Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-14 / 10. szám

r T. t. E N 7 t K 1 4 i Január 1 i. Mihály láttzló írja: hogyan láttam az olasz összeomlást x. KOLOZSVÁR, január hó. 1943 július 19-én megtört-ént az, amit sokan hihetetlennek vv.lt. k: Roma első angolszász légibombát/ásu. t Ív. ennek a követkczanónyeit nézzük, szomorúan be­jgazolva látjuk azt, amit az angol lapok előzetesen irtuk, hogy ,,Rónia bombázá­sának a. morális hatása óriási lesz*' . . . Ezzel lélektani lag megérett a helyzet ar­ra. hogy megmozduljanak a fasizmus elő­lem erők. Ezen ü- napon ment végbe egyébkén-t a Duce és a Führer találka• zója is, amely kihatásaiban szintén fon­tos volt a későbbiek szempontjából. A vég kezdete ... A naplóm csak sántikál- va, fogyatékossal és dadogva tudja kö­vetni ezeket a valóban történelmi napo­kat: Róma első bombázása be retkeseit Julius 19. Hétfő, Róma borzalmas tör­ténelmi hétfője: bekövetkezett az Urbs ellen fenyegetőzve annyiszor bejelentett első légibombázás. Az angolszász ököl brutálisan lesújtott Róma fenséges arcá­ba. £~ volt a legnagyobb szabású légitá­madás, amelyet az angolszászok Olaszor­szág ellen intéztek. S ezt nemcsak Rómá­ban, hanem még hozzá a borzasztó színjá­ték közvetlen közelében kellett végigél­nem. Több bomba a tölünk egy villamos- megállónyira levő via Padova-n zuhant le és robbant fel. Az éjszakai nem alvástól kábultan, kó- válygó fejjel keltem fel és indultam el 11 óra felé a városba. A kialvatlanság­tól szédelgett ma mindenki Rómában és ronggyá tépett idegekkel várta a bekö- vétkezőket, mert. a mára virradó éjszaka három teljes órát megint a „ricovero“- ban töltöttünk. A légvédelmi ágyuk tü­zelitek s mi fel-felszaladva, a- kapualjból néztük a szétrobbanó gránátok félelmes tűzi játékát . . . Akkor még nem tudtuk, hogy az angol gépek (mert azok voltak, az amerikaiak mppal jönnek) megint röpcédulákat dobáltak le. amelyekben „sajnálattal“ bejelentik, hogy ,,pár napon belül“ bombázzák Rómát. Nos, a „pár nap“-ból másnap délelőtt lett . . . Olt ál­lottam a piazza Bologna-n, a 8-as „tram“ végállomásánál, hogy a városba menjek, amikor 11 óra után néhány perccel fel- üvöltöttek a légvédelmi szirénák A tér népsége, mint a hangyaboly mozdult meg erre s heves kézmozdulatokkal, szit­kozódva szaladt erre-arra. Az üzletek re­dőnyei nagy csattogással vágódtak le . . . Az olaszok, kivált itt délen, napjuk jóré­szét az utcán töltik. Ilyenkor déltájban pedig mindenki az utcán van ... Bő ara­tása van hát a halálnak abban a város- fertályban, amely éppen a „bombázási szőnyegbe“ esik . . . Ekkor azonban még nem gondoltam ilyesmire. A támadt első érzésem a bosszankodás volt, mert fon­tos elintéznivalóm lett volna a népmüve- lésügyi minisztériumban . . . Mire siető­sen tettem hazafelé néhány lépést, már megszólaltak a légvédelmi ágyuk s a via Michele di Lamdo-n levő házunk kapual­jában voltam, ataikor erős detonációk reszkettettek meg mindent . . . Fülem már annyira gyakorlott volt, hogy meg­különböztethettem az olasz légvédelmi ágyuk lövedékeinek robbanásától: Rómát bombázzák és ez a bombázás nagyarányú. Nérói láívány Riakjtan . verődött össze a ház népe a ,,ricovero‘‘-ban, amelynek a sötétjét csak egyetlen villanykörte gyér fénye világi- tattá- meg s ez is egyhamar kialudt . . . (Nyilván bomba találta el a vezetéket valahol.) Roppant sivalkodás; sok a gyer­mek, ezek nyügösködnek. Egy kövér ná­polyi nő, akinek kiskutyája hisztérikusan szokott ugatni minden szirénázásra, min­den tagjában remeg és sűrűn veti maga­ra a kereszteket. Nem is csoda, hiszen a légitámadások tucatjait élte át Nápoly­ban s előlük menekült — ide ... A rob­banások egyre erősebbek, gépfegyverro- pogásszerüen ismétlődnek, úgy, hogy a pincével szemközti folyosó bezárt üveg­ablaka, csörömpölve hull ki a keretéből s az lep meg minket, hogy a ház beomló törmelékeivel nem temet maga alá mlsáS- nyújónkat . . . Olykor valóságos gépfegy- v.erropogás verődik Le az óvóhelyre s za­ját ijesztően verik viss-za a falak ... Az amerikai repülők (mindenki rögtön tisz­tában van vele, hogy azok, „mert nappal jönnek“ . . .) nyilván a- künnrekedett és a ,,ricovero“-ba szaladó lakosságot gép­fegyverezik ... Már dél is elmúlt s még mindig tart a támadás hullá'ma. A félig kész ebéd ott a gázon . . . Ugyan kinek jutna az eszébe ilyenkor a-z evés? A gyermekeknek. Szegények rnrik, éhesek, j \ feleségem bâtlan felfele indul második I emeleti lakásunkba, búr izgatottan .'■/.ól­nak utána: Signora, ne mozduljon, na- I gyón veszélyes“ . . . Tíz pt'rc múlva már jön is vissza, kosárkában kenvér és gyü­mölcs, amelynek farkas ót vággyal esnek neki az apróságok. Egészen ross;An van, elsztjdült odafenn . . . Azt mondja, hogy az egész halár unk tele siirii füsttel, amely gá.szagú, köhögtél, fojtogat, az erkélyünk tele repeszdarabokkal s a márvány padló úgy remeg alatta, mintha földrengés rázná . . . Mintha kissé gyengülne a ta­rn Idás hevessége. Nehánvan férfiak fol- merésakedünk a kapualjiba . . . Borzasztó kép fogad: a júliusi hőségben izzó kat­lanná i'ált utca kísértetiesen néma, s tele repeszdarabbal.. . Fenn a gyönyörű min­dig kék római ég eltűntt s az egészet vastag, piszkosszürke füstfátyol bontja, amelynek a tömkelegéből hályogosan, megtörtén, a haldokló tekintetével hu­nyorog reánk a nap, mintha csak teljes napfogyatkozás, vagy méginkább: a vég­ítélet orrúja lenne... A via Michele di Lan do végén vonul a vasútvonal (Rómá­nak talán a legveszélyesebb pontja ez!), mögötte a szabadmező és háttérben az idekéklő a!bano-i hegyek, amelyeket most szintén csúnya fekete füst függö- nvöz el, amelyből néha égigérö lángnvel- vek piroslanak ki . . . Nérói látvány! Fel­nézek, s borzadva látom, hogy most húz el fejünk felett ékalakbav egy amerikai bombázó-raj .. . Olyan magasan szállnak a nehéz bombázó gépek, hogy a figyelő s/.oin a földről legfeljebb fceskena"y- sagunak latja őket . . . (Akkor még nem tudjuk, hogy 500 amerikai brymbázógcp hajtotta végre a támadást, s jó ez így, meri ennek a pun A a tudata sokakat mey- tébolyiton volna.) Valami tompa kábulat fog el mindenkit. Bizonyos fokon túl már érv'ók tlenek vagyunk az ujybb fájdal­mak, izgalmak iránt, s ez is a Gondvise­lés irgalmassága . . . Háromnegyed 3?kor fújják le a légi­riadót . . . Három és fél óráig tartott a Róma ellőni első légitámadás. Az utcára rohan mindenki. Mi is. Utász-szakasz vo­nul el a szerszámokkal, fé’ig letépett s lángoktól leperzselt ruhával. Tőlük tud­juk meg az első híreket: három vonalot a tipurtini pályaudvaron telibe találtak az amerikai gépek, s a menekülőket gép- fe/yverezték .'.. Fiatal házm es térnénk, Marianna, nkinek az ura katona, a fal­nak borulva zokog: A San Lorenzo“... Akkor hallom először, hogy a „San Lo­renzo fuori le mura“, Róma hét ősi bazi­likájának egyike, amelyet még Nagy Constantinus császár épített, elpusztult... A piazza Bologna-ról a füst ten gerben álló iierancri temetőt dermedten nézi mindenki . . . Hát a temetőt is? A „Citta Universitarul!“ — ordítja valo-ki . . . Mi, mi történt Róma modern építészeti büsz­keségével, az egyetemi várossal9 Sere- gestől rohannak az utcai kutakhoz vizet venni, mert a házakban nincs viz. . . De nincs gáz és nincs villany se. A villamo­sok se járnak ... Feltűnik XII. Fiús fehér alakja Magam sem tudom szinte, hogyan jutok el a bombázott ré-z szive, a San Lorenzo kö­zelébe. Szerencsére — ba ugyan ezt „szeren- j csenek“ lehet nevezni — közel lakunk hozzá. Amit látok; leírhatatlan. Az úttest járhatat­lan a törmeléktől, romoktól . . . Kifordított belsejü házak, forgácsokra szétzúzott kocsik, teherautók, felborított és összezúzott villamo­sok és autóbuszok lé pten-nyomon, megroncsolt emberi tetemek, döglött lovak, elviselhetetlen bűzt árasztva a délutáni hőségben ... A rom­halmaz felett ott terjeng a íojtoeató fekete füst s mélyről tompán segély kiáltások szivet- tépő jaja: „Aiu-lo!. . . Aiu-to!“ (Segítség!) Felületes becsléssel is ezrekre megy az áldo­zatok száma. Mondják, hogy csupán egyetlen HÍRADÓ J USA-tervek a világ felosztására Három nagy török napilap, a Vatan, Tasviri Efkiar és a Cumhuryet, címolda­lukon közük egy' anatóliai hirügynöikség tudósítását, amely ismerteti Johnson amerikai szenátor cikkét a világ háború utáni felosztásáról. Az amerikai szenátor szerint a világot — abban az esetben, ha a háborút az angolszászok nyerik meg — befolyási övezetekre osztják fel. A tervek szerint a balti államok, a Balkán északi része, Lengyelország, Csehszlovákia, Né­metország és Franciaország a Szovjet ha­táskörébe jutna; Norvégia. Hollandia, Belgium és ezek afrikai gyarmatai, a kö­zéptengeri országok: Spanyolország, Olaszország és Görögország angol kézre kerülne, Japánt visszaszorítanák eredeti szigeteire és ha Kína engedményeket tesz, értékes koncessziók birtokába jut. Keleten ezenkívül Anglia, az USA és a Szovjet bizonyosfajta kollektiv uraimat gyakorolnának. A török lapok Johnson cikkével kap­csolatban nem foglalnak állást. Eltűnt a berlini Lietzen-tó? Amerikai híradás számol be arról a nem mindennapi „természeti csodáról“ hogy Berlin belvárosának egyik legszebb tavát, a Lietzen- See-t a németek „eltüntették“. Természetesen ezt nem kell szószerint érteni — írja a iiew yorki „Victory“ ctmü képeslap —, mert hi- szent a Lietzen-Sees-t csupán egy hatalmas kötélhálóval fedték be. A háló felső részél vörös és zöld mezőkkel tarkították. A háló­nak a tó felett való kifeszitése kettős célt szolgál: a zöld mező és piros foltok nappali légitámadások alkalmával megtévesztik az el­lenséges repülőket tájékozódásukban, éjszaka pedig megakadályozza a holdfény visszatük­röződését, ami igen jó tájékozódási pontul szolgált eddig a támadó repülőknek. A tó környékén egyébként hatalmas feliratok tilt­ják el. halálbüntetés terhe alatt, fényképfel­vételek készítését, s ennek ellenére a „Victory“ szemfüles riportere több felvételt készített az ilymódon ,,eltüntetett“ Lietzen-See-ről. Lapja nagy gaudiummal közölte riportfelvételeit. bérház „ricovero“-jában, amelyet telitalálat ért, 4$o-en pusztultak benn ... A „San Lo­ra.zo"- még füstölög és csonka falakkal merc- dezik az égre . . . Az elpusztult bazilika előtt most tűnik lel XII. Pius pápa fehérreverendás aszkéta alakja. Pergamentszinü arca és reve­rendája szinte egybefolyik a pusztulásnak ebben a színskálájában, amely káprázó sze­mem elé vetül ... A „De profundis‘‘-t mond­ja. imádkozik a holtakért, majd kitárt karral fordul a sokaság felé . . . Mini cgv megriadt, halálrarémült nyáj a pásztorához menekül, úgy röifennek össze körűié mind. A tömeg belekapaszkodik a reverendájába, imádkozik, zokog. .,eviva“-zik, őrjöng és üvölt egyszerre: „Pace! Pa-ce! . . Payot — Pétainről A találó megállapításairól nevezetes René Payot, a Journal de Génévé íőszerkesztője. lapjaban az alabbi arcképet s egyben helyzet­képet adta az ősz Petain marsaiból; „Egyetlen európai államfő sem rendelkezik akkora törvényadta hatalommal, s egyben egyik sem olyan tehetetlen, mint Petain. El­méletben korlátlan és teljhatalmú — gyakor­latban akaratának legparányibb részét sem képes alkalmazni, mert -hiányzik kezéből a hatalom gyakorlásának elmaradhatatlan esz­köze; a fegyveres erő. Mi több: még lemon­dásának és visszavonulásának lehetősége sincs meg. mert nincs olyan munkatársa, akinek kezébe bizalommal helyezhetné törvényes ha­talmát. Európának a legnagyobb hatalommal felruházott államférfiuja, egyben a lcgtehe- tetlenebb is.** Egy kinai nyomdász teljesítménye Kri6ztu6 előtt 2852. esztendőben Fu-Si csá­szár ült a kínai trónon- A hagyomány szerint udvari krónikása, Thsziang-Hsze-nek tulajdo­nítják a régi kínai képírás rendszerét. E „betűk“ mindegyike leegyszerűsített rajza voií a használatban ■ lévő fogalmaknak. A még ma is használatban lévő kinai Írást Krisztus után a 4. század óta haszná’ják. A kinai nyelv szó­kincse aránylag kevés, s hogy színesebbé te­gyék, változatos hanglejtéssel ejtették ki sza­vaikat és különböző szójeggyel Írták le szá­mos változatát. Kezdetben a jelek száma ki­csiny volt. Kr. után 100-ban, a Hfu-Szin szó­tárban kb. 10.000, az V. században már 24.000, az 1716. esztendőben pedig már 42.000 szó­jegyet tartalmaztak a kinai* szótárak. Ez az oka pl. annak is, hogy az egyetemeken a ta­nítás csak úgy vo’t lehetséges, ha a tanár és tanítvány előtt a tananyag ki volt nyomtatva Ahol a beszéd csődöt mondott, ott az irás se­gített. Paul Hutchinson, Kina nyomdaiparára vo­natkozó érdekes könyvében kiszámította, hogy egy kinai nyomdásznak, mig egy oldalt elké­szített kéziszedéssel, napi harminc kilométert kellett megtennie . . . A régi Kína nagyra értékelte a nyomtatolt betűt, de ugyanakkor 'akósságának 98 száza­léka Írástudatlan volt. Gondoljuk csak şl: négyszázmillió ember közül háromszázkilenc- venmillió vak, pedig élő és ’átó szeme van . .. pooscvdt pilótái nay you jól célo/t.tí. A lapok el ő hangja a felháborodott düh: Attila, a barbár hun király úgymond im/afoidnlt Koma falai alól azonban az ,,IJ I világ" iívdizált barbár latban nem uh ennyi emberség .. . A gall Kremlit, 3 vi/iy/a Álam h, a vandal Gén ének é■ pruneUedt Lodskncchr-ve/:r mellé a/ .j'hök" Váró* pn /titói sorába oda lehetne :rn> Kom eh Churchill nevét is’... A KÜLÜGYMINISZTER TÁJÉKOZTATTA A KÜLÜGYI BIZOTTSÁGOT A KÜLÜGYI HELYZETRŐL BUDAPEST, január 14. (MTI.) Az országgyűlés kfepviselőházának kül­ügyi bizottsága csütörtökön délelőtt 10 ódakor vité? Teleki Mihály gróf elnölüésével ülésezett. Az ülésen megjelent Kállay Miklós miniszterel­nök s a kormány több tagja. Ghyczy Jenő külügyminiszter tájékoztatta a bizottságot az általános külpolitikai helyzetről. A tájékoztatót követ», a bizottsági tagok részéről elhangzót! felszólalásokra a külügyminiszter részletesen válaszolt. Ú>bb két ?ú yos baleset a síkos jarda miatt KOLOZSVÁR, január 14 A «iko€ járda misii tönénő balestek fovabbra ie napirenden van­nak. Az u'óbbi 24 órában ie ‘örtént két sú­lyosabb esel, az eg>ik a Mussoiini-uton, 1 másik a Honvéd utcában. Az egyik ba eßet ál­dozata Ka;~dbd 6i Albert, Mueso!ini-ut 45 szám alaUüakó nyugalmazot: vasú i fe ügyelő, ak' ha/.ofelé menet a síkos járdán megcsúszott s olyan «zerencs.kénül eseti a földre, hogv <a fején eu yuß 6eb***ü!é6t szenvede'i'. A menüik rés'e«:teiték eí*ő segélvben. A másik ba eset â dozata Józeef, Honvé-durca 59. 6zám alatt lakó 33 éves fodrász, aki ugyancsak a síkos járda ni*at'' e^e'4 le az utcán s a hom­lokán és aicán szenvedett súlyosabb sérülése két. Öt Í6 a mentők részesített k eÍ6Ő segély­ben. De ezen kivü‘ nem mu.ik el nap hogy kisebb-nagyobb zuzódásokkai és 6érü ésekke' ne jelentkezzenek többen Í6 a mentőállomá­son olyanok ak knek balesete a síkos járda m’att történt. Az egyre gyak-abban ismétlődő utcai bc/ese’ek mia f a rendőrség újból és nyomatékosan figyelmezteti a háztu'ajdono6C- kat és azokat a lakókat, akiknek lakrésze az utcai írómra es.k, hogy házuk ille ve lak­részük előtti síkos járdát hintsék be hamuvai, vagy íürészporral. Tojást osztanak KOLOZSVÁR, január 14 A Vásáríelügyelő- ség értesíti a kereskedőket és közönséget, hogy január 14 tői (péntektől! kezdődőleg az. A I. 26-os számú szelvényre szelvényenként 2 darab tojást adhainak ki a fogyasztóknak. Tojást további eladásra csak az a kereskedő kaphat, aiki pontosan és hiánytalanul elszá­molt, vagy elszámol a jegyekkel. Ismételten felszólítja a V ásá r í el ü gv el ősé g a kereskedőket, hogy az üres tojásos- és faromfiládákat mi­előbb szolgáltassák be, A e*taládbafo=(adásról szóló törvényjavaslatot tárgyalta az igazságügyi bizottság BUDAPEST, január 14. (MTI.) A felseház igazságügyi bizottsága csü'örtökön délelőtt Törekv Géza elnök';sével ülésezett- A kor­mányt Radocsay László igazságügyminiszler képviselte. A bizottság a családbafogadásrol és a tartásról va:ó gondoskodás előmozdításá­ról szóló javaslatot tárgyalta. Több feiszó'a- lásra az igazságügyminiszter válaszolt. A bi­zottság ezután az első és a második szakaszt módosításokkal elfogadta. * 10 ÜLÉSEZNEK A FELSŐHÁZ BIZOTT­SÁGAI. A Magyar Távirati Iroda jelen­ti: A felsődáz igazságügyi, közellátás- ügyi, valamint kereskedelemügyi és köz­lekedésügyi bizottsága január 13-án. csü­törtökön délelőtt Töreky Géza elnöklete alatt ülést tartott. A bizottság Angi/al Pál előadó büntetőjogi vonatkozásban is teljesen részletes előadásában tárgyaltai a nemzeti gazdálkodás rendjeit zBvaró egyes cselekmények szigorúbb büntetésé­ről szóló törvényjavaslatot. A felszólalok nagy számára való tekintettel a bizottság az ülést pénteken, január 14-én délelőtt 10 órakor folytatja. ISTÁLLÓTÜZ A KAJÁNTÓI-UTON. Csütörtökön a délelőm órákban tűz ütött ki özv. Jakab Ferencné Kajántói-ut 115. szám alatti lakős istállójában. A tűz helyszínére néhány perc múlva kivonultak a tüzokok. de akkor már az istálló tetőzete s az alatta fel­halmozott széna a tűz martaléka lett. A tűz­oltók erélyes munkája akadályozta meg a tűz továbbterjedését és lehetővé tette az istál­ló többi részének megmentését. Az anya gi kár azonban igy is több mint 25^0 pengő. A tűz keletkezési okának megállapítá­sára megindult a tűzvizsgálát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents