sorsú leány feltűnően fejlett volt korához képest. Színésznő akart lenni és igen kalandos terveket szőtt. Egyideig azzal a tervvel is fog­lalkozott, bogy Németországba óta-- zik édesapjához és ott vállal munkát. Édesapja ugyanis hosszabb ideje kint volt és a borzalmas gyilkosság felfe­dezése előtt egy héttel tért. csak vissza X agy vára d t a. Fekete Bélát hétfőn délután is ki­hallgatták. Több tárgyi bizonyíték­kal összefüggésben néhány kérdést kel! tisztázni még. A leány re ti kül jé- vel együtt eltűnt 50 pengő és azóta sem a cipő, sem a harisnya, sem a. rózsaszínű nadrág nem került elő. Te,kin tettel, hogy a gyilkosság az el­sötétítés ideje alatt történt. Fekete. Béla felett statáriális bíróság ítélke­zik, még abban az esetben is, ha a leány halálának körülménye nem tisztázódnék világosan, illetve nem állapíthatnák meg teljes bizonyos­sággal, hogy fulladás okozta-e halá­lán, vagy szivbénulás, amint azt Fe­kete Béla állandóan hangoztatja é* b izonyi t a-ni igyekezik. 9$ AilA-lftyA Utvíd—utcck MICZI GYULA muzsikát ! matar

Next

/
Thumbnails
Contents