Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-10 / 279. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai u. 16., I. Tetefon: 11—09. Nyomda: Egye* tem-u. 8. Telefon: 29—23. Csekkszámla: 72058 ALAPÍTÓ TTfl: BA Rí KA MIKLÓS Kiadótulajdonos: )rPALLAS SAJT ÓVÁLLALAT Rt Kolozsvár. Előfizetési arak: 1 hóra 4.30 P. negyedévre 12.40, félévre 24.ÖU, 1 évre 49.&0 P. .... .....■_u_liau igír---------— MENEMENCSOGLU : TÖRÖKORSZÁG BELÉPETT A SZÖVETSÉGESEK TÁBORÁBA A török külügyminiszter nyilatkozatából: 1. Angliával való szövetségünk a kairói értekezletből megerősödve került ki 2. Minden kérdést brutális nyíltsággal, de megértéssel vizsgáltunk meg A S&bramje titkos ülésen. a Mo&silov-lmrmányéjjeli minisztertanácson foglalkozott az új helyzettel Az elmúlt huszonnégy óra politikai eseményei. közül kiemelkedik Menemencsoglu török külügyminiszter és Smuts tábornagy, délafrikai miniszterelnök nyilatkozata, valamint a bolgár Szobranje titkos üléséről és a Bozsilov-kormány éjszakai minisztertanácsáról érkező hírek. Mindhárom eseménynek rugói kétségtelenül a kairói Churchill—Roosc- veit—ínönü-találkozóban keresendők s különösen a török küiügyek vezetőjének kijelentései és a bolgár belpolitikai élet mozgalmassága mutat arra, hogy az egyiptomi fővárosban lefolyt kétnapos konferencia után a Balkán-félszigeten és a félsziget peremén olyan változások állanak küszöbön> amelyek a jugoszláv hadjárat óta a balkáni térségben fennállott nyugalmi állapotot felváltják és a hadviselő felek számát eggyel megszaporit- ják. , Menemencsoglu nyilatkozatából különösen a következő három mondat ragadja meg a formai kijelentésekben lényeget keresők érdeklődését: !. Brutális nyíltsággal, de megértéssel vitatták meg a közös problémákat. 2. 7 örökország és az Anglia közötti szövetségi szerződés a kairói konferencia után megerősödött. j. Törökország közelebb került Nagybri- tanniához és az Egyesült Államokhoz és fordítva, az US;i es Anglia közelebb jutott Törökországhoz. Á diplomáciai tanácskozásokon szokásos rávezetés, az előnyök és hátrányok részletekre^ kiterjedő ecsetelése helyett ugylátszik Kai\ rohan az angolszász államférfiak mellébeszélés nélkül, őszintén, vagy ahogy Menemencsoglu mondja, brutális nyíltsággal tárták a török delegáció elé a szövetséges hatalmak hadászati kívánságait. A kötetlen tárgyalási me.dórnak előfeltételeit ezelőtt négy héttel Menemencsoglu cs Eden brit külügyminiszter teremtették meg ugyancsak Kairóban, amikor a Forreign Office feje egyelőre csak óhajtó módban adta tudtára a török küldöttségnek azokat a kívánságokat, amelyek most konkrét kei elem alakjában kerültek a kairói zuldasztalra. Mi lehetett ,,a brutális nyíltságc‘ tárgya1 Az a tény, hogy Roosevelt és Churchill a teheráni értekezleten dátumszerűen kijelölt hadműveletek ismeretében terjesztették Jnönü és munkatársai felé a szövetséges hadműveleti szándékokat, jelzi, hogy az egyesült nemzetek stratégiai törekvéseiben Törökország is szerepet játszik, ennek a szerepnek a lényegét pedig „brutális nyíltsággal“ ismertették a török államelnökkel. Az interjúból kitűnik, hogy ez a „brutális nyíltság“ nem sértette a törökök érzékenységét, akik az angol- -török szövetségi szerződés klauzulái értelmiben számítottak egy előbb-utóbb bekövetkező, a mostanihoz hasonló brit—ameri-, kai megkeresésre. A brit—török szerződésnek egyik pontja megállapítja, hogy a két országot fenyegető közös veszély idején a fenyegetett fél kérheti szerződő társának támogatását. A háború eddigi szakaszai elkerülhetővé tették, hogy Angiia ennek a paragrafusnak konkretizálását követelje. Az .újabb fejlemények azonban annyira közeljutottak a Balkánhoz, bogy a szövetségi szerződés gyakorlati végrehajtása esedékessé vált, mikor tehát Menemencsoglu az angol—török szövetségi szerződés megerősödésére utal, tulajdonképpen nem a paktum kiegészítésére céloz, hanem az érd éti egyezmény szellemének a gyakorlatba való áttevé- sére. Annak a mondatnak, hogy Törökország közelebb került Nagybritanniához és az Egyesült-ÁH&mokhoz, a szövetségesek pedig közelebb jutottak Törökországhoz“, jelképes jelentősége van. Azt akarja illusztrálni a kijelentés, hogy a brit—amerikai háborús érdekek a közeljövőben olyan területeket érintenek, amelyeknek Törökországhoz való közelsége szükségessé teszi a szövetséges kis- áz.-iai állam geopolitikai helyzetének és stratégiai adottságainak kihasználását. Egyébként az eltelt idő rövidsége ellenére az első konkrét fejlemény máris mutatkozik, ugyanis a török katonai hatóságok a Dardanellák mindkét partján öt kilométer széles övezetet zárt területté nyilvánítottak és ezt a hadizónát az illetéktelenek élői elzárták. Jói informált semleges körök arra számítanak. hogy a következő gyakorlati lépts, amely közelebb viszi Törökországot « háborús állapothoz, a kikötök cs repülőterek átengedése lesz. Szó van a Dardanellák megnyitásáról az angolszász flotta használatára, amely lehetővé tenné a támadásokat Szebasz- topol és a feketetengeri romám olajvidék ellen. írről a hírről egyébként az Ajtonbladed című svéd lap számol be, mint az MTI stockholmi távirata közli. A repülőterek átengedésének azért tulajdonítanak angol részről hatványozott fontosságot, mert a török légibázisokról az Égei-tengeren berendezett német sziget-támaszpontok felszámolása ilyenformán lényegesen könnyebb lenne és a Szaloniki felé vezető ut, vagyis a balkáni invázió egyik legkedvezőbb pontja a szövetséges légierő ellenőrzése alá kerülne. A bolgár nemzetgyűlés valószínűleg biztos adatokra támaszkodva tárgyalta a .szerdaesti titkos ülésen az uj jelenségeket és kétségtelenül összefügg Törökország metamorfózisával a bolgár minisztertanács éjjeli ülése is. Bár a szófiai belpolitikai élet forrongásának a hivatalos nyilatkozók belső okokat szeretnének adni, mégis, a Transkontinent Press és a Budapesti 1 udósitó jelentése nyomán feltételezzük, hogy elsősorban Ankara uj magatartását vitatták meg a bolgár vezetők. Smuts tábornagyot az angol világbirodalom egyik legtekintélyesebb politikusának tekintik. A délafrikai tábornagy-miniszterelnök minden felszólalása eseményszámba megy a brit közvélemény előtt, s emlékezetes, mekkora vihart vert fel legutóbbi londoni interjúja, amelyben a jövő rendről szólva kategorizálta a hatalmakat és kijelentette, hogy Anglia, az. E 9 ve sült-Áll amok es a Szovjetunió kivételével a többi eddig nagyhatalomnak elisAnkarából jelenti az MTI: Memo- men csoglu külügyminiszter előtt szerdáira török és szövetséges sajtó képviselői, csütörtökön a sajtófogadáson a német, magyar, román és japán lapok ankarai képviselői jelentek meg. A külügyminiszter mindenekelőtt utalt, tegnapi nyilatkozatára és azután részletesen válaszolt Menemencsoglu külügyminiszter a sajtó képviselőivel folytatott beszélgetésében egy véleményen volt azok kai, akik megállapították, hogy Törökország Kairóban Uilajdonmert állam középszerűségbe, vagy alárendelt szerepbe süllyed vissza. A francia közvéle- rt eny mind Vichyben, mind Algírban méltatlankodva fogadta Smuts fejtegetéseit és a helytelenítés Algír részéről tiltakozásban csu- cso: adott ki, amire Attlee helyettes miniszterelnök adott megnyugtató választ. Smuts tábornagy Kairóban ismét fogadta a sajtó képviselőit és körvonalazta elképzeléseit a jövő rendiére vonatkozóan. Anélkül, hogy a lapunk belsejében leközölt nyilatkozatot meg-, ismctelnök, megjegyezzük, hogy a délafrikai miniszterelnök Uképzelései igen optimisták és a legtalálóbban tükrözik vissza az angol és az .merika: tömegek óhajait. Fontosságánál fogva külpolitikai összefoglalónk eieére tehettük volna a Basier Nachrichten stockholmi jelentését. A svájci lati azt írja, logy Roosevelt és Churchill Teheránból magávalvitte Sztálin kötelező ígéretét, amely szer nt Sztálin kijeién ette volna, hogy 7 örök rszagnak a Da*d nie'l.ák felett í aló clr. nörzési jogát a hábcTa után szovjet részről nem teszik vitássá és az orosz területi k <•: etelesek a Balkán vn nem mennek túl Rrsszarabián és Fszakiukovinán. Ha a Easier tekru i.,"n ér it: üléséi nf ’erősítik és hivatal M nyilatkozattal is alátámasztják, az értesülés az utóbbi politikai esemény :kröl ki- sas. é,rzai hírek közül a L^jelentősebbnek nevezhető. NAGY JÓZSEF. képpen belépett a szövetségesek táborába anélkül, hogy hadviselő fél lenne. A miniszter hangsúlyozta azt a szívélyességet, amely Roosevelt elnök es Inönü elnök között azonnal megnyilvánult. — Mondhatom — jelentet te ki a török külügyminiszter— teljesen megértjük Amerikát. Osztjuk a szövetségesek elképzeléseit, azonban semmiféle okmányt sem irtunk alá. Az ilyen egyetértés sokkal bizalmasabb lehet, mintha okmányba fektetnénk le. Menemenesogln nyilatkozott a magyar., német, japán és román Mijságiróknak
