Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)
1943-11-24 / 266. szám
1 ) Í9 4 3 november 2 4k Szociális Jogszabályaink kodifikálását és a nagykorúság 21 éves életkorban való megállapítását kérték az erdélyi törvényhozók Az igazságügymlniszter nagy beszédben ismertette a jogszolgáltatás legfontosabb kérdéseit BUDAPEST, november 24. A képviselőház keddi ülését Tasnádi-Nagy András elnök 10 óra 10 perckor nyitotta meg. Az igazságügyi tárca költségvetését tárgyalták. A kormány tagjai közül Radocsay László igazságügyminiszter jelent meg. Az elnök napirend előtt bejelentette, hogy szerdán Kállay Miklós miniszterelnök írásban válaszol Mester Miklós képviselőnek a Komandó székely község megmentéséről elhangzott kérdésére. A napirendre áttérve Benkő Géza előadó ismertette az igazságügyi tárca költségvetését'és elfogadásra ajánlotta./ Mosonyi Kálmán, a Magyar Megújulás Pártjának vezérszónoka után Esső Sándor (MÉP) elismeréssel emlékezett meg az igazságügyi szervezetek kiváló munkájáról. A jogfejlődéssel kapcsolatban hangoztatta, hogy meg kell várni az uj gazdasági és társadalmi rend kialakulását^ s csak azután lehet megalkotná a polgári törvénykönyvet. Hasonló megokolás mellett a várakozás álláspontját ajánlotta a büntetőkódex kialakításánál is. Kérte a zsidó ügyvédek tevékenységének korlátozását. A javaslatot elfogadta. feleség nagykorú, a 23 éves férj, a csa- ; ládfennfartó kiskorú. A kiskorúság a cselekvési képességet korlátozza, sok gazdasági erő szabad érvényesülését akadályozza meg és nem jelentéktelen rétegeket függőségi viszonyban tart. Mindamellett a büntetőjogi felelősségre vonás már a 18. életévnél bekövetkezik. A cél az kell hogy legyen, hogy a kiskorúság minél előbb véget érjen, mert a 21. éves teljeskoruság esetében nemcsak a gyámhatóságok dolga fogyna jelentős mértékben, hanem jelentékeny j vagyonfelszabadulással megélénkülne a | gazdasági és a kereskedelmi élet is. A legfőbb ideje már, hogy az igazságügyi j kormányzat nálunk is érvénybe léptesse a 21 évesek teljeskoruságát. Szilágyi Olivér: A munka jogának lépést kell tartania a rohamos fejlődéssel Szőgyi Géza felszólalása után Szilágyi Olivér, az Erdélyi Párt vezérszónoka mondotta el beszédét. Hangsúlyozta, hogy azt, amit a magyar kard Magyarország - nak visszaszerzett számunkra, csak a magyar jog és a magyar igazságszere- tet tarthatja meg. * Ezután a rugalmas jogfejlődéssel kapcsolatosan azt fejtegette, hogy a rendeletalkotás lehetőségét megteremtő kerettörve- nyék a minisztériumot milyen mértékben ruházták fel a rendeletalkotás jogával. Megállapította, hogy szükség van az összeférhetetlenség újabb szabályozására. Kifejtette, hogy elsőrendű fontosságú a magánalkalmazottak jogviszonyának külön törvényben való kodifikálása. A munka jogának ugyanis lépést kell tartania ß rohamos fejlődéssel. Ezzel összefüggésben olyan munka kiadására is szükség van, amely a jelenleg érvényben levő szociális jogszabályokat foglalja össze. Az ingatlankérdéssel kapcsolatosan hasznos lenne olyan ankét összehívása, amelyen jogászok és a mezőgazdászok tisztázhatják a vitás kérdéseket. Újabb kodifikációra érett meg a büntetőjog is. Szilágyi Olivér a kodifikációval kapcsolatban szükségesnek tartotta, hogy a fegyver és robbanószertartás, a tiltott határ- átlépés, a hiteljog és a részvényjog terén rendeleti utón kiadott jogszabályokat egységes törvénybe foglalják össze. Harc a feketepiac ellen Az Erdélyi Párt vezérszónoka ezután a feketepiac letörésére irányuló igazságügyi harcról beszélt, majd a megszaporodott bűnügyek kérdésével kapcsolatosan a fiatalkorúak bűnözésének problémájára tért át és még nagyobb figyelmet kért ezeknek a kérdéseknek megoldására. A kijelölt kereskedők fokozottabb ellenőrzése gazdasági életünknek egyik legfontosabb követelménye. Erdí ly és a rehabilitációs tiirvény A rehabilitációs törvénnyel kapcsolatosan azt kérte, hogy a rehabilitációnál ne csak a felszabadulás óta eltöltött időt számítsák be, hanem módosítsák úgy a törvényt, hogy a román megszállás alatti időt is tekintetbe lehessen venni. Az uzsorabir óságok munkáját elismeréssel méltatta. Időszerű kérdések Kérte a bírói létszám emelését, amely lehetővé tenné, hogy a gyámügyeket, a származás igazolását, az állampolgárság megállapítását, a névváltoztatás kérdését decentralized utján a magyar bíróság intézze. Szót emelt a bírói kar függetlenségének teljes megóvása érdekében és ezzel összefüggésben kérte, hogy a bírákat teljesen függetlenítsék a napi beszerzés gondjaitól. Az ügyvédi kar problémáival kapcsolatosan rámutatott a háborús nehézségekre és kérte a méltányos könnyítéseket. Végül az ügyvéd-nyugdijkérdést ismertette és javasolta az ügyvédi díjszabás egységes megállapitását. Beszédét azzal fejezte be, hogy fontos lenne a bíróságok berendezésének felfrissítése és az ügyvédi szobák^ rendszeresítése. A költségvetést az Erdélyi Párt nevében elfogadta. A teljeskoruság kérdése Sarczy Elek, Makray Lajos és Budinszki László felszólalásai után dr. Bartha Ignác erdélyi képviselő szólalt fel. Beszéde első részében rámutatott arra, hogy a mult évben kevés törvény, de an- 'nál több rendelet látott napvilágot és szorosan vett igazságügyi törvény nem került a Ház elé. A jogszabályalkotás súlypontja a törvénytől a rendeletek felé tolódott el és vigyáznunk kell arra, hogy a széleskörű rendeleti jogalkotást alkotmányos eszközökkel biztosítsuk. Szóváitette ezután az 1940—1941. M. E. sz. rendeletet és különösen az abban előirt miniszteri nyilatkozat kérdésében felmerült bonyodalmakat. Ezután a Ház nagy figyelme mellett a teljeskoruság kérdésére tért át. Elmondotta, hogy ^ a román törvények szerint Erdélyben a 21. életév betöltésekor állt be a teljeskoruság, igy azok, akik 1940 augusztus 30-ika, vagyis az északerdélyi részek visszatérésének napja előtt töltötték be 21-ik életévüket, teljeskoruak lettek, viszont azok, akik e dátumon, hacsak egy nappal is túl érték el 21. életévüket, már csak 24 éves korukban lehetnek teljeskoruak. Ma már majdnem az egész világon, minden országban a teljeskoruság beállásának időpontját a 21. életév betöltésekor állapítják meg — mondotta —, de itt nálunk az is előfordulhat, hogy a 16 éves Radocsay László igazságügyminiszter rövid beszámolót adott az igazságügyi hatóságok egyévi működéséről, majd az igazságügyminisztérium működéséről szólott. Jogszabályalkotási tevékenységét és az igazságügyminisztérium másirányu munkáját nagyrészt a háború determinálta, ennélfogva mindaz, ami a normális béke programkeretébe tartozik, háttérbe szorult. Ennél inkább lekötötte azonban az igazságügyminisztérium j ogi?zabály előkészítő tervét a rendelet jogalkotásban való közreműködés. Az igazságügyminiszter a továbbiakban azt fejtegette, hogy a háborús álhapyottal együttjáró kivételes jogszabály- alkotásnak valóságos áradata ellen minden igyekezettel küzd és iparkodik azt a lehetőséghez képest szükebb mederbe szorítani, de megállítani azt egyszerűen lehetetlen. A leggondosabb szürőmunka. ellenére — sajnos — mind több és több rendelet keletkezik, aminek senkisem örül, de amiről senkisem tehet, mert kétségtelen, hogy elkerülhetetlenül szükség van ezekre a jogszabályokra. A rendeletek részben földbirtokpolitikai törvények végrehajtására, s egyéb szociális kérdések szabályozására vonatkoznak. Túlnyomó részük azonban hadi- gondozási, közellátási és légoltalmi voRadocsay László igazságügyminiszter költségvetési beszéde további folyamán a legnagyobb tisztelet és igaz megbecsülés hangján szólt a királyi bíróságok és a vádhatóságok működéséről, amelyek hivatásukat változatlanul a magyar igazságszolgáltatás hagyományosan fenkölt szellemében töltik be minden jogtisztelő ember teljes megnyugvására. A bíróságok ügyforgalmában az elsőfokú polgári perek száma és a rendes telekkönyvi ügyek száma csökkent, ellenben a büntetőügyek száma mind a bírósági, mind a vádhatósági forgalomban tovább emelkedett. A büntetőügyek emelkedése a háborúval mindig együtt járó erkölcsi eldurvuláson felül főleg abban talál magyarázatot, hogy a háború, mint kivételes állapot, a közösség érdekében mind több és több korlátot állít az egész élete elé. A vádhatósági ügyforgalom nagyarányú emelkedése most már elhalaszthatatlanul szükségessé teszi a munkával túlterhelt királyi ügyészségek személyzete létszámának szaporítását. A lakbérek; ügye A továbbiakban a lakásügy kivételes szabályozásáról szóló rendeletek anyagának egységes szerkezetbe foglalásának szükségességét hangsúlyozza, amely irányban a munka már megkezdődött. Kérte, hogy a háztulajdonos beköltözhessek a saját házába, majd kiemelte, hogy a házbéreket az 1939 szeptember 1-i állapotok szerint rögzítették és az azóta beállt általános drágulás miatt indokolt volna a béreknek legalább 30 százalékos emelése. Foglalkozott ezután a kihágásokra vonatkozó eljárási kérdésekkel és rámutatott arra, hogy jelenleg ötféle első és ötféle másodfokú hatóság van ezen a téren. Kérte, hogy a köz ellát áss sál kapcsolatos kihágásokat a járásbíróság hatáskörébe utálják át, majd szóvá tette a sajtó- törvények módosításának és a délerdélyi magyar ügyvédek adónyomoritásának kérdését. Beszéde végén elismerését fejezve ki az igazságügyminiszter munkássága iránt és bizalmát fejezte ki a miniszter személye iránt, a költségvetést elfogadta. natkozásu. A háborús jogszabályialkotási munka mellett azonban nem szűnt meg, sőt még csak nem is szünetel a programszerű szerves és rendszeres jog fejlesztésre irányuló állandó tevékenység. Mihelyt a háborús munka megszűnik, vagy legalább is annyira csökken, hogy egyéb munkára is idő szentelhető, rövid idő alatt szükséges és hasznos törvényjavaslatok egész sora fog a törvényhozásnak rendelkezésére állani mind a magánjog, mind a hiteljog és a büntetőjog területén. A családvédelmi szempontokat minden vonalon állandóan szem előtt tartja és a családbafogadásról és a tartásról való gondoskodás előmozdításáról a közelmúltban nyújtott be javaslatot. Büntetőjogi javaslatot szándékszik bemutatni a tiltott határátlépés szigorú büntetéséről, mert ennek a kérdésnek a rendezése sem tiir hosszabb halasztást. A háborúval egyiittjáró jelenség — mondotta a továbbiakban —, hogy a teendők az állami igazgatás minden ágában lényegesen megnövekedtek. Örömmel jelentheti azonban, hogy sem az igazgatás, sem a jogszolgáltatás terén számottevő fennakadás nem fordult elő és az összes igazságügyi hatóságok példás szorgalommal és hazafias odaadásukkal teljesitik kötelességüket. Már gondoskodott arról, hogy a jövőévi költségvetésbe 30, az I. fizetésbe tartozó uj ügyészi állás vétessék fel. „Arehabilitációs törvény jól bevált“ Az igazságügyminiszter ezután a büntető ügyforgalom ismertetésével kapcsolatban statisztikai adatokat olvasott fel a rehabilitációs törvény gyakorlati alkalmazásáról. Az adatok szerint egy év alatt 20.768 megtévedt, de megjavult embernek adták vissza a lehetőséget, hogy mint a társadalom hasznos tagjai élhessenek tovább. Meg lehet tehát állapítani, hogy a rehabilitációs törvény jól bevált. A tagosítás kérdése A tagosítás kérdéséről szólva, a miniszter bejelentette, hogy a tagositási eljárás egyszerüsitését és gyorsítását célzó rendelettervezet elkészült. A királyi bíróságok és ügyészségek elhelyezéséről beszélt ezután az igazságügyminiszter és hangoztatta, hogy ezen. a téren különösen Az igazságügyminiszter beszéde Növelik az ügyészség személyzetét 3 Gróf Monte Christo II része: Ä bo Csak vasárnapig maradhat, semmi szin alatt nem prolongálható Hogy mindenki megnézhesse, az Egyetem Mozgó 4 rendkívüli előadást rendez : Csütörtökön délelőtt 11 órakor. Szombaton délelőtt 11 órakor. Vasárnap délelőtt H órakor. Vasárnap délután 7*2 órakor. A példátlan érdeklődésre val j tekintettel tanácsos a jegyeket ezekr » a rendkívüli előadásokra is előre megváltani! a visszacsatolt részeken még sok a tennivaló. Sürgős építkezésekre van szükség. Megállapítható azonban, hogy az elemi szükségletek legalábbis ki vannak elégítve. Nagyarányú építkezési munkálatokat a háborús helyzet miatt nem kezdhetnek. Eesiáraoló a letartóztat isi intézetekről A letartóztatási intézetek a rab Létszám állandó emelkedése folytán igen nagymértékben vannak igénybevéve. A letartóztatottak elhelyezésében azonban fennakadás nine?. Nagy súlyt helyez a letartóztató intézetek ipari és mezőgazdasági üzemeinek fejlesztésére. Ezekben az üzemekben mintaszerű munka folyik, amely minden tekintetben megfelel mind a büntetés végrehajtásának, mind az észszerű gazdálkodás követelményeinek. Gondoskodnak szabadságvesztés kitöltése után támogatásra szoruló szabadultak utógondozásáról. A javitónevelésre szorult fiatalkorúak száma a háború következtében szintén állandóan növekszik. A kezdeti nehéz helyzet itt is megszűnt és az intézetekben elhelyezett növendékekből munkátszerető polgárokat képeznek. Az igazságügyminiszter a legteljesebb elismerés hangján szólt a kincstári jogügyi igazgatóság igen értékes működéséről, amelynek' ügyforgalma területgyarapodásunk és feladatkörének kiterjesztése következtében ismét emelkedett. Elismerés az ügyvédi karnak Őszinte nagyrabecsülés és a teljes elismerés hangján emlékezett meg az igazságügyminiszter a magyar ügyvédi kar értékes munkásságáról. Az ügyvédség szociális helyzetét állandóan figyelemmel kiséri és az adott lehetőségek között igyekszik tőle telhetőén könnyíteni. Ez különösen a hadbavonult ügyvédekre vonatkozik. Az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet számára előirányzott fedezetet a multévi 410.000 pengőről 430.000 pengőre emelte. Szükséges, hogy az ügyvédi hivatás gyakorlásának feltételei újabb jogszabályalkotás utján akként biztosíttassák, amint azt nemcsak a kari érdekek, hanem nemzeti és közösségi szempontok is kívánatossá teszik. Az erre vonatkozó törvényi a vaslattervezet elkészült és intern tárpvalás alatt áll. Az igazságügyminiszter ezután részletesen válaszolt az elhangzott felszólalásokra, majd újból köszönetét mondott a nagyértékü beszédekért. — Nagy eredményekről az idén sem számolhatott be. mert a rohanó élet őt és munkatársait annyiszor állította a programtól eltérő és sürgős megoldást igénylő uj feladatok elé, hogy részletes munkaterveikből vajmi keveset tudnak megvalósítani, de — fejezte be nagyhatású beszédét az igazságügyminiszter — a programszerei, a rendszeres és szerves jogfejlesztésre irányuló tevékenységünk nem szünetel és én erős hittel hiszem, hogy ennek a tervszerű munkának belátható időn belül hasznát fogjuk venni. A miniszter beszédét, amely egyúttal a felszólalásokra adott válaszokat is magában foglalta, nagy lelkesedéssel vette tudomásul a Ház. Az elnök napirendi indítványa szerint szerdán folytatják az 1944. évi állami költségvetés folytatólagos vitáját, majd pedig a nyolcórás ülés végén az interpellációkra térnek át. A Ház keddi ülése röviddel fél 7 óra után ért véget.
