Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-06 / 251. szám

6 ELLENZÉK 1943 uovtulűer t. Kitekintés világba írja: UESZKE BÉLA Kínai böleseség — magyarul Igen érdekes kiadvánnyal örvendez­tette meg a Bibliotheca kiadó a magyar olvasót. Hamvas Béla fordátasában, Ízlé­ses kiállításban kiadta Kungfutse tanítá­sát Lun-Yii címmel. Mielőtt a könyvről szólanánk, megemlítjük, hogy illő lett volna a fordítónak megjelölnie, hogy mi­lyen közvetítés alapján fordította a kínai bölcselő írásait. Még Kosztolányiban is volt annyi szerénység, és megjelölte, hogy a keleti nyelvekből fordított szöve­geket angol, francia, vagy olasz közvetí­tés alapjan fordította. Nem szégyen az, ha valaki nem tud kínaiul, de az már szerénytelenség, ha valaki elhallgatja, hogy milyen közvetítés alapján fordított keleti nyelvből. Azt úgy sem hisszük el Hamvas Bélának, hogy olyan jól tud kí­naiul. hogy Kungfutse szövegét eredeti­ből fordítja. Szerénytelenségét azonban megbocsát­juk a -kitűnő bevezető tanulmányért, melybeür röviden, velősen, sok tárgyisme­rettel megbízható kénét fest Kungfutse szellemi világáról, kijelöli helyét a nagy rondo1 kodó* között s okosan meggyőz, h-cry Kungfutse nem volt sem szent, sem vallásai apité. A hagyomány apostola volt. aki többet politizált, mint kegyes­kedett. Szenvedő bölcs volt, aki nem azé“t szenvedett, mert az emberek nem ismerték eléggé hanem azért. m°rt nem tud*a őket megváltoztatni. Tanyásának négy fontos „jelszava“, premiss7áia van: L: = mérték. erkölcs; Hsüo ~ tanulás, müvo1ődé?: Da Hüo = a nagy tudomány, vagvls a béke tudománya: Güntsi = a maeanabbrendüsiégre való törekvés. Méltatás, ..ismertetés“ helvett idézünk .néhány megállapítást a kin-ai bölcselő be­kre1~eléseiből (lun-yü = besaé^ge1-^!: ..Ta­nulni és nem gondolkodni. fölösleges; gondolkodni és vem tanulni, fárasztó.” ..Aki idegen szellemnek szolaál, nem sa­ját őseinek — hizeleg. Aki látia köteles­ségét és nem teszi meg — gyáva.” „Aki­ben nincs szeretet, ázom a modor nem srr't.” „Magas állást tehetség nélkül, val­lásos szertartást kegyelet nélkül, teme­tést gyász nélkül nem tudok elviselni.” ..Kevesen vannak, akik azért vesztettek valamit, mert lemondtak róla.” „Ha snmedül vagy, légy komolv; ha dolgod ■ +án jársz, tarts tiszteletet: ha mással érintkezel, légy lelkiismeretes.” ,.A bölcs U{,szke. de nem kevély; a közönséges ke- "'lv, de nem büszke.” ,.Szegénnnek lenni ''-emgás nélkül nehéz.” „Gazdagnak ’"mi kevélység nélkül könnyű.” ,,A ■Aoső dolgokban az ember az emberhez "-el áll: a hétköznap azonban elválasztja „Aki negyven évet megért és gvü- inlik. azt végig gyűlölni foniák.” ,,Ta- nv'ni megnyugtató.” „Messziről jött ha­ntokkal beszélgetni öröm.” Ha az em- unt nem méltányolják s mégsem duzzog, az bölcs.” A bölcs a gyökérre vigyáz. Ha n gyökér egészséges, a növekedés biztos.” 4 vallás és az alázat ar ember gyö­kere” „Aki mindig az előnyt keresi, ál- 'ondó zavarban él”. \'gy színpadi forradalmár fej fájára Két sorban jelentették aiz újságok, hogy 'ndré Antoine, a párisi Szabad Színház Théátre Libre) megalapítója meghalt. Nem csapunk rá hullabogárként e hár hallatára, mert Antoine halálában nem gy ember elmúlása felett elmélkedünk, anem az uj francia színház egyik jelen­ős megnyilatkozására emlékezünk. Saj- ■ áljuk Antoinet. Gázgyári tisztviselő volt fiatal korában és szerelmese a színház­nak. Annyira szerette a színházat, hogy a múlt század nyolcvanas éveiben először 1 i?z tviselőtá csalnak bevonásával, majd később lelkes színházbarátokból társula- ot szervezett és egyelőre havonta egy elő­kést rendezett a Montmartre egyik szin- áztermében. 1387-ben már állandó tár­ul ata volt és állandó színháza a Mont- mrreasse-on. Akkor társulatának is nevet dott: Szabad Színháznak, Théátre Ldbre- nek nevezte megmozdulását. Miért éppen. „Szabad“ színháznak ke- ■eszfelte el törekvéseinek tűzhelyét? Mi- kellett megszabadítania a színházat, a zinjátszást? Volt bizony mitől! A mult század utolsó évtizedeiben a ziroadon a meiningeni rendezői iskola 'örténelmi reálizmusa uralkodott. Külső­ségek, álpátosz, részletekben feloldódó, mrólékos diszle.tezés, klisé'zerü, az élet­hez semmiféle vonatkozásban nem kap­csolódó játékstílus, hamis, deklamáló nang. Ez jellemezte a színjátszást akkor, amikor Antoine még könyvelt a párls- környékl gázgyár irodájában, Mindezt Antoine jól látta és egysze­rűen igy fogalmazta meg: a színészek fö­lötte lelkesen, túlozva „szinészkednek.“. Ellent mondásnak tűnik első pillantásra ez a megállapítás. Kinek kell leginkább „szinészkednie", ha nem a színésznek? Pedig Antoine megállapítása igaz volt? A színész célja nem a „szinészkedés“, hanem az illúziókeltés. Ez pedig kettő. A ripacs „szinészkedik“, a művész illúziót kelt. Antoine ezt akarta. Az élet teljels illú­zióját kelteni. Naturálissá tette színházá­ban a játékot s ebben a törekvésében már túlzásba is ment, ugyannyira, ho-gy egyes antoinei rendezésben a színpadon folyó játék egyenes folytatása volt a leg­reálisabb életnek. A válságba jutott színpadi játékstílus azonban igy is nyert Antoine fellépésé­vel. Igazabb lett és lerázta magáról a meiningenizmus hatására elszaporodott hamis pátosz sallangjait. De nem ez a legfőbb érdeme a Théátre Libre-nek. An­toine ugyanis uj szerzőket, a későbbi francia drámairás legnairvobb neveit ..mutatta“ be színházában akkor, amikor Sardou. Dumas és Augier zseniálitáívóra esküdött kritikus és közönség; Antoine „hozta“ az uj francia dráma legkiválóbb képviselőinek darabiait. A Théátre Libre kicsi színpadán jutott először szóhoz Maurice Becque, Francois de Curei. Eu,»éne Brieux, Octave Mlir- bcau. Léon Hennlque és a külföldiek kö­zül Ibsen. Strindberg, Hauptmann, Bár Jean Richard B'och. a progresszív gondolkodású francia kritikus azt való a, hew a .színházban n!ncs revolutió. csak evolúció“, Anh>ire-1 m^gis srinnadi for­radalmárnak nevezhetiük. A "zinpadi tör­ténem! realizmus c^ökevénvei ellen in­dított harcot, a gázrvári íróasztal műi 51 s a Montoen'a^e Hutásoknak kedvező sze11omi légkörében diadalra vitte a maea ideiében forradalminak tűnő igazabb já- téksrilust. Ezért is megérdemli, bnmr egv elidőzzünk gondolatban valahol Észak- eÜdézzünk gondolatban valahol Észak- Franci aországban, Brest mellett dombo­rodó friss sirhantiánál. ahol bombázók rönködnek egy önmagát eltemetni ké­szülő kontinens káotikus világa ellen ... Az ismeretlen Balassi Mindig óvakodva vettük kezünkbe azokat a könyveket, amelyek egy- egy iroidialmi nagyságunk „ismeret­len“ arculatának'a bemutatását ígér­ték. Óva k óid ásunk nem egészen indo­kolatlan. A legutóbb is sok csalódást okozott az „ismeretlen“ Adyról sok elfogultsággal, tárgyi és stiláris hi­bával írott mii, melyet egy fővárosi kiaül'ó vállalat jelentetett meg. Még nyoma sem volit, nem is lehe­tett. a gyanakvásnak, amikor a Ma­gyar Szemle kiadásában megjelent „Az ismeretlen Balassi Bálint“ cismü fiVOl pontos és érdtkos tájékoztatás minden időszerű kérdésről, utazási cikkek, művészet, sport, humor és gyönyörű többszínű (otőriportok C\S ‘S&UhááOJi MfcClelenik kéthetenként - Megrendelhető •< IBUSZ nil, V. ftkadémia-u 10. Egyes szám éra 36 fillér igényes müvet kezünkbe vettük. Min­den gyanakvásunkat eleve eloszlatta a könyv illusztris szerzője: Eckhardt Sándor, a Pázmány Péter Tudo­mányegyetem tudós francia profesz- szi.ra, aki kivételes helyet érdemelne szép Íróink között is, mert tömör, szí­nes, tiszta stílusa valóban „Íróvá“ is teszi s igy ideális tudóst tisztelhe­tünk személyében. Eckhardt Sándor több kisebb és két nagyobb lélekzetü tanulmány­ban világította meg eddig Balassi­nak, a végvári költőnek jelentőségét, illetve legutóbb kiváló módon vázol­ta Balassi életének és költészetének összefüggéseit. Most kiadott kötetében Eckhardt Sándor levéltári kutatásai alapján igen siók eddig ismeretlen adat köz­lésével hozza közelebb a magyar ol vasóhoz a XVI. század legnagyobb költőjét. Igazi példa e mii arra, hogy fiaiképpen kell egy író „ismeretlen“ arculatát az olvasó számára megvi­lágítani s a lelkiismeretesen össze­gyűjtött és tudományosan rendsze­rezett anyaggal miként kell közelebb hozni a mához egy letűnt kor Írójá­nak emberi vonásait, írói műhelytit­kait. Tanulhatnak ebből a könyvből ki­adóink, akik az „ismeretlen“ írói ar­culat bemutatásának ürügye alatt pletykákat és bántóan indiszkrét adatokat dobnak a ,„szenzációt“ min­dig kedvelő átlagolvasónak. Nyugati őrjárat HELSINKIBEN megalapito-ttáflo az Európai írók Egyesületének finn tagozatot, melybe eddig 52 finn irót választottak be. * EURÓPA legnagyobb kerámiáját a dániai Horaem városában fogják felállítani. A kop­penhágai porcel'ángyárosok egy 21 méter széles és 3-10 méter magas kerámia.emlék­művet emeltetnek Beringnék, a tengerjáró felfedező dán hajóénak az emlékére. A DAS REICH szerint az Osüand néven emlegetett balti -államokban mindössze 155 mozgóképszínház van. Ebbő’ 50 Lettország­ban, 48 Észtországban és 5? Litvániában * A FINN KULTURALAP ezévi nagydíj a ff most osztottak ki. A három, díjazott: Ónni Ok.kanen professzor, aki Kalevala kutatá­saiért, Maria Jotuni drámáiért, Otto Männi­nen pedig müforditáda-iért kapta a legnagyobb finn kulturális ösztöndíjat. Hanninen fordí­totta Petőfi verseit iß finn nyelvre s tőle származik a legjobb „Faust ".fordítás is. HARG1TA-EXPRESSZ Kik annyit jártatok gyalog s néztetek vágyakozva gyorsvonatok s idegen autók után, most kedvetekre roboghattok a magyar vonaton, a Hargitán. Robogtok is vidáman Szentgyörgytől Pestig s Pesttől SzentgyÖrgyig, a zsúfolt folyosón, a vidám Hargitán. Az arcotokon látom, hogy ott is boldogan utaztok, a magyar vonaton s van, aki tréfákat mond Pesttől Szentgyörgyig hallgatag magyaroknak s nevetésre kényszeríti az elnémult testvért, ki pipál hallgatva a Tiszán. Csak igy, csak igy. Utazzatok az ország egylik sarkától a másikig. Meg ne álljatok! Tegyétek meg azt a csodát, hogy szent hymnusokra tanítsátok a búzába, lóba s valami ősi kétkedésbe, fájdalomba révült testvért a Tiszán. Haj, mert nem minden úgy vön, ahogy a szürkék látják. Te látod, tudod testvér, mi íitt a hiba. Megtanított rá Trianon s a csodás hősi eposz, mit egyedül vívtál, — Csúcsai Csak igy, csak igy, kacagva robogjatok Kelettől Nyugatig s Északtól Délig •.. Úgy tetszünk mintha semmit se‘ látnánk, de mindent látunk, helytállónk s megszólalunk ha kell, ha eljön az idő. Adó g pádig állunk egymásra hajolva, rendületlenül, figyelve, mint a fenyők a Hargitán. NYÍRÓ JÓZSEF génye a bécsi H. Joche Gattes" ditásban is. „Isten igájában"' c. re- Bisch off kiadásában „In címmel megjelent német for Vásárhely, 1943. október hó. KABAR, A FLAMAND SZÍNHÁZI EGYESÜLET ren. dezói nagydiját Jcs Janssennek, égj- Rém brandt-dráma szerzőjének Ítélték. í.,Hen drickje Stoffele"). ALAIN-FOURNIER „Le Grand Meaulnes** cimii világhírű regényét Marcel Camé, a ki­tűnő francia rendező, filmre viszi. * MENNYIT „HOZOTT” egv.egy jobb fran­cia film Parisban ,ai bemutató moziknak? — kérdi a Candide. Fele’et: A „Les visiteurs du Soir (Esti látogatók) 8 millió 740 ezer frankot; a nálunk is ismert Achard-vigjáték, a „Domino” 7 millió 82 ezer frankot; a Buda­pesten közelebbről bemutatásra kerülő „Monte Cristo" pedig 6 mil’ió 200 ezer fran­kot jövedelmezett a párisi bemutató film. színházaiknak. * RAIMU, a nálunk is jólismert francia film* 6zinésiz, (de nem „sztár"'!), nagy sikerrel lép fel színpadon Moliére „Úrhatnám polgárát" játssza. RAOUL FOLLEREAN érdekes adatokat kö­zöl egy ma -seillei hetilapban a katolikus misszionáriusok munkájáról. Az utóbbi 40 év­be* a misszionáriusok a -világ legkülönbö­zőbb pontjain három egyetemet, 14 ezer isko­lát, 684 á-rvaházat, 125 a-ggmenházat, 222 kór­házat, 32 leprás gondozótelepet, 731 orvosi segélyhelyet alapítottak. A 222 kórházban 137 ezer betegnek van helye. AZ 1943-IKI HERMANN.LÖNS irodalmi dijat Patul' Burre és Thilo Scheller holland irók kapták. AZ ERLANGEN! EGYETEM most ünnepli alapításának kétetzázadik évfordulóját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents