Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-18 / 261. szám

ellenzék 3 ornobelőmpzditására. irányuló szociális, program iár .áoval.^ ' * .. ' ‘ Anyagi feltételek: .a kifogástalan tanítói akarókkal egybekötött megfelelő iskoláépiilc- - t'Vis t'ck, ezekben kellő számú tanterem, korszerű berendezés és felszerelés. •S’/teflemi feltételek pedig az anyagi gon­dóktól mentes, jól felkészült, apostoli lelkü- * «1T ietü tanítói kar, a kor követelményeinek rneg- ctóbl felelő tankói, ifjúsági könyvtárak és tanköny- : r-ky/vek, a tanítókat nehéz és felelősségteljes mun- éíjjki Fájukban, jóakarattal támogató iskolafel- k>Y2ü ügyelet. Az anyagi feltételek tekintetűben még min­dig sok hiánnyal állunk szemben, híre őszin­tén rá kell mutatnom. Többezer tanterem cs tanítói lakás építésére lenne szükség. A ta­vasszal elrendelt adatfelvételi munkálat so­rán megállapítottam, hogy népiskolai hálóza­tunk kiépítésére 327 millió pengőre lenne szükség. Azóta ez az összeg még csak na­gyobbodott. A szellemi feltételek maradéktalan megva­lósítására sem gondolhatunk most, amikor a létfenntartásunkért vállalt példátlan küzdelem minden eddiginél nagyobb áldozatokat köve­tel tőlünk. A tanitóhiány kérdése Tisztelt Ház! Foglalkoznom kell a népis- mlo>í kólái tanitóhiány kérdésével is. Tanitóhiány •njsv van. r‘H jj Ennek a jelenségnek az okát a rendkívüli osaiv viszonyokban kell keresnünk. Az a többezres mi,-.; Tanítói felesleg, amellyel a trianoni ország 'bük küzködött, az elszakított területek, egyrészé- dan nck örvendetes visszatérésével rövidesen ke- inzóv vésnek bizonyult. Fokozza a tanitóhiányt az is, hogy az idő- isöd közben tanítói oklevelet szerzettek egyrészt mari nem a tanítói pályát választotta élethivatásul, ■BV03 továbbá a honvédelmi kötelezettséggel járó brm rendkívüli katonai szolgálat. arról egy; tanító A tanitóliiány alaposabb vizsgálata_ győzött meg, hogy elsősorban a falusi és kéttanitós kis-iskolák maradtak nélkül. A vázolt tanítói hiány megszüntetése cél­jából ezév februárjában rendelettel gondos­kodtam arról, hogy a tanítóknak a nevelés munkájának szemszögéből nem helyeselhető áramlását a városok és nagyobb községek fele megakadályozzam és úgy rendelkeztem, hogy az átmeneti nehézségek leküzdésére a tanulók létszámát és a tantermek befogadóképességét iá mérlegelve, 70—75 tanuló essék egy-egy tanítóra. Ezév lebruár havában pedig tanítóképző- intézeteink utolsóéves növendékei közül az önként vállalkozókat már tanítói- szolgálatra osztottam be és ezáltal többszázzal csökken­tettem 3 tanító nélkül maradţ iskolák számát. Mindézgk után joggal remélem, hogy az idei iskolai év folyamán a szünetelő iskolák tekintélyes részében is biztosítani tudom a népiskolai tanítást és nevelést. Jól tudom, hogy a tani tóhiánynak részben gazdasági okai is vannak. Minden tőlem tel­hető erővel igyekeztem és igyekezni is fogok a pénzügyminiszter ur önagyméltóságával egyetértésben ezeken a bajokon is segíteni, amennyire e rendkívüli időkben az államház­tartás ezt megengedi. Az előttünk fekvő költségvetés bizonysága annak, hogy ebből a szempontból is lényeges orvoslás történik. Rá kell mutatnom végül a falusi kis-isko­lák tanitóhiányának okai között a páratlanul nagy lakáshiányra is. Igen sokhelyütt azért nem kap a falu tanítót, mert elfogadható el­helyezéséről gondoskodni nem tud. Mint már említettem, a mai viszonyok között nagyará­nyú építkezésre nem gondolhatunk, de bizto­sítom róla a tisztelt Házat, hogy az iskolai épületek emelése mellett egyenrangú felada­tomnak tartom a megfelelő tanítói lakások építését is. A népművelés feladatai Tisztelt FIáz! Amikor csak alkalmam volt> mm mindig, hangoztattam az iskolánkívüli nép­züm művelés 'szükségességét és fontosságát. Ennek Hal feladatai megsokszorozódtak. Továbbfejlesztésének két legfőbb szempont­ot. ja: a magyar szellemi korszerűség és európai ni.vz színvonal. r Előkészületben van a Népművelési Kutató-ml Intézet felállítása. Évek óta tanfolyamokon no§ gondoskodunk megfelelő előadók képzéséről. lazF Két év óta tájegységenként, az egész ország haj területén intézményessé tettük ezeket a tan- dó! folyamokat. A népfőiskolák legfőbb elvi kérdéseinek 12X2 szabályozása is folyamatban van, az érde­led kelt kormányzati, egyházi és társadalmi szer- •tav vekkel teljes összhangban. Célunk az hogy a népfőiskola-intézmény tekintélyét biztosít­suk, az értékes népfőiskolát fokozottabban támogassuk, az intézmény jó hírnevét erősen veszélyeztető egy-kéthetes, sőt párnaoos „nép­főiskolákkal“ szemben. ; Fokozott ütemben kapcsoljuk be a tudo­mányegyetemeket a népművelési munkába. I A szabadegyetemi előadássorozatokat az .egyetemek az illetékes törvényhatósági nép­művelési bizottságokkal együtt kezdeménye­zésemre és anyagi támogatásommal tartják. ; A szabadegyetemi előadásokkal párhuza­mosán népművelési irodalmi és művész estek ß-ina U£3 ivr ioi Ifi* szervezéséről is gondoskodom a nagyobb vá­rosokban. Örömmel jelenthetem, hogy a legnagyobb Harmóniában dolgozunk a különböző kor­mányzati, egyházi és társadalmi népművelési szervekkel., A magyar öntudat elmélyítése érdekében szükségesnek tartottam, hogy népmeséinket, gyermekjátékainkat, népszokásainkat megfele­lő szakemberekkel összegyüjttessem. Ez a munka elkészült, a páratlanul értékes anyagot most rendezik sajtó alá, rövidesen megjelenik s gondoskodom . róla, hogy ez a munka eljus­son a legutolsó és legelhagyatottabb falu­ba is. Tisztelt Ház! Nem kell közelebbről meg­indokolnom, hogy milyen jelentősége van an­nak, mit olvas a magyar nép s egyáltalában annak, hogy olvasson a magyar nép. Szük­ségesnek tartom, hogy a magyar falusi lakos­ság, a tanyavilág népe mennél több és köny- nyen hozzáférhető népkönyvtárral rendelkez­zék s ezért nemcsak uj népkönyvtárakat ál­líttattam fel, hanem rendszeresen gondosko­dom. a népkönyvtárak anyagának gyarapítá­sáról. Elsősorban holt és élő klasszikusaink megfelelő müveit soroltam be a népkönyvtár uj anyagába. Oiyan müveket, amelyeken ke­resztül a magyar nép ősi magyar nyelvösztöne nem romlik el, Az egyetemek kérdése Tisztel Ház! Áz állandóan változó élet I sunk műemlékeink védelméről. Ezenkívül a állandóan újabb és újabb igényekkel lép íel az egyetemi oktatással szemben is. Ezért az 1944. évi költségvetésben többi olyan uj tan­szék megszervezés® tétetett lehetővé, amely­nek reSáliitását az éleit gyakorlati követel­ményei tették szükségessé. öröpittiíl jelentem be, hogy a legközelebbi jövőben felállítjuk Kolozsvárt a honíoglalás. kcrabeli magyar régészet saját tanszékét, A honfoglaláskor! magyar régészet tudománya világszerte elismert és régtóta kiáltó hiányt jelentett az, hogy ennek a sajátosan magyar tudományágnak egyetlen magyar egyete­men sem volt eddig tanszékié. Hisszük, hogy ez a tanszék egy lépéssel eíőbbreviszi egye­temünkön ja hungarológiai tudomány műve­lését. Már a folyó évi költségvetésben is je­lentős összegekkel növeltük a müemlékek- védeimüTe szolgáló tételeket s az 1844- évi költségvetésben is arra törekedtem, nogy a lehetőségekhez képest méltán gondoskodhass müemlékek légvédelmi biztosítása céljából je- lentős összeget bocsátottam a Műemlékek Országos Bizottsága rendelkezésére. Itt aka­rom leszögezni azt az álláspontomat, hogy a múltból reánk maradt emlékek közül nem­csak azokat kívánom megőriztetni, amelyek­nek művészi értékük van vagy valamilyen különleges történeti éífcék tapad hozzájuk. Múltúnk minden emlékét fontos dokumen­tumnak tartom. Ahol tehát évszázados kis falusi házaik vannak, amelyek csupán népi építészetünk emlékei, ott ezeknek a megér, zéséről is gondoskodni kívánok, mert ezek a névtelen történetül emlékek is felette becse­sek előttünk. Az anyagi fedezet előteremtése mellett a/zonban immár végkép elérkezett az ideje annak, hogy az 1881-ben hozott s akkor ki­tűnő, ma már (azonban sok tekintetben el­avult műemlékvédelmi törvény újabb, a kor­szerű követelményeknek teljesen megletelő törvénnyel pótoljuk. A művészet támogatása Tisztelt Ház! Nem feledkezem meg azon­ban nemzeti hagyományaink ápolásáról ak­kor sem, amidőn arrjai törekszem, hogy je­lenkori művészetünket minden rendelkezé­semre' átló eszközzel segítsem előre a kor­szerű átalakulás utján. Csak annak a művé­szetnek van maradandó értéke, amely a ma­ga korának eszményeit, szemléletét kifejezi. De épolyan fontos, hogy a szépmiivészetek a nemzeti hagyományokat is felszínre hoz­zák és érvényesítsék. A magyar kultúrpolitikának nem lehet más feladata e tekintetben, mint a magyar mű­vészet egyetemessége számára megterem­teni azokat a lehetőségeket, amelyek nél­kül müvészeiilnk * külföld provinciális terű­iéivé válnék- Nem vagyunk hajlandók eu­rópaiságunkról lemondani, de ugyanakkor azt sem engedhetjük meg, hogy saját íajisá- gunk, nemzeti voltunk bármiképpen is hát­térbe szoruljon, htem szabad tehát vissza­riadnunk attól, hogy minden erkölcsi és nya§j áldozatot ég tálmogatást megadjunk művészeink számára, hogy a közelmúlt sok­szer oly zavaros áramlataiból s a külföldi hatásokból kil ab oljanak s rátaláljanak arra az útra. amelyet a ír,agyar művészet múltja s a magyar nép egyetemessége által megőrzött emlékek számukba megjelölnek Az Országos ^Irodalmi es; Művészeti Tanács által a közel­múltban pályázatot hirdettem annak tudo­mányos megvilágítására, hogy a mai faji szépségeszmény miképpen nyilvánult meg ed­dig a magyar művészetben, miképpen lehet előmozdítani .annak, érvényesülését művésze­tünk jelenkori és jövőbeli fejlődésében. A közeljövőben újabb pályázatok kiírásáról is gondoskodni fogok, amelyek majd a kérdés­nek immár művészi alkotásokkal való meg­világítását célozzák. Múzeumok és levéltárak Tisztelt Ház! A világon a magyaror­szági közgyűjteményeikben van a legszebb 71 épvám dorlás ko ri muzeális anyag, min­denképpen szükségesnek Ítélem' tejhát, hogy ebből az anyagból a Magyar Nem­zeti Muzeum kitünően felépített szerve­zetié kenetében az első lehetőségkor íeiál- Lttassék az önálló népvándorláskor! mú­zeum. Tisztelt Ház! A múzeumok kincsei és a műemlékek mellett történelmünknek igen fontos forrása a levéltárak oklevélanyaga A magyar levéltár-ügy rendezését mind a nemzet összessége, mind az egyesek érde­kében szükségesnek vélem. Megfelelő le­véltári törvényre van tehát szükség, amelynek előkészületei már majdnem be­fejezés előtt állanak. A magyar film problémája Tisztelt Ház! Szükségesnek érzem, hogy néhány mondattal kitérjek a magyar moz­gófény képgyárt ás ügyére is és itt két körül­ményre szeretném felhívni a figyelmet. Az első a következő: Azok, akik arra hi­vatkoznak, hogy mennyivel jobbak a Ma­gyarországon bemutatásra kerülő külföldi játékfilmek a magyar játékfilmek nem sikerült darabjainál, elfeledkeznek arról, hogy Magyarországon nem mutatnak be minden külföldön készült filmet. Nem fel­tevés, hanem kétségbe nem vonható tény, hogy az idegen államok filmprodukciójá­ból külföldre, tehát Magyarországra is csak a jobb, illetve az átlagon felüli fil­met . exportálják. A külföldi, filnu/y ár lók­nak éppen úgy vannak rosszabbul, sőt egészen rosszul sikerült aikótdsdik, mint a. magyar filmgyártásnak. Ezek azonban külföldre és így Magyarországra nem jut­nak el. Hibás tehát az összehasonlítási, alap akkor, amikor a biráló nem a rossz magyar filmet hasonlitja össze a rossz külföldi filmmel, hanem a rossz magyar filmet a jó, vagy legalábbis jobb minősé­gű külföldivel. Ne higyje senki, hogy ami­kor ezt megállapítom, ezzel a magyar filmek színvonalát kívánom védeni, de szükségesnek érzem, hogy a túlzott kriti­kát a tárgyilagosság felé vezessem. Két­ségtelen, hogy Magyarországon szép szám­ban avártanak rossz filmet épp úgy, mint a világ minden tájékán és valóban min­dent el kell követnünk, hogy a rossz fil­mek százalékaránya ne tengjen túl a gyár­tás mennyiségében. A másik körül­mény, amelyre a bírálókat figyelmeztetni kívánom az. hogy amikor a filmgyártás terén állandóan állami beavatkozást és irányítást követelnek, elfeledkeznek ar­ról, 'hogy az állami irányításnak és be­avatkozásnak az első feltétele, mint az a külföldön is van, az állam részéről meg­nyilvánuló anyagi támogatás. Ez pedig Magyarországon egyelőre még hiányzik, illetve igen kis mértékben van meg. 1 Az Országos Nemzeti Filmbizottság sem nem tanácsadó, sem nem kényszerítő szerv. Ez a bizottság csak megakadályoz­hatja olyan, forgatókönyvek elkészítését, amelyeket a bizottságban képviselt mi­nisztériumok akár művész, akár egyéb ok­ból nem tartanak megfelelőnek. Ahhoz, hogy az igazán művészi és jó magyar film. is biztosítson kasszasikert, a mozilátogató tömeg kulturális nívóját és érdeklődési körét kell emelnünk és bőví­tenünk, mert ma sajnos, még az a hely­zet. hogy nem az a szép film, ami érdek nélkül tetszik, hanem az, amelytől a tö­meg elfordul. Itt is fontos feladat vár a népművelésre, amelynek kötelessége gon­doskodni arról, hogy a mozilátogató tö­megek körében is megfelelő népszerűséget biztosítson a jó magyar filmnek. És szük­ségesnek látom a magyar film művészi és technikai személyzete utánpótlási kérdé­sének megoldása végett a Filmakadémia meg val ósi tás át. Nemzetiségeink: forduljanak bizalommal a magyar állami elé Úgy érzem Tisztelt Ház, szólnom kell még végül nemzetiségi, iskola- és kultúr­politikánkról. Nem akarok most a múltra hivatkozni és nem akarom felemlíteni ha­zai nemzettiségeinknek nem egy hatal­massá felvirágzott saját iskoláját, csak a legutóbbi évek néhány intézkedésére uta­lok. Elvül állítottuk fel, hogy például a visszatért területek nemzetiségi területein fekvő népiskolák tanitáisny elv ének meg­állapításában a nem magyar nemzetiségű szülőknek törvényes formában kinyilvá­nított szabad akarata legyen a döntő té­nyező. Iskolás gyermekeik számára spon­tán elhatározásból különböző segítő .ak­ciókat szerveztünk. Például Erdélyben is ingyen könyv- és tejakciót anélkül, hogy ezért akár kérnénk, vagy várnánk külső államok részéről hasonló szellemű, méltá­nyos és humánus intézkedéseket a mi mar gyár 'diákjaink részére. Nemzetiségeink szabad vállásgyakorlá- sát nemc:sak biztosítjuk, hanem azt haté ­konyan támogatjuk és segítjük is azért, hogy nemzetiségi állampolgárainknak és főleg a nemzetiségi ifjúságnak hitélete még jobban elméj ülhessen. Nemzetiségeink szabad; nyelvhasznála­tát nemcsak biztosítjuk, hanem ahol szükséges — konkrét esetekre hivatkoz- hatom — sajátos nyelvüket egyenesen védelmünkbe vesszük és szabadabb kifej­lődésre segítjük. Mai kényes és nehéz helyzetünkben is létesítettünk és egyre létesítünk nemzetiségi tannyelvű népisko­lákat, iskolai tagozatokat, tanfolyamokat, különböző nemzetiségi tanitásnyelvü kö­zépiskolákat is. Újabb és újabb nemzeti­ségi tanitásnyelvü középiskolai tagozatok felállítását is elrendeljük, ha másképp nem, osztálypárhuzamositások utján old­juk meg ezt a kérdést. Elősegítjük nem­zetiségi, közművelődési egyesületek ala­kulását és fejlődését és nemzetiségeink számára is hatékonyabban kívánjuk meg­indítani az erőteljes újjászervezés alatt álló iskolánkivüli népművelés munkáját is. Amikor tehát sokszoros gonddal törek­szünk nemzetiségeink szabad anyagi és szellemi boldogulásának biztosítására és fejlődésére, azt hiszem az egész világ ter­mészetesnek és igazságosnak találhatja, hogy nem feledkezhetünk meg e hazának legtöbb vérveszteséget szenvedett és vi­szonylag legmostohább sorsú népéről, ép­pen az államalapító magyarságról sem. Kötelességünk saját fajtánkról gondos­kodnunk és az egész nemzet és az egysé­ges magyar állam további fennállása és virágzása «dekében kell magyarságunkat erősítenünk. Csak erős magyarság képes a maga európai keresztény és általános emberi küldetését újabb évszázadokon át — és hisszük, hogy azon túl is — megfe­lelően teljesíteni. Ez az érdeke a Kárpát­medence összes népeinek és nemzetiségei­nek, de egész Európának is. Mit kívánunk mi mindezekért a szolgá­latokért? Semmi mást, csak azt, amit a józan értelem, a történelem tanúsága, az emberi morál és igazság íratlan és Írott, törvényei is tanácsolnak nemzetiségeink számára és amit őzt hiszem joggal meg­követelhetjük tőlük: lojálitást. hűségei, testvéri összemüködést. Ebben az államban ezer év alatt min­den . nemzetiségünk számbelileg szaporo­dott, vallásában élt, nyelvében és kultúrá­jában szabadon fejlődhetett. Az emberi­ség egész történetén át talán az egész vi­lágon nem volt állam, amelyik nemzeti kisebbségei számára hasonlóan hosszú, bé­kés és szabad gyarapodást és fejlődést tu­dott volna biztosítani. Milyen értelmetlen és szerfelett kockázatos vállalkozás volna nemzetiségeink számára, ha el akarnánk dobni magunktól ezt az ezeresztendős biz­tos államkeretet egy teljesen bizonytalan jövőért. Különösen indokolatlan és koc­kázatosán vakmerő dolog volna erre töre­kedni éppen ma, amikor minden bizonyí­téka megvan annak, hogy a magyar állam keretében nemzetiségeink még több meg­értésre, támogatásra és még virágzóbb fej­lődésre számíthatnak. A magyar államot mindenképpen erősíteni kell, mert gyen­gülése, vagy széttöredezése talán halálos csapást jelentene minden itt élő nemzeti­ség boldogulására. Nemcsak okos, de mo­rálisan méltányos is, hogy ez az állam- szervező és államfenntartó erő a kellő el­ismerésben és tiszteletben tartassék. Ismétlem, tiszteletben tartjuk nemzeti­ségeink jogait, azonban ne tévesszük szem elől, hogy a jogtalanságot egyetlen jogál­lam sem tűrheti. Legkevésbé tűrheti pe­dig a saját népe és biztonsága ellen törő jogsértést. Aki, mint ennek az államnak polgára a közös haza, államunk ellen tör, arra a törvény minden erejével és szigo­rával kell lesújtanunk. Ha a mi nemzetisé­gi politikánknak e megértő és segítő mél­tányosság é,s testvéri szeretet az alapja, egyúttal az erély kell, hogy szankciója is legyen. Megértő méltányosság és az été-

Next

/
Thumbnails
Contents