Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)
1943-11-24 / 266. szám
s é£. Kolozsvár kisgyüíése elfogadta a tisztviselők és alkalmazottak karácsonyi jutalmazására vooaikoüű jci.va»!ótöí KOLOZSVÁR, november 24. Kolozsvár város törvémyhsitóségi bizottságának kis- gyüilcse tegnap délután b órakor a városháza tanácstermében dr. Keledy Tibor polgármester elnöklete alatt ülésezett. Az ülésen résziben a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyeket vitatták meg. részben saját hatáskörében is határozott. A kisgyülés elfogadta a városi vigalmi adó szabályrendelet módosítására vonatkozó előterjesztést. A belügyminiszter ugyanis jóváhagyta a szabályrendeletet, azonban bizonyos módosításokat irt elő. Elfogadásra javasolta a közgyűlésnek a város háztartásának közellátási, Magyar Norma és a Monostori Gátfenntartási .Alap pótköltségvetését és a különböző bevételi hátralékok rendezőiére vonatkozó polgármesteri javaslatot. Tárgyalta a városi tisztviselők és alkalmazottak karácsonyi jutalmazására vonatkozó előterjesztést. Javasolta a közgyűlésnek, hogy karácsonyi jutalmul a kinevezett tisztviselőknek a törzsfizetés és családi pótlék kétszeresét, ideigleries havidija® értelmiségi alkalmazottaknál az egyhavi fizetés másfélszeresét, az ellátatlan családtagok után 40 pengőt, ideiglenes havidíjas, nem értelmiségi alkalmazottaknál az egyhavi fizetés másfélszeresét. az ellátatlan családtagok után 30 pengőt, ideiglenes napidijas értelmiségi alkalmazottaknál a 30 napra járó napidijat, az ellátatlan család tagok után 30 jpengőt, nem értelmiségi ideiglenes havidíjas alkalmazottaknak 21 napra járó bért, az ellátatlan családtagok után pedig egyenként 30 pengőt szvazzon meg. A javaslathoz Pálffy Tibor törvény- hatósági bizottsági tag szólt hozzá, aki megállapította, hogy az előterjesztés szociálisabb és nagyobb mérvű, mint a tavalyi volt. Foglalkozott a kisgyülés a Nemzeti Színház epizódszinészeinek jutalmazására szolgáló Szentgyörgyi István-érem alapításával. a gáz- és vizmü igazgatósági tagjai megjelenési dijainak felemelésével. Elhatározta, hogy a lehetőség határain belül visszasz érzi a megszállás alatt elidegenített szolnokdobokamegyei erdeit s .sorozóbizottsági elnöknek megválasztotta Brutsi László műszaki tanácsost, törvény- hatósági bizottsági tagot, elhatározta, hogy felír a beliigy- és pénzügyminiszterhez a padlástelek beépítő ével nyert lakások adókedvezmények megadása tárgyában, s kimondotta, hogy a tervbe vett városi szeszfőzdét nem állítja fel. Végül pedig intézkedett az 1940-es évek előtti időből származó hátralékos községi adók behajtásáról. Nemzetiségi „elnyomás“ a kolozsvári egyetemen A kolozsvári román diákság harcairól cikkezik az Universulban a magáról kérlelhetetlen tárgyilagosságot fennen hirdető, közismert ,.erdélyi szakértő“, Bosca-Malin. Azt írja, hogy Erdélynek mind abszolutista, mind „alkotmányos“ (i) korszakában a szörnyű üldözések és elnemzctietlemtő törekvések közepette a román diákságnak nem volt hova lehajtsa fejét. Mindaddig, amig az egyetem aiapitása után Szilasi Gergely tanár segítségével meg nem alakíthatta ,,luha'‘ nevű akadémiai körét. Annak ellenére, — úgymond a deiék Bosca-Malin —, hogy ennek az ifjúsági egyesületnek sem alapszabályait, sem. működési jogát az elnyomó magyarok nem ismerték el, mégis ez a kör vált idővel a román diákság „harci és ellenállási központjává“. A továbbiakban aztán „tanút ' is idéz annak elhi- tetésére, hogy míg a szász és zsidó (sic!) hallgatók az egyetemen szabadon használhatták nyelvüket, addig a roman diáknak anyanyelvén megszólalnia sem volt szabad. A „Iulián“ kívül csak itt-ott egy-egy román család körében találhattak menedéket. Ám itt is rettentően ki voltak téve a kémek és más lesel- kedők „szenvedélyes éberségének“. A világháború idején természetesen besorozták őket és kivitték a harcterekre, hogy „a belső ájÚÍj feszültséget ezáltal levezessék“. (?) A galíciai, a nyugati és olasz arcvonalakon tisztán magyar vagy osztrák ezredekben hullatta vérét ez a diákság a „mostoha hazáért“. Akik aztán megmaradtak és hazajöhettek a háborúból, azok forradalmi utón — úgymond — megteremtették a román egyetemet. Még egyebeket is elmesélget cikkében Bosca- Malin. Ezek elmondása helyett azonban, kibővítve a cikkiró értesüléseit, mi is emlékeztetünk a magyar elnyomás módjaira és módszereire. Köztudomású, hogy az erdélyi magyar reformáció hatására a magyar fejedelmi és nagyúri mecénások lelkes és bőkezű adományainak köszönhette az erdélyi románság első nemzeti nyelvű Szentirását, magyar hatásra forditják le román nyelvre az első Katekizmusokat. Még Bosca-Malin sem tudná megcáfolni azt a tényt, hogy Geszty Ferenc dévai zászlósur költségén és pártfogása révén jelent meg a szászvárosi Palia, azaz az első románnyelvü Ószövetség. Úgyszintén fejedelmeink bőkezűségéről tanúskodik az a gyönyörű miniatűrökkel ellátott románnyelvü Újszövetség is, amely 1648-ban jelent meg Gyulafehérváron. Letagadhatatlan tény az is, hogy az erdélyi magyar és szász humanisták elfogulatlan érdeklődéssel fordultk Erdély „római maradékai^ felé, s rengeteg bizonyság szol amellett, hogy többet törődtek a románság nyelvének és múltjának az akkori tudományos igényekhez mért megismerésével, mint a vajdaságokban összeverődött, műveletlen görög paidago- goszok, akiknek működése kimerült a sivár gramatizáló formalizmus oktatásában. Az erdélyi román diákság hallatlan szenvedéseinek e kitűnő tollú megelevenitője, aki a XVIII, századi kolozsvári iskolákról Írván, az iskola főnév mellé idézőjelbe teszi a magyar jelzőt, nyilván elfelejtette, hogy a XVIII. század első felében a kolozsvári jezsuiták magyar főiskolája révén jutott el nemcsak az erdélyi, de a vajdaságbeli románokhoz is sok olyan tudományág, amelynek azelőtt hirét-hamvát sem látták. Az előbb emlitett és egyéb okokból ugyanis a bukaresti román nyelv és a román nemzeti tudományok juthattak szóhoz. Köztudomású az is, hogy az erdélyi és általiban a magyar humanizmusnak köszönheti létrejöttét a hires „erdélyi iskola“, s az az elnyomó magyarság juttatta ennek elindítóit, nevezetesen Maior Pétert és Sinkai Györgyöt olyan helyzetbe — a budai egyetemi nyomda korrektorságába —, amelyben a román nyelv és a román nemzeti tudományok fejlődését munkásságukkal megin- dithatták. De térjünk csak vissza a kolozsvári egyetemhez. A cikkírótól említett Szilasi Gergelv, az egyetem alapításától kezdve tizennégy évig volt- a román nyelv és irodalom tanára. A kegyetlen és kibírhatatlan elnyomás mégsem akadályozta meg abban, hogv magyar egye., temi tanári minőségében a román nyelvet „Traján eleven oszlopának“ nevezze, a „római civilizáció védőbástyájának a barbár ázsiai népek (!) betörésével szemben“. Szólhatunk utódjáról, Moldovan Gergelyről is. Ö alapította ugyanis az „Ungaria“, cimü nyelvészeti folyóiratot a magyarországi románkutatások számára. Az elnyomás erejével és mérvével nyomban tisztába jön, aki ennek a folyóiratnak csak egyetlen évfolyamát is átlapozza. A rövidség kedvéért még csak egv dolgot említünk meg. Emlékeztetünk a kolozsvári magyar egyetemnek számos román tárgyú pályadijára. Vájjon vaíóban annvira kibírhatatlan lett volna a románság iránti elnem- zetietlenitő törekvés, s vájjon valóban mukkannia sem volt szabad a román diáknak anyanyelvén azon a kolozsvári magyar egyetemen, amely még 1917-ben is bölcsészetka- rán százkoronás pályadijat tűzött ki a szelis- tyei román pásztorok meséinek és babonáinak összegyűjtésére?! Az érvek és ellenérvek vizsgálata után döntsön ki-ki belátása szerint... (ón) Budapesti tudósítónk a nemzetközi politikai helyzetről BUDAPEST, november 24. (Az Ellenzék budapesti tudósítójának telefonjelbntése.) A Budapesti Tudósitó értesülése alapján Londonban az a benyomás uralkodik, hogy fontos események áLlanak küszöbön, anélkül, hogy meg lehetne állapítani, vájjon katonai, vagy politikai természetűek lesznek-e ezek az események? Mindenesetre rá lehet mutatni arra, hogy a londoni sajtó az utóbbi időben sokat irt Roosevelt, Churchill és Sztálin legrövidebb időn belül való találkozásának lehetőségéről és egyúttal hangoztatta, hogy a találkozó alkalmával főleg katonai természetű kérdések kerülnek szóba. Másrészt különböző londoni lapok közlik az Echo d‘ Algír cimü lap jelentését, mely hangsúlyozza, hogy az európai háború hamarosan politikai fázisba megy "at. Amennyiben valónak bizonyulna az a hir, hogy a hármas összejövetel közvetlenül küszöbön áü, akkor kézenfekvő az a feltevés, hogy ennek az oka rendkívül kényszerítő kell, hogy legyen, tekintetei arra, hogy a moszkvai értekezlet után hangoztatták, hogy a moszkvai eredmények olyan kedvezőek, hogy a három kormányfő találkozása feleslegessé vált. Ha tehát az összejövetelt mégis megtartják, fel kell tételezni, hogy a helyztben valamilyen változás állt be, amely szükségessé tette — tekintet nélkül a moszkvai értekezleten hangoztatott elhatároKiíosztoltak éjszaka egy Kővári-telepi füszer- üzletet a betörők Eltévedt hároméves kisfiút találtak a Külkajántó-úton KOLOZSVÁR, november 24. A rendőrség bűnügyi naplójában az utóbbi 24 óra eseményei között az alábbi adatokat találjuk: Betörés ügyében tett feljelentést a rendőrségen Székely Gyula, Kalandos-utca 34. szám alatt lakó füszerkereskedő. Feljelentésiben elmondta, hogy ismeretlen tettes az elmúlt éjszaka betört Kárpát-utca x. szám alatt levő füszerüzletébe és onnan több, mint }OZO P. értékű különböző holmit és készpénzt ellopott. A rendőri vizsgálat megállapította, hogy a tettes az ablakon át hatolt be az üzletbe, úgy, hogy előbb a külső ablakredőnyöket távolította el, majd az ablaküveget ügyes szakértelemmel kivágta és igy könnyűszerrel hatolt be a helységbe. A pénztárból 2300 pengő készpénzt, továbbá kenyér, liszt és cukorjegyeket lopott el a betörő s ezenkívül mintegy 40—-42 liter pálinkát és likőrt is magával vitt. A rendőrség feltevése szerint a betörőnek valószínűleg bűntársa is volt. A bűnügyi osztály erélyes nyomozást indított a tettes kézrekeritésérc. A rendőrség tegnap a késő délutáni órákban széleskörű razziát tartott a kávéházakban. A razzia eredményeként több egyént és jászvásári „akadémiákban“ Legkevésbé a előállítottak a rendőrkapitányságon, utólagos igazoltatásuk után azonban mindnyájukat szabadlábra helyezték. A Kajántó község felé vezető utón mintegy $—6 kilométernyire a várostól, tegnap egy három év körüli kisfiút találtak. A gyermek, alak egyedül ődöngött az utón, kerek- arcú, szőkehaju, jóltáplált kisfiú, kék nagykabátot és sárga kötött sapkát viselt. A Kül- kajántó-utcai lakosok az ■egyedül talált, eltévedt kisgyermeket átadták a rendőrségnek, arravonatkozólag azonban, hogy a kisfiút hogy hívják és hol laknak a szülei, egyelőre semmit sem 'sikerült megtudni. A gyermek ugyanis mindezekről nem tudott felvilágosítást adni. A rendőrség ezúton is értesíti a szülőket, hogy az elveszett 3 éves kisfiút a rendőrségen átvehetik. Súlyos baleset áldozata lett Blázsi István, 23 éves kolozsvári lakos. Blázsi a Fáy-utca $. szám alatt levő szeszfőzdében dolgozott s munka közben beesett a forró cefrébe. A szerencsétlenül járt fiatalember súlyos felső és másodfokú égési sebeket szenvedett és a helyszínre kihívott mentők részesítették elsősegélyben. Az orvosi segélynyújtás után a mentők beszállították a sebészeti klinikára. Állapota súlyos. zásra — az összejövetel időpontjának előbb* rehelyezését. Ennek okárol különböző változatok vannak forgalomban, amelyek azonban egy pontban mind egybehangzanak, éspedig abban, hogy valamilyen eseménynek kellett vagy kell hamarosan bekövetkeznie, amire csak későbbi időpontban számítottak. Mint Zürichből jelentik, a Vclksrecht cimü lap londoni levelezője hírt ad arról, bebizo- nyultnak látszik, hogy Roosevelt, Churchill és Sztálin későbbi időpontra tervezett találkozójára valóban a legrövidebb időn belül sor kerülhet. Jól értesült londoni körökben szenzációs fejleményekről beszélnek, de egyelőre r.em lehet megállapítani, hogy valóban nagyjelentőségű eseményről, vagy a háborús helyzetből adódó kombinációról van-e szó? A nagy politika utjai — jegyzi meg a lap — mindenesetre megérdemlik, hogy a legközelebbi időben a legnagyobb figyelemmel kísérjük őket. * * * Washingtoni jelentés szerint az amerikai sajtó Roosevelt, Churchill és Sztálin várható találkozásával összefüggésben szövetséges nagyvezérkar létesítésének lehetőségéről ir. E katonai szervezet ellenszerve lenne a Londonban felállítandó európai bizottságnak és a háromhatalmi vezérkar székhelyét ugyancsak Londonban ütné fel. Az Egyesült Államokban elterjedt híresztelések szerint lehet, hogy Csangkajsek is résztvesz a Churchill, Roosevelt és Sztálin részire tervezett talál kozón. * * *t Mint Londonból jelentik, a Daily Telegraph diplomáciai munkatársa szerint Benes most érkezett Moszkvába, de nem azért hogy ott .udvariassági látogatást tegyen, hanem, hogy fontos küldetést végezzen. Sor1 kerül a volt Csehszlovákia és a Szovjetunió 1941. évi szerződése alapján szövetségi szerződés aláírására. Ez a megállapodás húsz évre terjedne és Németország, valamint „vazallusállamai‘‘ elleni védelmi szövetség jellege lenne. Az angol lap szerint ez a szerződés olyan záradékot tartalmaz, amely Lengyelországnak és más szomszédállamoknak lehetővé teszi, hogy hasonló feltételekkel csatlakozzanak a szövetségi megállapodáshoz. Látszólag Benes mindent megtesz, hogy megoldást találjon a Szovjetunió és a Lengyelország közötti vitában. Egyidejűleg Benes valószínűen azon fáradozik majd, hogy a Kremlben megértést keltsen a kisállamok, Lengyelország, Csehszlovákia, Ausztria és más csoportok federácio- ja iránt. A Daily Telegraph szerint Benes utazása további bizonyíték arra, hogy Oroszország és szövetségesei között a moszkvai értekezleten eredetileg fennálló kérdések közül sokat kiküszöböltek.
