Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-03 / 274. szám

ÁRA 16 FILLER »w« az tér phH XJtiV. évfolyam, 27 í. szám PÉNTEK, 1943 december 3, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár; Jókai-u. 16., I. Telefon: 11—09. Nyomda: Egye- tear-u. 8. Telefon: 29—23. Csekkszámla: 7205* ILRPITOIÎI: ESRTHBMIKLÓS mmm Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVALLAL.M* RÍ Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 4.39 P. Egy évforduló Irta: ZATHUR Sienkievicznek, egy a közéletben ezerféle­képpen alkalmazott és ennélfogva elkopta- totl regényeimé jut önkéntelenül eszünkbe, ha délkeleti szomszédunk magatartására és európai gesztiójára gondolunk: Quo vadís Románia? Mert valóban, hova mész Romá­nia? Egy jobbra hivatott nép iránti sajnál­kozással, Délkelet te urppúért minket (felelős-* seggel eltöltő aggodalommal és az ők ural­iiimepléséiiez CZKY GYULA a Iegdűifvább támadást intézze ellenünk, a bécsi döntés és ezáltal a bécsi döndést ho­zó hatalmak ellen, akik leghivet'b szövetsé­gesének vallja magát. Lehet, hogy belpoli­tikai akckbcl/ van szükség erre, mintahogy nyilván külpolitikai okokból volt szükség ar­ra, hogy az ünnepségen díszhelyen résztvevő Maniu Gyula nevét ne említsék a beszámo­lók. De, ha egy nép, nemzet és a nemzetek t közösségében tényező akar lenni, akkor . politikai szempontjait rendelje alá a nagy közösségi szempontoknak. Erdély végelegés birtoklása nemcsak a kard jogán fog eldőlni, hanem az fog győzedel­meskedni, aki lübb méltóságot, hitet, öntudatot, európaiságot képvisel ezen a tájon. Románia és Európa felé ebből az alkalom­ból mindössze annyit kívánunk mondani, hogy mi minden támadás, gyűlölködő és gyaiázkodás, valótlanság és íenyiegelés elle­nére megtartjuk méltóságunkat és elvárjuk, — ha már őszinte közeledésről ez időszer int szó nem lehet — a szerződések tisztességes be­tartását és a vállalt kötelezettségek rtiaradik- talan teljesítését. Ezért nein reflektáltunk és mm reflektálunk a román részről elhangzot­takra, mert tudjuk, hogy a fenyegetett D.l- keleteurcpáhán szükség vau a mi erőnkre éí. az újjászülető éléiben szükség van arra a nyugalomra és állambölcsességTe, amit im­már újból vitathatatlan tárgyi bizonyítékok szerint egyedül mi képviselünk Európa e térségéin s amelynek bizonyságát adjuk most is az északerdélyi románsággal szemben. ma alatt szenvedő testvéreinkért alig fékez­hető indulattal figyeltük három esztendőn keresztül némán mindazt, ami Romániában térténik és ami Románia részéről felénk és általunk Európa feli megnyilvánult­Ezúttal sem akarunk polemizálni azokkal A háború gyors befejezéséről tanácskozik Roosevelt, Churchill és Sztálin a d ü hk i tör és eíkk el, frázisokkal és valótlan állításokkal, amelyek a gyulafehérvári román nemzetgyűlés huszonötödik évfordulója alkal­mából a légii!etékiísebb román tényezők szá­jából elhangzottak. De úgy érezzük, hogy el­érkezett az ideje annak, hogy tiszţta vizet öntsünk a pohárba és szembenézzünk azok­kal a problémákkal, amelyek a bécsi határ két oldalán felmerültek. Ezek a problémák egymással szöges ellentétben állanak és fe­nyegetően néznek farkasszemet. Nem vitázunk, de a következőket mondjuk nemcsak a románság, hanem az egész világ előtt: Dé’keteteurópában a nagyhatalmak ször­nyű viasikodása következtében valamennyi kisebb nép elpusztul, ha nem tud összefogni egymással. Sorsközösség ez, amelynek kaló­riájában élünk és aki ezt a közösséget nem Ismeri fel, az elsősorban önmagát Ítéli ha­lálra. Magyar részről három esztendőn keresztül némán figyeltük mindazt, ami Romániában történik. Hallgattunk, mert túl szövetsége­seink háborús érdekein, amelyek szolgálatá­ban kétségkívül saját kárunkra elfogadtuk a rcir/rjiok áltat kért bécsi döntőbíráskodás ha­tározatát, reméltük, hogy megtalálhatjuk az együttműködés lehetőségét a román néppel. Reméltük, hogyha egyéb nem, az erdélyi szellem, amelynek ők is hatása alá kerül­tek s amelynek nemzeti ébredésük után rész­ben munkásai lettek, győzedelmeskedni fog egész Románián. Ez a magas európai szellem talán alkalmas lett volna arra, hogy megva­lósítsa kél nép között az együttélésnek azt a békés és testvéri formáját, amely annyi helyen valósult meg Erdélyben magyarok és románok között. Reméltük, hogy a románság is átérzi azokat a gigantikus eseményeket, amelynek tanúi és hordozói vagyunk vala­mennyien és amelyek, bármi történjék is, merőben uj életet fognak teremteni Európá­ban, Mindezt hiába vártuk s mindebben hiába reménykedtünk. Erdély helyett a bizántin balkáni szellem győzedelmeskedett Romá. mában. Szerződések és megállapodások sem­mibevevése, szavak és /kijelentések kiíorga tása, hiúságok vására. És történik mindez akkor is, amikor az ország keleti részeiből már menekül a vagyon és menekül az ember es amikor a világpolitika minden regiszteré­nél ott áll egy.egy román, hogyha bármi­képpen fordul is a kocka, legyen aki együtt ivöltsön a győztes farkasokkal. Lehet, hogy ügves ez a politika és hozhat számukra eredményeket, de az ügyesség bizonyára ügyesked.ssé törpül az idők mérlegén, amely megsemmisíti az eredményeket. Ugyanakkor, amikor, a magyar miniszter- elnök és a külügyminiszter, a magyar tör- /ényhozás és a magyar sajtó egységesen és egyhangúan a délk»?ietsurópai közösség meg­teremtése me'left száll sikra, Románia alkal­masnak tavija az időpontot arra, hogy ismét Kairóban Japán közvetlen megtámadását határozták el Amszterdamból jelentik a Német Távirati Irodának: Roosevelt, Churchill és Csangkajsek kairói értekezletéről a brit hír­iroda jelentése szerint közleményt adtak ki. Eszerint öt napig tartott az értekezlet számos katonai és politikai vezetővel. A küldöttségek meg­egyezésre jutottak a Japán ellen köv hiendő katonai műveletekben. Azt állítják, hogy ismét elveszik Japántól az 1914. óta elért területnyeresé­get. Roosevelt, Churchill és Csangkajsek a hét végén ismeretlen uticéllal elutazott. Churchill Eisenhowerrel tárgyalt Az United Press jelenti La Valet tóból, hogy Churchill kairói útja so­rán, amelyet nagyobbrészt hajón tett meg, két napot Málta-szigetén töl­tött, ahol Eisenhower tábornokkal is tanácskozott. Felhívás a kisállamokhoz Az Uusi Suomi stockholmi tudósítója szerint a Svenska Pressen csütörtöki jelentése foglalkozott azzal a lehetőséggel, hogy a szövetsége­sek a találkozó után felhívást intéznek a kisállamokhoz, hogy szüntes­sék be az ellenségeskedést és vonják tússzá csapataikat saját országukba. Newyorkból jelentik: Newyorki politikai körökben úgy vélik, hogy a teheráni értekezleten nemcsak a bábom sorsáról döntöttek, hanem az elkövetkező békéről is. A megtárgyalt kérdések között a második arcvo­nal kérdése kerülhet elsősorban szőnyegre. Miről tárgyalnak Teheránban? Londonból jelentik: A teheráni megbeszélésekkel kapcsolatban lon­doni körökben hírek szivárogtak ki az ott megvitatásra kerülő témákról. Az értekezlet egyik főtárgyát a Szovjetnek Közép- éis Távol keletre vo­natkozó terjeszkedési igényei alkotnák. A Szovjet — mint Londonban mondják — már Moszkvában magának követelte Hszinkiangot, Mongó­liát és a Sachalin-félszigetnek japán részét, továbbá uralmi befolyást kö­vetelt magéinak a mostani Mandzsu kilóban. Elsősorban azt kívánta, hogy adják vissza a mandzsukuói fővasutvonalat. Ezen túlmenően köve­telte, hogy egész Iránban biztosi fsán ak befolyást, hogy ilyen módon kijá­rathoz juthasson a Perzsa-öbölhöz. Teheránban most ezekről a kérdések­ről is dönteni kell. Az angoloktól Sztálin állítólag azt követteli, hogy osz­lassák fel a londoni lengyel emigráns kormányt, az amerikaiaktól Litvá­nia, Észtország és Lettország diplomáciai emigráns képviseleteinek meg­szüntetését kívánja. Teheránban tárgyalni fognak végül a második arc- vonalról is. Teherán helyett Tekrísben folynak a tanáettkozásofi ? Sztálin, Roosevelt és Churchill tárgyalásai ankarai jelentés szerint. Tebrizhen (Észak nyugat-ír ári) már meg is kezdődtek — jelentik «a csü­törtök esti svéd lapok. Úgy hiszik, hogy a tebrizi értekezletet Majszki késztette elő, aki londoni látogatásáról hazatérőben Kairót és Teheránt is érintette. A moszkvai rádió teljes hallgatásba burkolózik a kairói értekezlet ügyében — jelenti az United Press — és sem a szokásos hirszolgáitatás­ban, se-m a lapoknak kiadott híranyagokban esrvetlen szóval sem emlé­kezik meg a kairói értekezletről. NÉMET HAD-JELENTÉS: Szmolcnszk és Orsa között 22 szovjet had­osztály támad harcok hevessége nőtt. Egy ellenséges zászlóalj áttört, de ellentámadásban meg­semmisítettük. Cserkaszinál csapataink jól haladó el­lentámadásaik során felszabadították a. Kästner őrnagy vezetése alatt bátran har­caié és átmenetileg bekerített 150. gráná­tos ezredet. A Pripjet és a Berezina között sok olyan betörési helyet megtisztítottunk, amelyek a múlt napon keletkeztek. A tá­madó ellencéges harccsoportokat vissza­vertük. A Berezina torkolatától északnyu­gatra a légi erő hatásos támadásai és a tüzérség öszefogott tüze nagy bolsevista erőket még az előkészítés állapotában vért szét. Kricseutől nyugatra továbbtartanak a kemény harcok. A szmolenszki gépkocsiut mentén a vé­delmi csata mind piagyobb hévvel folyik. A bolesvisták az éjszalza beálltáig 22 lö­vészhadosztályt küldtek rohamra a német állások ellen. Csapataink véres vesztesé­geket okozva űzték vissza őket és ezzel a szerdai napon újabb jelentős védelmi si­kert könyveltek el. Neveitől délnyugatra és nyugatra tá­madó vállalkozásaink eredményesek vol­tak, noha az ellenség szívósan ellenállt. A keleti arcvonal felett november ha­vában 865 bolsevista repülőgépet lőttünk le. Ezek közül 64-et a hadsereg gyalog­sági fegyverei pusztítottak el. Barkholm, százados, egy vadászezred parancsnoka. 100. vadászgyőzelmét aratta. A dél olaszországi arcvonal keleti sza­kaszán az ellenség támadó tevékenysége átmenetileg lanyhult. Mindössze egyetlen helyen került sor nagyobb támadásra. Itt páncélosokkal támogatott kötelékek négy­szer egymásután rohamozták meg állá­sainkat, de véres veszteségeket szenved­ve, vissza kellett vonulnio-k és néhány páncélosukat is elvesztették. Német csatarepülőgépek a Sangro tor­kolatánál ellenséges ütegeket támadtak és találtak telibe, valamint sok tehergép­kocsit pusztítottak el. Repülőink a légi­harcokban nyolc ellenséges repülőgépet, lelőttek. Eszakamerikai repülökötelékek szerdán a nappali órákban a Birodalom nyugati területéig hatoltak előre és néhány hely­re bombákat szórtak. Az ellen-ég a táma­dás során 42 repülőgépet vesztett. A le­lőtt gépek főként négymotoros bombázók voltak. Német repülőgépek a december 2-rf» virradó éjszaka Délangliát támadták meg. Gyorshajóink egy erősen biztositett brit parti hajókaravánból december 2-án éjszaka, közvetlenül a délangliai partok előtt egy ezertonnás gőzöst süllyesztet­tek el. Berlinből jelenti a DNB: A véderő fő­parancsnoksága közli: A nagy dnyeperi kanyarulatban az ellenség néhány helyen gyengébb erőkkel & eredménytelenül tá­madott. Ezzel szemben a Kremencsugtól délnyugatra lévő betörési helyért folyó

Next

/
Thumbnails
Contents