Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-10 / 279. szám
•> ELLENZIK 19Í3 december 10. N é&ycxerkétszáz árvát támogatt az „Adiunk apát a hadiárváknak“mozgalom Más Jel érvel ezelőtt hirta életre Kállay Miklós mini.-zier elnök felesébe dr. llo- monnay Tivadar főpolgármester javaslatára a: ,,Adjunk apát a hadiárváknuk”- mozgnlmat, amelynek feladata a háború legszánundóbb és segítés hiányában a pusztulás veszélyének kitett, magukkal tehetetlen áldozatait. ti hadiárvákat megmenteni a nemzetnek. A Hadigondozó Szövetség Kállay Miklós miniszterelnök feleségének elnöklésevel csütörtökön délelőtt országos értekezletet tartott a Szövetség működésével kapcsolatos kérdések letáryyalására. A Magyar Hiszekegy el- imádkozasa után Kállay Miklósáé mondott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta, hogy rendkívül kotmoly oka és célja van az országos értekezletnek. Az Országos Hadigondozó Szövetség — úgymond — a háború által legjobban sújtottak istápo- lását tűzte ki célul, de ezt a célt csak úgy tudjuk elértő, ha mindnyájan feladatot vállalunk és sokszor fárasztó. komoly munkát végzünk. A fővárosban kezdtük meg először a szervezkedést és Budapest területén egyetlenegy hadiözvegy sincs, cki ne érezte volna már a Szövetség gondoskodó kezét. Az országos értekezlet főcélja, hogy vidéki szervezeteinket mindjobban kiegészítsük, őket bekapcsoljuk a v.oslani rendkívül súlyos időkben nélkülözhetetlen munkába. Tisztában kell lenţii azzal — hangsúlyozta a miniszterelnök felesége —, hogy a hadigondozás kötelesség nemcsak azok részere, akik alkalmazásuk folytán ezzel tartoznak foglalkozni, de az egész mai társadalom felelős azért, hogy a háború sérültjei, lisztesei megjelentképpen legyenek gondozva, kilátva. A szerve: és és ti szükséges eszközök előteremti,' e a hivatalos apparátus feladata, <le kikeresni a rászorulókat, a segítést odavinni, ahová kell, ez a társadalom, de legfőképpen az asszonyok dolga. A továbbiakban segítséget kért nehéz és felelősségi el jes műnkéi iához. Felhívta a vármegyék vezető tisztviselőinek hitveseit, hassanak oda, hogy az emberek szive mea- nyiljon és a mozgalom megértésre találjon. Befejezésül hangsúlyozta Kállay Miklósáé, szeretné meggyőzni az ország egész asszonytársadalmát, hogy mindenkinek kell 7n ".nkát és felelősséget vállalni, amikor öt éve dúl a háború, s akiket eddig megkímélt a sors. A viharos lelkesedéssel fogadott megnyitó után Almai/ György dr., székesfővárosi árvaszéki jegyző bejelentette, ho'■•>/ a Szövetség a mai napig már 4200 hadi- crvánclc folyásit állandó havi támogatón. Nevelős Gyula ny. miniszteri osztályfőnök a hadiözveonek és hadi árvák ciondo- zásának irányelveiről tartott előadást. Az országos értekezlet pénteken délelőtt továbbfolytatja tanácskozásait. (MOT.j SZÍNHÁZ és IV U /ÉSZET ANTIGONE (Sophokles tragédiájának bemutatója a Nemzeti Színházban) A Nemzeti Színház egyre változatosabb é» gazdagon kibontakozó műsorában tegnap este az igazi, a drámai színház híveivel együtt örvendezhettünk a világirodalom e legklasszikusabb tragédiájának igen sikeres előadásán. Színházunk nenies hagyományainak folytatását látjuk ebben az előadásban, s jóleső érzéssel állap tjük meg, hogy a magas művészetnek nem kedvező vaskorszak súlyos napjaiban is igyekszik eredeti hivatásához híven, a közönség szórakozási igényének tett engedményeken túl, műsorába iktatni oly darabokat is, amelyek a fordítónak. Csengery Jánosnak szavai szerint valóban az istentisztelet magasztosságával bírnak. A klasszikus görög tragédia Sophokles müveiben érte el a tökéletesség legmagasabb fokát. Ö állít több színészt a színpadra és korlátozza hallatlan irói érzékkel a karnak előbb még szétfolyó és túlságosan uralkodó szerepét. Csodálatos, hogy ez az ókori iró, aki mint ember is egyike volt a görög világ legharmónikusabbjainak, modern kifejezéssel élve, mennyire ökonomikus tudott lenni. Mintegy kívülről és hidegen nézi tárgyát, a vaksorsban testet öltött egyetemesnek összeütközését az egyénivel. Valójában a tragédia magja, hogy a király kegyetlen és kegye- lettelen törvénye összeütközik az emberies érzése mellett halálig kitartó hősiességgek s azon el is bukik. S az Antigoneben mindez ritka, ke^ek és művészi egészet alkot, mély emberismerettel és bölcsességgel telitve. Mindezeken kívül és felett Antigone a jellem drámája. A lírával szemben a jellem lép előtérb., a hősök elbukásának, megtisztulásának és fel magasztosuk sának oka jellemükben rejlik. Aristoteles belőle vonja le a dráma hármas egységének törvényét, s az Antigonéról azt mondja Babits, hogy a tökéletesség irodalmi pillanatában született mü. Antigone, Goethe szavai szerint a „legnő- véreb'b a nővérek között4', megtagadja nagy-, bátyjának, a királynak parancsát és a szent szokásoknak megfelelően temeti el fivérét. Alakjában sokan az ,.örök nőiség“4 megtestesülését, mások meg éppen a legdacosabb férfiassággal is vetekedő, következetes és halál- raszánt ’hősieeiség*et látták. Antigone jelleme mindkét tulajdonságot egyesíti magában. Ö az örök nőiség tiszta hőse, aki önmagát Ítéli halálra, amikor az isteni törvénynek engedelmeskedve. megszegi az emberi törvényt. Verseny! Ida alakítása — minden drámai hősnő legnagyobb becsvágya — színészi kifejezésével nemcsak megközlitctte az eszményi Antigonét, de túlnyomó részben annak teljes illúzióját is tudta adni. Alakja, kiállása kiváltképp alkalmassá tette erre a szerepre. Játékán tudás és elmélyültség érzett és szerencsésen érzékeltette a végzetes jellem erejét. Kifogástalan alakításának egyetlen, mondhatni technikai hibája, a tragdia második részében kissé érezhető fáradtsága volt. Gáborjára Klára Isme- ne, Antigone nővérének alak’tója szé-p szövegmondásával tűnt ki. mozdulatai kidolgozottak * voltak, ám mégis kissé túlzottak és mesterkéltek. A szinészi alakítások között meglepetés volt Senkálszky Endre Kreon királya. Játéka alkalmából dicsérhetjük a szereposztást, amely szerencsesén „ugrasztott ki" személyében egy uj és igen tehetséges drámai hőst. Megvolt benne a tragikai hév és erő, pontosan és finom arány-, meg mértékérzéssel fejezte ki a megatalkodottságig konok király jellemét. Kubányi György Orc szintén kimagasló teljesítmény volt. Páratlanul szép és reális alakítása szerencsésen hozta ki az ókori népfi, néhol halványan a humorba hajió bölcsességnek is nevezhető vélekedését a sorsról és az emberi dolgokról. Kitűnt Percnyi János Haimon alakítása. Érdemes volna komoly drámai szerepekben többet foglalkoztatni. A megszokott jó volt Borovszky Oszkár Teiresias-a. Jók voltak kisebb szerepeikben Kollár Mária, Várady Szabolcs, Váracty Rudolf, Dancsó György. Ki kell emelnünk közülük a fiatal és tehetséges Dárday Antalt, s az énekkar tagjai közül „vendégszereplő' Kiss Bélát és Kenyeres Zoltánt. Kőmives Nagy Lajos nagy hozzáértésének és ernyedetlen rendezői munkájának tulajdonítható, hogy az előadás tökéletesen, zökke- ncsmentesen folyt le és a maga egészében kiváló végső benyomást nyújtott a legegységesebb és legkerekebb klasszikus tragédiáról. A színészek fegyelmezett összjátékán is megérzett a céltudatos és határozott rendezői kéz. A tragédia nagyon szép kísérőzenéjét Endre Béla szerezte és a zenekart is ő vezényelte. A darabhoz méltó színpadképet Varga Mátyás, a jelmezeket Szopos Klára tervezte. Az előadás előtt Csengery 'János egyetemi tanár, Sophokles forditója tartott bevezető előadást. Ebben ismételten örömmel láttuk a kolozsvári színház hagyományainak folytatását. SZABÓ ISTVÁN. A színigazgató — Mozart egyfelvonásosa a Nemzeti Színházban < Két nagy alkotása, a Szöktetés és a Fi- \ garó lakodalma között irta Mozart derűs hangulatú, alkalmi egy fel von ás-osá.t, A színig az gat út. Kecses rokokó müvecske. Két koloratur-áriából, egy tercettből, egy tenoráriából és egy quartettből áll az egész, ám ez a pár énekszám a nyitánnyal együtt égi tisztaságú mozarti muzsika. Jóság, d.erü és harmonikus életérzés árad belőle. A darab hősei pedig olyan finomak, akár a régi porcellánokra pingált figurák A legtisztább rokokó stílusnak kellett volna uralkodnia a színpadon, A szereplők játékából, mozgásából azonban nem sok jót olvastunk ki a tudatos stilustar- tást illetőleg. Szövegmondásuk is csiszolásra szorult volna. Énekteljesitményük- ről beszélve, elvedül Páka Jolán érdemel fenntartás nélküli dicséretet. Elragadó szépséggel szólt a hangja, üdén, frissen énekelt, valósággal el csicseregte az ariet1át Végh Kató máskor csattogó kolorutu- I ii j út tegnap hűtés fátyolozd a. Sikolya 1st- rím dr. minden nehézség nélkül, jól oldotta meg feladatát, do érzőimosehh, lírai lonorhangot kívánt volna a szerep. S unaţi Józsej és Kishonthy József ke- délyeskiedett a színig izgató, illetve a titkár szerepében, mondanunk se kell, hogy Kishonthy ügyesebben. A darab díszletét Varga Mátyás tervezte, a ruhákat Szopos Klára ízléssel 0' stílusosan. A rendezés gondját Vitéz Tibor viselte s az előadást Vaszy Viktor vezényelte fölényes biztonsággal é> Mozart szellemének beható ismeretével. K. B. 9 Ml a panasza • Krtptuk a következő «orokflt: Mélvnn tisztelt Fős/.erkeaz'ő arl re/te <H!t el k<*r jrk s/iverkedj k nr * ir,‘i páifioroh panaszunknak lapjóóuii helyet Mni: De« - Ko.o/.svár közölt igen megnőtt a íur gdioin. A Kolozsvárrá hajna'i 5 20 <je vo '• tál utazók a ra k aik a dós! V nn< si 5n ik*"- get: a szerelvényt ne 100—1 '30 nié'eue a r. aromáitól távol allit^.j lel, mert tó en ilyen kor még nagy tl «ötét <•« inuUkon'uio I« 'ob ben elestek a «/e i^vciiy az t .A von - on v 1 rí, a nagylclm:yivat együtt — a meg.J- )önböztut fc íe ártana. Szivességécit fogadja ősmrite köszön"*'. > két. Több desi polgár. Takarékossági bümulató Is lesz a Budapesti Divatközpont december 12.-I divatfelvonihásán Közel 200 ruha karü) bemutatásra Ismeretes, hogy a Budapesti Divatközpont december 12-én divatki.íllitást rendez Kolozsváron. A divatiparok és a hölgyközönseg részéről nagy érdeklődés nyilvánul meg ezert a Budapesti Divatközpont elnevezés alatt már több, mint két éve működő közérdekű szervezet iránt. Lapunk munkatársa érdekes beszélgetést folytatott Hallóssy István m. kir. kormányfőtanácsossal. a Budapest Nemzetközi Vásár vezérigazgatójával, illetve a Budapesti D vat- kö?pont ügyvezetőjével, aki arra a kérdésünkre, hogy tulajdonképpen rni is a Divat- központ, a következőket mondotta: — A Divatközpont munkaközösség; vagyis lényegében közérdekű bizottság, amelynek tagjai az iparügn minisztérium, a székes*o- város. a Textilgyárosok Országos Egyesülete, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Budapesti Nőiszabók Ipaftestülete. A Budapesti Divatközpont elnöke dr. Tóbiás Kormi miniszteri osztálytanácsos, aki egyébként a/_ iparügvi minisztériumban a kisipari ügyeket országos vonatkozásban is annyi szeretettel és hozzáértéssel intézi. — És mi a Divatkzpont célja? — kérdeztük. — Segítséget nvuitani a nagv szalonoknak a diyatkreáláshoz. Áll ez a segítség egyrészt a divatirány együttes megállap tásábó! a rendelkezésre bocsátott külföldi d'vatlapok, rajzok és divatinformációk alapján, másrészt a texrilgvárosok által rendelkezésre bocsátandó textilanvaeok előzetes ismertetéséből. — A Divatközpont feladata még az irányítása mellett létrehozott kreációkat ismertté tenni, vagyis propagálni úgy országos vi- szonvlatban, mint kültöldön, részben a női- szabó iparosok, részben pedig a nagyközönség körében. Arra a kérdésünkre, hogy hány darabból áll a Budapesti Divatközpont divatidény- kollekciója, közölte a Divatközpont ügyvezetője. hogy rendszerint too—120 kiválasztott darab az, amit a Divatközpont zsűrije a Di- vatközponr számára kreáló, mintegy 17—-18 elsőrangú fővárosi szalon, egyenként 60—80 darabos kollekciójából össze szokott állítani. Megkérdeztük ezután, hoev a Divatközpont eddig hol mutatta be kollekcióit? — Több Ízben Budapesten, továbbá a vidéken Kassán, Debrecenben és Uvidéken — hangzott a válasz. A külföldön pedig a bolgár fővárosban. de meghívásokat kaptunk Zürichbe, Genf be, Istjnbulba, Ankarába és szó volt róla, hogy Münchenbe, Berlinbe és Stockholmba is ellátogatunk. — A Divatkozpont anyagi célokért folytatja-e működését? — kérdeztük továbbá. — Szó sincs róla, — mondotta Haíióssv István kormánylőtanicsos. — bő: ellenkező leg!1 A Divatközpont fenntartói, vagyis az állam, a főváros, a Tcxtil-Gyosz, a budapet: kamara és a nőiszabók ipartestülete évente mintegy ico ezer pengőt fizetnek ra a Dvat- küzpont működésére, amelynek adnümsztrá- c'óját pedig a Budapesti Nemzetközi Vásár irodája teljesen díjmentesen végzi. A Divatközpont ugvanis kifejezetten az iparfejlesztés szolgálatában áll és annak haszna nem az egves* divatrevük bevétele nek nagyságában nyilvánul mez. hanem abban, h.o^y a magyar divatiparok Ízlésben és tudásban minél r.agyobb száriban felemelkedjem k arra a magaslatra. amelyre képességeik es a magyar di vatkultura nívója joL,j.ún predesztinálva vannak. — Azok a belépőd jak, amelveket- a Divat- központ a bemutatók alkalmával szedni szokott és melyek a költségeknek csak egy szerény töredékét fedezik, inkább arra valók, hogy a divatbemutatók látogatottságánál rendező elvet b ztositsanak. Akik szakmai önképzés szempontjából a divatrevük látogatását szükségesnek tart Ük, azok rendszerint sietve biztosítják helyeiket. — Mit fognak bemutatni a december 12-i kolozsvári bemutatón? — kérdeztük végül. — A Budapesti D’vatközpontnak az.t a nagyszabású téli kollekcióját, amelvet a legkitűnőbb budapesti szalonok mintadarabjaiból állítottak össze. Több. mint tco modell fog bemutatásra kerülni. A bemutatón legőszin- tébb örömünkre a kolozsvári divatiparosok is részt jognak venni. Igv történt ez különben Kassán, Debrecenben és EJ-vidéken is, ahol mindenütt resztvettek a helvbeh divatipa’-o- sok is. A kolozsvári divatbemutatón dr. Tó- b:ás Kornél miniszteri osztálytanáccos ur. a Divatkozpont elnökének kívánságára, a mai idők szellemének mezrelelően. 1 takarékossággal kapcsolatos bemutatók is lesznek. Megkezdődött a jegyelővétel az „“ Íróinak kolozsvári előadóestjére KOLOZSVÁR, december 10. Városunk kulturális életének érdekes és figyelemreméltó eseménve lesz az „Ország'- c. nemzetpoh- tikai hetilap ivóinak kolozsvári előadóestje, amelyet vasárnap, december 19-cn este 6 órai kezdettel rendeznek a Mátyás Király Diak- ház nagytermében. Az Ország Íróm kívül neves budapesti művészek is szerepelnek az előadóest műsorán, amely az élőszó erejeyrel meg bensőségesebbé kívánja tenni azt a viszonyt, amely az Erdélyszerte elterjedt hetilap és a kolozsvári közönség között kialakult. Az Ország íróinak előadóestjére szombaton megkezdődik a jegyelővétel, a város egész közönsége részéről nagy érdeklődés nyilvánul meg az előadás iránt, amelynek helyárait a rendezőség i—3 pengőben állapította meg, hogy a közönség minden rétege számára lehetővé tegye az előadás meghallgatását. Az előadás műsora a következő: Megnyitót mond Zathureczky Gyula, az Ellenzék főszerkesztője. Egry Mária, a budapesti Nemzeti Színház művésznője az Ország költőinek verseiből szaval. Vájta Ferenc, az Ország főszerkesztője „Két világ határán4- címmel időszerű kérdésekről tart előadást. OsvátH Julia, a budapesti m. kir Operaház tagja operaáriákat énekel. Dövényi Nagy Lajos „Néhány őszinte szó a magyar filmgyártásról 4 címmel előadást tart. Dallos Sándor novelláját olvassa fel. Erdélyi József kőkeményeiből ad elő. Hámory Imre. a m. kir. Operaház tagja ma gyár népdalokat énekel Jegyek elővételben kaphatók az Újságíró Egyesület Kossuth Lajos-u. 30. szám alatti helyiségében, délelőtt 9—1 óráig és délutár, 4—6-ig, telefon 14—38. I ii 1 num un nummiMiiini'im m h mi—íh Selyempapír, staniol-társasjátékok Borosnál, Deák Ferenc u. 13 Meghívó az Erdélyi Múzeum-Egyesület délerd-^lyi előadássorozatára 1943 december 10: Lásl/^n József: K gvu ciehérvári Batthyaneum. Az előadás helye: az Egyetemi Könyvtár előadóterme. — Kezdete délután 6 órakor.
