Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-18 / 261. szám

ellenzék

3

ornobelőmpzditására. irányuló szociális, program iár .áoval.^ ' * .. ' ‘

Anyagi feltételek: .a kifogástalan tanítói akarókkal egybekötött megfelelő iskoláépiilc- - t'Vis t'ck, ezekben kellő számú tanterem, korszerű berendezés és felszerelés.

•S’/teflemi feltételek pedig az anyagi gondóktól mentes, jól felkészült, apostoli lelkü- * «1T ietü tanítói kar, a kor követelményeinek rneg- ctóbl felelő tankói, ifjúsági könyvtárak és tanköny- : r-ky/vek, a tanítókat nehéz és felelősségteljes mun- éíjjki Fájukban, jóakarattal támogató iskolafel- k>Y2ü ügyelet.

Az anyagi feltételek tekintetűben még mindig sok hiánnyal állunk szemben, híre őszintén rá kell mutatnom. Többezer tanterem cs tanítói lakás építésére lenne szükség. A tavasszal elrendelt adatfelvételi munkálat során megállapítottam, hogy népiskolai hálózatunk kiépítésére 327 millió pengőre lenne szükség. Azóta ez az összeg még csak nagyobbodott.

A szellemi feltételek maradéktalan megvalósítására sem gondolhatunk most, amikor a létfenntartásunkért vállalt példátlan küzdelem minden eddiginél nagyobb áldozatokat követel tőlünk.

A tanitóhiány kérdése

Tisztelt Ház! Foglalkoznom kell a népis- mlo>í kólái tanitóhiány kérdésével is. Tanitóhiány •njsv van.

r‘H jj Ennek a jelenségnek az okát a rendkívüli osaiv viszonyokban kell keresnünk. Az a többezres mi,-.; Tanítói felesleg, amellyel a trianoni ország 'bük küzködött, az elszakított területek, egyrészé- dan nck örvendetes visszatérésével rövidesen ke- inzóv vésnek bizonyult.

Fokozza a tanitóhiányt az is, hogy az idő- isöd közben tanítói oklevelet szerzettek egyrészt mari nem a tanítói pályát választotta élethivatásul, ■BV03 továbbá a honvédelmi kötelezettséggel járó brm rendkívüli katonai szolgálat.

arról

egy;

tanító

A tanitóliiány alaposabb vizsgálata_ győzött meg, hogy elsősorban a falusi és kéttanitós kis-iskolák maradtak nélkül.

A vázolt tanítói hiány megszüntetése céljából ezév februárjában rendelettel gondoskodtam arról, hogy a tanítóknak a nevelés munkájának szemszögéből nem helyeselhető áramlását a városok és nagyobb községek fele megakadályozzam és úgy rendelkeztem, hogy az átmeneti nehézségek leküzdésére a tanulók létszámát és a tantermek befogadóképességét iá mérlegelve, 70—75 tanuló essék egy-egy tanítóra.

Ezév lebruár havában pedig tanítóképző- intézeteink utolsóéves növendékei közül az önként vállalkozókat már tanítói- szolgálatra osztottam be és ezáltal többszázzal csökkentettem 3 tanító nélkül maradţ iskolák számát.

Mindézgk után joggal remélem, hogy az idei iskolai év folyamán a szünetelő iskolák tekintélyes részében is biztosítani tudom a népiskolai tanítást és nevelést.

Jól tudom, hogy a tani tóhiánynak részben gazdasági okai is vannak. Minden tőlem telhető erővel igyekeztem és igyekezni is fogok a pénzügyminiszter ur önagyméltóságával egyetértésben ezeken a bajokon is segíteni, amennyire e rendkívüli időkben az államháztartás ezt megengedi.

Az előttünk fekvő költségvetés bizonysága annak, hogy ebből a szempontból is lényeges orvoslás történik.

Rá kell mutatnom végül a falusi kis-iskolák tanitóhiányának okai között a páratlanul nagy lakáshiányra is. Igen sokhelyütt azért nem kap a falu tanítót, mert elfogadható elhelyezéséről gondoskodni nem tud. Mint már említettem, a mai viszonyok között nagyarányú építkezésre nem gondolhatunk, de biztosítom róla a tisztelt Házat, hogy az iskolai épületek emelése mellett egyenrangú feladatomnak tartom a megfelelő tanítói lakások építését is.

A népművelés feladatai

Tisztelt FIáz! Amikor csak alkalmam volt> mm mindig, hangoztattam az iskolánkívüli népzüm művelés 'szükségességét és fontosságát. Ennek Hal feladatai megsokszorozódtak.

Továbbfejlesztésének két legfőbb szempontot. ja: a magyar szellemi korszerűség és európai ni.vz színvonal.

r Előkészületben van a Népművelési Kutató-ml Intézet felállítása. Évek óta tanfolyamokon no§ gondoskodunk megfelelő előadók képzéséről. lazF Két év óta tájegységenként, az egész ország haj területén intézményessé tettük ezeket a tan- dó! folyamokat.

A népfőiskolák legfőbb elvi kérdéseinek 12X2 szabályozása is folyamatban van, az érdeled kelt kormányzati, egyházi és társadalmi szer- •tav vekkel teljes összhangban. Célunk az hogy a népfőiskola-intézmény tekintélyét biztosítsuk, az értékes népfőiskolát fokozottabban támogassuk, az intézmény jó hírnevét erősen veszélyeztető egy-kéthetes, sőt párnaoos „népfőiskolákkal“ szemben.

; Fokozott ütemben kapcsoljuk be a tudományegyetemeket a népművelési munkába.

I A szabadegyetemi előadássorozatokat az .egyetemek az illetékes törvényhatósági népművelési bizottságokkal együtt kezdeményezésemre és anyagi támogatásommal tartják.

; A szabadegyetemi előadásokkal párhuzamosán népművelési irodalmi és művész estek

ß-ina

U£3

ivr

ioi

Ifi*

szervezéséről is gondoskodom a nagyobb városokban.

Örömmel jelenthetem, hogy a legnagyobb Harmóniában dolgozunk a különböző kormányzati, egyházi és társadalmi népművelési szervekkel.,

A magyar öntudat elmélyítése érdekében szükségesnek tartottam, hogy népmeséinket, gyermekjátékainkat, népszokásainkat megfelelő szakemberekkel összegyüjttessem. Ez a munka elkészült, a páratlanul értékes anyagot most rendezik sajtó alá, rövidesen megjelenik s gondoskodom . róla, hogy ez a munka eljusson a legutolsó és legelhagyatottabb faluba is.

Tisztelt Ház! Nem kell közelebbről megindokolnom, hogy milyen jelentősége van annak, mit olvas a magyar nép s egyáltalában annak, hogy olvasson a magyar nép. Szükségesnek tartom, hogy a magyar falusi lakosság, a tanyavilág népe mennél több és köny- nyen hozzáférhető népkönyvtárral rendelkezzék s ezért nemcsak uj népkönyvtárakat állíttattam fel, hanem rendszeresen gondoskodom. a népkönyvtárak anyagának gyarapításáról. Elsősorban holt és élő klasszikusaink megfelelő müveit soroltam be a népkönyvtár uj anyagába. Oiyan müveket, amelyeken keresztül a magyar nép ősi magyar nyelvösztöne nem romlik el,

Az egyetemek kérdése

Tisztel Ház! Áz állandóan változó élet I sunk műemlékeink védelméről. Ezenkívül a

állandóan újabb és újabb igényekkel lép íel az egyetemi oktatással szemben is. Ezért az 1944. évi költségvetésben többi olyan uj tanszék megszervezés® tétetett lehetővé, amelynek reSáliitását az éleit gyakorlati követelményei tették szükségessé.

öröpittiíl jelentem be, hogy a legközelebbi jövőben felállítjuk Kolozsvárt a honíoglalás. kcrabeli magyar régészet saját tanszékét, A honfoglaláskor! magyar régészet tudománya világszerte elismert és régtóta kiáltó hiányt jelentett az, hogy ennek a sajátosan magyar tudományágnak egyetlen magyar egyetemen sem volt eddig tanszékié. Hisszük, hogy ez a tanszék egy lépéssel eíőbbreviszi egyetemünkön ja hungarológiai tudomány művelését.

Már a folyó évi költségvetésben is jelentős összegekkel növeltük a müemlékek- védeimüTe szolgáló tételeket s az 1844- évi költségvetésben is arra törekedtem, nogy a lehetőségekhez képest méltán gondoskodhass

müemlékek légvédelmi biztosítása céljából je- lentős összeget bocsátottam a Műemlékek Országos Bizottsága rendelkezésére. Itt akarom leszögezni azt az álláspontomat, hogy a múltból reánk maradt emlékek közül nemcsak azokat kívánom megőriztetni, amelyeknek művészi értékük van vagy valamilyen

különleges történeti éífcék tapad hozzájuk.

Múltúnk minden emlékét fontos dokumentumnak tartom. Ahol tehát évszázados kis falusi házaik vannak, amelyek csupán népi építészetünk emlékei, ott ezeknek a megér,

zéséről is gondoskodni kívánok, mert ezek a névtelen történetül emlékek is felette becsesek előttünk.

Az anyagi fedezet előteremtése mellett a/zonban immár végkép elérkezett az ideje annak, hogy az 1881-ben hozott s akkor kitűnő, ma már (azonban sok tekintetben elavult műemlékvédelmi törvény újabb, a korszerű követelményeknek teljesen megletelő törvénnyel pótoljuk.

A művészet támogatása

Tisztelt Ház! Nem feledkezem meg azonban nemzeti hagyományaink ápolásáról akkor sem, amidőn arrjai törekszem, hogy jelenkori művészetünket minden rendelkezésemre' átló eszközzel segítsem előre a korszerű átalakulás utján. Csak annak a művészetnek van maradandó értéke, amely a maga korának eszményeit, szemléletét kifejezi. De épolyan fontos, hogy a szépmiivészetek a nemzeti hagyományokat is felszínre hozzák és érvényesítsék.

A magyar kultúrpolitikának nem lehet más feladata e tekintetben, mint a magyar művészet egyetemessége számára megteremteni azokat a lehetőségeket, amelyek nélkül müvészeiilnk * külföld provinciális terűiéivé válnék- Nem vagyunk hajlandók európaiságunkról lemondani, de ugyanakkor azt sem engedhetjük meg, hogy saját íajisá- gunk, nemzeti voltunk bármiképpen is háttérbe szoruljon, htem szabad tehát visszariadnunk attól, hogy minden erkölcsi és nya§j áldozatot ég tálmogatást megadjunk művészeink számára, hogy a közelmúlt sokszer oly zavaros áramlataiból s a külföldi hatásokból kil ab oljanak s rátaláljanak arra az útra. amelyet a ír,agyar művészet múltja s a magyar nép egyetemessége által megőrzött emlékek számukba megjelölnek Az Országos ^Irodalmi es; Művészeti Tanács által a közelmúltban pályázatot hirdettem annak tudományos megvilágítására, hogy a mai faji szépségeszmény miképpen nyilvánult meg eddig a magyar művészetben, miképpen lehet előmozdítani .annak, érvényesülését művészetünk jelenkori és jövőbeli fejlődésében. A közeljövőben újabb pályázatok kiírásáról is gondoskodni fogok, amelyek majd a kérdésnek immár művészi alkotásokkal való megvilágítását célozzák.

Múzeumok és levéltárak

Tisztelt Ház! A világon a magyarországi közgyűjteményeikben van a legszebb 71 épvám dorlás ko ri muzeális anyag, mindenképpen szükségesnek Ítélem' tejhát, hogy ebből az anyagból a Magyar Nemzeti Muzeum kitünően felépített szervezetié kenetében az első lehetőségkor íeiál- Lttassék az önálló népvándorláskor! múzeum.

Tisztelt Ház! A múzeumok kincsei és a műemlékek mellett történelmünknek igen fontos forrása a levéltárak oklevélanyaga A magyar levéltár-ügy rendezését mind a nemzet összessége, mind az egyesek érdekében szükségesnek vélem. Megfelelő levéltári törvényre van tehát szükség,

amelynek előkészületei már majdnem befejezés előtt állanak.

A magyar film problémája

Tisztelt Ház! Szükségesnek érzem, hogy néhány mondattal kitérjek a magyar mozgófény képgyárt ás ügyére is és itt két körülményre szeretném felhívni a figyelmet. Az első a következő: Azok, akik arra hivatkoznak, hogy mennyivel jobbak a Magyarországon bemutatásra kerülő külföldi játékfilmek a magyar játékfilmek nem sikerült darabjainál, elfeledkeznek arról, hogy Magyarországon nem mutatnak be minden külföldön készült filmet. Nem feltevés, hanem kétségbe nem vonható tény, hogy az idegen államok filmprodukciójából külföldre, tehát Magyarországra is csak a jobb, illetve az átlagon felüli filmet . exportálják. A külföldi, filnu/y ár lóknak éppen úgy vannak rosszabbul, sőt egészen rosszul sikerült aikótdsdik, mint a. magyar filmgyártásnak. Ezek azonban külföldre és így Magyarországra nem jutnak el. Hibás tehát az összehasonlítási, alap akkor, amikor a biráló nem a rossz magyar filmet hasonlitja össze a rossz külföldi filmmel, hanem a rossz magyar filmet a jó, vagy legalábbis jobb minőségű külföldivel. Ne higyje senki, hogy amikor ezt megállapítom, ezzel a magyar filmek színvonalát kívánom védeni, de szükségesnek érzem, hogy a túlzott kritikát a tárgyilagosság felé vezessem. Kétségtelen, hogy Magyarországon szép számban avártanak rossz filmet épp úgy, mint a világ minden tájékán és valóban mindent el kell követnünk, hogy a rossz filmek százalékaránya ne tengjen túl a gyártás mennyiségében. A másik körülmény, amelyre a bírálókat figyelmeztetni kívánom az. hogy amikor a filmgyártás terén állandóan állami beavatkozást és irányítást követelnek, elfeledkeznek arról, 'hogy az állami irányításnak és beavatkozásnak az első feltétele, mint az a külföldön is van, az állam részéről megnyilvánuló anyagi támogatás. Ez pedig Magyarországon egyelőre még hiányzik, illetve igen kis mértékben van meg.

1 Az Országos Nemzeti Filmbizottság sem nem tanácsadó, sem nem kényszerítő szerv. Ez a bizottság csak megakadályozhatja olyan, forgatókönyvek elkészítését, amelyeket a bizottságban képviselt minisztériumok akár művész, akár egyéb okból nem tartanak megfelelőnek.

Ahhoz, hogy az igazán művészi és jó magyar film. is biztosítson kasszasikert, a mozilátogató tömeg kulturális nívóját és érdeklődési körét kell emelnünk és bővítenünk, mert ma sajnos, még az a helyzet. hogy nem az a szép film, ami érdek nélkül tetszik, hanem az, amelytől a tömeg elfordul. Itt is fontos feladat vár a népművelésre, amelynek kötelessége gondoskodni arról, hogy a mozilátogató tömegek körében is megfelelő népszerűséget biztosítson a jó magyar filmnek. És szükségesnek látom a magyar film művészi és technikai személyzete utánpótlási kérdésének megoldása végett a Filmakadémia meg val ósi tás át.

Nemzetiségeink: forduljanak bizalommal a magyar állami elé

Úgy érzem Tisztelt Ház, szólnom kell még végül nemzetiségi, iskola- és kultúrpolitikánkról. Nem akarok most a múltra hivatkozni és nem akarom felemlíteni hazai nemzettiségeinknek nem egy hatalmassá felvirágzott saját iskoláját, csak a legutóbbi évek néhány intézkedésére utalok. Elvül állítottuk fel, hogy például a visszatért területek nemzetiségi területein fekvő népiskolák tanitáisny elv ének megállapításában a nem magyar nemzetiségű szülőknek törvényes formában kinyilvánított szabad akarata legyen a döntő tényező. Iskolás gyermekeik számára spontán elhatározásból különböző segítő .akciókat szerveztünk. Például Erdélyben is ingyen könyv- és tejakciót anélkül, hogy ezért akár kérnénk, vagy várnánk külső államok részéről hasonló szellemű, méltányos és humánus intézkedéseket a mi mar gyár 'diákjaink részére.

Nemzetiségeink szabad vállásgyakorlá- sát nemc:sak biztosítjuk, hanem azt haté konyan támogatjuk és segítjük is azért, hogy nemzetiségi állampolgárainknak és főleg a nemzetiségi ifjúságnak hitélete még jobban elméj ülhessen.

Nemzetiségeink szabad; nyelvhasználatát nemcsak biztosítjuk, hanem ahol szükséges — konkrét esetekre hivatkoz- hatom — sajátos nyelvüket egyenesen védelmünkbe vesszük és szabadabb kifejlődésre segítjük. Mai kényes és nehéz helyzetünkben is létesítettünk és egyre létesítünk nemzetiségi tannyelvű népiskolákat, iskolai tagozatokat, tanfolyamokat, különböző nemzetiségi tanitásnyelvü középiskolákat is. Újabb és újabb nemzetiségi tanitásnyelvü középiskolai tagozatok felállítását is elrendeljük, ha másképp nem, osztálypárhuzamositások utján oldjuk meg ezt a kérdést. Elősegítjük nemzetiségi, közművelődési egyesületek alakulását és fejlődését és nemzetiségeink számára is hatékonyabban kívánjuk megindítani az erőteljes újjászervezés alatt álló iskolánkivüli népművelés munkáját is.

Amikor tehát sokszoros gonddal törekszünk nemzetiségeink szabad anyagi és szellemi boldogulásának biztosítására és fejlődésére, azt hiszem az egész világ természetesnek és igazságosnak találhatja, hogy nem feledkezhetünk meg e hazának legtöbb vérveszteséget szenvedett és viszonylag legmostohább sorsú népéről, éppen az államalapító magyarságról sem. Kötelességünk saját fajtánkról gondoskodnunk és az egész nemzet és az egységes magyar állam további fennállása és virágzása «dekében kell magyarságunkat erősítenünk. Csak erős magyarság képes a maga európai keresztény és általános emberi küldetését újabb évszázadokon át — és hisszük, hogy azon túl is — megfelelően teljesíteni. Ez az érdeke a Kárpátmedence összes népeinek és nemzetiségeinek, de egész Európának is.

Mit kívánunk mi mindezekért a szolgálatokért? Semmi mást, csak azt, amit a józan értelem, a történelem tanúsága, az emberi morál és igazság íratlan és Írott, törvényei is tanácsolnak nemzetiségeink számára és amit őzt hiszem joggal megkövetelhetjük tőlük: lojálitást. hűségei, testvéri összemüködést.

Ebben az államban ezer év alatt minden . nemzetiségünk számbelileg szaporodott, vallásában élt, nyelvében és kultúrájában szabadon fejlődhetett. Az emberiség egész történetén át talán az egész világon nem volt állam, amelyik nemzeti kisebbségei számára hasonlóan hosszú, békés és szabad gyarapodást és fejlődést tudott volna biztosítani. Milyen értelmetlen és szerfelett kockázatos vállalkozás volna nemzetiségeink számára, ha el akarnánk dobni magunktól ezt az ezeresztendős biztos államkeretet egy teljesen bizonytalan jövőért. Különösen indokolatlan és kockázatosán vakmerő dolog volna erre törekedni éppen ma, amikor minden bizonyítéka megvan annak, hogy a magyar állam keretében nemzetiségeink még több megértésre, támogatásra és még virágzóbb fejlődésre számíthatnak. A magyar államot mindenképpen erősíteni kell, mert gyengülése, vagy széttöredezése talán halálos csapást jelentene minden itt élő nemzetiség boldogulására. Nemcsak okos, de morálisan méltányos is, hogy ez az állam- szervező és államfenntartó erő a kellő elismerésben és tiszteletben tartassék.

Ismétlem, tiszteletben tartjuk nemzetiségeink jogait, azonban ne tévesszük szem elől, hogy a jogtalanságot egyetlen jogállam sem tűrheti. Legkevésbé tűrheti pedig a saját népe és biztonsága ellen törő jogsértést. Aki, mint ennek az államnak polgára a közös haza, államunk ellen tör, arra a törvény minden erejével és szigorával kell lesújtanunk. Ha a mi nemzetiségi politikánknak e megértő és segítő méltányosság é,s testvéri szeretet az alapja, egyúttal az erély kell, hogy szankciója is legyen. Megértő méltányosság és az été-