Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-16 / 284. szám
99A háború végére nagyobb hadseregre és egy intakt politikai rendszerre van szükségünk66 Nagyérdekességü felszólalások hangzottak el a rendkívüli felhatalmazás képviselőházi vitájában — Ravasz László püspök azt hangsúlyozta felsőházi beszédében, hogy az igazi békének engesztelődést és megbékélést kell adni az emberiségnek TŐKÉS ERNŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁGA ÜGYÉBEN INTERPELLÁLT AZ ERDÉLYI PÁRT BUDAPEST, december 16. Az országgyűlés felsőháza szerdán folytatta az 1944. évi állami költségvetéséről szóló törvény- javaslat általános tárgyalását. „Gazdasági politivAnJt irány- vonalát ídoniitsuk a kisállamokhoz“ A vita első szónoka Baranyai Lipót volt. Bevezetőben hangoztatta, hogy a mai nehéz helyzetet két dolog jellemzi. Először n bankjegyforgalom igen jelentős emelkedése, másodszor a drágaság nagyarányú fokozódása. Mind a két jelenség olyan kisérő tünete a háborúnak, amelyet teljesen elkerülni nem lehet. A drágulás azonban, s ezzel együtt a pénz vásárló ereiének csökkenése túlhaladnia azt a mértéket, amelyet elkerülhetetlennek tart. Az ipari tőke kérdéséből szólva megállapította. hogv n? ivar. de különösen a nehézipar kapacitásának maximális kihasználásán éjjel-nappal dolgozik. Az ipar tőkeállománya azonban évröl-évre fogy, a gépállomány egyre romlik és a szükséges javításokat csak nagv üggvel- baijal végezhetik el. A fogyasztók rendelkezésére álló áruk mennyicége is egyre apad. A helyes koncentráció az lett volna, ha a pénzt az ipar kezén hagyjuk. Részletesen foglalkozott a közét>osztály helyzetével. Az uj index — mondotta •—• a tisztviselőtársadalmat arra oktatja, hogy mi az a minimum, amelvbő] fizikai létét fenn tudna tartani. A~ omzácra néz- ve veszedelmes a középosztály életstan- dnrdiárak ilyen nagyarányú hanyatlása. Beszéde befelező részében azt fejtegette, hogy gazdasági politikánk, amely a drágul ást kifejlődni engedte, egyaránt gven- g" tette a középosztályt és az ország ipari tőkeállományát. Végül azt javasolta, hogy gazdorági politikánk irányvonalát ne a nagyhatalmak gazdasági politikájához idomítsuk, hanem tartsuk szem előtt azokat a kis országokat — például Svájcot, Svédországot és Finnországot —, amelyekkel hasonló körülmények között élünk. Gazdasági politikánkkal szemben táplált i aggodalmait fenntartva, a költségvetést ' elfogadta, mivel az államiháztartás to- | vábbi fejődéséhez szükséges eszközöket ! megtagadni a kormánytól nem lehet. A követk^ő felszólaló Somssich Antal j prof vrdh Fc-1 e'T a mezőgazdasági lakos- | ság cipővel való ellártácát szorgalmazta. 1 P0c7ip+p.c9n kitért a mezőgazdasági cselédek lakásviszonyaira és egészséges uj lakások éo;tésének megindítását kérte. A fabisi lakosságot ióbban kellene ellá+ni lábbelivel: A gazdák a Jurcsek-féle beszól gáltatási rendszerrel általában meg vannak engedve. A törvényjavaslatot nem fogadja el. FelvI á'ío'íi^ propagandára van szükség Inczédy-Joksman Nándor hangoztatta, hogy a mai helyzetben elsősorban ütőképes hadseregre és a nemzet egységére van szükség. Azokkal a hamiö prófétákkal szemben, akik hangzatos jelszavakkal mételyezik a népet, fel kell venni a küzdelmet és ezért nagy szükség van felvilágosító propagandára. Hangoztatta, nincs még egy olyan ország, amely annyira méltányosan, igazságosan, az egyenjogúság alapján bánt volna a nemzeti kisebbségekkel, mint Magyarország. Köszönetét mondott az erdélyi magyarság nevében azért a támogatásért, amelyben a kormány részesítette. A törvényjavaslatot elfogadta. Jankovich-Bésán József gróf azzal kezdte be-zéidét, hogy eredetileg a tör- l vénvjavaslat mellett akart szólam, mert ' ái erezte ^ miniszterelnök nehéz helyzetét és méltányolta azt az erőfeszítést, amelyet a kormány a nemzet érdekében kifejt. Ha mégis a javaslat ellen szólal iel, ez azért történik, mert a gazdasági és pénzügyi kérdések kritikára késztetik. Szorgalmas munkára, takarékosságra, józan mérlegelésre és megértésre, de határozott fellépésre és komoly elszántságba van szükség az ország jövőjének biztosítására. A nemzetiségi kérdésekről szólva hangoztatta, adjunk meg mindent a nemzetiségeknek, ami őket megilleti, anélkül ezonban, hogy magyarságunkból egy jot- tánvit is engednénk. A gazdasági élet időszerű problémáiról szólva megemlített? a nyersanyaghiányt. Ma a legnagyobb baj a bürokrácia elterebélyesedése. Jó, gyors és pontos adminisztrációt kér. Második műegyetemre is szükség van Vér Tibor bem-ódéban műszaki kérdésekkel foglalkozott. Bevezetőül hangoztatta, hogy a technikai tudás és felkészültség a műszaki főknek megtelek") k:- használása a mii időkben nem^ak kivárás, hanem követe^-é^v is. Egy második műegyetem felá’-vitására is szükség van, hegy a vidéki fiatals^ is ebajáh - hasra a műszaki tudást. Közéofoku rri- ízakj képzettségű rétegekre igenis, szükség van. Sok a tennivaló a tanonc;cVo’ák- nál és a műszaki kutatás területén. Beszéde befejező részében elismerően ismertette a mérnöki kar időszerű kérdéseit. A költségvetést elfogadta. „A "''Valérnek a háh' rú a^ftis t'ljeserély- lyel ke1! fol nir “ Enycdy Andor helvtelenitette az iskolák hosszabb ideig tartó szüneteltetését. A tanításnak és a nevelés munkájának a háború alatt is teljes eréllyel kell folynia. Kitért a tanszemélyzet anyagi helyzetére, s utalt az itt tapasztalható mostoha körülményekre, amelyek nagyrész hozzájárulnak a tanári és tanítói pálya elnéptelenedéséhez. Minthogy a szellemi nevelés Elgyre inkább érzik az emberek — mon- ! dotta —, hogy a béke mind közelebb és | közelebb jön. A béke azonban csak akkor j lesz béke, ha a kiengesztelődést és a meg- i békélést adja az emberiségnek. Ha a bosszú és a megtorlás hatja át, bármelyik fél is lenne a győztes, akkor uj és még nagyobb veszedelmek magvát hintjük el. Ha a páriskörnyóki békében több lett volna a ki engesztelőd és és a szeretet, ez a szerencsétlen korszak: a másod'k világháború elkerülhető lett volna. Wilson 14 pontja is sugározta a demokráciát, de, hogy gyakorlati alkalmazása mit jelenteti. azt mu+atta számunkra Trianon. Már ismé+ kezdik hangoztatni, hogy a világ vezetésének kö<nnvebbsécre megköveteli azt, hogy a nagv nemzetek életkategóriájában rendezkedjünk be. Ez a kisnemzetek hátratételéit és elpusztítását jelenti. A képviselőház szerdán folytatta a kormánynak adott gazdasági felhatalmazás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat kedden megkezdett vitáját. A vita megkezdése előtt Kölcsey István és társai indítványára kimondotta a Ház. hogy a napirenden lévő törvényjavaslatot 8 órás ülésben tárgyalja. Makkal János volt az első szónok. Hangoztatta. hogy mindannyian az alkoimÁ- nyosság és a parlament árizmus alapján állunk. A kormánypárt is tudatában van a mai bajoknak, azokat állandóan szá- montartj-a és maga is. nyomást gyakorol a kormányra azok megoldásáért. Ezek a gazdasági bajok azonban túlnyomórészt függetlenek a politikai irányzattól és világnézettől, mert elsősorban a nyers- anyaghiányra és a világpiacokkal való érintkezésünk hiányára, a tulmóreteíeit fogyasztásra és a magyarság kétségtelenül fennálló szervezési és szervezkedési gyengeségére vezethetők viasza. A továbbiakban arról beszélt, hogy az agrárolló a háború következtében még jobban kinyílt és még jobban sújtja a magyar aganyiagá előfeltételeit a költségvetésben nem látja százszázalékosan biztosítottnak, a költ. égvetést nem fogadja el. Radvánszky Albert báró ezután szünetet rendelt el. A felsőház délután 4 érakor folytatta a költségvetésről szóló javaslat általános tárgyalását. Jókay-lhá z Miklós beszéde befejező részében azt fejtegette, hogy az ország legnagyobb hadiüzeme a mezőgazdaság. Ennek az tizemnek a zavartalan működése érdekében mindent meg kell tenni. A mezőgazdasági lakosságnak lábbelivel és vas- anya^al való ellátása a mezőgazdaság további fejlődésének legelső feltétele. A költ égvetési elfogadja. Wünscher Frigyes, a következő felszólaló, elismeréssel szólott a pénzügyminiszter szándékáról, áki a rendkívüli kiadásokat olyan tervekkel igyekszik fedezni, amelyek megakadályozzák az inflációt. Nagy elismeréssel szólott az adófizető közönség pontosságáról és lelkiismeretességéről. A magyar társadalomnak a saját érdekében a pénzügyminiszter segítségére kell sietnie. A közönségnek nem szabad mindent az államtól várnia. A következő felszólaló Ravasz László volt. Beszéde elején hangoztatta, szükséges, hogy minél több bátor, nyugodt és tá'zrta szó hangozzék el. mert ha az emberek 'látják, hogy a különböző pártállá- suak a nemzetet érdeklő nagy alapvető kérdésekben egvetértenek. sokkal köny- syebben alakul ki a szabad közgondolkodás, amely ilyen nehéz időkben a lelki harcikészségnek az előfeltételét biztosítja. A továbbiakban hangoztatta, hogy a világháború csak ezután fogja elérni a csúcspontját. Ezzel pedig elfeledkeznek arról, hogy az európai műveltség a fehérember műveltsége. Európai műveltség akkor is. ha más kontinensen gyökerezett meg éj hajtott ki. Ennek az európai műveltségnek a szerkezetéhez, az alkataihoz és lényegéhez hozzájárul a kisnemzetek életformája. (Helyeslés minden oldalon.) Mit ér a demokráciának ragyogó jelszava. Mit érnek az Ígérgetések, ha a demokráciának az az alapvető gondolata sem érvénvesül, amely a kisnemzetek megbecsülésében jut kifejezésre. Ez kétszeres fenyegetés Magyar- országra nézve. Magyarország a kisnemzetek között éppen az, amely mellett a múltban és a jelenben is hangulatot akarnak cisnálni. Ravasz László a továbbiakban azt fejtegette. melyek azok az okok, melyek miatt a Dynavölgyében élő magyarság a rárlakosságot, amelynek nehézségei nagyobbak, mint a múltban voltak. Noha bizonyos iránybon javulás van — például nincs munkám él küliség. Fel kell hivni azonban a figyelmet arra, hogy a városi és speciálisan a fővárosi rétegekre nem csekélyebb terheket jelent a rendkívüli helyzet. Az ipari cikkek a városi lak;S- ság számára is megfizethetetlenek. A né- pet nem egyedül a földműves réteg alkotja, hanem az egész dolgozó magyar társadalom. A továbbiakban kifejtette, hogy a törvényjavaslat elsősorban a par- lamentárizmvss kérdését veti fel és működését voltaképpen korlátozza. Ha azonban Európában szétnézünk, ‘ megállapíthatjuk, hogy parlamentárizmusa a kontinensen már csak a kisn épeknek van. Ke- leteurópa szélén és a Balkán közelében a magyar parlament olyan alkotás, amelyre büszkék lehetünk. Végül a szónok hangoztatta, hogy a háború végére két nagy dologra van szükségünk: lehetőleg nagyobb hadseregre és egy intakt politikai rendszerre. A magyarság uj világtörténelmi hivatákörnyező népek szemében nem szívesen látott nép. Utalt arra, hogy a magyarság a germánság és a szlávság ütközőpontján áll és az akadályozza a környező népek gáttalan fejlődéséi. Aki azonban a magyart igazán megismeri, az meg is szerette, meglátta jótulajdon- 6ágait és rokonszenves vonásait. A béke felé való á+menet problémáiban nőttön-nő az egyházak jelentősége is. Akármilyen katonai megoldása is legyen a világháborúnak, kétségtelen dolog, hogy a-z egész emberi műveltség omladékáin nem marad más intézmény meg, mint Krisztus egyháza. Ezért az uj világ kialakításánál az egyház lesz a legfontosabb tényező. De ezt c:ak akkor lehet érvényre juttatni, ha az eevhá'-zk egymás megértésének és megbecsülésének ragyogó példáját ad iák. Ezért örül annak, hogy világszerte Krisztus egvházai között bensőséges, mély megértés uralkodik ír- együttes munkát akarnak. A magyar keresztény egyházak egvmáshoz közeledése a legmélyebb visszhangot keltette az or- I szag közvéleményében. Ravasz László ezután a -zomoruság hangján szólott a reverzálisok kér dóséi öl. Ez a kérdés feldúlja és szembeállítja egymással a családot, megnehezíti -a házasságkötést. megakadályozza a gyermekáldást és egyre növekedik azoknak a házasságoknak a száma, amelyeknél semmiféle egyházkötést nem kívánnak. Beszéde befejező ré-zében egyháza időszerű kérdéseivel foglalkozott. A költségvetést elfo- ga/dta. Schell József báró beszéde elején han- gaztatta, ismeri azokat a nehézségeket, amelyek a kormánynak, elsősorban a közellátásnak útjában állnak, a kritikát azonban mégsem hallgathatja el. A legélesebb hangon nyilatkozott a drágulás és a feketepiac visszaélései ellen és végül hangoztatta, hogy a tüzifakérdést a fuvarprobléma megoldásával kell rendezni. A magyar gazdálkodást korszerűvé kell tenni. A magyar gazda nagyon tehetséges, van érzéke az elméleti tudományok iránt. Beszéde befejező részében a magyar falusi jegyzők problémáival foglalkozott és kérte a kormányt, hogy segítsen nehéz helyzetükön. Kérte a miniszterelnököt, hasson oda, hogy a magyar erély legyen úrrá mindenek előtt. A költségvetést elfogadta. A szerdai ülés utolsó szónoka Bay Bertalan volt. Mindenek előtt azt hangoztatta, hogy nemcsak a haderő, hanem az egész lakosság helyreállítására szükség van. Az Or-'zágos Nép- és Családvédelmi Alap a belső arcvonal kiépátésének és megszilárdításának egyik leghatározottabb eszközének tekintendő. Wekerle Sándor alelnök ezután napirendi javaslatot tett, amely szerint a felsőház csütörtökön délelőtt 10 órakor folytatja ülését, napirendjén az állami költségvetésről ‘szóló javaslat tárgyalásával. A felsőház szerdai ülése 19 óra 20 perckor ért véget. sa, hogy a kisnépek vezetője legyen Európában. A törvényjavaslatot elfogadja. Braunecker Antal báró előadó beterjesztette azután az egyesített bizottság jelentését a földművelésügyi miniszer- nek a közvetlenül (direkt) termő szőlőkből készített borkészletek zár alá vételének jelentése tárgyában. Németh Andor (Nyilaskeresztes Párt) volt a következő szónok. Beszéde elején foglalkozott a kormányzat földbirtokpoh- tikájával és részletes jelentést kért arról, hogy kik kaptak zsidóbirtokokat. Ezután a közellátási kérdésekre tért át. Ezután Hendrey József, a képviselőház földművelésügyi bizottságának előadója beterjesztette a bizottság üléséről szóló jelentését. £ziiáspi Ferppc'szótjpmelt a luxasci kék be ?©;?Rtaiaellen Szilágyi Ferenc (Erdélyi Pári) a felhatalmazási javaslathoz hozzászólva. szót emelt a luxuscikkek behozatala ellen. A továbbiak során a kisiparosság problémáival foglalkozott. Szerinte az országban Ravasz László: Alti a magyart igazán megismeri, meg is szerette „Mindannyian az alkotmányosság és a parlamentarizmus alapján állunk“
