Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-14 / 10. szám

' r* 19 4 4 január 14, ELLENZÉK Végh Jő**eft j,7,dUk «- Uwek" Áldtozatkóseségirőil é» felelősségvállalás­ról számol be a „Téttpk-‘tervek“ elmen mega éterit kiadvány, amely a Kállay- , ' kormány 1942 okitóber 1. ée 1943 szep­tember 30. közötti munkásság át ismerteti. A rendkívüli érdekes beszámoló hü képet nyújt Q1 magyar politikai és gazdasági' életről. Nagy szavak helyett tényekről számol be, amelyek azt bizonyítják, hogy hazánkban- a világégés kellős közepén sem szünetelt az épiito munka. Megőriz­tük az alkotmányos vonalat és politikán­kat most iş ezeréves történelmi múltúnk szelleméiben irányítja kormányzatunk. A kiadvány bevezetőjében megállapít­ja, hogy a magl/ar politika rrúovya- ma is változat lan, a gyakorlati élet területén azonban a háboríts viszonyok következté­ben szükségszerűen mégis alapvető vál­tozások keletkeztek be. Szigorúbb veze­tés és irányítás érvényesül ma a gazda­sági életben, éppen úgy, mint a politiká­ban. és az erősebb, hatásosabb hatalmi eszközök alkalmazása nagy munkatöbb­letet követel az egész hivatalos gépezet­től. Ezt az áldozatos munkát a nemzeti öntudat teljességével végzi a tisztviselői kar. amelyet az egész magyar társadalom példás megértéssel és őrhegyei mézét tség- gel támogat munkájában. A köziéi ké.tszáztol'tdalas kötet a továb­biakban adatszerűén felsorolja a kor­mány zat műnk áss ág áit, terveit és eredmé­nyeit. KÜ! politikánkkal kapcsolatosai! megállapítja, hogy Magyarország a bol- ■ sétvizmus elleni harcban igen súlyos áldo­zatokat hozott és újabb bizonyságot tett az európai szolidaritás komoly átért iáé­ról, amely a magyar nemzetet és .politi­káját mindenkor áthatotta. A nemzeti lé­tünk és az európai kultúra fenntartásáért folytatott küzdelemben Magyarország to­vábbra is becsülettel helytáll. A magyar külpolitika mindig őszintén törekszik ar­ra, hogy a jóviszonyt biztosítsa és a kons­truktiv együttműködés lehetőségeit ki­építse minden jószúndéku állammal, kü­lönösen pedig szomszédaival. A magyar honvédért minden áldozatot meghozott a kormányzat és a társadalom áldozatvállalása. Korszerűsítették a téli felszerelést., a pénzi 1 fetékekei felemelték, a szociális hadigondozást .tökéletesítették és az- állami gépezet teljes odaadással lát­ta el a hadiba vonultak és hozzátartozóik érdek védelmét. A következő fejezetben az általános gazdaságpolitikát és az adóztatást ismer­teti a kiadvány. Az általános gazdaságpo­litika. az irányított yqzdólkodáb eszkö­zeivel biztosítja az államháztartás egyen­súlyát. Mozgósítja az összes gazdasági erőket és intézkedéseivel a termelés fo­kozását mozdítja elő. Adópolitikánk min­denben támogatja a kormány gazdaság­politikáját. Adómentességeket és adóked­vezményeket nyújt a termelés fokozásá­ra, magasabb terhekkel sújtja a mai ne­héz időkben nem indokolt fogyasztást, különösen a fényüzésii cikkek vásárlását és különböző rendszabályoktkal hfercol az üzérkedés ellen. A mezőgazdaság uj adó* mentességelpet és adókedvezményeket kapott. Jelentős lépés volt adórendsze­rünk egyszerűsítése terén az állami pót- adók és pótlékok egyesítése. A háborús feladatok mellett a kormány előkészítet­te a békegazdáIkodósra való átmenetet is és erre is megtette a szükséges élőintéz- kedéseket. A kiadvány tárcák szerint ismerteti a kormányzat eredményeit. Fokozott fi­gyelmet kellett szentelni a közellátás biz­tosítására és a helyes árpolitikára. Ezzel kapcsolatosan történt meg a tisztviselői fizetéseknek, a munkabéreknek, valamint az ipari árak nők emelése. A mezőgazda­ság támogatására és fellendítésére min­den áldozatot meghozott' a kormány, A há&orus viszonyok között is olyan hatal­mas összegeket áldozott mezőgazdasági cé­lokra, amilyenekre békeévekben sem volt példa. A magyar iparoséit és a magyar iparért a rendkívüli viszonyok között fo­kozott mértékben szükség volt a kor­mányzat áldozathozatalára. Biztosítani kellett az ipar számára a megfelelő nyersanyagokat, az építőipart "pedig nagyarányú állami építkezésekkel támo­gatták. Nagyon fontos volt a kisipar és a házi ipar támogatása, amely a magyar kisexi szítén cááik ezreinek megélhetését biztosította. Munkásvédelem terén uj szociális jogszabályokat hoztak, amelyek jelenős mértékben javították a munkás­ság helyzetét. ", Belügyi és szociális vonalon a hasznos megvalósítások egész sorozatát hívta jólétre a kormányzat a közigazgatás appa­rátusának sikeres és hathatós közremű­ködésével A nemzet védie Imi propagau da felvette a harcot az ellenséges propagandával szemben. Az egész országra kiterjedő szervezetet hivott életre a közhangulat kutatására. Az élőszó propagandájában a nemzetvédelmi propagandám ittiszlter megkapta az ország minden jelentős tár­sadalmi egyesületének támogatását. A betű propagandáját sem hagyta figyel­men kívül és számos értékes kiadvánnyal helyes iránybarf tudta tartani a nemzet közhangulatát. A.z alkotó munkxi legfőbb bizonyítékai a közlekedésügyi megvalósítások, ame­lyek között első helyen ál)l a Székelyföld­nek az ország gazdasági életébe való be­kapok olása. A EJédá-Sberettfaivn közötti vasútvonal megépítése országos jelentő­ségű esemény volt és legfényesebben iga­zolta a világ előtt, hogy a magyar nem­zet a háború kellős közepén is példátlan áldozatokra képes. A kiadvány második' része az uj költ­ségvetést ismerteti, amely hiatmilliárd pengőt irányoz elő az 1944. év államház­tartására. Ä költségvetés egyes tételeire ézm> a helyen nem akarunk ismét kitérni, annak adatait az erdélyi olvasóközönség amúgy is ismeri a költségvetés parlamen­ti vitájából. Kortörténeti dokumentum a most megjelent kiadvány, amely bizal­mat és erőt önt a nemzetbe. Érdemes volt megjelentetni, miért az ufókor előtt is igazolni fogja, hogy sorsdöntő órákban, találja meg a legigbzfcibban. önmagát a magyar. (jtyuíü Uúlátd Rövid budapesti távirat jelenti, hogy egyik fővárosi helyőrségi kórhá.zban agy" hártyugyulladásban 58 eves korában meg­halt Ostenburg Gyula, a,ki valamikor, nagy szerepet játszott a magyar közélet­ben. Ostenburg, mint őrnagy, anna«.ide­jén a nyugatmagyarorszdgi ellenállás egyik vezetője és megszervezője volt. Kü­lönítményével hősiesen kivette részéi azokból a küzdelmekből, amelyekét a nyugati területek megvédése érdekeben folytatott u magyar kormányzat. Eleisor­sának alakulása később is történelmi ese­mények középpontjába állitotta. Károk/ ex-király m,ásodik hazatérési kísérlete nyj.-almával, mint őrnagy, elsőnek esl:ü­o.i t fel reá, aki zászlóalját test Őr zászló­aljjá nyilvánította. Az Ostenburg-zászló­alj kisérte a tragikus sorsú Károly király vonatát Budapestre. Károly ekkor ezre­dessé léptette elő. A puccskísérletek után Oste'nburg teljesen visszavonult u köz­élettől és évek óta semmit sem +adott rola a magyar közvélcnnény. Nehéz idők­ben férfias bátorsággal küzdött a magyar függetlenségért és ha később r— egyénisége politikai tévedésekbe is sodor­tál, mégis megérdemli, hogy meghatva emlkezzünk meg róla>, mert hazaszerete­tét a nyugatrnagyar'országi bevonulás idején tetteikkel bizonyította be, ICávÁUávi úf&átyobtasáh Különös indfttváinv foglalkoztatta a na­pokban a budapesti sajtót. A fővárosi vend ég! ált ói párosok legutóbbi gyűlésén egyik kávéházitulgjdonos azt indítványoz­ta, hogy a jösvőber**a káivéfcázak ne ren­deljenek lapokat, mert újság nélkül is I fenn tudják tartani magukat. A kávéházi újságolvasókról köteteket lehetne írni. „Típust“ jelent g kávéházi újságolvasó, akinek egvr tlen szórakozása, hogy a d 1- utárni fekete méh ott órákon át böngészi a lapokat és ha lehet, még azon melegé­ben megvitassa baráti körével az esemé­nyeket. Időszerűtlenebb indic-ány talán Sohasem hangzott el, mint a budapesti v e n d égi ős gyű lése n, a me ly termesze tcsen el is vetette a különös javaslatot. A ká­véházi újságolvasás kérdése a budapesti sajtónak alkalmat adott azonban arra, hogy ismertesse a társadalmi életben tör­tént változásokat. Ha ezeket a megjegy­zéseket olvassuk, azt érezzük, hogy or­szágszerte kicserélődött a vendéglők "S kávéházak közönsége. Az eddisi lármás, bölcseik ed ő Kávéházi Kon rádiók helyeit egyre jobban érvényesül a komoly közép­osztály előretörése. Azt is megállapítja-’ a budapesti lapok, hogy az ifjúság is job­ban érzi magát az úgynevezett szolid ká­véháziakban, mint a cigányzenéi; vendég­lőkben és a jövő nemzedék jelentős réte­gét ott lehel találni a kávéházi újságol­vasók között. Társadalmi korkép megraj­zolásába adtott alkalmat a budapesti ká­vés indítványa és ez a korrajz semmiesei- re sem tünteti fel rossz színben az uj ma­gyar társadalmat, amely nem annyira szórakozás ked.véért, hanem elsősorban az újságokért látogatja a kávéházakat. Igaz, hogy sok panasz is elhangzik az újságok miatt. Ezen azonban könnyű segíteni. A kávéházi árak egyáltalában nem állanak arányban az újságok árával. A kávésok tehát a közönség kedvéért könnyen hoz­hatnak egy kis áldozatot. Rendeljenek több lapot és nagyobb példányszámban. A kor igényeinek ez felel meg és sokkal jtbban állandósítja a kávéházak forgal­mát, mintha lapok nélkül, egyszerűen a ..fogyasztásra“ alapoznák üzletüket. R ooseveít ssásm itliárddoltáros 11 sérvei és megssavaxásátkérte L/tsszabonból jelenti az MTI: Mint a brit hírszolgálati iro-da Washingtonból je­lenti, Roosevelt elnök a kongresszusihoz, intézett évi üzenetében a győzelem ér­dekében százezetfmillió dolláros költségvetés ihegszaiiMizását kérte. Ez a hatalmas összeg az 1945. junius 13- án lejáró költségvetési év szövetségi ki­adásainak fedezésére szükséges. Roosevelt kijelentette, biztos abban, hogy az az idöszíak, amelyre a költségve­tés szól, válságos időszak lesz az Egye­sült Államok és az emberiség történel­mében s ez alatt 8£ időszak alatt döntő cselekményék-fognak történni a háború­ban. Miközben azonban ellenségeink teljes leverése felé haladunk — mondotta — elő kell készítetni a nemzetmek a békés munkám való ál állítás át is. Ez a kettős feladat a lényege a kormány programjának és igy a kettős feladatot tükrözi vissza a költségvetés is. Amint megnyerjük a korszerű háború esaköeeinek előállításáért vívott termelé­si csatát, mondja ezután az elnök üzene­te, az egész világén mindenütt’ a döntő akciók idősszakába lépünk. A haditermelésben már megszereztük az elsőbbséget* A termelés egymaga azonban még nem biztosit győzelmet, ezért küzdenünk kell, mégpedig keményen. Az amerikai mun­kateljesítmény felett érzett büszkeséggel mondhatom, hogy jól fel Vagyunk sze­relve az 1945-ös költségvetési évre, amely 18 hónap múlva végződik, a hábo­rús kiadásokat' 90.000 millió dollárban irányoztuk elő. Hangsúlyoznom kelt azonban, hogy ez az előirányzás csak kisérletszerü, mivel azon a feltételen alapul, hogy a háború még az 1945. évben is tartani fog. Katonai, termelési és pénzügyig terveink előkészítésénél azonban nem támaszkod­hatunk teljes biztonsággal egy korábbi győzelem reményére. Ha a háború tovább folyik majd valamennyi arcvonalon az 1945-ös kölfSgvetési évben is, vagy még tovább, fel leszünk készülve. Mi még mindig egyre jobban kiterjeszt­jük a háborús termelést, közben több mint 12 millió dollár értékű háborús szerződést kötöttünk. Fegyveres erőink nagyságát még egyre növeljük, de közben máris egymillió férfit és nőt mentettünk fel a háborús szolgálat alól. Állandó célkitűzésűnk; magas színvona­lon áüó nemzeti jövedelem és ennek megfelelően magas életszán vonal. Jelen­leg megbeszéléseket folytatunk az egye­sült nemzetek többi tagjaival, hogy ter­veket dolgozzunk ki a nemzetközi tőke értékálló, hosszú időre szóló beruházá­sokba való befekteţesere, a nemzetközi kereskedielem akadályainak elhárítására és a valuták értékének megszilárdítására. Az egyesült nemzetek állandó élelmezé­si és mezőgazdasági nemzetközi szerveze­tet akarnak kiépíteni, továbbá szoros együttműködést akarnak létrehozni a ten­geri és légi szállítások megkönnyítésére. A becslések szerint az államadóság 1944 junius 13-án 198.000 millió dollárt fog kitenni. Egy évvel később pedig 258.000 millió dollárt. Ez a háború kikerülhetetlen volt — fe­jezte be üzenetét Roosevelt. A béke útjá­ban álló akadályt azzal fogjuk eltávolí­tani. hogy elpusztítjuk a német és japán háborús gépezetet és tartós együttműkö­dést leteltünk az egyesült nemzetek kö­zött. A katonai győzelem azonban nem elegendő. Életmódunk nem lesz megvéd­ve eléggé addig, aíipg meg nem oldjuk második feladatunkért is: azt a gazdasá­gi újjáépítést, amelynek keretei közörtí minden dolgozni akaró helyet talál a ma­ga számára a termelő és teremtő mun­kában. Gőhbels cikke a háború jelentőségéről Berlinből jelenti a I>NB: Göbböl4 dr. birodalmi miniszter a Reich cí­mű heti folyóirat legaljább számúban •m egál l a pi t j a, hogy a huszadik évszázad a szárazföl­dek uj rendezésének jegyében áll- Száraz földünk a Némethi mda lom­nak létéért folytatott harca csupan vagy uj alakot talál, vagy pedig é háború után már csak játéklabda, lesz; az Európától idegen, vagy éppen Európaelleneis hatalmak kezében. A birodalmat éppen, ezért földrészünk életéért folytatott harcában ăz igazi európai vezetöhat alomnaik liehet te­kintem. Ha ezt a harcot feladjuk, vagy ép­pen elveszítjük, ezzel meg lenne pecsételve Európa sorsa. Ebben a háborúbaji valamivel több­ről van szó, mint a nagy világ hata­lomnak az európai hegemóniára irá­nyuló igényeiről. Arról van szó, váj­jon Európa és hasonló értelemben Ázsia, amelynek szárazföldi életéért Japán ugyanazt a harcöt vívja, egy sorba kerüljön Ámen kával, vagy Af- wJvávaiL Szárazán Idáink akár ameri­kai, akár bolsevista írifi 11 rációnak lenne kitéve, ez automat.ikusan meg­szüntetné azt, amit mi „európai“ fo­galommal Írunk körül. A miniszter ezután ismét hangoztatja, hogy Ang­liát e kilátások körében alig lehet megemlíteni. Anglia az európai egyensulypöliti- ka régi tételét követi és nem akar- ja belátni, hogy ezt a fejlődést már rég túlhaladta. , Aligha azt hi&zi, hogy tologat, holott tologatják. A brit birodalom eleve­nen rothad. Világos — Írja Göbbels dr. —, hogy az ilyen világra kiterje­dő mérkőzés, amelyben végül is a föld képét alapjában át akarják, ala­ki tűni, egyetlen csapással nem fejez­hető be. Az átalakulásoknak időre van szüksége és az emberek nem tudják tetszésük szerint idő előtt megszakítani. A német nép, ellensé­geivel ellentétben, teljes tudatában van a történelmileg keletkező dönté­se 1c egész bordereiének. A német nép nem ringatja magát ábrándokban. Isi csodál kozhatnék azon, hogy a mi­met népnek nehézzé teszek a győzel­met? Egy világ képe. nem változik meg fájdalmak és sebek nélkül. Ezek ma szenvedéseink, későbbi jövőbeli büszkeségeink lesznek. A nemzetnek ehhez elegendő ellenálló ereje van. A háború ma minden dologban ta-1 uitómesterünk és később még na­gyobb mértékben lesz, ha egyszer kiálltuk. Akkor számunkra egyre jobban el­veszti romboló jellegét es ismét a& lesz, ami a népek történelmében; mindig volt: lépés egy uj világba, amely könnyek és fájdalmak közti születik meg és amelyet az Öröm könnyeivel vesznek birtokba, mMsararaara ParketíeuM munkaiatokat ju- tftwstsaasBBaHsma lányosán válla!: id. LÖRÜVCZY JÓZSEFj lakás: Zánolya-tifca 14. szám., vagy SEBŐK • eukrslszda* .Mátyás király-tér 23. TeL r 19—50, wm» iramra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents