Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-29 / 245. szám

1 9 i 3 októberi»­3GLLENZÉK Önálló rádióállomást kért Kolozsvárnak: az Erdélyi Fárt A kereskedelem- és közlekedésügyi tárca költségvetésének bi­zottsági vitájában a kijelölt kereskedők fokozottabb ellenőrzé­sét, a munkabérek rendezését, az iparengedelyek lelutvizsgálá- sát és más közérdekű erdélyi kérdést ismertettek a part szónokai BUDAPEST, október 29. A képviselőház pénzügyi, közga-zdaeagi és közlekedésügyi bizottsága c/kitörtékön. délelőtt Szabó Gusz­táv elnöklésével összeült, hogy a kereske­delmi és köztekedésiigyi tárca költségvetését tárgyalja. A kormány részéről Zsindely Fe­renc kereskedelem. és közlekedésügyi mi­niszter, ftsményi-Schneller Lajos pénzügy- miniszter és vitéz Lukács Béla miniszter vol­tak jeleai' az . ü’ és én. A kereskedelem- és közlekedésügyi mi­nisztérium 1944. évi költségvetése, amelyet a bizottsági ülések során csütörtökön tár­gyaltak a képviselőház egyesitett bizottsá­gai, 130,112.000 pengő kiadást és 53,178.000 pengő bevételt tüntet fel. A tárca deficitje tehát 85.000 pengőt tesz fkii. A kiadások a nyugellátási költségeit1 beleszámítva 138.2 mii_ j lió pengőt mujfcitnak- A kiadások növeke- J dése a múltévá előirányzathoz viszonyítva, i 18.94 millió pengőt tesz ki. _ j A költségvetés részletes indokolása a ki­adásokat a következőképpen csoportosát ja. Rendes kiadások keretében a szemv'yi ki­adások 17.64 uniTió, a dologi kiadások pedig 69.80 mijllió pengő. A rendkívüli káadásolk tételeit a következők: átmeneti kiadások 4.76 millió, beruházások 37-91 millió pengő. A ki­adások között a legnagyobb helyet 103.67 millióval az államépitészeli hivatalok, a köz­utak és a közúti hidak foglalják el. Utána követfkJezik 16.74 millióval a kereskedelmi cé­lokra 8.12 millióval központi igazgatásra és 1.57 millióval cu központi mértékfelügyelői in­tézetre élsv a mérit/ékhitélesítésre szánti összeg. mennyiségben ezekhez a fontos anyagok­hoz. Ebben az ügyben sürgős intézkedést kért a minisztertől. Felszólalása második részében a taxiforgalom súlyos helyzeté­re mutatott rá és különösen azt tette szó­vá, hogy a budapesti pályaudvaroknál lé­vő taxik körül botrányos jelenetek ját­szódnak le egy-egy vonat megérkezése után a rendezés hiányossága miatt. Eb­ben az ügyben is sürgős intézkedést kert. Zsindely Ferenc miniszter Beke Ödön­nek válaszolva elismerte, hogy a gumi és a benzin egyrésze feketeforgalomba ke­rült, de szigorú intézkedéseket helyez ki­látásba. A taxi forgalom nehézségeivel összefüggésben közölte, hogy az állomá­sokon előforduló zavarokon segíteni fog. Számtalan emberen segít a P/ramidon tabletta. ön sem kivétel! Minden eszközzel kifogástalan állapotban tartják a közlekedési hálózatot Minthogy a háborus viszonyok következté­ben a kozilekedés jelentősége fokozódott, ezen a téren uj honvédelmi és közigazgatási szempontból nagy feladat hárult a közleke­désügyi kormányzatra. A miniszter indoko­lásában kifejti, minden rendelkezésére álló eszközzel arra törekszik, hogy a vasúti és a közúti hálózatot a nehézségek ellenére is ki- fogásta’an állapotban fenntartsa és fejlessze. Nagy gondot fordít a hajózás és a gépjármű- közlekedés kérdéseire, az útügyi igazgatás terén pedig egyriészit a meglévő úthálózatok fenntartására, másrészt a fontosabb ál'ami utaknak korszerű burkolattal való ellátására, végül állami hozzájárulás nyújtásával a be­kötő utak építésének, nagyobb ütemben tör­ténő fokozására. Gondoskodik arról, hogy mi­nél több végleges és Dormentes burkolattal el. üátott üt épüljön. A mult évben az állami közutak vo-na’a 8765 kilométerrel növekedett, a mult költ­ségvetési1 év alatt pedig újabb 82.4 kilométer ut. éuit'ését vette tervbe A közlekedési köz­utak átépítése során szükségessé vá’t utáthe- üyezcsek folytán egyes útszakaszok uj nyom. vonalon épültek át, aminek következtében az uj útvonalakat - az állami úthálózatba veszi fel a miniszter, a régi útszakaszokat pedig a törvényhatóságok kezelésébe adja- át. Az ’állami uthálózafokbiai felveendő útszakaszok közötit szerepel a budapest—kolozsvár—sep­siszentgyörgyi ut biharvármegyei szakaszán 23 kilométer, a törvényhatóság kezelésébe pedig ugyanazon az útszakaszon 21 kilomé­tert adnak át. Az állami közutak fenntartására 38.09 mil­lió pengőt, a városi közúti, és kövjezetvám. engedélyek kártalanítására pedig 16 millió pengőt fordít a költségvetés. A beruházások ősz ege az áiHiaími közutakon lévő nagyobb hi­dak épitésére, amelyek közé besorozandó a Nagyvárad—Nagyszalonta közötti szakaszon egy hídépítési költsége is, 6 millió pengőt teszi ki. A kiépítetlen utaík építési munkála­taira 365.000 pengőt, a községi utak kiépíté­séire« nyújtandó állami hozzájárulásokra pe­dig 50.000 pengőt irányoz elő a költségvetés Állami közutak átépítésére, amelyek között szerepek a Budapest—Kolozsvár—Sepsiszent- györgy közút, a nagyvárad—sepsiszent- györgy—ojtódi állami ut kézdivásárhelyi sza­kaszat, továbbá a marosvásárhely—szovátai és a Bükkszid—Szent Aniua-tói ut építéséinek költsége 23 millió pengőt irányoz elő. A bekötő utak épitésére 5.5 millió pengőt biztosit a költségvetés, amely összegből 120 kilométer útszakasz épül meg és ezzel 25 község keiül be a közúti hálózatba- így a kiépített bekötőutak vonala 1944-ben 4655 kilóméi erre, - a bdkiötiött községek és egyéb települések szánra pedig 1520-ra. emelkedik. A gépjármüközlekedés terén súlyos iizem- és gumiaíiyaghiánnyai kell küzdeni és a hadi üzemi é eegyéb anyagi szükségletek fedezésé- nők biztositá-sána indokolt volt egyrészt a budapesti' és vidéki autóbuszjáratok fokozott csökkentése, másrészt uj hajtóanyagról tör­ténő gondoskodás. Ez utóbbit az automobil kísérleti állomás végzi, amelynek 1 évi ki­adása 10.000 pengő. Jelentős mértékben nö­vekedett az anyagilag megerősödött hajózási társaság keretében a hajópark is. A m. kir. Folyami és Tengeri Hajózási R. T. 12 darab 1000 tonnás.-uszályhajóval és 3 darab moto­ros hajóval bővitette hajóállományát, nem­régiben pedig 8 uj hajó megépítésére adott rendelést. Az idegenforgalom Az idegenforgalom tekintetében a kü’földi j idegenforgalom teljesen megszűnt és a kér- * dés súlypontija a belső vendégforgalomra he- ; lyeződött át. A keireskedelem- és közlekedj*, ügyi kormányzatnak íőtörekvése a hazai für­dők és nyaralóhelyek, különösképpen a kelet- magyarországi és erdélyi területeken lévők­nek nagyarányú fejlesztése. Ezt mutatja a Szent Anna-tóhoz vezető korszerű autóul ki­építésének megkezdésbe. A belföldi idegenfor­galomba bekapcsolja! a kormányzat a Har­gitát, amennyiben a Csíkszereda—székéyud- varhelyi vonal tolvaj os tetői állomásától 7 ki­lométer hosszú autoutat építtet és igy lehető­vé vált a Hargitja-fürdő fejlesztése és ott megkezdődhetett egy harmincférőhe’yes szál­loda építése. 40 MILLIÓS HITEL­AKCIÓ A tárca más ágazatainál, különösen a ke­reskedelminél a miniszter legfontosabb fel ­■adatának látta az elsőrendű közszükségleti cikkek forgalmának biztosifását. Ezt csak megfelelőén képzett és anyagilag megala­pozott magyar kereskedői réteg bekapcsolá­sával oldhatja meg. A magyar kereskedő- társadalom erkölcsi, anyagi és sze’lemi szín­vonalának emelésére minden támogatást megad- Fontos kérdés a kereskedők meg- felelő áru- é© hitelellátásának biztosítása és I ebből át szempontból igen je’enlős a vezető­képző intézetek utján lebonyolított keresztény kereskedői hitelakció, amelynek hitelkerete 20 millióról 40 millióra emelkedett. A keres- kedőtársadaloim érdekét szolgálja a kereske­delmi őr.dekképvisedeti szerveknek újjáalakí­tása. A belkereskedelemmel kapcsolatosan rövi­desen parlamenti elé kerül a robbanóanya­gokról és lőporegyedáruságról a kereskedel­mi és iparkamarák védelmi jogköréről, a ke­reskedelem kiépítéséről, a vásári és piaci áru­sításról, valamint a hirdetések közzétételéről szóló törvényjavaslat. Fenn kívánja tartani a miniszter az ipari továbbképzőtanfolyamok intézményét és az ipari szakok színvonalának emelését ország 6ezrte felá’litotit ipari mintamühelyekkel ki- vámja emelni. Nagy súlyt helyez a munka- vállalók szociális helyzetével1, a munkabérek­kel es a munkaerővel kapcsolatos kérdésekre A háború a külkereskedelem terén nagy változásodat! okozott és több külföldi piac nyersanyagbeszerzési lehetősége teljesen meg. Bíziümit. Ezeknek pótlására uj kapcsolatokat kel’ett létesíteni. ^ A külkereskedelemnél el­sősorban a honvédelmi anyagok beszerzésére kell tekintettel lenni. A külkereskedelmi forgalom csak kizáróig európai országokra, .főleg Németországra kor’áto/ódik. Fürdőügyi kormánybfztosságot kér Erdély AZ IPARENGEDÉLYEK FELÜLVIZSGÁLÁSA Patzkó Elemér felszólalásában a ma­gánalkalmazottak és kereskedelmi alkal­mazottak jogviszonyainak egységes tör­vénnyel történő rendezéséről beszélt, amely a munkavállalók és a munkaadók közötti ellentéteket kisebb mértékűre szorítaná le. Szükségesnek tartja, hogy felülvizsgál­ják az iparengedélyeket. Meg kell ál lap irtain, ki hány iparenge­déllyel rendelkezik és csak azokat hagy­ják meg. amelyek az illetők főfoglalko­zását jelentik. A minisztertől felvilágosí­tást kért az érdekképviseleti szervezetek újjáalakítása, továbbá az Erdélyben mű­ködő szállodai felügyelő hivatalnak és hatáskörének ügyében. Ő is kitért a zug- forgalomba kerülő benzin és gumi ügyére. Ellenőrzik: a nagykereskedőket Szabó János a keresztény magánalkal- mazottak mai helyzetét ismertette és fon­tosnak tartja, hogy jogosítványt is kap­janak hosszú gyakorlatuk után. Kérte vi­szont a jogosítványok megvonását azok­tól, akik mint nők és nagykereskedők nem bírhatnak kellő ismereti érzékkel. A szállítási munkások fizetésének kérdésé­ről beszélt ezután, majd a szállodai, ven­déglátói,, fürdőalkalmazottak megfelelő minimális fizetésének megállapítását kér­te. Beszéde végén a szövetkezeti biztosok szigorúbb ellenőrzésére hívta fel a mi­nisztert. Kérte a fakereskedők szigorú el­lenőrzését is. Szilágyi Olivér a kijelölt kereskedők fokozottabb felelösségrevonását látja szükségesnek, Szilágyi Ferenc pedig az ál- lamépitészeti hivatalok státusának kibőví­tését, a vállalkozások rendszabályozását, a fuvardíjaknak az ut és vasútépítéseknél helyes összhangbanhozását az úttörők tele­pítésének nagyobb körültekintéssel törté­nő intézkedését és a 4-es számú állami útnak Déstől északra kiépülő szakaszá­nak a vizveszélytől való mentési lését kérte1. Biró István kérte a minisztert, hogy a szászrégen—gyergyóremetei utat építtesse meg, mert különösen hadászati szempont­ból ez az ut nagyfontosságu. Siettette a bekötött utak kiépítésének ütemét és az államépiészeti hivatalokhoz beosztott ha­vidíjas mérnökök fizetésének javítását kérte. Szabó János második felszólalásában a nagybányai Asszonypataka vasúti hidnak megépítését kérte. AZ ERDÉLYI KERESKEDŐK KÍVÁNSÁGAI Beke Ödön második felszólalásában kérte a belkereskedelmi célokra előirány­zott összeg felemelését, a keresztény ke­reskedői egzisztenciák hatékonyabb tá­mogatását és a tisztes kereskedelem vé­delmét. Ismertette a kiskereskedelem kí­vánságait és problémáit, az iparengedé­lyek megszerzésének kérdését, a tőke-el­látást, az áruellátásnak problémáját, a bankok indokolatlan kereskedelmi vállal­kozását, a gyárak detail el adási ügyleteit, az egységes hivataloknál és vállalatoknál létesített beszerzési csoportok és kereske­delmi szövetkezetek kérdéseit. Érintette a kereskedelmi érdekképviseletek és a ke­reskedelem kiépítésének megoldásáról szóló törvénytervezet ügyét, végül az iz- méri. török mintavásárra kiküldött ma­gyar épitőmunkások ügyét tette szóvá. Önálló rádióállomást Kolozsvárnak Mikó Imre felszólalásában az önálló er­délyi stúdió létesítésének kérdését tette szóvá. A m. kar. posta ugyanis a közeljö­vőben fejezi be a kolozsvári' 15 millió- wattos rádióállomás építkezését. Az uj le­adóállomás seyitségével az ország minden részében jól hallgató közvetítést lehet majd Kolozsvárról továbbítani. Fontos azonban, hogy 'az uj állomás necsak köz- vetitőállomás maradjon, hanem Erdély gazdag nemzeti kincsét is feltárja az or­szág nyilvánosságának és a külföldnek. Az uj kolozsvári stúdió munkájába Er­dély legkiválóbb tudósainak, íróinak és művészeinek bevonását kérte. A MUNKABÉREK ÜGYE Gaál Alajos felszólalása elején a mun­kabérek kérdésével foglalkozott és rámu­tatott arra, hogy ezek nincsenek arány­ban az egyéb vonalon dolgozó munkavál­lalók dotációjával. Különösen az órabérek kérdésével foglalkozott részletesen és sürgős intézkedést kért. A vasúti hálózat. kiépítésével kapcsolatosan kérte, hogy fokozott ütemben folytassák a Székely­föld és Erdély vasúti hálózatának ki­építését. Különösen Udvarhely várme­gye nehéz közlekedési helyzetére mu­tatott rá és sürgette a Székelyudvar­helyről kiinduló és a megyét átszelő vasútvonal megépítését, amely a megye számára fővonalat jelentene. Felhívta a miniszter figyelmét a szászré­gen—la posnya—gyergyóremetei u t von al kiépítésének szükségességére, amely mind hadászati, mind pedig közlekedési szem­pontból nagyjelentőségű. Ez az útvonal 40 kilométerrel rövidítené meg a Székely­földön a Szászrégen—Gyergyóremete kö­zötti szakaszt és tehermentesítené a Sza­mos mellett haladó körvasút hosszabb vo­nalát, A Székelyföld bekötő vonalainak a megépítés a különösen Kézdivásárhelv- nek a vonat nélkül álló Kászonszéken ke­resztül, Alesikhoz való összeköttetése sür­gős megoldást kíván. A csütörtöki bizottsági gyűlésen az Er- ! délyi Párt részéről elsőnek Biró István j szólalt fel, Kérte a Keletmagyarországi és Erdély részi Fürdők Szövetségének érde­kében képviseleti szervvé történő átala­kítását és annak intézményes megsegíté­sét, továbbá az erdélyi idegenforgalmi és fürdőügyi kormánybiztosság felállítását, amely egykézben intézné ezeket az ügye­ket. Kérte a minisztert, hogy a földműve­lésügyi minisztérium erdélyi kirendelt­ségéhez hasonlóan állits.an fel a k ereske* del mi és ip ar ügyi minisztérium is székely- földi kirendeltséget. SEGÍTENÜNK KELL a TAXI­FORGALOM ZAVARAIN Beke Ödön a közhasználati gépjármü­vek engedélyezési és ellenőrzési munká­lataival kapcsolatban rámutatott a nyers­anyagbeszerzés nehézségeire és szóvá tet­te azt, hogy annak ellenére, hogy a ben­zint és a gumit csak kiutalás alapján le­het kapni és ez,ek a kiutalások nem olyan bőségesek, egyesek mégis zugforgalom­ban hozzájuthatnak csaknem korlátlan Súlyos vasúti szerencsétlen­ség Csáktornya közelében CSÁKTORNYA, október 29. (MTI.) Szerdán este a Csáktornyáról Ka­nizsa felé haladó tehervonatról leszakadt öt kocsi. Kisszabadka állomás előtt a Csáktornyáról indütott gyorsvonat a nyilt pályán beleszaladt a leszakadt kocsikba, amelyek összetörtek. A gyorsvonat mozdonya és két kocsija kisiklott. A mozdonyvezető és néhány utas könnyebben megsebe­sült. A közlekedést egyelőre átszállással bonyolítják le. A szerencsétlen­ség oka az eddigi megállapítás szerint gondatlanság.

Next

/
Thumbnails
Contents