Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-13 / 9. szám

ELLENZÉK

Mégesvszer

„Halmon alkalmából^

Amikor — négy nappal ezelőtt, a friss A ncigoiie-él mennyel s a Hairrton-oanu Sággal lelkemben, a tegnap megjelent színházi vonatkozású elmélkedésemet papírra vetettem, sajnos, nem számoltam kellőképpen az emberi érzékenységgel (beleértve a magamét is) — de főleg elmulasztottam számot vetni t,r azzal a rendkívüli fontos ^ körülménnyel, miszerint egy szükebb hazánkbeli művész nek megdicsérése — vagy ba tetszik: ma* gasztalása, (méghozzá némely nefn itt nevelkedett, könnyen felkerekedő színész rovására) - milyen kínos problémájába vág bele egész közéletünknek. Egyelőre ^ azonban maradjunk meg a szinhaz világánál, , s hadd térjek vissza a tegnapi cikk lényegére, amely körülbelül ennyi: ,,Nagyjában

két müvésztipus van; az egyiket, ha tehetséges is, szerénysége vagy élhetetlensege megakadályozza a lendületes, ka meres haladásban, « hacsak valami szerencsés velct- len nem. segíti fényhez, örökre szürke epizódista marad; (a szerencsés véletlent néha egy uj színházi irányitó, igazgató, vagy rendező megjelenése is jelentheti.) Ezzel szemben a másik típus társaságias, kirivó „va- lasztékossággaE' öltözködő, simulékony jellegiénél fogva, mégha egyébként tehetség dolgában nem is különb a másiknál, különféle hatások eredményeképpen hamarább megkóstolhatja s gondtalanabbul élvezheti a dicsőség napsugarát ... Ez utóbbi típus hivatását nem a mult nagy színészei módján fogja fel, éppen ezért könnyebben hajlandó aze a helyet, amelyet neki a magyar szi- n ész sors kijelölt, előnyösebb anyagi feltételekért, magasabbra (egészen a mai magyar filmek tíztárgázsdjáig) Ívelő pálya lehetőségéért a budapestivel elcserélni; hogy ne legyek igaztalan, ide keli Írnom, ami most jutott eszembe: bizony, nem egy erdélyi művész tette meg 1940-ben ugyanezt az urat! De meglátjuk, művészetének ugyan mi haszna lesz belőle? Néha az elpályázások- ből az, elhagvctt közösségre — mint ahogy most, Halmon esetében is történt — jó is származhatik: az eltávozással keletkezett űrt a zavarba nem ejthetően bölcs vezetőségnek sikerül — ncha éppen ama fenti, visszavonuló típusból — mindnyájunk megelégedésére azonnal betölteni.

Végtelenül, s ami ennél is több : őszintén- sajnálom, hogy cikkem egyes kitételeit érdemes és közkedveltségnek Örvendő színészeink egyike-másika magára nézve sérelmesnek találta. Ezeket a művészeket, akiket különben személyszermt is ismerek és tisztelek, arra kérem, higyjék el, hogy amit uram, az ő színházuk, az ö tehetségük zavartalanabb kibomlása érdekében, s a mérsékelt talentum, a különféle művészi ferde- ségek rovására Írtam! Aki tehát magamagát tehetségesnek érzi, sőt, tehetségének jeleit aiz erdélyi közönséggel és a várossal való egyre melegebb kapcsolata is bizonyítja, az egyet se sóhajtson, vagy káromkodjék, . Főleg higyje el, mihelyt elolvasta, ami, itt következik: én nem annyira a nem- idevalósiság ellen, mint inkább a hivatás- tudat lazasága, a pesti színházi- és filmkon- jutiktura haldöglesztő zavarosában öles hálóval dolgozni kívánó, rosszbeszédü, mesterkélten játszó, j az erdélyi emberekkel, a'z erdélyi néppel semmi bensőséges kapcsolatot nem kereső, gyanúsan spleenes, kávéházas embertípus elmarasztalására szóltam. S nem utolsósorban — mitagadás— kitátottám a számat egy sokideig háttérben meghúzódó, az első nekijuílatott jelentős szerepben ex- celLáló miivész érdekében. Ez csak nem bűn?

Azoktól pedig, akik a doktori címnek művészi viszonylatban való használatáról tett megjegyzésemet esetleg rosszindulatu csipkelődésnek tartanák, — mielőtt a cim- és rangkórságnak ezt az újabb válfaját alaposabban megvizsgálnék — csak ennyit kérdezek; mit éreznének, ha egy napon ezt hallanák a rádióban: Következik a IX. sym- phonia; zenéjét, dr. Schiller szövegére szerzetté Beethoven Lajos. Vagy ha kezükbe kerülne egy francia regény, melynek szerzője dr. Duhamel Györgyként cégjegyezné magát; esetleg megpillantanák a könyvkirakatban az uj magyar elbeszélő művészet egyik korjelző müvét, a következő felirattal: Kocsik Szeptemberben, regény.

Irta dr. Németh László, (Az első pillanatban azt liármék, ugyebár, hogy az ismert íróval, Németh Lászlóval nem is azonos.)

Jól tudom, manapság közéletünk minden ágában éppen a békesség és az egyetértés a legfontosabb. Dehogyis akarok én valahol békességet bontani, háborúság magát elvetni! Sör, legszebb álmaim közé tartozik éppen egy békeséges, tiszta művészi erkölcsű, közös megbecsülésen, közös szeretetett épülő magyar színpadi kultúra létesü- lése. Sőt, azt a meggyőződésemet sem titkolom, hogy ezen a téren éppen a kolozsvári Nemzeti Színházat tartom alkalmasnak az előljárásra. Mert ahogy az irodalom képes itt különb közösségi élményt szerezni, mert ne voLna képes ugyanerre a színház? Erdélyben manapság nemigen leltet jjéldáyl Huxley uj táa‘adaloa^ernJ,életérŐl: hatalmas

, 1 * U január 13*.

_______________

tanulmányt írni — legalábbis nehezen, mert belső dolgainkkal vagyunk elfoglalva —- s nem lehet a világ sorsát, sein művészi, sem politikai alapon a kávéház ablakán ár intézni. A,művészek háborúsága pedig éppen séggel kaján luxus nálunk, a mai világban! Legyen a kolozsvári Nemzeti Színház továbbra is a művész-egyetértés, lelkes közös munkálkodás. elmélyülő dolgozás világító őrtornya! Ne azon az alapon tartsák számon, szeressék "'agy vessék meg egymást, hogy az egyik.erdélyi, a másik nem — hanem, hogy pehetséges-e. igaz művész-e avagy

rnmmmmMmmmmm—mmmmmmmmmmmKM1

magyarán megmondva; ripacs. A vezetőségről pe'd'.g feltételezem, hogy ezentúl is igyekszik majd gondoskodni a súrlódási felületek csökkentéséről s csak olyan uj elemeket fogad majd nemes hagyományokat őriző házába, akik sem mérsékelt tehetségükkel, sem mértéktelen ambíciójukkal nem fognak majd egyenetlenséget teremteni a megtalált bekecségben. S akkor aztán nem juthat eszébe semmiféle színházlátogatónak 1 a Percnyi—Hairponok küzdelmes sorsán j elmélkedni.

JÉKELY ZOLTÁN

Újabb vasúti szerencsétlenség "J" Spanyolországban

Személyvonatba rohant a gyorsvonal — 36 halottat és száznál több sebesültet emeltek ki a romok alól

VICHY, január 13. (DNB) A keddré vKadó éjszaka — mint Spanyolországból jelentik — Spanyolországban újból súlyos vasúti szerencsétlenség történt. Az Avila tartományban fekvő Arevalo íalu közelében a Madriból este elindult gyorsvonat San Sebastiant elhagyva összeütközöl! egy személyvonattal, amely Középspanyolország felé haladt. A/ összeütközés következtében több Ili. osztályú kocsi összetört. Á roncs-ok közül 9ö halott, továbbá száznál több részben súlyosan sebesült utast emellek ki. Azt hiszik, hogy a szerencsétlenséget a gyorsvonat fékjének elromlása okoz.ta. (MTI.)

í'égh József:

AmícSt évdeme# hni...

fätduäsudds

Figyelemreméltó határozatot: hozott a közelmúltban az EMGE háromszékvár megyei tagozatának választmányi illése. Azt javasolja, hogy feliratban forduljanak a földművelésügyi miniszterhez: a háború alatt tiltsa el a kereskedéssel foglalkozókat a . földvásárlástól, illetve csak azok számára engedélyezze a mezőgazdasági ingatlanok vásúriásáif. akik ténylegesen földműveléssel foglalkoznak. Szoonoru gyakorlati tapasztalatok indították az EMQE székelyföldi tagozatát e\rre a határozatra, Egyre aggasztóbb ugyanis az a tünet, ahogyan uz újgazdagok földhöz szeretnének jutni. Óriási összegeket kínálnak fel a mezőgazdasági ingatlanokért, hogy a tulajdonosokat eladásra csábítsák és igy fektessék be könnyen szerzett készpénzüket. Kétségtelen, hogy a hárőiniszé- ki határozat ellenkezik a szabadkéreske- delem és megkötöttség nélküli ingatlanforgalom elveivel. Mégis országszerte nagy visszhangot keltett és általános helyesléssel találkozott. Az egyik vidéki napi- j lap örömmel üdvözölte a székelyföldi ha- j tározatot és megállapította, hogy a habi- 1 rozat az ország egész lakosságát érdekli, j A cikk azt is megjegyzi, hogy kár, amiért ! ez a probléma nem foglalkoztatta hamu- j r-abb közéleti vezetőinket.

Érdemes volna ezzel kapcsolatban la- ’ pozgatrú a telekkönyvben. Különösen vi- ; déken megtörtént ugyanis, hogy olyan | emberek vásárolnák mezőgazdasági ingatlant, akiknek semmi kapcsolatuk nincs környékbeliekkel, a foglalkozásuk is más helyre köti Őket, nyilvánvaló tehát, hogy egyetlen céljuk készpénztőkéjüknek biztosítása. A mesterségesen felhajtott árakkal szemben a mezőgazdák tehetetlenül állanak, mert nem tudnak olyan összegeket fizetni, mint a konjunkturalovagok, akik busás üzletedenek gyümölcsét szeretnék majd a békeévekben háborítatlanul élvezni. A székelyföldi határozat azt célozza, hogy a föld csakugyan azé legyen, aki ténylegesen menmunkálja és rendeleti utón akadályozzák meg az ingatlanokkal való erkölcstelen üzérkedést. Egvik laptársunk azt is megjegyzi a háromszéki határozattal kapcsolatban, hogy az uj ingatlanvásárlók kqzött felbukkantak a< feketepiac vámszedői is. Lelkiismeretlen ku fúrok, akik nagyon kínos helyzetbe kerülnének, ha megkérdeznék őket, honnan szerezték azokat a hatalmas összegeket, amelyeket ingatlanvásárlásra felkínálnak. Szükség van tehát arra, hogy a kormányzat teremtsen rendet ebben a kérdésben és biztosítsa a magyar földet a mngşgir mezőgazdák számára még akkor is, \a ez ellenkeznék a magánjog és a 1 szabadkereskedelem jogszabályaival.

Csalc pénzéit . . .

A esik szenttm ártom Szabó-család oklevéltárának bonyodalmairól számoltunk be a közelmúltban ennek a rovottnak hasábjain. Azóta tovább bonyolódott az értékes ökle v él tár regénye és maros vásárhelyi laptársunk, a Székely Szó, újabb cikkben foglalkozik a Székely Nemzeti Muzeum és Szabó Vilma marosvásárhelyi úri asszony harcával, amelynek egyre érdekesebb fejleményei vannak. Megírtuk, hogy a Szabó-család Levéltárának vérszerinti örököse Boila Romulus, volt kolozsvári román e—-eterni tanár, az. ismert román politikus, aki jelenleg Nagysziehen- ben él. Boila édesanyja esi kszentmártoni Szabó-lány volt és ezen a réven sógora a Marosvásárhelyen élő Szabó Vilmának, akinek birtokában vannak az .értékes okiratok. A Székely Nemzeti Muzeum igazgatósága táviratot intézett Boila Romu- lus-hoz és beleegyezését kérte, hogy az okmánytárt a Székely Nemzeti Múzeumban helyezzék el megőrzés végett, Boila válaszképpen táviratozott Szabó Vilmának, hogy beleegyezését adja az okmány*- tár átadásához, de a1 marosvásárhelyi uti- asszony mégsem volt hajlandó kiadni kezéből aa iratokat. Azt válaszolta a távirat után isiiét jelentkező Herepei muzaim- igazgiatónak, hogy csak pénzért hajlandó átadni a. múzeumnak az okmánytárat, holott Boila Romulus önként megadta a hozzájárulást. A Székely Nemzeti Muzeum azonban nem tud fizetni és ettől függetlenül is az az álláspontja, hogy erkölcstelen dolog pénzt kérni az össz- magyarság kincsét képező okiratokért, amelyeket mindenen felül a törvényes örökös is rendelkezésére bocsátott. így most az a különös helyzet merült fel, hogy a Székely Muzeum újabb táviratot intézett Boilához és várja a volt román egyetemi tanár hivatalos válaszát. Ha addig Szabó Vilma urhölgy nem tér jobb belátásra, ügy törvényes lépéseket tesznek wie szemben a levéltár átadása érdekében. Mlac osvásárhelyi laptársunk érthető felháborodással foglalkozik a levéltár körül keletkezett bonyodalommal és reméli, hogy Szabó Vilma végül is belátásra tér és nem alkar pénzt kisajtolni a múzeumtól a székely tudományos élet számára rendkívül fontos okmányokért.

Önw-Végit Gyűlésié

sz. Schuller Mária

folyó' lió 12-érn, hosszas szenveid'és után meghalt. Temetése perit eken délután fél 3 órakor les® a. köztemető kápolnájából, az evangélikus egyház szertartása szerint.

A gyászoló család.

DB

3

Ismét megkezdi „Magyar Önismeret“ előadás- sorozatát a Tizes Szervezet

A kolozsvári “Tizes Szervezet ma este fél 8

órai kezdettel indítja meg a „Magyar ön isme- •re'” c. előadássorozatának második télévét.. A csütörtöki előadók és előadások a következők :

I. Nagy Lajos kirá!y-u. áll- népiskola:

dr. Nagy József, gyakorló gimn. tanár; A jó magyar könyv.

II. Ráskai Lea-uti áh. népiskola: Vámszer Géza gimn. tanár: A magyar nép iség.

III. Horthy Miklós-uti áll. népiskola: dr. K. Kovács László, az Erdélyi Tudományos Intézet tanára: Rokonaink.

IV. Pap-uhai ál), népiskola1: dr. Mekkái László, egyetemi magántanár: A magyar KoI lozs-vár.

V. A Magyar-utcai és Honvéd-utcai hal'- gatók együtt a Honvcd-u. áil, népiskolában: dr. László Gyula, egyetemi magántanár: A honfoglalás korának magyarságaVI. Pelőfi-u. áll. népiskola: Cselényi Bé'a, gimnáziumi tanár: A magyarság harca a függetlenségén .

VII. Mátyás kír.-téri róm. kát. plébániai népiskola: dr. Juhász István, az Erdélyi Tudományos Intézet tanára: Szomszédaink.

VIII. Monostor-u. református népiskola: dr. Xántus János, gimnáziumi tanár: Rokonaink.

IX. Újházi Soos Attila, tanárj.: A magyar ember olvasmányai.

Az előadássorozat a tizedesek és a tizedekben ’akó magyarok öntudatának elmicttyitéset szolgálja. Minden összejövetel erősiti a magyart magyarral összekötő lelki, szellemi és szervezeti kapcsolatokat. A mai nehéz idők mindnyájunktól megkövetelik, hogy az ilyen a’kalmak'kal 6aját magunk, városunk és egész nemzetünk érdekében feltétlenül éljünk. Éppen ezért a Tízes Szervezet elnöksége és az ' előadásokat tartó Tizes Szervezel-i munkaközösség minden egyes tizedest és minden érdeklődő kolozsvári magyar testvért szextettel hív és văi a mo6t‘ meginduló második- félév minden, előadására.

»1A K OS VÁSÁ RHELATVÁ KOSÁTÓL VÁR TÁMOGATÁST A TELEKI TÉKA

MAROSVÁSÁRHELY, január 13. Tudósítónk jelenti: Dr. Vásárhelyi János ref. püspök és girióf Teleki Domokos, a Teleki- Téka gondnokp arra kérték Marosvásárhely tanácsát, hogy a könyvtár részére évi 4000 pengő városi segélyt utaljon ki. Előadták, hogy gróf Teleki Sámuel kancellár, a könyvtár alapítója annakidején a könyvtárral 55 hold belsőséget is adott, ezt az alapítólevelet azonban 1913-ban a jnagyar kormány megváltoztatta s 500.000 aranykoronát utalt ki. Minthogy a könyvtárhoz csatlakozó épületrész évi bére csak párszáz pengőt tesz ki és az akkori 500 ezer aranykorona jelenlegi értéke 78—79 pengő, a könyvtár igazgatósága nincs abban a helyzetben, hogy a könyvtárhoz segédmunkáéról szerződtessen. Előadták kérésükben továbbá, hogy a Teleki könyvi- tárnak idegenforgalmi szempontból nagy jelentősége van, mert évenként 3—4000 idegen látogatja, s ezért minden tekintetben indokolt a város anyagi támogatása. Marosvásárhely törvényhatóságának kis- gyülése legutóbbi ülésén a kért segélyt egyhangúlag megszavazta.

Felsőházi bizottsági ülések

BUDAPEST, január 13. (MTI.) A feisőház január 18-án, kedden délelőtt 10 órakor ülése- zik a körvetkező napirenddel: Az igazo’ó bizottság és a mentelmi bizottság jelentései a 42 tagú országos bizottság felhatalmazásának meghosszabbításáról seó'ó törvényjavaslatról a két Ház között felmerült el’entét kiegyenlítésére kiküldött bizottság együttes jelentése, a családbafogadásról szóló törvényjavaslat, a nemzeti gazdálkodás rendjét "zavaró cselekmények ^'szigorú büntetésérő'. szóló javaslat, végül "a 42 tagú országos bizottságban kikül- tlendő tagoknak és póttagoknak a megválasztása, valamint a bizottságokban megüresedett tagsági helyeknek választással való betöltése.

A felsőház mentelmi bizottsága januar 12-én, szerdán délelőtt fél 12 órakor Törekyj Géza elnökletével ülésezett. A napirendem lévő ügyeket Angyal Pál előadó ismertette.

EEKENCRENDI ATYA ÁLLÁSFOGLALÁSA A MAGYAR EGYHÁZAK FELEKEZETI BÉKÉJE MELLETT. Nagyváradról jelentik; A premontrei gimnázium dísztermében kedden este P. König Kelemen ferences atya előadást tartott a keresztény magyarságról. Az. előadáson megjelentek a katonai hatóságok és a protestáns egyházak vezetői is, valamint a társadalmi élet előkelőségei közül igen sokan. Az Emericana bihari cor- poratiójának rendezésében igen nagy erkölcsi sikerrel zárult esten a ferenerendi atya többek között rámutatott arra, hogy amikor a világ népei apokaliptikus időket élnek mutálunk a/3 egyházak — bár óvatosan — közelednek egymáshoz;. Rövid időn belül sok okán gyakorlati kérdésben közeledtek egymáshoz a felékezetek, amelyek miatt évszázadokkal ezelőtt; véres harcokat vívtak. A közös magyar céloki a mutatva rá, külön hangsúlyozta a felei kezetek közötti béke és megértés szükségessé** gát, v