Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-12 / 230. szám

II Szovjet Unió és a háromliatafmi értekezlet mim Néhány nap múlva megkezdődik Mosz­kvában a Imi omhaíulmi uiU'ke.őc't N-.gv britannia, az Kgyesuit Államok es a Sv \- jet-Unio képviselői részvételével. Nem­zetközi politikai körök ezt az erteke/Jelet a legfontosabbnak nevezik, amely a há­ború kitörésé óta összeült. Az előző ta- I nácskozásokon a pillanatnyi szükségből j fakadó intézkedéseket tárgyaltak meg, u i politikai tervek pedig sohasem haladták I túl a féléves keretet Ezalkalommal a ta- l voli jövő problémáinak figyelembevéte- j level vitatják meg a háború utáni ujjú- rendezés szövevényes komplexumát es olyan problémák is napirendre kerülnek, amelyek országhatárok és érdekterületek kényes kérdéseivel függnek össze. Az a tény, hogy az értekezletet Moszkvában és nem Londonban vagy Washingtonban tartják meg, már egymagában eléggé mu­tatja azt a különleges jelentőséget, ame­lyet a világ a háború utáni Oroszország- j nak tulajdonit. A háború a politikában ! sok mindent felej’ttet, ősszeszükiti a nem i is olyan távoli mult diplomáciai szakádé- ■ kait és szeretné meg nem történtté tenni azokat az eseményeket, amelyeknek mos- j tani felidézése semmiképpen sem befolyá- j solná kedvezően a küszöbön álló tanács-, j kozásokat. így a mult diplomáciai kapcso­latainak ilyenkor szokásos felelevenítésé­nél az érdekelt hatalmak sajtóorgánumai | tapintatosan elhallgatják azokat az izgal- ] más genfi üléseket, ahol a nyugati de- ' mokráciák szónokai heves támadásokat ■ intézték a diktatórikus Szovjetunió z"ar- , nők elnyomó politikája ellen és vehe- ! menciával vetették a Kreml urainak sze­mére a világ forradalma'itá^ára iránvu- i ló törekvésüket. Nem említik a világ’a- pok azt sem, hogy a háború kitörése előtt még milyen körmönfont diplomáciai ma­nőverek folytak, hogy a Szovjet-Uniót egves kormányok elismerlek. Ha fellapoz­zuk a háború előtti uisáeokat és újra el- ejvassuk azokat a drámai riportokat, me- Ivek a nagv pári'i é.s newvorki boulevard- laookban a harmadik Internacionálé el­szánt tagiainak szisztematikus merénv- let-sorozatával hozták izgalomba a világ közvéleményét és ugyanúgy emlékezünk a Foreign Office, a Quai d'Orsav, a wa­shingtoni Fehér Ház. vagy a berlini Wil­li el rost ra.es e kijelentéseire és emlékeze­tünkbe idézzük az akkor közreadott hiva­talos kommentárokat, amelyek, a Szovjet- Unióról lévén szó. egyáltalán nem visel­ték magukon a szokásos diplomáciai ta­pintat jellegét, tisztán látjuk, hogy alig négy évvel ezelőtt, a világ hivatalos fó­rumain keresztül szinte kivétel nélkül mindig a legélesebb ellenérzését fejezte ik a proletár világforradalom központjá­val szemben és elzárkózott ennek min­den közeledési kísérlete elől. kivéve azt az esetet, amikor gazdasági érdekek tet- ték szükségessé az érintkezést. Azóta a helyzet alapjában megválto­zott. A német—angol háború kirobbaná­sának a napján a Szovjet-Unió hatalmas i anyagi súlyával óriási kérdőjelként a má­sodik és totális világháború egére vető­dött fel. Abban az időszakban, amíg Moszkva a nem hadviselő fél állapotába helyezkedve felkészült saját háborújára, a régi tartózkodók, a genfi ellenzékiek, mindent elkövettek, hogy megnyerjék Oroszországot saiát ügyük támogatására. A német—szovjet háború kitörésekor a Szovjet-Unió politikai és katonai súlya meghatványozódott és a szövetséges vi­szony, amely Moszkvát Londonhoz és Wa­shingtonhoz kötötte, zökkenésmentesen eloszlatta azokat a formai ellentéteket, amelyek a demokrata nagyhatalmak és a kommunista világhatalom között minden­féle együttműködési lehetőséget kizártak a múltban. Most tehát, ismételjük, a vi­láglapok és a hivatalos hangvivők nem hánytorgatják fel a mult sérelmeit, - ha­nem tökéletes optimizmusukat fejezik ki a háromhatalmi értekezlet eredményes­sége iránt. Felvetődik a kérdés: a háború előtti érdekellentéteinek elhallgatása tisz­tán politikai megfontoltságból történik-e vagy pedig a négy háború? év alatt egyik vagy másik oldalon olyan fejlődés követ- k°zett-e be. amely a régi ütközőpontokat nem akadályozza a j úszómű együttmű­ködést? A fent k( rdós taglalásai az ér­dekelt államok sajtóorgaruunai érthető Okokból mi erőltetik. Annál inkább ki merítik ezt a problémát a nemleges álla­mok újságjai. A semleges újságokon kí­vül a kisállamok lapjai is foglalkoznak ezzel a sorsdöntő jelentőségű kérdéssel és a körülmények által megengedett kere­tek kozott őszintén feltárják a változás mélyebb rugóid. Szinte egybehangzóan ál­lapítják meg, hogy az angolszász—szovjet együttműködés és a régi ellentétek elhall­gatása annak tulajdonítható, hogy a Szov­jet-Unió a Németország ellen viselt kö­nyörtelen és megalkuvást nem tűrő há­borújában kényszerűségből több olyan intézkedést foganatosított, amelyek az URSS-t felmentik az alól a vád alól, mintha a világ forradalmasítására töre­kedne és egyre több olyan jelenség mu­tatkozik, amelyek azt jelzik, hogy a Szov­jet-Unió lassan-lassan visszatér a törté­nelmi orosz imperializmushoz és nemzeti politikához. Terrrié'Zetesen egyelőre fenn­áll a kétség, hogy ez a kény szerüség- okozta fejlődés idővel nem fog-e vissza­fejlődni. de az a körülmény, hogy Moszk- va ismét rájött a nagypétei: és a nagvka- talini politika izére és a szélsőségesen idealista világforradalom kétséges megva- lósithatócágára, valószínűvé teszi, hogy az evolúció nem ér véget a fegyverszü­net megkötésének napján, hanem tovább fog fejlődni. n A jelenségek közül, amelyek alátá­masztják a fenti fejtegetéseket, elsősor­ban az orthodox orosz egyház újjáélesz­tését, az orosz hads-ereg átszervezését és hierarehizálódását. a kommunista gazdál­kodás egyes sarkalatos alapelveinek mel­lőzését, külpolitikai vonalon pedig az el­szigetelődés feladatát és az együttműkö­désre való hajlandóságot emelhetjük ki. Bizonyos propagandaszolgálatokat az orosz orthodox egyház kereteinek felállí­tásából, a moszkvai Szent Szinódus össze­hívásából és Sergius metropoüta pátri- archává történt megválasztásából azt kö­vetkeztettek, hogy a Szovjet-Umó vezetői ezzel politikai fegyvert állítottak elő a gyanakvó nyugati közvélemény számára és egy ilyen fogással akarják megdönte ni azokat a vádakat, hogy a Szovjet-Uni< vallásellenes és a hitélettel szemben into leráns volna. Egyszerűen blöffnek nevez ték ,.a moszkvai cirkuszt“. Az elhatáro zásnak rugóival azonban nem foglalkoz tak. Azokban az államokban azonban ahol az orthodox vallás nemzeti vallás­ként szerepel, már nem tértek ilyen egv szerűen napirendre Moszkva intézkedési felett s a sajtó részletesen és bizonyos ag godalommal mutatott rá. hogy a Szovjet Unió vezetői őszintén és minden mellék gondolat nélkül akarják az egyház haţal mas támogatását megnyerni, kölcsönössé gi alapon, törekvéseik számára. A bolgá újságok, de főként a bukaresti lapok rá mutattak arra a veszélyre, hogy Moszk várnak ez a lépése alkalmas arra, hogy ; Balkán népeire gyakorolt propaganda ed di'gi eredményét alapjában megingassa é, a történelmi reminiszcenciák folytán ezel a népek ismét Moszkvában lássák szék helyüket. A Curentul hasábjain Pamfi Seicaru megemlítette, hogy Sztálin dönté se annál is inkább érthető, mert a kom munista rendszernek a vallás irányábai gyakorolt húszéves fékező politikájánál az lett az eredménye, hogy az orosz né] ma már korszerűtlennek tartja az ortho dox dogirr— Uka egyes bigottságait, ugyan akkor azonban kívánatosnak a bigottsá goktól felszabadult hitélet intenzivebl élését. m mutatják a vöt«», hadseregben végbement változások is. Az lülH-ban zületeit és a háború kitöréséiig uralkodó forradalmi hadsereg a hároméves han-ok során .tel­jesen elveszi tette proletár jellegét és most máj- világosan kidomborodik nemze­ti jellege. A vörös hacLscieg, amelyet Vo- rosilov, a volt lakatos, Budjeny, a volt cári őrmester és Timosenko, a besszará- biai földműves fia fejlesztett ki, a fejlő­dés első stádiumában szigorúan kerülte a hierarchizálódás kísértését. Ha néhány cári tiszt, köztük Szaposznyikov volt cá­ri ezredes szaktudósát igénybe is vette, a „burzsuj“ eredetű tisztek befolyását a legkisebbre korlátozta. A Cseka, a GPU intézményének megteremtése mind a forradalmi hadsereg kialakításának je­gyében történt. Amikor a politrukokat, a politikai biztosokat az oro^t katonaanyag politikai nevelőinek megtették, akkor még Moszkva vezetői előtt a vilégforradalom megvalósításának célja lebegett. Sztá­lin még 1936-ban is megengedte magának azt ,,a fényűzést“, hogy Tukacsevszky marsall bünpere után harmincezer tisztet irtott ki a GPU vádpontjai alapján. A há­ború azonban bebizonyította, hogy fegyel­mezett hadsereg hierarchia nélkül nem képzelhető el. Bebizonyította azt is, hogy a h ke? ed és, a küzdő képesség és a fana­tizmus egymagában nem elegendő ahhoz, hegy a tisztikar feladatának magaslatán ál'ion. Bebizonyította, hogy a szaktudás, a képzettség, a módszeres előkészítés és a fegyelem pótolhatatlan. Ezeknek az alaD- vető kérdéseknek a felsorolása arra kécz- te++e Sz+almt vezérkarát, hogy a szov­jet hadsereget átszervezzék, mégpedig oly módon, ahogy azt a klasszikus katonai el­vek megkívánják. A forradalmárok he­lvett az orocz hadsereg tagjai előtt ismét Szuvarov. Kuhiza é- A'exander Newszky, vagvis az oro^z nemzeti hősek lettek a példakéDek. Visszaállították a régi rang- fokozatokat, a tisztek külső megkülön­böztetést kaptak és még a fizetésben is mutatkozott — mégpedig nyugati mérték­ben — a hierarchizálódás. a Gazdasági téren a Szovjet ugvancsak egész sor koncessziót tett. Belátták Moszkva vezetői, hogy az egyéni kezde­ményezés nem nélkülözhető és a magán- tulajdon visszaállítása, ha nem is teljes ‘mértékben, de az eddigieknél kevesebb megkötöttséggel sokkal cé’szerübb. mint az elvi kommunizmus tételeinek teljes végrehajtása. Külpolitikai síkon a Szovjet-Unió reál­politikát folytatott a három háborús év alatt és nagy kanyarral eltért régebbi teóriájától, amely gvnnuperrel élt min- dOTök ..nlutokrata“ állammal szemben. Külpolitikai célkitűzései is azt mutatják, hogy célja elsősorban a történelmi Orosz­ország érdekeinek megvédése. * A moszkvai háromhatalmi értekezlet­re. a távirati irodák és a mindkét ol­dalról kiadott jelentések egybehangzóan állapítják meg. a szövetséges hatalmak külügyminiszterei pedig nagy optimiz­mussal indulnak. Véleményünk szerint ennek a derűlátásnak az okai elsősorban a fentebb hézagosán körvonalazott orosz belső fejlődésben keresendők. Ha még­sem igy történne és a jelenségek meg­csalnák a világ közvéleményét, akkor a jövő történetírója majd megállapíthatja, hogy a finnországi álcázó hadműveletnél is nagyobb álcázási manővere volt a Szovjet-Unió vezetőinek valódi politikai céljainak tökéletes eltitkolása. NAGY JÓZSEF. A Szovjet-Unió fejlődésének irányát Félévszázailos külföldi összeköttetéseim lehetővé teszik, ^ ho 'y finom solingeni acélárukban és szemüvegedben még mindig ş. leg­jobbat és vi?z mylag olcsón tudom nagyrabecsült vevőimnek nyújtani. Á világhírű J. A. Henke's solingeni iker-jegyű zsebkések, o lód, bőről- váke.tieszközök, valamint imborotváló-pengék gyári lerakata: KUN MÁTYÁS FIA Kolozsvár, Kossuth lajos-u. i. 1 i 1943 október 12. 'éáúáHkum— M »IHentke/zent'k a léj*- Oátalmi parancsnokok KOLOZSVÁR október t2. Koloz \ár pol p,• rmestcTe .tc alábbi felhívási uiu/u* .i (ég­ői Mimi utca, tömb és h.í/param mis -k1 >/: Letolta Imi .íJats/.olgáltdt <. lélj.bol lelhj- 'om a I goltal -i utca. tömb, 1: / és há/cso- portparatic nokokat, hogy október 13. án .,/ a'ábbi sorrendben, időben és helyen feltétle­nül jclcirkc/zenek. Mindenki cviuzit és ck>- jegy/ési pap rost hozzon macával. Jelentkezni tartoznak; az I. Légo-körzet parancsnokai az unitár us kollégiumban; a II. Légo.körzet parancsnokai a Honvéd- utca 72. sz. állami elemi iskolában és a a IV. Légo-körzet parancsnokai a Musso- lini-ut 84. sz. ref. elenii iskolában éspedig az A—F. kezdetű utcákban lakó parancs­nokok 15 órakor; az F—K kezdetű utcákban lakó parancs­nokok 16 órakor; az L—P kezdetű utcákban lakó parancsno kok 17 órakor; az R—Zs kezdetű utcákban, lakó parancs­nokok 18 órakor. Ili. I.égókörzet parancsnokai a Pap-utca 60. sz. áll. elemi iskolában, éspedig az A—Cs kezdetű utcákban lakók 15 órakor, a D— kezdetű utcákban lakók 16 órakor, a H L kezdetű utcákban lakók 17 órakor és az M —Zs kezdetű utcákban lakók 18 órakor. A IV. Lé*go-körzet közegei éspedig a Cs:l- laghegyi-utca és, Gyufagyár-utcában, vala­mint ettől nyugatra lakók a Nagy Laios ki­rály-utcai állami elemi iskolában 15 órakor; a Gyufagyár, Csillaghegyi-utcától keletre lakók a Ráskai Lea-utcai állami elemi iskolá­ban 18 órakor; az V. Légo-körzet közegei. éspedig a Horthv Miklós-uton és ettől keletre lakó pa­rancsnokok a Horthy Miklós-uti 52. sz. elemi iskolában 15 órakor; a Horthv M’klós-uttól ryugatra a Fellegvárat bezárva lakók a Horthy Miklós-uti iskolában 16 órakor; a Fellegvár alatt és a Szamosközt lakó paiancsnokok a Vasvári Pál-utca 23. sz. ál­lami elemi iskolában 18 órakor. Törvényszéki hírek Patkós Petemé Gólban Anna krasznahor- váti illetőségű asszony tiltott határátlépés vétségéért került a kolozsvári törvényszék elé. Nevezett szeptember 6-án Kalotaszentkirály határában átjött engedély nélkül a román megszállás alatt levő területről. Kihallgatása alkalmával elmondotta, hogy szüleitől jött. akik ‘ Kolozsbós községben laknak, azonban megunta Romániában élni, mert itt született és szeretné, ha itt telepedhetne meg. A bíró­ság jogerősen 20 napi elzárásra ítélte. Lung /stvánné és Lung Antalné hodosfalvi asszonyok ugyancsak tiltott határátlépés mi­att kerültek a bíróság elé. A két vádlott ezév március 4-én Kalotaszentkirály hatá­rában átment román területre, később vissza­jöttek. Visszatérésükkor 12 kiló marószódát, 2 kiló füstölt szalonnát és 3 kiló lisztet hoz­tak magukkal. Az esetre egész különös módon derített fényt a csendőrség. A két vádlott ugyanis a marószódáóegy tarisznyába tette a szalonnával, s útközben a felolvadt maró- szoda ráfolyt a szalonnára. A két asszony •nem tanúsított különösebb figyelmet az eset iránt, otthom nyugodtan elfogyasztották a szalonnát. A csemegéből evett Lung Istvánné kétéves kisfia is, akinek belsőrészeit súlyosan összeégette a szalonna. A törvényszék bizonyítás kiegészítést ren. delt el az ügyben és tanuk beidézésével és k.hallgatásáva! fogják a következő tárgyalá­son eldönteni Lung Istvánné és társa bűnös­ségét. Bot Ferenc. Bot István és Vincze Sándo> gyalui földműves ifjak testi sértés vétségéért kerültek a törvényszék elé. Nevezettek mult év december 2-án korcsmái verekedés közben megbicskázták ifj. Treu István legénytársu­kat. A tárgyaláson azt vallották a tanuk, hogy az eset általános verekedés között zaj­lott le^ amelyben a sértett is tevékeny részt vett és bicskájával megsebesítette egyik le­gényt. A k’r. ügyész a tárgyalás során ellene is vádat emelt. A törvényszék Treu Istvánt 2j, a másik három legényt jo—jo pengő pengő pénzbüntetésre ítélte. A MULTÉVI ADÓHÁTRALÉK FELÉT BEHAJTOTTÁK. A kolozsvári pénzügy­igazgató jelentése szerint a mult évre kivetett 15 és félmillió pengő állami adó felét szep­tember végéig a város polgárai befizették. Noiret Irén hangversenye. | 7 órakor a |p||^ Inrath m emos es Jegyek elővételben Mátyás Király „ 0 az IBUSZ-ná! kap- I Diákházban WiiMtS KPongra ez István I h itók, Mátyás k.-tér 8 «as

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents