Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-12 / 230. szám

1 9 4 3 október 1 & ellenzék A Salíáíiisség, a burgonya-, tép és állzifabiány kérdéseit vitait a a közigazgatási bizottság, mely meg* állapította, la®gy a helyzet viszonylag mégis csak gő KOLOZSVÁR, október 12. Kolozsvár Város törvényhatóságának közigazgatási bizottsága október havi ülését tegnap délután 5 órakor tartotta meg dr. Inczé- dy-Joksman Ödön főispán elnöklete alatt. Az ülésen a törvényhatósági tagok teljes számban vettek részt, nagy figyelemmel hallgatták meg a polgármesternek a vá­ros közigazgatási helyzetéről szóló jelen­tését, utána közellátási kérdésekkel kap­csolatban több interpelláció hangzott el. \ A polgármester jelentése szerint a vá­ros iktató hivatalába érkezett ügyek sza­porodtak az előző hónapihoz viszonyítva, az ügyek közül elintézetlen 977, amit az idézett elő, hogy az üzlethelyiségekre több igénylés érkezett be és ezeket sza­bályszerűen ki kell vizsgálni, mielőtt döntenének. Beszámolt a vaselosztó bi­zottság működéséről, amelynek hatásköre csak a mezők és erdőgazdák igényeinek kielégitésére terjed ki, közölte egyben, hogy a kiutalt mennyiség nem fedezi a teljes szükségletet. A tél beálltával az összes lovakat át kell vasaltatni s lópat- kóvasra nagy szükség le?:z. A szemétki­hordás a mult hónapban is nehézkes volt, mert az igénybevétel után megmaradt te­hergépkocsiból csak négyet lehet használ­ni. Az utcaseprőlétszámhoz is 50 hiány­zik. ami az utcaseprési munkákat kedve­zőtlenül befolyásolja. Részletesen ismertette a lakáshivatal működését. A múlt hó folyamán 191 la­kást jelentettek be, amelyeknek a legna­gyobb része egyszobás és eqy szoba, kcny- hás külvárosi lakás. Ezeket már ki is utalták. Felek részére a lakáshivatal na­ponta átlag 200 esetben adott felvilágosí­tást. A kolozsvári lakásínség — állapítot­ta meg a polgármester jelentése — nap- ról-napra nő. A lakáshivatalt állandóan ostromolják a megfelelően el nem helye­zett, vagv szolgálattétel céljaira idehelve- Zett kop.tbtetviselők, többgyermekes kila­koltatott családok, házasság előtt álló fia­talok és szükséglakásokban összezsúfolva élő családok, akiknek helyzetén alig tud­nak segiteni. Rátért ezután a polgármester a közel­látási helyzet ismertetésére. A kenyér, liszt, petróleum és cukorellátás a mult hó­napban zavartalan és kielégítő volt. A be­tegek ellátására szükséges kétszersült ké­szítését a közellátási miniszter engedé­lyezte és a zsemlvesütésre szánt liszt­mennyiséget is lényegesen felemelték. A burgonyaszállitás oly nagymértékben in­dult meg, hogy nemcsak a pillanatnyi szükséoleteket lehet kielégíteni, hanem a téli időre megállapított mennyiség nagy­részét is kiosztották. A tzsir- és húsellátás a mult hó folyamán a körülményekhez képest országos viszonylatban is kielégítő volt. A tej- és vajellátás terén a helyzet nem javult. Hasonlóképven a tüzifaellátás sem. Tekintettel arpa, hogy a beérkezett tüzifamennyiség nem fedezi-a piac szük­ségletét, a polgármester elrendelte, hogy a háztartások csak az ellátmány 50 száza­lékéit szerezhetik be és használhatják fel. Beszámolt röviden a polgármester a népjóléti ügyosztály működéséről is. Je­lentette, hogy az ügyosztály 9964 lélek­számúnál 2645 családot támogat, a hadba- vonultak hozzátartozói részére 650 pengő gyorssegélyt folyósított, a magyar Nor­ma javára a mult hónapban 7985 pengő folyt be, mig az alapi kiadása 12.514 pen­gő volt. Szeptember végén 71 kérelmező­nek 62.900 pengő ' házassági kölcsönt adott ki, a menekült otthonban 586 mene­kült érkezett, a hadbavonultak és hozzá­tartozóik között három mázsa tűzifát in­gyen, 1021' métermázsát pedig1 részletfi­zetésre adott ki. A hadbavonultak*segé­lyezése javára szeptember hónapban 5985 pengő folyt be, viszont kiadtak 6227 pen­gőt. A polgármester jelentése után több in­terpelláció hangzott el. Bartha Ignác dr., törvényhatósági bizottsági tag azt kér­dette a polgármestertől, hogy a háztartá­sok mikor kapják meg a szükségletük ki­elégitésére szolgáló tüzifamennyiség má- ,sik felét, miután a polgármester úgy ren­delkezett, hogy egyelőre csak a szükség­letek 50 százalékát szabad beszerezni. Kérte a polgármestert, hogy a főtéri ása­tások helyzetéről a jövő havi közigazga­tási ülés elé terjesszen jelentést. Dr. Cse- key István egyetemi tanár szóvátette, hogy a szomszédos törvényhatóságok te­rületéről Kolozsvár területére nem en­gednek beszállítani élelmicikkeket, kifo­gásolta, hogy a fedetlen szemetes kocsik­ról útközben több szemét hull le, mint amennyit felvesznek. Előadta, hogy Ko­lozsvár és Kolozskara között közlekedő, úgynevezett személyzeti vonatra nem en­gednek fel polgári utasokat. Kaiith And­rás dr. pénzügyigazgató elmondotta, hogy a mészárszékekben nem egy időben szol­gálják ki a sertéshúst a marhahússal, az adagok kiadásáért külön-külön kell dél­előtt es délután várakozni, s a tisztvise­lők, akiknek nincsen házicselédük, emiatt órákat vesztegetnek el. A felszólalásokra válaszolva, a polgár- mester részletesen foglalkozott a város tüzifaellátáS'ának ügyével, kijelentette, hogy semmi biztatót sem tud mondani az 50 százalékon felüli famennyiség kiadásá­nak időpontjára nézve. Lehet, sőt való- sízinü, hogy ezen mennyiségre nem is le­het számítani. Éppen azért kéri a város lakosságát, hogy a helyzetre való tekin­tettel, a legnagyobb takarékossággal bán­janak a tűzifával, s ha lehet, mindenki csak egy szobát fütsön. A főtéri ásatások­kal kapcsolatban jelentette, hogy a jövő héten az ásatásokat már befejezik. Cse- key István professzor kérdéseire elmon­dotta, hogy a szemetes autók azért fedet­lenek, mert azokkal a városi jármüvek hiányára való tekintettel nemcsak sízeme- tet, hanem más anyagokat is kell szállí­tani. Ami pedig a szomszédos törvényha­tóságok élelmiszer korlátozási kivitelét illeti, azon nem tud segiteni, mert a tör­vényhatóságok jórésze önellátásra rendez­kedett be. Dicséretes kivétel e tekintetben Kolozsvár törvényhatósága, amely nem korlátozza a városba irányított élelmisze­rek szállítását. A polgármester válaszát a közigazga­tási bizottság tagjai tudomásul vették. Ezután dr. Sólyoiíia Sándor1 városi tiszti főorvos számolt be Kolozsvár multhavi közegészségügyi állapotáról, amely álta­lában jónak volt mondható. Járvány nem volt, a különböző fertőző betegségek pedig csak szórványosan és csekély számban fordultak elő. A születések száma 252, a halálozások szárny 120 volt. A főorvos jelentése után a többi jelen­téseket hallgatta kneg a bizottság. Utána az albizottságok üléseztek. Tölbtsszúzéves temető és uj“kéíkor«zakbeIi telepeit nyomait találták meg Szamosujvár főterének kőburkolata alatt Máir említettük, hogy Szamosujvár vá­rosa az örmény szertartásit róm. kát. fő­téri templom előtti szakaszon is uj gránit- utburkolatot készíttet. Az ut alapjának lerakása előtt most végzik a szükséges ása­tásokat, melyeknek során a templom fő­bejáratával szemben, a rácsos kőkerítéstől 9 méternyi távolságban a felszín alatt 30 cm. mélységben emberi koponyát ési cson­tokat talált az egyik munkás. Sajnos, ké­sőn vette észre a leletet és csákányával meglehetősen összetörte a koponyát. Mindössze annyit lehetett megállapítani, hogy a csontváz a templom bejáratára merőlegesi irányban szabályosan fekszik. A kérdéses helyet azonnal körülzárták, a csontvázat egy deszkalappal lefedték, hogy avatatlan kiváncsiskodóktól meg­őrizzék. Az egyházi hatóságok pedig tele­fonon értesitették a leletről dr. Roska Márton egyetemi tanárt, aki az értesítés vétele után rövidesen Szamosujvárra is; érkezett. Szakszerű irányítása mellett új­ra meginduló ásatások még 5 csontvázat hoztak a felszínre, ezek közül 3 felnőtt emberé és 2 gyermeké. Az egyik gyermek kezében egy érmet találtak, amelynek ko­ra még meghatározásra vár. Dr. Roska Márton még korainak tartja véleményt mondani a leletekről, annyit azonban máris meg lehet állapítani, hogy az ásatások eredménye rendkívül jelentős és fényt dérit a város homályba vesző te­lepülés-történetére. A leletek sokasága és szabályos elhelyezése, arra utal, hogy itt évszázadokkal ezelőtt temető volt. Annak a magyarázata pedig, hogy miért találták meg mindezt mindössze 30 centiméternyi­re a felszín alatt, nagyon egyszerű: a fő- .tér helye valamikor magasabban feküdt és az évszázadok folyamán, de különösen a város felépítése után egyenlítették ki a többi utcákkal egyszinvonalra. Ezt igazol­ják az öregek is, akik még emlékeznek arra, hogy a város főterének közepén épült egykori városházához egy kissé föl­felé kellett menni. Az ásatásokat dr. Roska Márton tanár­segédjével együtt körülbelül egy hét mul- ya fogja folytatni és majd csak ezután fog adni részletesebb tájékoztatót. Séffel épiíenfl „1943 októberében nagy pusztulások és háborúságok idején tete le ezt az alapkövet az az ifjúság, amely építeni akar és .hisz népe szabad jövőjében“ — így hangzik a Györffy Kollégium Otthonának alapítóle­vele, amelyet október 6-án helyeztek el Bu­dapesten az otthon alapkövében. A nemzeti társadalom mindén érző és gondolkodó tagja nagy örömmel fogadja a hirt, hogy néhai Györffy Istvánnak, a magyarnak és tudósnak egyaránt legkülönbnek eszméje — a parasztszármazásu egyetemi ifjak kolléga mának felépítése — elérkezett — elindulá­sáig. Mert hiszen nyilvánvaló, hegy eleddig még mindig csak erről volt és van szó. Ezért hasábjainkon, mint a múltban is annyiszor, .ismetelten ünnepeljük és terjeszt­jük a nagy elvet, a korforduló ránk szabott nagy eszméjét: a magyarságot számtalan bá­jából csak egy uj, egészséges középosztály gyógyíthatja ki csak ez az erős, kezdemé­nyező és helelps «gyedekből álló uj értel­miségi rend képes vállalni a magyarság kor­szerű feladatait és tud) szembenézni a rája váró nehézségekkel. S valljuk ezúttal ismé­telten az Erdélyi Párt szeptemberi nagy­gyűlésén elhangzott elnöki szavakkal; „Ami­kor értelmiségről vagy vezetőosztályról be­szélek, nem a régi értelemben vett közép- osztályra gondolok, aminek kritériuma nagy íhalánosságban bizonyos iskolai végzetesé0- vagy foglalkozás, esetleg származás volt. ha­nem mindazokra, kiket lelki és szellemi ké­pességeik a vezetésre alkalmassá tesznek. A közélet nyitva kell hogy álljon számukra. És a mai hivatali létra, vagy méginkább a megalkuvó szervilizmus helyett fokozottab­ban a tehetség és a gerinces, bátor magatartás kell hogy a közéletre képesítsen“ . .. Nos, mindezeket csak azért, hogy ne lás­sunk ünneprontóknak, ha az alapkőletétel alkalmából elhangzott beszédekhez néhány szerény megjegyzést füzünk. Az egvik szó­nok azt mondta — nagyon helyesen __ hegy csak a parasztságnak a középosztályba beemelésével lehet magyarságunkat megtar­tani. így hisszük mi is. Nem értünk azonban egyet azzal, hogy: „Ma, halálának negyedik évfordulóján elérkeztünk oda, hogy . Györffy István álma megvaíósu^jon“ . . v\ Sajnos, ez egyelőre még kissé sok. Sok t. i. mind be­széd és mind vágyálmok megvalósulásként! előrevetitése. Sajnos, egy alapkő letétele meg nem jelent kész épületet. És sajnos, az elké­szült uj épület még nem jelent uj. megválto­zott szellemet. Nem gáncsolunk, hangoztat­juk, hogy kezdetnek szép, s az is bizonyos, hogy egyszer valahol el kell kezdeni, nyilván az alapkőletétellel. De akárki szétnézhet honi tájainkon, láthatja. kézzelfoghatóan tapasz­talhatja és megmondhatja: hol vagyunk még Györffy István álmának megvalósulásától? Neki ugyanis nem pontosan és nem egészen az és csak annyi volt az álma, hogy ha a parasztifjakinak szántan is, de eggyel több is­kola-otthon álljon széles ez országban. Álma sokkal nagyobb és merészebb volt: az uj és magyar középosztályon keresztül: uj Magyar- ország! ... Egy másik szónok azt mondta az ifjúság felé fordulva: „Egyedül ti vagytok a bizto­sitéka anak, hogy az eddigi munka eredmé­nye nem marad el a többi mögött.“ Hát igaz. ami igaz, nem egyedül az ifjúság a jövő biz­tosítéka annak, hogy ,,a munka eredménye nem marad el“. Itt megint nem lehet az if­júságról, mint külön állagról beszélni. Va­kon hihetünk abban, hogy az ifjúság megteszi a magáét, de nem teheti meg megfelelő ered­ménnyel oly légkörben, amely az idősebbek és magasabb polcokon levők hibájából nem éppen alkalmas arra a munkára, mit pedig tőle szép szónoklatokban elvárunk. Röviden; az az igazság, hogy mindig elő­zünk a szóban s a szónoklatban mindig előbb­re galoppirozunk a kelleténél, mint a szóban- forgó tudósítás is mutatja. ^ Szerencsére volt egy szónok, aki a szeg fe­jére ütött, mondván: „Egy székely népballa­da jut eszembe, amelynek tanulsága szerint építeni csak »érrel lehet“... Igen, építeni csak vérrel Ieiiet, újat, merészet és nagvot csakis vérrel . . . S Györffy István álma bizonnyal megvalósul , , , (ón) TABLETTÁK Fejfájás, fájdalmak §5 rassz közérzet ellei> Keresztapaságot vállalt a kormányzó A vasvármegyei vend lakosságú Völgy­köz községből Skaper István földműves nemrégiben született tizenharmadik fiú­gyermekének a Kormányzó Ur Őfőméltó- ságát kérte fel a keresztapai tisztség el­fogadására. A Kormányzó Ur teljesítette a vend nemzetiségű, de magyar hazájához hűségesen ragaszkodó derék apa kérel­mét. A keresztelési ünnepségen a Kor­mányzó Urat Vas vármegye főispánja fog­ja képviselni és ö adja át a szülőknek a keresztelési ajándékot. Ki a felelős a sötét lépesőházban bekövetkezett balesetért ? . . . KOLOZSVÁR, október 12. Érdekes el­vi jelentőségű ítéletet hozott a kolozsvári törvényszék hármas büntetőtanácsa Grois László dr. törvényszéki tanácselnök el­nöklésével. Bender Sándorné, Horthy Miklós-ut 86. szám alatt lakó asszony ál­lott vádlottként a bíróság előtt. Az ügyészség gondatlanságból okozott súlyos testisértés vétsége miatt emelt ellene vá­dat. Az eset előzményei a következők: Eender Sándorné társtulajdonosa a Kis- utca 1. szám alatt levő háznak, amelyben több lakó van. 1943 január elsején a Kis- utca 1. szám alatti házba bement látoga­tóba az egyik lakóhoz Kovács Károly műszerész. Este 6 óra körül járt az idő, erősen sötét volt, mert a kapualjban nem égett a villany. Kovács Károly elcsúszott a lépcsőn, leesett és eltörte két bordáját. A törvényszéki tárgyaláson a sértett ki­jelentette, hogy nem kíván kártérítést, azonban kérte a vádlott megbüntetését. A vádlott arra hivatkozott, hogy ő nem is lakik a kérdéses házban, amelynek ház- felügyelője van. A házfelügyelőnek lett volna kötelessége, hogy meggyujtsa a lépcsőházban a villanyt. Ezzel szemben volt olyan tanú is. aki azt állította, hogy a villanyt nem is lehetett volna meggyuj- tani, mert a vezeték el volt romolva. A vád képviselője Bender Sándorné megbüntetését, a védelem felmentő ítéle­tet kért. A törvényszék a vádlottat 200 pengő péhzbüntetésre Ítélte. Az Ítélet in­dokolásában kimondta a bíróság, hogy a háztulajdonosnak kötelessége gondosk >d- ni bérházában a kapualiak kivilágításáról s annak elmulasztása esetén az esetleg bekövetkező balesetekért felelősség ter­heli őket. Az Ítélet ellen a védelem fellebbezést' jelentett be. tehát másodfokon a kir. íté­lőtábla dönt maid arról, hogv ki a fele­lős a sötét lépcsőházban bekövetkezett balesetéit. A szines film jövője A nemrégen bemutatott Münchhausen-film 'nemcsak a közönség körében aratta a legna+ gyob tetszést, hanem szakkörökben is elra­gadtatással nyilatkoztak róla. Ilyen tökéletes kivitelű szines film még nem készük Európá­ban — ez az általános vélemény. Teljesen uj, eddig csak kísérletekben kipróbált uj el- járást alkalmaztak a film felvételeinél, kii- különböző, négyszeres szinérzékenységü Agfa, Color filmmel dolgoztak a szabadtéri és az ivlenvy vagy Jupiter-lámpa világítás mellett készülő felvételeknél. Természetesen mo-t azon dolgoznak a filmfényképész laborató­riumokban, hogy még szinérzékennyé tegvék a celluliod' szalagokat s ígv a közeljövőben már valószínűleg olyan szines filmeket lát­hatunk, amelyek teljesen élethü színekben pompáznak.

Next

/
Thumbnails
Contents