Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)
1943-11-12 / 256. szám
\ s ellenzék 1943 nOVtfiubor 12. l/é$U lázs^4 Afníceí écdemcs 9 9 9 tqtytoiás ItäzöU * s Számtalanszor kárhoztatjuk azokat, akik a cím és rangkorság opcrcttronnvitikájától el- l'akitva, válás;illat emelnek magyar és ma- g var közé. Elméleti síkon egyetért ebben minden igaz érzésű magyar ember. A gyakorlati c et mégis azt mutatja, hogy a valóságok világa egészen más, mint az elvek megállapítása. Lépten-nyomon olyan külsőségekbe es az egyéni hiúság olyan kicsinyes megnyilvánulásaiba ütközünk, amelyeket megmosolyogunk ugyan, de mégsem tudunk lerombolni, mert a legtöbb ember kényelemszeretetből, vagy nemtörődömségből feladta a reménytelen küzdelmet az uralkodó szokások hatalmával szemben. A felszabadulás óta eltelt három esztendő alatt Erdélyben is akadtak olyanok, akik azért bújták a levéltárak elfakult írásait, hogy nemesi előnevet, vagy primori címet biggyeszthessenek a nevük elé, de szerencsére az egészséges erdélyi közvéleményt nem tudta megfertőzni ezeknek az akarnokoknak elókelősdi játéka és az erdélyi magyar egységen a társadalmi elrétegezőács nem üthetett rést. Olyan jól esik feszesség nélkül, igazi testvériesség jegyében együtt lenni a mai világégés idején magyaroknak. Mindazt, amit a társadalmi válaszfalakról elöljáróban leírtam, a ért állapítom meg, hogy annál inkább kifejezhessem azt a megnyugtató és boldog érzést, amelyet a napokban a Kolozsvári Kisiparosok Önsegélyző Temetkezési Egyesületének társas összejövetelén ereztem. Kedves meghívásnak tettem eleget, amikor elmentem erre az összejövetelre, amelyet az. egyesület Magyar-utca ti. szám alatti székhazában tartottak. Az összejövetelen Kolozsvár magyar társadalmának minden rétege képviselve volt. A fehér asztal mellett együtt ült az. intelhk- tv.el a kisiparossal, a földcsz a kereskedővel, a hivatalnok a fizikai munkással. Mindvégig az volt az érzésem, hogy most csakugyan egymás között vagyunk: magyarok. A 'em uralkodott feszesség a levegőben. Nem kellett a társalgásban cirkalmas kifejzeseket és képmutató Szavakat keresni. Egész este egyctlen-egy ,,alázatos tisztelettel“ sem hangzott el. A jókedv sem tombolt úgy, ahogy banketten általában történni szokott, mert ezen az összejövetelen nem húzta a cigány. Miért nem érvényesül ez a szellem a magyar élet minden vonalán? Hiszen mindannyiunkban megvan a jó szándék, mindannyian elítéljük az élet f erdőségeit! Hogyan történhetik tehát meg, hogy még a mai rendkívüli időkben is akadnak olyanok, akik nem tértek észhez és a formaságok üres szekerét többre tartják a magyar testvériesség parancsainál? Az íjoo tagot számláló kisiparos egyesület bebizonyította, hogy az egység titka a közösségért való munka és a természetesség. Önálló székháza van, jelentős anyagi tőkéje és a tagok számára éttermi helyiséget is fenntart. Kereteit annyira kibővítette, hogy a tagok között most már a magyarság minden rétege képviselve van. Így helyes ez. Egymás között élni, egymásért munkálkodni és csak az érdemeket becsülni. Ezt kellene megtanulni az egész magyar társadalomnak és akkor nyugodt bizalommal tekinthetnénk a jövendő elé, \\ííd& Az idegen uralom huszonkét esztendejének egyik legfontosabb tanúsága, hogy a tökéletes felekezetközi béke milyen hatalmas erőt jelent. A felszabadulás óta is féltékenyen őrködtünk azon, hogy ezt a felekezetközi egységet továbbra is fenntarthassuk. Egy-egy helyen történtek ugyan súrlódások, de ezeknek hamarosan sikerült elejét venni, úgy, hogy a vallásszabadság ősi földjén különböző keresztény felekezetek együtt munkálkodnak a magyar lelkek megerősítésén és a jövendő megalapozásán. ]A felekezetközi béke meg-- ható példájáról olvasunk most tudósítást a nagyváradi lapokban. A tudósításból arról értesülünk, hogy a dereckei ref. egyház női bibliakörének legutóbbi társas összejövetelén Arany János Pascal nagyváradi premontrei kanonok volt az ünnepi szónok, aki „A Krisztus által értelmezett szegénység“ címen tartott rendkívül értékes, költői szépségekben gazdag előadást. Amikor erről az előadásról beszámolót közlünk, nem az előadó gyönyörű gondolatait, vagy szónoki készségét akarjuk méltatni, hanem azt a tényt, hogy a ref. asz- j szonyok bibliakörében egy római katolikus szerzetes jelent meg és előadást tartott egy olyan estén, amelynek tiszta jövedelme a ref. lelkészek özvegyeinek segélyezését szolgálja. Úgy érezzük, hogy az ilyen példaadásokban mutatkozik meg az igazi erdélyi szellem. Melegséget érzünk a szivünk körül, amikor azt láthatjuk, hogy sem társadalmi téren, sem a vallásszabadság hagyományainak területén nem térünk el a múlt tanításától és az a titkos óhajtásunk, hogy ezekre az erdélyi példa' mutatásokra országszerte figyeljen fel a kö/ vélemény. líulönös- fnecénytetek Napok óta szóbeszéd tárgyát képezik Kolozsváron azok a különös merényletek, amelyek közvetlenül nem személyek, hanem a téli kabátok ellen irányulnak. Igaz ugyan, ezek a merényletek még érzékenyebben érintik az. érdekelteket, mintha fizikai támadással kellene szembeszállni. A párharcban ugyanis lehet győzedelmeskedni, de uj télikabátot szerezni egyrészt az anyaghiány, másrészt a pénzszűke miatt nagyon problematikus. így tehát érthető, hogy városszerte óriási riadalmat keltett az a hír, hogy eddig még ismeretlen, rejtélyes merénylő az esti órákban valami olyan vegyi szert fecskendez a gyanútlan járó-kelők télikabátjára, amitől a kabátszövet lassan, de j biztosan kiég. \ kolozsvári társadalom há- : rom köztiszteletben álló tagia esett eddig ál- : dozatul a merénylőnek, akinek személyazonos- 1 ságát a legalaposabb rendőri nyomozás sem - tudta kideríteni. Vájjon ki lehet az elvetemült gonosztevő? Nyilván valami szörnyű éelki aberrációval állunk szemben. Hiszen a tettes nem ismeri az áldozatait és merényleteinek elkövetésében semmiféle anyagi haszna nincs és még azt sem lehet mor dán í, hogy személyes bosszúvágy j vezeti. Laliét, hogy őrült feltaláló, aki gva- j nutlan embereken akarja kipróbálni ismeretlen . vegyi szerének hatását. Az eddig nyilvános- I sagra került mindhárom esetben ugyanis min- I o g idegenek vettek észre, hogy az áldozatok tchkabátja kiégett, ób an lassan történt a vegyi szer pusztítása. Égy bizonyos: bárki követi el a különös merényleteket, a legsürgősebben ártalmatlanná kell tenni. A mai világban a tilikdbát olyan kincs, amclvért mindenki aggódik és így a kö/vélertirny megnyugtatására elsőrendű fontosságú, hogy a merényletekre fényt derítsenek. Jí izUlct des aUadcíty&kUat Nem lehet mindenért a háborús viszonyokat okolni. Vannak olyan bajok is, amelyeken egy kis jóakarattal nagyon könnyen lehetne segíteni. Ezek közé tartoznak a költ zsvári közit kedés mizériáif amelyek különösen idegenforgalmi szempontból rengeteg kívánni valót hagynak hatra. Nincs a világon olyan város, ahol ne gondolnának a vidékről érkező utasok beszállítására. Hétköznap nálunk <is úgy, ahogy lebonyolítják a közlekedést az állomás cs a különböző városrészek között, bár itt is nagyon sok jogos kifogást sorolhatnánk fel. /1 vasárnapi közlekedés. azonban szinte példátlanul áll. Az állomáson a hivatalos rendelet értelmében mindössze öt taxi várakhozhat, ehhez járulnak a bérkocsik. Arról ne is álmodozzunk, hogy a csomagokkal kilzködő utas taxit szerezhet. Marad tehát a hajtóvadászat a bérkocsik után. A bérkocsisok azonban nem hajlandók elmenni a város bármely részébe. Így pl. az Erzsébet-ut és környéke, a Tre- fort-utca és a környező utcák, valamint a Pata-utca és kerülete teljesen megközelithetet- lenek. Vasárnap nincs ap tőbusz forgalom és igy az utas, ha ismerős Kolozsváron, gyalog kénytelen bemenni a városba, ha pedig ide- gen, úgy a jóakaratra van bízva, hogy tájékozódjék. Valóban helyesnek tartjuk, hogy az autobusz.forgalommal takarékoskodni kell. Nagy a benzin és gumihiány. Indokolt tehát a vasárnapi korlátozás. Ez. azonban nem vonatkozhat az állomásra, különösen olyan városban, mint Kolozsvár, ahol stem közlekednek villamosok. Az utasok beszállításáról a. legkisebb vidéki városban is intézményesen történt gondoskodás, szomorú lenne tehát, ha Erdély fővárosában nem változtatnának sürgősen a mai helyzeten. ítélet az északerdélyi kommunista perben Súlyos fegyház- és fogházbüntetéseket szabott ki a törvényszék Tiz vádlottat felmentettek a vád és következményei alól KOLOZSVÁR, november 12. A kolozsvári törvényszék ötös különtanácsa tegnap délelőtt hirdetett Ítéletet az északerdélyi kommunistaperben. Amint megírtuk, az északerdélyi kommunistaper öt csoportban megtartott tárgyalásáról elmaradt vádlottak ügyét az elmúlt hetekben tárgyalta a törvényszék ötös különtanácsa Sebessy Gábor dr. törvényszéki biró elnöklésével. A megidézett több, mint száz vádlott közül megjelent 66 ügyében Ítéletet, illetve határozatot hozott a bíróság. A megjelent 66 vádlott közül négy vádlottal szemben a vád képviselője, Pia- csek István dr. ügyész elejtette a vádat. Ezek ellen az eljárást megszüntette a bíróság. A 62 vádlott közül a tegnapi itélet- kihiraetésen Bozsán Pál lakatossegéd Helsinki-utca 21. szám alatt lakó egyén nem jelent meg, ellene nyomozó- és elfogatóparancsot adott ki a törvényszék. A többi vádlott közül tizenegyet fegyházra, egyet börtönre, harminchatot fogházra, kettőt pénzbüntetésre, egy kiskorú vádlottat szintén fogházra Ítélt a bíróság. Tiz vádlottat felmentettek a vád és következményei alól. A fegyházbüntetést kapott vádlottak közül Konreich Imre 7 évi, Neumann Sándor 6 évi, Meister Eiermann 5 évi, dr. Fried Béla 5 évi, Kohn Jenő 4 évi, Róth Imre 6 évi, Róth Lajos 3 évi, Fuchs Izsák, Berkovics Rudolf egyenként két és félévi, Grün Manó 2 évi és kéthőnapi, Mihály Imre kétévi fegyházbüntetést kapott. Politikai jogaikat 10—10 évre függesztette fel a bíróság. Börtönbüntetést kapott Kovács István vádlott, akit másfél évre Ítéltek és 5 évi jogvesztést is kiszabott reá a bíróság, azonban a büntetést az előzetes letartóztatásban eltöltött idővel teljesen kitöltöttnek vette. Az Ítélet egyébként Kovács Istvánnal szembefi jogerőre emelkedett. A fogházbüntetéses vádlottak közül Raucher Károly 2 évi, Goldenberg Sándor, Szilágyi József, Farkas Jenő, Lebo- vits Samu, Jakab Endre, Klein Miksa és Stössel Arthur vádlottak egy-egy évi, Wechler Jakab 2 évi, Rosenfeld Ármin 10 hónapi, Freiser Vilmos 6 hónapi, Friedmann Sámuel 7 hónapi, Vuren Manó 5 hónapi, Goldstein Samu 5 hónapi, Pollálz Jakab 6 hónapi, Vig Béla 5 hónapi, Veress Lajos 3 hónapi, Binder Lajos 5 hónapi fogházbüntetést kapott és politikai jogaikat 3—3 évre függesztette fel a bíróság. Tizennyolc vádlott kisebb fogházbüntetést kapott, két vádlottat 100—100 pengő pénz- büntetésre, egy fiatalkorú vádlottat a fiatalkorúak fogházában eltöltendő 1 évi és 6 hónapi fogházra ítéltek. Az ítélet öt vádlottal szemben jogerőre emelkedett, a többiek esetében vagy az ügyész, vagy a vádlottak és védőik fellebbeztek. Az ítélet indokolásában a biróság ismertette a vádlottak bünösségi fokát, akik a román megszállás alatt kommunista sejtekbe szervezkedtek, kommunista tevékenységet folytattak és működésűket a második bécsi döntés után is tovább folytatták a hatóságok által történt leleple- ! zésükig. . j Az itéletkihirdetés után az ügyész indítványozta, hogy a bíróság helyezze őrizetbe az ítélet jogerőre való emelkedéséig Róth Lajos, Raucher Károly, Róth Imre, Fuchs Izsák, Meisler Hermann, Berkovics Rudolf, Grün Manó, Neumann Sándor, Wechsler Jakab, dr. Fried Béla, Kohn Jenő, Konreich Imre és Mihály Imre vádlottakat, akiknek szökésétől a büntetés súlyossága miatt tartani lehet. A bíróság az indítványnak helyt adott és a fennti 13 vádlottat előzetes letartóztatásba helyezte. A fogházbüntetésre Ítélt, kiskorú vádlottat átadták a kiskorúak birájának. 1945 Isnuár miseiéig rendelik a kereskedelem képesítéshez kötését SZEGED, november 11. (MTI.) Zsindely Ferenc kereskedelmi miniszter szerdán délben a szegedi kereskedelmi és iparkamarában fogadta a szegedi keresztény kereskedők egyesületének és a füszer-paprika- nagykereskedőknek a küldöttségét. Zsindely Ferenc részletesen válaszolt a két küldöttség előterjesztett kéréseire. A kereskedésem képesítéshez kötéséről kijelentette, hogy igyekszik 1945 január 1-ig ©7t a kérdést tető alá hozni, de amennyiben más kérdések megoldása a törvényhozás munkáját nem foglalja el, azon lesz, hogy a kereskedelem képesítéshez kötését minél előbb megoldja. A kereskedelem érdekképviseleti rendszerbe való tömörítésének kérdését tanulmányozza. Az iparosokéhoz hasonló érdekképviseleti rendszert kívánja valamilyen formában megvalósítani. R ilélerüéiyi magyar evangélikus egyházkerület közgyűlése BRASSÓ, november 12. A romániai magyar evangélikus egyházkerület a közelmúltban tartotta mt-g évi közgyűlését Brassóban, Purgly László egyházkeru- leti felügyelő é.s Argay György szuperintendens elnöklete alatt. A közgyűlésen résztvett dr. Palágyi Jenő aradi főorvos, mint az egyházkerület másodfelügyelője, Guld Emil aradi bankigazgató, egyházkerületi ellenőr, Nikodémusz Károly brassói lelkész, egyházkerületi főjegyző, dr. Papp Béla brassói orvos, az egyházkerület világi jegyzője, Kocsis Béla brassói gyáros, egyházi biró, s az egyházkerület más tisztviselői és vezető emberei. Elc-zör üléseztek a különböző bizottságok, majd pedig délután kezdetét vette a közgyűlés elöértekezlete. Este a brassói gyülekezet templomában az egyházkerület gyámintézete rendezte meg vallásos estjét a maga eszméjének: a tanulóifjúság támogatásának az elősegítésére. Mély benyomást keltett Bálint János és Kanabé Gábor középiskolai tanulók bizonyságtétele az ifjúság munkájáról és célkitűzéseiről. Másnap Purgly László, egyházkerületi felügyelő nagyhatású beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Megnyitójában a jelen legsürgősebb s legfontosabb feladatát abban látia. hogy össze kell fogni az erőket s félretéve mindent, ami elválaszthatná egymástól, egyetértő testvéri szeretetben munkálni egyházunk és népünk javát. Az. elnöki megnyitó után Argay György szuperintendens részletesen beszámolt a két évvel ezelőtt tartott közgyűlés óta lezajlott eseményekről s az egyház életéről. Jelentette, hogy a mai időkben az egyház munkájának az az egyetlen célja volt, hogy a lelkeket közelebb vezesse az élő Istenhez. A szociális munka ért el szép eredményeket, bizonyságául annak, hogy a magyarság szociális érzéke és egymás- erţ való felelőssége erős fejlődésen meqy keresztül. Vázolta azt a nagy válságot, melyen az egyházkerület iskolái mennek át, majd ismertette azt az erőfeszítést, amellvel a lelkészi és tanítói utánpótlást biztosítani igyekeztek. Hálásan emlékezett meg a két testvérfelekezet: a református és római katolikus egyház készséges támogatásáról, mely az evangélikus tanulóifjúság előtt megnyitotta tanintézetei kaouit. A közgyűlés meghallgatta Kiss Béla teológiai tanár, Biró László egyházkerületi számvevő és Gillich Fülöp beszámolóját. Az egész közgyűlést a megértés és az egyetértés szelleme hatotta át minden megnyilatkozásában. Rendőrségi bűnügyi napló KOLOZSVÁR, november 12. A rendőrség bűnügyi naplójában az utóbbi 24 era eseményei között azt alábbi adatokat? találjuk: Burtnyik György kolozsvári borkereskedő betörés ügyében tett feljelentést a bűnügyi osztályon- Feljelentésében elmondta, hogy csütörtökön a déli órákban, a déli üzletzárás idején ismeretlen tettes behatolt Hunyadi-tér 14. szám alatti üz’etébe és ormán 2500 pengő készpénzt ellopott. Lopás ügyében tett feljelentést Miske Már* ton Tordai-uti lakos is, Jelentése szerint ismeretlen tettes ellopta a Széchenyi-téren né- Ihány percig őrizetlenül1 hagyott 500 pengő értékű kézikocsiját Ugyancsak lopás ügyében tett feljelentést a rendcTségen Stori Mór Honvéd-utcai lakos is. A Honvéd.utca egyik garázsában elhelyezett tehergépkocsijának kerekéről ismeretlen tettes ellopta az abroncsot és tömlőt. Anyagi kára több mint 80Ö pengő. Kozma Ferenc Zsi^mond király.ut 118. sz.( alatti lakos feljelentesz tett ismeretlen tettes1 ellen, aki tegnap már másodízben törte be kövekkel este 10 óra után utcára nyiló ablakait). A rendőrség bűnügyi osztálya az ösz- ezes bejelentett ügyekben erélyes nyomozást^ folytat a tettesek kézrekeritésére. ’ 1 */ KERESKEDELMI TANONCISKOLÁT LÉTESÍTENEK NAGYVÁRADON. Nagyváradról jelentik: A nagyváradi Kereskedelmi Csarnok vezetősége a kereskedő utánpótlás biztosítására tervbe vette a kereskedelmi tanonciskola létesítését. Hogy ezirányu törekvését megvalósítsa, beadványt intézett a polgármesterhez és utalt arra, hogy a keresztény kereskedelmi élet megerősítése érdekében milyen nagy jelentősége van a megfelelő átállításnak. Ezt a célt szolgálná a kereskedelmi tanonciskola, amely hozzáértő és gyakorlati embereket adna a magyar keresztény szellemű kereskedelemnek. A beadványban a Kereskedelmi Csarnok elnöksége hivatkozik arra, hogy önerejéből nem képes a kereskedelmi tanonciskolát megvalósítani és ezért a város anyagi támogatását kéri*
