Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-22 / 17. szám

fl. I.LN Z E n. mttatsmmmttttsamsm mn j« u u á r 22. Lélekemelő ünnepséggel áldozott a MANSz í ormay Csciiemlékének KOI OZS\ \K, i .uhui' A Mag'ar As/- s on vök Nem/cu S. o\ ctsvgr inogalakuLt.vának 2\-ih cvtL>rcíuló).i .»lkaImából kér napig tartó ivagys/abásu ünnepség volt Budapesten. a/- »v>v cs MANS.'-csoportok rés/vctelcvel. A ko­lozsvári csoport hús/ lappal veti reszt a jubi­leumi ünnepségen, amely istentisztelettel kez­dődött s utána az egész asszon\ ’tábor ki vonult I orituv (. ccil szobrához, ahol az országos el­nökség név eben Brossek Riuloltne koszoruzta meg a nags magyar Írónő szobrát s bcszédé- ben megemlékezett az elmúlt a5 évről. Az­után a városok csoportjai helyezték el koszo­rúikat. A kolozsvári csoport nevében hor­gáéit OttáiK ügyvezető alelnök koszoruzta meg a szobrot s beszédében hangoztatta, hogy Erdei v fővárosának asszonyai mindeiuvn Tor- may Cecil eszmeiét követik. Az erdélyi szer­vező. Csipkés Ilona nevében dr. Síró Xsig- mondné helyezett el virágcsokrot a szobornál, valamim a kolozsvári vasutas-csoport us kül­dött koszorút. Délután az országos egyesület székhazában tea volt a vidéki vendegek tiszteletére. I zur- tal dr. S/athmary Lajos, a kolozsvári LMKE elnöke mondott nagyhatású beszédet a syor- ványügyekről, majd dr. S/iik Ödön posta- titkár beszélt a szórvány kér-dé-.ről. Az erdélyi MANSz eredményes munkájáról dr. Síró Zsigmondné számolt be. A második napon rendkívüli közgyűlés volt, amelyen 1 ormay Gézáné. Íormay Cecil sógornője elnökölt. A közgyűlésen dr. Stolpa Jozsetne országos iigv vezető elnök e ni lek beszédet mondott 1 or- may Cecilről, majd dr. Csiky János né a szö­vetség megszervezését ismertette Lzután Sop­ron, Kassa, Szabadka és Kolozsvár kiküldöt­tei tettek hűségnyilatkozatot. A kolozsvári csoportot ezúttal dr. Kántor Lajosnc képvi­selte. A mindvégig lelkes hangulatú közgyű­lés a Himnusszal ért véget. tZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS MIAUJA,T A SZÁMOK TÜKRÉBEN Beszédes adatok Kolozsvár megye tői vényszékének és járásbíróságának múl évi munkájáról KOLOZSVÁR, január 22. A törvényszé­ken a szokásos újévi szünet után valamennyi tanács megkezdte működését, s miután elké­szítették a múltért munka stattszt kaját, újból megkezdték a peres ügyek tárgyalását. A törvényszéki főlaystromiroda kimutatása szerint a törvényszék legnagyobb főlajstrom- i száma tavaly elérte az 5725-öt, tehát 1657-el volt kevesebb, mint tavalyelőtt. Az ügyfor­galomból házassági keresőt volt 29S (tavaly­előtt 291)- birtokrendezési iig;. a tavalyelőtti egy darabbal szemben semmi, csődügy t, (ta­valyelőtt 12), \ ál tó- és egyéb meghagyásra irányuló kereset 25 (tavalyelőtt 31). vagyon­jogi nem meghagyásra irányuló kereset 243 (tavalyelőtt 358). fellebbviteli polgári per 555 (tavalyelőtt 631), fellcbbviteli polgári nem peres ügy 184 (tavalyelőtt 196), tehat összesen 1337 (tavalyelőtt 1546) volt a pol­gári perek száma. Ezzel szemben elsőfokú bűnügy 3441 (tavalyelőtt 4660), fellebbviveli bűnügy- 109 (tavalyelőtt 144). jövedéki, kihá­gást ügy pedig az előzőévi 12-vel szemben egy sem volt az elmúlt esztendőben. Az év folyamán kiosztásra került 639 pol­gári, i csőd és egy csődönkivüfi kényszer­egyezségi ügyből 575 fellebbviteli polgári perből. 182 fellebbviteli polgári nem peres ügyből, 37 vizsgálati és 2951 elsőfokú bűn­ügyből. 670 íiatalkoruakra vonatkozó ügy­ből, húsz jövedéki kihágást ügyből, roó fel­lebbviteli bűnügyből, és ezernégyszázkilenc cégügyből az év végén még folyamatban ma­radt 383 polgári per. 3 csődügy, 1 kényszer­egyezségi ügy, 98 fellebbviteli polgári per, 8 fellebbviteli polgári nem peres ügy. 3 vizs­gálati ügy, 882 elsőfokú bünügy, 93 fnatal- koruakra vonatkozó ügy, 27 fellebbviteli bünügy és 51 cégügy. A TÖRVÉNYSZÉK TANÁCSAINAK ÉS EGYESB1RÁINAK MŰKÖDÉSE A múlt év folyamán a kolozsvári törvény­széken két polgári, két büntető hármastanács. cgv vádtanács, egv öttagú különtanács, cgv uzsoratanács, egy rögtönátélő bíróság, továbbá négy polgári, négy büntető egvesbiró, egy-egy fellebbviteli eyesbiró és egy vizsgálóbíró mű­ködött. A tanácsokban a tavalyelőtti 393-al szemben 509. az egyes bíráknál az elő/.őévi 402-vel szemben tavaly 641 volt a tárgyalási nappk szama. A törvényszéken a törvényszéki elnökkel együtt 12 tanácselnök. 8 törvényszéki bíró, 12 fogalmazó és 34 segédhivatalt tisztviselő, meg egyéb alkalmazott működött az év végén. A JÁRÁSBÍRÓSÁG MŰKÖDÉSE A kolozsvári törvényszék körzetébe tartozó bánffyhunyadi, hidalmási és kolozsvári járás5- biróságok ugyancsak rendkívül nagy munkát végeztek az elmúlt évben. Bánffyhunyadon 2930, Hidalmáson 1712, Kolozsváron pedig 21.167 volt a legnagyobb főlajstroinszám. A három járásbíróság fenti sorrend szerint pol­gári perekben 226. 103, illetve 790, összesen ti 23 tárgyalás: napot tartottak a tavalyelőtti 1050 nappal szemben. Bünpert Bánffyhunya­don 78, Hidalmáson 60. Kolozsváron pedig iji, összesen 2S9 tárgyalási napon tárgyal­tak. Különösen nagy feladatot rótt a járásbiró ságokra a telekkönyvi ügyek intézése. Az év folyamán Bánffyhunyadon 5058, Hidalmáson 2226. Kolozsváron 27.655, összesen 34-939 teJekkönyvi ügyet intéztek el. A bánffyhunyadi járásbíróságon az uj év elején három itélőbiró, egy fogalmazó, két telekkönyvvezető, 11 segédhivatali tisztviselő, illetve egyéb alkalmazott. Hidalmáson két itélőbiró, egy telekkönyvvezető és nyolc se­gédhivatal. alkalmazott működött, Kolozsvá­ron 16 itélőbiró, 4 fogalmazó, 6 telekkönyv­vezető. 13 segédhivarali tisztviselő és 21 egyéb segédhivatalt alkalmazott látta el a já­rásbíróság munkáját. félévszázad*)» külföldi összeköttetéseim lehetővé teszik, hosry finom solingeni acélárukban és szemüvegekben még mindig a leg­jobbat és viszonylag olcsón tudom nagyrabecsült vevőimnek nyújtani. A világhirü J. A. Henkels solingeni iker-jegyű zsebkések, o!lók, borot­vák, kertieszközök, valamint önborotváló-pengék gyári lerakata: KUN MÁTYÁS FIA Kolozsvár, Kossuth lajos-u. í. PÉNZÉT ŐRZI. ÉRTÉKÉT BIZTOSÍTJA <]CncZi 6U»:úi3t A BUZAKŐTVÉNY Harmadszor is bombázták Rómát az angol - amerikai repülők Rómából jelenti a Búd. Tud.: A római rá­dió közölte, hogy a brit—amerikai repülő­gépek csütörtökön 12 óra 30 perckor újabb támadást intéztek Róma ellen. A támadó re­pülőgépek északi irányból közeledtek a város felé és bombaterhüket több városrészre dob­ták, elsősorban a Prenestina-negyedre, vala­mint Ponte Maggiore külső területeire. Szá­mos ház elpusztudt, több más súlyosan meg­rongálódott. A halottak és sebesültek száma jelentős. A vízvezetékek elpusztítása miatt a városban nagy a vízhiány. Ismét az „irodalmi“ a vesztes ... Megszámlálhatatlan érv-sorozat indokolja nagy és színes egyéniségek posthumus írásai­nak és hátrahagyott leveleinek közlését a nyilvánossággal. Különösen, ha levelezésé­nek egyes passzusai uj megvilágításba helye­zik az illető egyéniségét, életében folytatott harcát és eszméit. Az ember lelkivilága in­kább kitárul ismerősei és barátai köreben, magatartása izzóbb és lángolóbb korának problémáival szemben, amit esetleg tompíta­nia kell nyilvános megnyilatkozásai alkalmá­val. Ismételjük; az utókor uj színekkel gaz­dagodik ítéletében nyilvánosságra hozott ma­gánlevelezések által, ha ezek — távol min­dennapok szürke gondjaitól — az „Emberre' és a „Korra“ vonatkoznak. Jászai Marinak, a magyar színjátszás egyik kiválóságának levelezését hozta nyilvánosság­ra egyik fővárosi kiadóvállalat. Ha elfogad­juk _ és el kell fogadjuk — a ^ fentebbi megállapítások helyességét, elöljáróban ki kell mondanunk: mi sem fedi 400 oldalon keresztül a követelt érveket. Anélkül, hogy most a közzététel helyességét vagy helytelen­ségét btrálnók — hisz eppen a bírálatok bí­rálatáról lesz szó — csak annyit; Jászai Mari levelei egy asszony s még hozzá színésznő ruhagondjain és sekélyes intrikák okozta dühkitörésein kívül semmit sem árulnak el az „Ember“-bői és a „Kor“-ból. Azaz mégis, de ez a ma embere . . . Ha sorrendet akarnánk tartani, most egy pár szépen megfogalmazott mondatban az „irodalmi szempontok egysíkúságáról“ kellene szólni, vagyis „egy az Isten'1 alapon elvetni vagy elismerni a már elolvasott könyvet. A bírálók százai is egy és ugyanarra az ered­ményre kellene jussanak, ha szempontjaikat az „irodalmi“ határozná meg. Jászai Mari le­veleit sem az „irodalmi“', hanem a ,,politikai“ elvek részesítik kárhoztató vagy elismerő bí­rálatban. Még hozzá rejtett és ki nem mon­dott célzatossággal. Bal- és jobboldaliak egyformán foglalkoz­tak a kiadvánnyal, nem meglepő, hogy tel­jesen ellentétes véleményre jutottak. Mind­kettőben ott bujkál a rejtett célzat, a csipke­lődés fullánkja, de a bírálatot bírálattá“ avató komolyság és irodalmi értékelés mér­céje. hogy enyhén szóljunk: toliban maradt. Egyik fél igy ir, miután megállapítja, hogy teljesen értéktelenek ezek a levelek; „Mert azt még a mi Kun szery barátunk sem tudná kimagyarázni, hogy mi az érdekes, a közérdekű, a lélekbe, az emberbe belevilá­gító abban, amikor Miháhsi Mimihez címez­ve azt írja: „Kedves Mimim! Itt a jegyek. 6 frt. Tar­tozom 10-zel. Kapsz még 4 jrt. 40 x. Kertek holnapra Engelr.é urhölggyel együtt. Eddig úgy sem beszélhettem veled, hát majd holnap. Ölel Mari.“ Avagy; „Túlnyomórészt olyan „kulturlörténeti megnyilatkozásokat találunk, aminő a nagy tragikának Szomori Dezsőhöz irt nehány sora.' Te, Egyetlenem, Drágám, Gyönyörű­ségem, Boldogságom! Eleven Lótuszvirágom! Hogy imádlak! — Te kis fülesbaglyom. Te kis csacsimA . . stb. I ízléstelennek tartjuk, hogy Szomorh-W eisz Dezső, aki tudtunkkal még él, ilyen intimvonatkozásu levelet kiad kezéből..satöbbi ... A másik fél megállapításai is ide kívánkoz­nak: , jEz a müvészasszony pompásan forgatta a tollat s aki bepillantott emlékirataiba, azt lebilincselte örökké tevékeny, izzó és szen­vedélyes szelleme.“ Avagy: „Bennünket is elfog a csodálat ennyi szel­lem, ennyi ragyogás, ennyi emberi nagyság láttán s várjuk az időt, amikor Jászai Mari helyét is kijelölik a magyar irodalomban.“ Hát nem furcsa mindez, kedves olvasó? .. . És milyen egyszerűvé válik a két szem­pont megértése, ha figyelembe vesszük, hogv egyik oldal azért haragszik, mert levelei részben a liberális korszak korifeusaihoz; Szomory-Weisz Dezsőhöz, Fáik Miksához, Rótt Jakabnéhoz, a Hoffmann-famíliához és ki tud­ja még kihez szólnak, a másik meg azzal kérkedik, hogy éppen hozzájuk szólnak. Egyik szemében ez hálószobatitok, a másikéban em­beri nagyság. Egyik szerint „csak hálásak le­hetünk Kozocsa Sándornak, amiért összegyűj­tötte a nagy müvészasszonynak leveleit“, a másik szerint „ennyi erővel Kozocsa Sándor, a mü összeállítója, mindennap kiadhatná a 62-es postahivatal egynapi forgalmának tar­talmát“. Hogyan higyj a betűnek, kedves olvasó? Tájékozódj az irodalomban, ha tudsz, a bírá­latok iránytűjének segítségével . . . Egy bizonyos; a vesztes fél ismét az iro­dalom . . . (sze.)

Next

/
Thumbnails
Contents