Ellenzék, 1943. november (64. évfolyam, 247-271. szám)
1943-11-18 / 261. szám
r. h Ti r. w z £ * novimbír lt. .»4 íyesség nemhogy kizárnák egymást, hanoin ollenkcaÖU^, éppen együtt kell jár- rsok. mert. erélyesnek lenni emberileg csak annak v;ui joga, aki már méltányos ,&> tudott lenni. Mi sokszor a saját kánunkra voltunk méltányosak. Tudunk »azonban az erély fegyverével is élni, ha kell, mert ez emberi jogunk ós nemcsak magyar, de európai és általános emberi kötelességünk is a magyarság történelmi toissziójának továbbfolytatása érdekében. Tisztelt Ház! Erről a helyről' is a legteljesebb bizalommal szólok nemzetiségi testvéreinkhez: forduljanak bizalom mai ehhe a magyar államhatalomhoz, amelyil ezeréves történelmi múlt jóhoz és hagyó - Hiányaihoz méltóan szigorú önismerettel és önkritikával a saját maga mély, humánus értékeinek továbbfejlesztésére és továbbnemesitésére törekszik és amelyik bizalommal és keresztény testvéri szeretettel fordul minden nemzetisége felé. Nemzetiségi testvéreink ügyeit és panaszait nem az akták ridegségével, hanem meleg emberi szívvel kívánjuk intézni és nagy súlyt kivárnunk helyezni arra, hogy kifejlődhessék közöttünk a kölcsönös megértés és bizalom. Hallgassanak nemzetiségi testvéreink a józan értelem .szavára, .szívleljék meg a történelem tanítását, engedjék lelkűikben elmélyülni a nemes emberi morál íratlan törvényeit és a keresztény szeretet testvéri melegét. Fogjunk össze az együttes, nagyszerű munkára, hogy a K árpáim ed ennének Istentől egységbe rendelt földjén uj, a múltnál virágzóbb kultúrát és boldogabb emberi életet teremthessünk. A vallás- és közoktatásügyi miniszter beszédét sokszor szakította félbe helyeslés és taps és a minisztert beszéde elmondása után lelkesen ünnepelték. A Há/. a kultuszminiszter beszéde uiur» a tárca költségvetését általánosságban é. az egyes címek felolvasása után részleteiben is elfogadta. Ezután az elnök napirendi javaslatára a Ház ugv határozóit, hogy legközelebbi ülésed csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja a költségvetés folytatólagos vitájával. A Ház ezután meghallgatta Ruppert Rezső írásbeli interpellációját a miniszterelnökhöz egy téves joghatározat tárgyában. Az interpellációt kiadták a minisztere!- nőknek. Teleki Béla gróf Interpellációja a délerdélyi magyarság sorsának ügyében Utána feszült érdeklődés közepette Teleki Béla gróf, az erdélyi Párt vezére, emelkedett szólásra és intézett kérdést a miniszterelnökhöz és a külügyminiszterhez három délerdélyi magyar hit vallásos középiskola bezárása tárgyában. — A mult hónap első napjaiban — mondotta — az egész vtagyar közvélemény megdöbbenéssel, de egyben súlyos megbotránkozással értesült arról a tényről, hogy a román kormány Délerdélyben három magyar felekezeti középiskolát, a nagyenyedi Bethlen Kollégium főgimnáziumát. a brassói Református Kereskedelmi Fiú Középiskolát és ugyanott a Kereskedelmi Leányt an folyamot, valamint a brassói Református Leány Algimnáziumot bezáratta, illetve működési engedélyét megvonta. (Heves felkiáltások a Ház minden oldaláról: Hallatlan! Hallatlan!) — Az interpelláló képviselő a továbbiakban hangoztatta, hogy nyomban távirattal fordult a miniszterelnökhöz, de megmozdult az egész erdélyi társadalom, elsősorban a kolozsvári főiskolai halig a- 'tők, amikor délerdélyi testvéreik ezen újabb zaklatásáról értesültek. • Szükségesnek tartja, hogy ezt a Ház plénumában is szóvátegye, mert ez a hallatlan eset nem egyedülálló, szórványos eset, hanem egyik láncszeme azoknak a sorozatos intézkedéseknek, amelyekkel a román kormány pokollá kívánja tenni a délerdélyi testérek életét. f Teleki Béla gróf interpellációja további részében számadatokra támaszkodva kiemelte, hová romlott a délerdélyi magyar iskolák helyzete és hangoztatta, hogy a 'múlt évben körülbelül 185 felekezeti iskolában tanítottak magyarul körülbelül 290 tanítóval és a délerdélyi magyarságnak I néhány felekezeti középiskolájaí, tanitó- .képzője és teológiája volt. Más iskolákban magyarnyelvű oktatás nem volt. Az állami iskolákban a korábbi magyar tagozatok is — értesülése szerint — mind meg- 1 szűntek. / A délerdélyi magyarság számát 400.000- ■re teszi és abból indul ki, hogy ha 250 léleknek 60 tanköteles gyermek esik, ak- ‘kor Délerdélyben 1600 magyar tanerőre 'lenne szükség, amiből a mult évben úgyszólván csak 290 volt, tehát 1300 hiány '■van. Délerdélyben a magyar lakosság gyermekeinek csak egyharmada tanulhat anyanyelvén. Ez az eredménye annak a 'céltudatos elnyomó román iskolapolitikának, amely Északerdély felszabadítása óta fokozott mértékben záratta be magyar iskoláinkat és üldözte ki tanítóinkat. * Északerdélyben ugyanakkor — ahol körülbelül egymillió román és elrománosi- 'tott magyar él — a mult évben 642 állami :népiskolában volt a tanítási nyelv tiszta román, 489 iskolában vegyes, tehát ma- 'gyár és román. így összesen 1131 népis- ; kólában tanulhat a román fiatalság saját ' anyanyelvén. A tisztán román nyelven ■tanítók száma 1868, mig 289 vegyes oktatási nyelven, tehát magyarul és románul tanított. Ebből összesen körülbelül 7G0 a román nemzetiségű. Vannak román tannyelvű középiskolák és megvannak a román tanítóképzők és teológiák is. A felszabadulás után a magyar kormány a népiskoláknál azt az állapotot tartotta fenn, amit itt talált, tehát felekezeti iskola maradt ott, ahol a felszabaduláskor ilyen volt és állami iskola ott, ahol ilyen jelleggel működött. A négy görögkatolikus román felekezeti népiskola, amely a megszállás alatt, mint ilyen megmaradt, ma is továbbfolytatja munkáját. Ha a románok a megszállás éveiben az államnak adták át felekezeti iskoláikat és a magyar állam azokban, mint állami iskolákban a románlakta vidéken román nyelven tanitKÖNYVELÉSÉT elvégzi, üzleti KÖNYVEIT felfekteti DR. PINTÉR ISTVÁN könyvelési irodája. Fürdő-utca 25. .Telefon 25—26. tat és ezt a; állapotot kívánja fenntartani a háború vegéig, helyesen és igazságosan jár el és messzemenően méltányolja a román nemzetiségi szempontokat. A legfőbb különbség azonban — folytatta Teleki Béla — nemis a számarányban, hanem abban mutatkozik, hogy válunk jogállapot, szabadság és igazság van. Minden román szülő tudhatja, hol, milyen iskola működik és milyen nyelven tanulhat a gyermeke. Délerdélyben azonban az állandó bizonytalanság megélője a magyar kultúrának. Ma itt, holnap ott zárnak be egy-qgy magyar iskolát és ha egyik-másik helyen néha engedélyezik is az iskolák működését, a damoklesz kard állandóan ott lebeg valamennyi felett. A románnyelvii oktatást nálunk az állam végzi és fizeti a körülbelül 700 román nemzetiségű tanítót is. Mig odaát az állam egy vasat sem áldoz és a magyarság a maya filléreiből tartja el a tanítókat. Tudomása szerint tárgyalások folytuk a magyar és a román kormány között bizonyos iskolaügyi kérdésekben. Úgy látszik, hogi/ a románok e tárgyalásokat akarták előzőén befolyásolni, másszóval presszionálni a három középiskola bezárásával. Példátlan ez a durvaság, amely minden okot és ürügyet felhasznál arra, hogy dél- erdélyi magyar életünket hátrábbszoritsa és felháborító az m rosszhiszeműség, amely inden, a magyarságunk ellen elkövetett atrocitást retorziónak akar feltüntetni. — Mint már említettem — folytatta beszédét Teleki Béla gróf — a magyar iskoláknak ez az állandó zaklatása nem egyedül álló tünet, csak részlete a délerdélyi magyarság életének lehetetlenné levésének. Ismerjük a munkaszolgálat embertelen, szovjet módszerekre emlékeztető rendszerét Romániában. Nálunk is van munkaszolgálat, de az megfelelő elszállásolással és élelmezéssel jár. Ugyanakkor a román munkaszolgálat a rossz elhelyezés, a rossz élelmezés és bánásmód miatt olyan súlyossá és elviselhetetlenné vált, hogy az, aki nem akar a munkatáborokban elpusztulni, átszokik a határon, teljes bizonytalanságban, az anyagi és erkölcsi romlás utján hagyván családját. Tűrhetetlen, hogy fegyelmezettségünkkel visszaéljenek Teleki Béla gróf interpellációja további | során még kiemelte az állatrekvirálások- ra vonaitkoéó legutóbbi román intézkedést. Néhány nappal ezelőtt kizárólag magyaroktól rekviráltak szarvasmarhát és tenyészállatokat, olyan gazdáktól is, akiknek egyetlen tehenük volt. A kíméletlen intézkedés jellemzésére elég megemlíteni annyit, hogy a lefoglalt állatokért kilo- gramonként élősúlyban — viagyar pénzben kifejezve — két és fél fillért fizettek. — A Miniszterelnök Ur — folytatta beszédét gróf Teleki Béla — itt a Házban helyesen mondotta, hogy mi nem akarunk a viszonosság elvére helyezkedni, hogy nem volna a magyar állam szempontjá- > hói helyes, észszerű és a hagyományos politikához méltó, ha azért, mert Délerdélyben sanyargatják testvéreinket, mi idehaza a román nemzetiségen toroljuk meg ezeket a sérelmeket. De ugyanezen a kehien mondotta a Miniszterelnök Ur azt is. ha semmi más eszköz nem marad halra, végső esetben mégis csak ehhek leszünk kénytelenek nyúlni. ... . , Románia ugyanannak a szövetségesnek oldalán áll, mint mi. Tűrhetetlen, hogy magasabb szempontok diktálta fegyelmezettségünkkel visszaéljenek és mig mi az emberiség elvét tartjuk szem előtt, koholt mesék retorziójaként magyarságunkat odaát irtsák. Interpellációnk célja éppen az — fejezte be felszólalását Teleki Béla gróf —, hogy kérjem a Miniszterelnök Urat és a Külügyminiszter Urat, még fokozottabban kövessenek el mindent a kiszolgáltatott délerdélyi magyarság védelmében és ha a kulturadiktálta eszközök nem használnál:, a legerősebb eszköztől se riadjanak visz- sza ennek biztosítása érdekében. Az interpellációt a Ház minden oldalán többször szakították félbe tiltakozó felkiáltások. Általános érdeklődés közepette ezután Ghiczy Jenő külügyminiszter emelkedett szólásra és a következőket válaszolta: A külügyminiszter válasza — A román kormány folyó évi október hó elején a nagyenyedi Beth- len-kollég'ium főgimnáziumában, a brassói református leánygimnáziumban és a brassói fiú felsőkereskedelmi és leáry felsőkereskedelmi iskolákban elrendelte a tanHás felfüggesztését. A román kormány intézkedésének az előzménye az, hogy az erdélyit és a keleti részeknek az ! anyaországhoz való visszacsatolása • után a rcmán kormány ismételten I kérte a felekezeti oktatás bevezete- I sét. Méltóztatnak emlékezni arra, hogy a román kormány a trianoni szerződés által hozzácsatolt területen a gcrögkatolikus és a görögkeleti felekezeti oktatást államosította. A magyar kormány a visszacsatolt területen az iskoláztatás terén ezt az állapotot vette át és tartotta fenn. A román nemzetiséget tehát semmiféle sérelem nem érte azzal, hogy a felekezeti oktatás a mai napig nem vezettetett be, mert nem nevezhető most kisebbségi sérelemnek az a rendszer, amely fennállott akkor is, amikor a román nemzetiség többséget alkotó nép volt. — A felekezeti oktatás benemveze- tése Északerdélyben azért sem lehet nemzetiségi sérelem, mert a román nemzetiség számára biztosítva van, hogy népiskolai és középiskolai tanulmányait anyanyelvén végezhesse. Nagyon nehéz azonban párhuzamot vonni az iskolakérdésben az északerdélyi és a délerdélyii helyzet között, mert Délerdélyben magyarnyelvű oktatás kizárólag a még meglévő és az ottani magyarok által fenntartott, körülbelül 180 felekezeti iskolában történik. Magyarnyelvű állami iskola Délerdélyben néhány elenyészően csekélyszámu állami is, kólán kívül nincs, de a magyamyel- ; vü oktatás ezekben az iskolákban is úgyszólván csak papiroson van meg, mert az ott oktató tanítók nagyrésze alig tud magyarul. Ezzel szemben Északerdélyben a román nemzetiség számára a magyar állam tart fenn ezernél is több népiskolát. — Minden nép számára az anyanyelven való oktatás egzisztenciális kérdés. Ha tehát a román kormány Délerdélyben a magyar iskolákat bezárja azzal az indokolással, hogy Északerdélyben felekezeti oktatás nincs, az ott élő véreinket egzisztenciájukban rendíti meg, amivel szemben sem a magyar közvélemény, de méginkább a magyar kormány közömbös nem maradhat. (Viharos taps. Helyeslés.) — A magyar kormány iskolakérdésben tárgyalásokat folytat a román kormánnyal és talán éppen most, amikor itt beszélek, helyettesem átnyújtja az itteni román követnek azokat a javaslatokat, melyeket az ő javaslatukra válaszként adunk. A magyar kormány nagyon reméli, hogy az iskolakérdésben kedvező eredményekhez jut a román kormánnyal, márcsak magasabb szempontok tekintetbevételével is és ezáltal talán újra megőrizhető lesz az oktatás azokban az iskolákban, amelyeket felszólalásom bevezetésiben említettem. — Az állatrekvirálásokra vonatkozóan azt vagyok bátor válaszolni, hogy az intézkedésről tudomást szereztünk. Arról, hogy milyen körülmények között folyik — állítólagos retorzió címén — ÍJélerdélyben az állatrekvirálás, haladéktalanul értesültünk, de nyomban értesítettük a román kormányt is arról, hogy ml is hasonló eszközökhöz fogunk fordulni. Számszerű adatokat még nem mondhatok, mert külképviseletünktől még nem érkezett be részletes jelentés. — Kérem válaszom tudomásulvételét. A minisztert beszéde elmondása után a Ház tagjai lelkesen megéljenezték. A külügyminiszter beszéde után a sorrakerülő interpelláló képviselők interpellációjuk elmondását egyöntetűen elhalasztották, mire Tasnádi-Nagv András elnök röviddel 8 óra előtt az ülést berekesztette. Szimjei-Merse Jenő beszél KfllDSz vasárnapi ünnepén KOLOZSVÁR, november 17. (Az Ellenzék munkatársától.) Hirt adtunk már arról, hogy Szinyei-Merse Jenő dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter vasárnap Kolozsvárra érkezik. A miniszter beszédet mond a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége által 21-én. vasárnap délután fél hat órakor a Katolikus Diákotthon Mozgalom javára rendezendő ünnepi estén a Mátyás Királv Diákház nagytermében. Az ünnepi esten Karácsony Sándor Pázmányról, a nemzetnevelőről beszél, Tamási Áron elbeszélését olvassa fel, Hegyi Endre verseiből ad elő, Lőrinas Zsuzsa, a kolozsvári Nemzeti Színház tagja Endre Béla zongorakiséretébem, -a kolozsvári Egyetemi Énekkar pedig Benedek Kálmán vezényletével énekszámokkal szerepel. Az ünnepi est után Szinyei-Merse Jenő dr/ egyszerű vacsorán vesz részt az egyetemi menzán az Egyetemi Tanács tagjaival, a KDMSz elnökségével, valamint az egyetem karonként két-két kiváló hallgatójával. Vacsora után a miniszter ugyancsak á Mátyás Király Diákházban fekete kávézás közben az egyetem összes profesz- Sizoraival és magántanári képviselőivel találkozik. Szinyei-Merse Jenő dr. hétfőn délelőtt az egyetem intézeteit, valamint a római katolikus és a református teológiát látogatja meg, délután pedig a KMDSz-kör- ben az egyetemi hallgatósággal tölt másfél órát. Az ünnepi .est jegyei mától kezdve elővételben vásárolhatók a „Méhkas“ Diák- szövetkezet Mátyás király-tér 2. szám. alatti üzletében. A rendezőség ezúton hívja fel az ünnepi esten rész tvenni óhajtókat, hogy jegyeikről a nagy érdeklődésre való tekintettel lehetőleg minél előbb gondoskodjanak.
