Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-12 / 256. szám

I 3 1 K 5'« úis\ SVid CŞ« oVi \v\ }Of\ *> ÎO.O fcVi .zÜ_ IVZ Sim Ah iY? W\ ‘■«­uvţ 3 >Ä in 3/ [Iß ■>ri ori oi ib 5b .13 '3 yj LY ?,3 )d rn « £-b 5j :3 Î9 *\ 1 ó rí n © ^ 1 i I Î Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár SlÄPITOTTfl: Kiadótulajdonost , .PALLAS SAJTÓVÁLLAL AT“ Jókai-u. 16., I. Telefon: 11—00. Nyomda: Egye« UliWTUfiMSáfÍtfíC Rt. Ko,cw:9Y^r- Előfizetési irak: 1 hóra 4.30 P. »em-u. 8. Telefon: 29—23. Csekkszámla: 7205« ÖHlilllft Ifi I St L U & negyedérre 12.40, íélévre 24.80, 1 évre 49.60 P. GÖBBELS i A VÉGSŐKRE iS ELTÖKÉLTÉK MAGUNKAT A keleti front iíj gyújtópontja: Csernigor * Kiéitől nyugatra óriási erűk lath a vet ésével tombol fi küzdelem - Nehéz harcok az olasz hadszíntéren EDEN HAZATÉRTE UTÁN BESZÁMOLT MOSZKVAI ÚTJÁRÓL Magyar vonatkozásban érdekes vezércikket irt a Die Tat cimii svájci lap. A jólértesült- ségétől ismert zürichi újság, a magyar külpo­litikáról írva abból a megállapításból indul ki, hogy csak a felületes szemlélő Ítélhetné meg a magyar külpolitikát olyannak, amely­ben ellentmondások vannak. A valóságban a magyar külpolitika iránya 1919 óta mindig ugyanaz. Alapelve a trianoni határok reví­ziója volt. A cikkíró Magyarország katonai helyzetéről is megemlékezik. Megállapítja, hogy Magyarország sohasem kapcsolódott be a Jugoszlávia ellen indított hadműveletekbe, csak Jugoszlávia széthullása után, az ismert események következményeképpen küldte ki csapatait azoknak a területeknek a megszál- Jására, amelyet húsz éven át szakadatlanul visszakövetelt. Ugyanez a budapesti kormány magatartása az oroszországi hadműveletekkel kapcsolatban is — Írja tovább a Dié Tat. Magyar imperializmus sohasem volt, legke­vésbé ma, amikor Budapest reálpoütikát folytat. A cikk végül megállapítja, hogy Ma­gyarország egyike Európa legrégibb parla­mentáris államainak és semmi szín alatt nem GÖBBELS CIKKE$ engedte hagyományait és belső szervezetét megbolygatni. A Journal de Geneve, a nagy stockholmi lapok, a jelentősebb török sajtóorgánumok és az ismertebb portugál újságok után most a nagy zürichi lap is tárgyilagos helyzetjelen­tést ad Magyarország pillanatnyi nemzetközi helyzetéről. A cikk annál értékesebb, mert Magyarország ellenségeinek ad elfogulatlan választ, akik a magyar kormánynak az or­szág geopolitikai helyzetéből eredő intézke­déseit rosszhiszeműen félremagyarázták. A nemzetközi politika terén egyre több s. J< esik Roosevelt, Churchill és Sztálin közelebbi találkozójáról. A brit hírszolgálat washingto­ni jelentése szerint á három államférfi meg­beszélésének előkészületei javában folynak. Nem szól azonban a jelentés arról, mikorra várható a találkozás összehívása. Finnország változatlanul az érdeklődés homlokterében áll. Szövetséges részről a finn kérdés fejlődését lassúnak találják és egyre több türelmetlen hang hallatszik. Különösen érezhető a türelmetlenség Moszkva részéről. Az orosz Vádió újabb támadást intézett Finn­ország ellen. A rádió hírmagyarázója kije­lentette, hogy Finnországra nézve, ha ki akar válni a háborúból, a legjobb ut a feltétlen fegyverletétel útja. A leningrádi rádió is he­ves kirohanást intézett a finnek ellen. A harctereken nem lankad a küzdelem he­vessége. Az orosz front három gyújtópontjá­hoz, mégpedig a kievihez, a szmolenszkihez és a nevekhez a negyedik, a csernigovi csat­lakozott. Csernigovnál Romanenko szovjet tábornok parancsnoksága alatt igen keskeny front szakaszon, rendkívül heves tüzérségi elő­készítés után és ‘nagyszámú csatarepülőgép támogatásával tegnap reggel íz orosz lövész- hadosztály támadásra indult a siómét vonalak ellen. A harcok váltakozó eredménnyel folynak. Az előrevezényelt nemet tartalékok clretc- szelték a szovjetbetörési helyeket, ennek elle­nére Berlinben megjegyzik, hogy döntés nem következett be. Kiev térségében, különösen a kiev—zsitomiri ut mindkét oldalán drámai küzdelem alakult ki a felvonultatott csapatok között. Kievtől északnyugatra nyolc szovjet- hadosztály ostromolja a német támaszponto­kat. A védők elszánt ellenállása azonban megállította a támadást, ahol pedig a nyomás a bekerítés veszélyével fenyegetett, ott a né­met védők ügyes kitérőmozdulatokkal hiú­sították meg az orosz törekvéseket. Ma reggel a harcok ezen az arcvonalszakaszon teljes erővel fellángoltak. Az időjárás érezhetően befolyásolja a had- müveletcket. A hőmérséklet két-három fokkal a fagypont alá süllyedt. Az összes arcvonal­szakasz felett sűrű felhőzet terjeng és az egész déli szakaszon eső és hó hullott váltakozva, ami a talajt puhává tette. Az északi arcvo­nalszakasz és a középső szakasz egyrészét vé­konyabb hóréteg borítja. Ezeken a helyeken a talaj keményre fagyott. Az olasz hadszíntéren tetőpontjához köze­ledik az angolszász támadás keménysége. A német főváros katonai szakértői az olaszor­szági harcok jellemzésére uj kifejezést talál­tak: „levelibéka-harcA magyarázatok sze­rint ez a kifejezés azt jelenti, hogy az angol­szászok elöreugranak a német sündisznóállá- sok ellen, s ha sikert érnek el, levelibéka módjára visszaugranak jól védett állásaikba. NAGY JÓZSEF. Göbbels dr. birodalmi miniszter a Das Reich cknü hetilapban csütörtökön megjelent cikkének ezt a címet adja: A kényszerű kö­vetkeztetések. — A miniszter e cikkében, meg­állapítja, Hogy a Szovjetnek saját erejéből! nem sikerülhet kibeszélni a népek fejéből, bogy a bolsevizmu'S a legnagyobb veszélyt je­lenti a kulturvilágra, a Szovjet győzelme pe­dig a civilizált emberiséget teljes zavarba döntené. A világnak semmiféle hatalma sem elegendő arra, hogy a német birodalom felett gvőztcs bolsevizmust megállítsa. A német ved erő ma a leghatalmasabb katonai erők gyülekezete, amilyet csak a világ ismer. Ha csak az az egy feladata volna, hogy a harcos bolsevizmust letörje, ez a feladata már régen meg volna oldva. Ámde mi. történnék, ha ez­zel a feladattal nem tudna megbirkózni? Erre a kérdésre a válasz egyben a legszörnyübb döntés volna Európa jövő sorsáról. A háború több problémája ezzel szemben akárhányszor csak másodrangu jelentőségű. Gyenge a szó ennek a veszélynek a jellemzésére és e veszély fennáll minden országra és minden nemzetre. Nem vitatható — írja —, hogy az angolok és az amerikaiak azért mentek el Moszkvába, hogy a Szovjetet rábírják területi kívánságai­nak és szándékainak megrögzítésére. Az an­golszászoknak ez semmi tekintetben sem sike­rült. Mar az a tény, hogy az említett közle­ményben szó van Ausztriáról — amelynek ügye 'nem is volt megvitatás tárgya —, de nincs szó Lengyelországról, Finnországról, a Balti-allamokról, a Dardanellákról és a Balkánról, elegendő bizo-nyitéka annak, hogy az angolok es az amerikaiak Moszkvában legnagyobb diplomáciai vereségüket szenved­tek. Sztálinnak nem esett nehezére a vitás kerdesekhez hozza nem nyúlni, mert reméli, hogy katonai eredményekkel befejezett ténye­ket tud teremteni. Egyszóval: Angliát " és Amerikát Moszkvában véglegesen kibüvész- kedtek Európából. Kontinensünk jövő sorsáról való vitatkozás most már csak a Szovjetunió és a német véderő ügye. Az angolszászoknak itt már nincs más teendőjük, minthogy a bol- sevizmusnak a kengyelt tartsák. Ha már a nyeregben ül, akkor lovagolni fog. Ha ma az angol csapatok és az amerikaiak tényleg elérték volna háborús céljukat, a né­met birodalom erkölcsi és katonai összeomlá­sát, akkor Európa néhány nap alatt a bolsc- vizmus lábainál: heverne, anélkül, hogy a vörös hadseregnek lényegesebb működésbe kellene lépnie. Kontinensünk egyetlen országi* sem tudná magát ettől a forgószéltől távol­tartani. A babom akkor szörnyű véget érne. Kevés a fantázia arra, hogy az európai kon­tinensnek ezt a tragédiáját lefesse. EBEN: Amszterdamból jelenti a DNB: Eden, külügyminiszter ^ beszédében foglalkozott a tanácsadó Európa-bizottság megalakítá­sával, amely a legközelebbi jövőben már megkezdi a működését. Feladata, hof-şy megvizsgáljon minden olyan kérdést, amellyel a három kormány megállapodás 1 szerint foglalkozik, valamint, hogy javas- I latokat terjesszen a három kormány elé. ' j Az Európa-bizottság nem lesz végrehajtó ' í hatalommal felruházott testület, hanem I azt a célt szolgálja, hogy segítsék;,éré le- I gyen a három kormánynak. Eden fejte- j getéseiben ezután rátért arra, hogy az itá­liai kérdések megvitatására a szövetsége- j sek egy szervezetet létesítettek, amelynek j feladata a hm om nagyhatalom egységes politikájának biztosítása. A moszkvai ér­tekezleten a szovjet képviselőit tájékoz­tatták a szövetségesek olaszországi kato­nai kormányának alapelveiről. A moszk­vai négyhatalmi nyilatkozatról azt mond­ta az angol külügyminiszter, hogy annak ' szellemi szerzője Cordell Hull. Rámuta- í tott annak szükségességére is, hogy a ! nózy kormány között szükség van egy Göbbels dr. kiemeli, hogy a német nép ennek a borzalmas drámának eddigi megter­helését olyan áldozatos szellemmel vállalta magára, amely csak bámulatot érdemel. Ujbó* és újból büszkén lehet megállapítani, hogy ? német nép teljesítményeivel messze túlhalad ta azt, amit tőle vártak. A német vezetés szi­lárdan elhatározta, hogy folytatja ezt a har­cot a német nép nemzeti és egyéni létéért ha tározottan, ingadozás nélkül a győzelemig. Mögöttünk van egy gondokkal és szoronga- tásokkal eltelt nyár — írja Göbbels dr. — Itt állunk az őszben, amely nem enyhítette a tc- herpróbát és olyan telet várunk, amely ben­olyan szervezetre, amely felette áll a dip­lomáciai kapcsolatok szokásos szerveze­tének, úgyhogy annak segítségével Anglia és nagy szövetségesei a politikai kérdések­ben gyorsan egy nevezőre hozhatók le­gyenek. Nincs olyan fontosabb politikai kérdés, amelyet Moszkvában valamilyen formában meg nem vitattak volna — mondotta Eden — majd így folytatta: Nem akarom azt állítani, hogy minden pontban megegyezésre jutottunk, de leg­alább Ismerjük egymás nézeteit minden kérdésben. Éden tagadta, hogy a moszk­vai értekezlet a három nagyhatalom pa­rancsuralmát állapította meg, mert a nagyhatalmaknak szükségük van' mások tanácsára is és a mostani veszélyt maigá­ban rejti a jövőbeni további fejlődés. Vé­gül Eden rátért Menemenzsoglu török külügyminiszterrel történt megbeszélé­seire. Hangsulvozta, hogy egyelőre nem mondhat részleteket e tárgyalásokról, amig Menemenzsoglu jelentést' nem tesz otthon a kairói értekezletről. Eden ezután rámutatott arra, hogv a bizottság tanácsadó, nem pedig végrehaj­nüniket a legkeményebb próbára fog tenni. De győzelmi eshetőségeink rendületlenek. Tudjuk ezeket megvédeni, ha rá kerül a sor. Nálunk senki a világon nem gondol engedékenységre.' Ilyen elképzeléseket csak az ellenséges pro­paganda szerepeltet, a tények világában azon­ban ezek puszta teóriák. Mi mindnyájan tud­juk, hogy ez a háború minden hallatlan szen­vedésével még mindig jobb, mint olyan béke, amelyet az ellenség ránk kényszerítene. Kényszerítve vagyunk a végső erőfeszítésre ést ezért a vcgsőlcre is eltökéltük magunkat. A győzelem lesz egykor mindnyájunk számára a legnagyobb bátorság jutalma. ! tó testület. Nem eszköz arra, hogy a há- ! romhatalom felfogását másokra rákény­szerítse. Szembe kell nézni az igazság­gal — mondotta Edén. — E három hatal­mat terheli elsősorban a felelősség azzal, hogy biztosítsa, hogy ezt a háborút tar­tós béke követi. Ha mi együtt meg tu­dunk egyezni, nem lehet olyan probléma, amelyet végül is ne tudnánk megoldani. Megállapodtunk abban, hogy esetenként, a problémák megvitatására ogy külügy­miniszterből és két nagykövetből álló ad hoc háromhatalmi értekezletet hívunk össze. Ez némi újítást jelent a diplomá­ciai eljárásban. A moszkvai értekezlet nagy sikerének mégcsak nem is azt tar­tom, hogy az említett nagyfontosságu gé­pezetet megteremtettük, hanem azt, hogy megadta az alapot az egymás közti jó kap­csolathoz, bizalomhoz. Az alsóházban Eden külügyminiszter beszédekor a diplomata-páholyban bont volt Törökország, Portugália. Hollandia, Brazília, Spanyolország. Bárium. Argen­tina és más országok képviselője és végig hallgatta a beszédet Smuts tábornok is, ° Moszkvában valamennyi politikai kérdést megvitattak A keleti arcvonalon dől el Eurónn sorsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents