Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-03 / 274. szám
ÁRA 16 FILLER »w« az tér phH XJtiV. évfolyam, 27 í. szám PÉNTEK, 1943 december 3, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár; Jókai-u. 16., I. Telefon: 11—09. Nyomda: Egye- tear-u. 8. Telefon: 29—23. Csekkszámla: 7205* ILRPITOIÎI: ESRTHBMIKLÓS mmm Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVALLAL.M* RÍ Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 4.39 P. Egy évforduló Irta: ZATHUR Sienkievicznek, egy a közéletben ezerféleképpen alkalmazott és ennélfogva elkopta- totl regényeimé jut önkéntelenül eszünkbe, ha délkeleti szomszédunk magatartására és európai gesztiójára gondolunk: Quo vadís Románia? Mert valóban, hova mész Románia? Egy jobbra hivatott nép iránti sajnálkozással, Délkelet te urppúért minket (felelős-* seggel eltöltő aggodalommal és az ők uraliiimepléséiiez CZKY GYULA a Iegdűifvább támadást intézze ellenünk, a bécsi döntés és ezáltal a bécsi döndést hozó hatalmak ellen, akik leghivet'b szövetségesének vallja magát. Lehet, hogy belpolitikai akckbcl/ van szükség erre, mintahogy nyilván külpolitikai okokból volt szükség arra, hogy az ünnepségen díszhelyen résztvevő Maniu Gyula nevét ne említsék a beszámolók. De, ha egy nép, nemzet és a nemzetek t közösségében tényező akar lenni, akkor . politikai szempontjait rendelje alá a nagy közösségi szempontoknak. Erdély végelegés birtoklása nemcsak a kard jogán fog eldőlni, hanem az fog győzedelmeskedni, aki lübb méltóságot, hitet, öntudatot, európaiságot képvisel ezen a tájon. Románia és Európa felé ebből az alkalomból mindössze annyit kívánunk mondani, hogy mi minden támadás, gyűlölködő és gyaiázkodás, valótlanság és íenyiegelés ellenére megtartjuk méltóságunkat és elvárjuk, — ha már őszinte közeledésről ez időszer int szó nem lehet — a szerződések tisztességes betartását és a vállalt kötelezettségek rtiaradik- talan teljesítését. Ezért nein reflektáltunk és mm reflektálunk a román részről elhangzottakra, mert tudjuk, hogy a fenyegetett D.l- keleteurcpáhán szükség vau a mi erőnkre éí. az újjászülető éléiben szükség van arra a nyugalomra és állambölcsességTe, amit immár újból vitathatatlan tárgyi bizonyítékok szerint egyedül mi képviselünk Európa e térségéin s amelynek bizonyságát adjuk most is az északerdélyi románsággal szemben. ma alatt szenvedő testvéreinkért alig fékezhető indulattal figyeltük három esztendőn keresztül némán mindazt, ami Romániában térténik és ami Románia részéről felénk és általunk Európa feli megnyilvánultEzúttal sem akarunk polemizálni azokkal A háború gyors befejezéséről tanácskozik Roosevelt, Churchill és Sztálin a d ü hk i tör és eíkk el, frázisokkal és valótlan állításokkal, amelyek a gyulafehérvári román nemzetgyűlés huszonötödik évfordulója alkalmából a légii!etékiísebb román tényezők szájából elhangzottak. De úgy érezzük, hogy elérkezett az ideje annak, hogy tiszţta vizet öntsünk a pohárba és szembenézzünk azokkal a problémákkal, amelyek a bécsi határ két oldalán felmerültek. Ezek a problémák egymással szöges ellentétben állanak és fenyegetően néznek farkasszemet. Nem vitázunk, de a következőket mondjuk nemcsak a románság, hanem az egész világ előtt: Dé’keteteurópában a nagyhatalmak szörnyű viasikodása következtében valamennyi kisebb nép elpusztul, ha nem tud összefogni egymással. Sorsközösség ez, amelynek kalóriájában élünk és aki ezt a közösséget nem Ismeri fel, az elsősorban önmagát Ítéli halálra. Magyar részről három esztendőn keresztül némán figyeltük mindazt, ami Romániában történik. Hallgattunk, mert túl szövetségeseink háborús érdekein, amelyek szolgálatában kétségkívül saját kárunkra elfogadtuk a rcir/rjiok áltat kért bécsi döntőbíráskodás határozatát, reméltük, hogy megtalálhatjuk az együttműködés lehetőségét a román néppel. Reméltük, hogyha egyéb nem, az erdélyi szellem, amelynek ők is hatása alá kerültek s amelynek nemzeti ébredésük után részben munkásai lettek, győzedelmeskedni fog egész Románián. Ez a magas európai szellem talán alkalmas lett volna arra, hogy megvalósítsa kél nép között az együttélésnek azt a békés és testvéri formáját, amely annyi helyen valósult meg Erdélyben magyarok és románok között. Reméltük, hogy a románság is átérzi azokat a gigantikus eseményeket, amelynek tanúi és hordozói vagyunk valamennyien és amelyek, bármi történjék is, merőben uj életet fognak teremteni Európában, Mindezt hiába vártuk s mindebben hiába reménykedtünk. Erdély helyett a bizántin balkáni szellem győzedelmeskedett Romá. mában. Szerződések és megállapodások semmibevevése, szavak és /kijelentések kiíorga tása, hiúságok vására. És történik mindez akkor is, amikor az ország keleti részeiből már menekül a vagyon és menekül az ember es amikor a világpolitika minden regiszterénél ott áll egy.egy román, hogyha bármiképpen fordul is a kocka, legyen aki együtt ivöltsön a győztes farkasokkal. Lehet, hogy ügves ez a politika és hozhat számukra eredményeket, de az ügyesség bizonyára ügyesked.ssé törpül az idők mérlegén, amely megsemmisíti az eredményeket. Ugyanakkor, amikor, a magyar miniszter- elnök és a külügyminiszter, a magyar tör- /ényhozás és a magyar sajtó egységesen és egyhangúan a délk»?ietsurópai közösség megteremtése me'left száll sikra, Románia alkalmasnak tavija az időpontot arra, hogy ismét Kairóban Japán közvetlen megtámadását határozták el Amszterdamból jelentik a Német Távirati Irodának: Roosevelt, Churchill és Csangkajsek kairói értekezletéről a brit híriroda jelentése szerint közleményt adtak ki. Eszerint öt napig tartott az értekezlet számos katonai és politikai vezetővel. A küldöttségek megegyezésre jutottak a Japán ellen köv hiendő katonai műveletekben. Azt állítják, hogy ismét elveszik Japántól az 1914. óta elért területnyereséget. Roosevelt, Churchill és Csangkajsek a hét végén ismeretlen uticéllal elutazott. Churchill Eisenhowerrel tárgyalt Az United Press jelenti La Valet tóból, hogy Churchill kairói útja során, amelyet nagyobbrészt hajón tett meg, két napot Málta-szigetén töltött, ahol Eisenhower tábornokkal is tanácskozott. Felhívás a kisállamokhoz Az Uusi Suomi stockholmi tudósítója szerint a Svenska Pressen csütörtöki jelentése foglalkozott azzal a lehetőséggel, hogy a szövetségesek a találkozó után felhívást intéznek a kisállamokhoz, hogy szüntessék be az ellenségeskedést és vonják tússzá csapataikat saját országukba. Newyorkból jelentik: Newyorki politikai körökben úgy vélik, hogy a teheráni értekezleten nemcsak a bábom sorsáról döntöttek, hanem az elkövetkező békéről is. A megtárgyalt kérdések között a második arcvonal kérdése kerülhet elsősorban szőnyegre. Miről tárgyalnak Teheránban? Londonból jelentik: A teheráni megbeszélésekkel kapcsolatban londoni körökben hírek szivárogtak ki az ott megvitatásra kerülő témákról. Az értekezlet egyik főtárgyát a Szovjetnek Közép- éis Távol keletre vonatkozó terjeszkedési igényei alkotnák. A Szovjet — mint Londonban mondják — már Moszkvában magának követelte Hszinkiangot, Mongóliát és a Sachalin-félszigetnek japán részét, továbbá uralmi befolyást követelt magéinak a mostani Mandzsu kilóban. Elsősorban azt kívánta, hogy adják vissza a mandzsukuói fővasutvonalat. Ezen túlmenően követelte, hogy egész Iránban biztosi fsán ak befolyást, hogy ilyen módon kijárathoz juthasson a Perzsa-öbölhöz. Teheránban most ezekről a kérdésekről is dönteni kell. Az angoloktól Sztálin állítólag azt követteli, hogy oszlassák fel a londoni lengyel emigráns kormányt, az amerikaiaktól Litvánia, Észtország és Lettország diplomáciai emigráns képviseleteinek megszüntetését kívánja. Teheránban tárgyalni fognak végül a második arc- vonalról is. Teherán helyett Tekrísben folynak a tanáettkozásofi ? Sztálin, Roosevelt és Churchill tárgyalásai ankarai jelentés szerint. Tebrizhen (Észak nyugat-ír ári) már meg is kezdődtek — jelentik «a csütörtök esti svéd lapok. Úgy hiszik, hogy a tebrizi értekezletet Majszki késztette elő, aki londoni látogatásáról hazatérőben Kairót és Teheránt is érintette. A moszkvai rádió teljes hallgatásba burkolózik a kairói értekezlet ügyében — jelenti az United Press — és sem a szokásos hirszolgáitatásban, se-m a lapoknak kiadott híranyagokban esrvetlen szóval sem emlékezik meg a kairói értekezletről. NÉMET HAD-JELENTÉS: Szmolcnszk és Orsa között 22 szovjet hadosztály támad harcok hevessége nőtt. Egy ellenséges zászlóalj áttört, de ellentámadásban megsemmisítettük. Cserkaszinál csapataink jól haladó ellentámadásaik során felszabadították a. Kästner őrnagy vezetése alatt bátran harcaié és átmenetileg bekerített 150. gránátos ezredet. A Pripjet és a Berezina között sok olyan betörési helyet megtisztítottunk, amelyek a múlt napon keletkeztek. A támadó ellencéges harccsoportokat visszavertük. A Berezina torkolatától északnyugatra a légi erő hatásos támadásai és a tüzérség öszefogott tüze nagy bolsevista erőket még az előkészítés állapotában vért szét. Kricseutől nyugatra továbbtartanak a kemény harcok. A szmolenszki gépkocsiut mentén a védelmi csata mind piagyobb hévvel folyik. A bolesvisták az éjszalza beálltáig 22 lövészhadosztályt küldtek rohamra a német állások ellen. Csapataink véres veszteségeket okozva űzték vissza őket és ezzel a szerdai napon újabb jelentős védelmi sikert könyveltek el. Neveitől délnyugatra és nyugatra támadó vállalkozásaink eredményesek voltak, noha az ellenség szívósan ellenállt. A keleti arcvonal felett november havában 865 bolsevista repülőgépet lőttünk le. Ezek közül 64-et a hadsereg gyalogsági fegyverei pusztítottak el. Barkholm, százados, egy vadászezred parancsnoka. 100. vadászgyőzelmét aratta. A dél olaszországi arcvonal keleti szakaszán az ellenség támadó tevékenysége átmenetileg lanyhult. Mindössze egyetlen helyen került sor nagyobb támadásra. Itt páncélosokkal támogatott kötelékek négyszer egymásután rohamozták meg állásainkat, de véres veszteségeket szenvedve, vissza kellett vonulnio-k és néhány páncélosukat is elvesztették. Német csatarepülőgépek a Sangro torkolatánál ellenséges ütegeket támadtak és találtak telibe, valamint sok tehergépkocsit pusztítottak el. Repülőink a légiharcokban nyolc ellenséges repülőgépet, lelőttek. Eszakamerikai repülökötelékek szerdán a nappali órákban a Birodalom nyugati területéig hatoltak előre és néhány helyre bombákat szórtak. Az ellen-ég a támadás során 42 repülőgépet vesztett. A lelőtt gépek főként négymotoros bombázók voltak. Német repülőgépek a december 2-rf» virradó éjszaka Délangliát támadták meg. Gyorshajóink egy erősen biztositett brit parti hajókaravánból december 2-án éjszaka, közvetlenül a délangliai partok előtt egy ezertonnás gőzöst süllyesztettek el. Berlinből jelenti a DNB: A véderő főparancsnoksága közli: A nagy dnyeperi kanyarulatban az ellenség néhány helyen gyengébb erőkkel & eredménytelenül támadott. Ezzel szemben a Kremencsugtól délnyugatra lévő betörési helyért folyó
