Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-28 / 244. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár; ALAPÍTOTTA? Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÁLLALAT** jókai-u. 16., I. TeSefon: 11—09. Nyonda: Egye- DXDTII2K ElltfinC KoloMrVi*r- árak: 1 hóra 4.30 P, tea-u. S. Telefon: 29—23. Csekkszámla: 7205* D II IC I II H IvilltLUo negyedévre 12.40, félévre 24.80, 1 évre 49.öO P. LEÍRHATATLAN hevesseggel tombol a KRIM-EÉLSZIGET SORS ÍT ELDÖNTŐ ÜTKÖZET < j ¥ ■ . Krivojrog külvárosaiba betörtek as oross csapatok - flier, Gomel, Kricsev és Szmolenszk térségében is változatlanul súlyos elháritóharcok folynak Berlinben komolynak mondják a keleti front déli szakaszának helyzetét Tozso szerint 3000 angolszász repülőgép íillomásozik Vjguinea szigetén MUSSOLINI: II fosztogatásnak és az önhatalmi rendszernek a korszaka letünaäen van A keleti hadszíntéren döntő jelentőségű hadműveletek folynak és az események drá­mai élességig fejlődtek ki — ilyen röviden, de sokatmondóan jellemzi Otto von Heyde- hreck az Azovi-tengertől Kievig terjedő, óriá-! si egységes csatává átalakult őszi szovjet of- fenziva pillanatnyi állapotát. A német kato­nai körök megjegyzései éppen leplezetlen vol­tuk miatt rendkívül mély benyomást keltenek — jelenti tovább a kiváló német újságíró. Most már elérkezettnek látják az időt, ami­kor a csata tetőpontjáról lehet beszélni és a helyzet komolyságát igen határozottan fejezi ki a hivatalos köröknek az a hangsúlyozott megállapítása, hogy a most dúló, mindéit ed­diginél súlyosabb harc — amint Berlinben nevezik. az „Überschlacht“ — az egész arc­vonal minden pontján egyformán súlyos szov­jet nyomássá fejlődött ki. Otto von Heyde- brcck még ezt a fontos megállapítást teszi: ct terület-változások következtében előállott hát­rányok és előnyök a támadókra és a védőkre nézve egyforma mértékben változtak meg. Itt nyomban meg is jegyzi, hogy az elő4 nyök a mostani helyzetben inkább a szovjet hadvezetőség törekvéseit támogatják. Ennek ellenére a németek számára is előállottak bi­zonyos stratégiai lehetőségek. A minden ed­diginél súlyosabb szovjet támadások a német elháritás számára rendkívül nehéz és sok he­lyen eredményesen ki is állott feladatokat tá­masztottak. A krivojrogi záróállásoknál a szovjet erőknek sikerült újabb betöréseket el- érniök s ezeket a német elháritás csak rész­ben tudta kiküszöbölni. A Heyrebreckéhez hasonló hangnemben ismerteti a keleti front déli szakaszának ese­ményeit a Nemzetközi Tájékoztató Iroda berlini különtudósitója is. Az Interinf mun­katársának véleménye szerint az oroszok nem­csak arra törekednek, hogy visszavessék a német arcvonal déli szárnyát, hanem arra is, hegy von Manstein vezértábornagy hadsere­geit átkaroló mozdulatokkal eltépjék a néJ met hadak zömétől és megsemmisítsék azokat, éppen ezért a szovjet hadvezetőség folytono­san erős csapatokat és sok hadianyagot küld erősítésül a támadási övezetekbe. Az Azovi- tenger és: a Dny eper-haji ás közötti arcvonalon az oroszok az újonnan harcbavetett páncélos és lövészhadosztályokon kívül elsőizben al­kalmaztak nagy arányban lovasságot is. Berlini katonai körök arra számítanak, hogy a harcok hevessége a legközelebbi na­pokban nem is lanyhul, mert a küzdelem vál­ságos szakaszába érkezett és mindkét hadvi­selő fél uiabb erőket vet be s minden jrendel- kezésre álló tartalékot igénybe vesz. Eta visszapillantunk az oroszok őszi offen, zivájának eseményeire, láthatjuk, hogy a helyzetet egész sor bizonytalan feltétel be­folyásolja. Moszkva október 6-án jelentette, hogy a harctereken nincs semmi fontosabb esemény és a nyári hadműveletek befejezett­nek tekinthetők. A szovjet csapatok néhány helyen a Dnyeper vonalán álltak és látszólag arra rendezkedtek be, hogy a nagy ukrán fo­lyam mellett mozdulatlanul maradnak az esős őszi évszak alatt, ugyanakkor elkészül­nek a téli of)enzivara. Berlinben is azt re­mélték, hogy az idei őszön is bekövetkezik az a hagyományos harciszünet, amelyről Maiszky helyettes szovjet külügyi népbiztos a mult év őszén azt mondta, hogy „ez a Sár­ezredes korszaka, aki előkészíti a terepet Tél-tábornok számára“'. Több jelenség azon­ban már október első hetében arra vallott. hogy az orosz hadvezérek nem hagyják ki­használatlanul nyári sikereiket, s ha az időjárás engedi, „közbeeső őszi hadművelete­ket“ folytatnak. Német részről ugyancsak az volt az elgondolás, hogy lehetőleg a Dnye- per-vonalon kell szembeszállni a szovjet had­osztályok téli rohamával. Saposnyikov tábor­nagy négy gyújtóponton kísérelte meg fel­göngyölíteni a német védelmet. Ez a négy gyújtópont Vitebszk, Gomel, Dnyepropet- rovszk és Melitopol volt. A szovjet tábornagy erőit úgy osztotta meg, hogy a németek két­Német hadijelenté» : Berlinből jelenti a DNB: A Führer fő­hadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: Az Azovi-tenger és a Dnyeper-könyök között tovább tart az elkeseredett vias- kodás. A szovjet nagyobb erőkkel végrehaj­tott ismételt támadásai a melitopoli betö­rési hely további kiszélesítésére vezettek. Ezzel szemben a Zaporozsjetől délre in­dított páneélostámadásai meghiúsultak és az ellenség súlyos veszteséget szenve­dett. Ezekben a harcokban ig.en sok pán­célost lőttünk szét. A gróf Ledebur főhadnagy parancsnok­sága alatt álló páncélos század egyedül 35 páncélost pusztított el anélkül, hogy saját magának vesztesége lett volna. A Dnyeper-könyökben az ellenség több helyütt támadásokat intézett állásaink ellen. Ezek eredménytelenek maradtak. A harcok során az ellenség egy előretört gépesített osztagát megsemmisítettük. Kremencsugtól északnyugatra egyik edentámadásunk a bolsevistákat kiindu­ségben legyenek afelől, melyik ponton akarja a szovjet hadvezetőség kierőszakolni a dön­tést. Két íréiig egyforma lendülettel rohamoz­tak az orosz hadosztályok mind a négy pon­ton m mig végre a dnyepropetrovszki gyújtó­ponton, pontosabban Dnyepropetrovszk és Kremencsug között Koniev szovjet tábornok páncélosai rést ütöttek a német védelmen és egyre dagadó hídfőállást alakítottak a, Dnye­per nyugati partján, amtlyet azután újabb és újabb tartalékok tűzbe dobásává*', éjjel- nappal tartó harcokban kiszélesítettek és ki- milyitettek, úgyhogy a támadó ékek a leg­utóbbi jelentések szerint Krivojrog külváro­sáig érkeztek. Ugyanúkkor Melitopol bevétele után Tobulkin szovjet tábornok csapatai ló állásaikba vetette vissza. Az arcvonal középső szakaszán a bol­sevistáknak Kricsevtől nyugatra és Szmo- lenszktől nyugatra megindított támadá­sait összpontosított tüzérségi tűzzel szét­vertük vagy pedig közelharcokban elhá­rítottuk. Az itt-ott elért helyi betöréseket haladéktalan ellenlökésekkel megtisztí­tottuk. A délolaszországi arcvonal egyes sza­kaszain különösen Capuától északra, a Berlinből jelenti a DNB: Az angol fél- hivatalos hírügynökség beismeri, hogy augusztus havában éjszakai berepülések közben az angolok 306 bombázót vesztet­tek német terület fölött. . Ugyanerre a hónapra vonatkozóan á német hadijelen­tés csupán 233 bombázó éjszakai lelövé- sét jelenti. A brit légihaderő tehát saját bevallása szerint 73 bombázóval többet frontális támadással akarják visszanyomni a nemet vonalakat és harcra kényszeríteni a németeket mindaddig, amíg Koniev páncélo­saival a tizenhetedik német hadsereg és a Sztálingrádnál megsemmisült hatodik német hadsereg helyett újjászervezett második 6. hadsereg hátába kerülhet. Hogy ez be fog-e következni, azt a közeli napok fejleményei döntik majd el. Az olasz fronton az elmúlt 24 órában sem történt változás. Montgomery tábornok íi múlt hé: cégén Kairóban járt és újságírók eleit kijelentette, hogy a háború hamarosan végső szakaszába lép. NAGY JÓZSEF. Volturno mellett, október 26-án ismét élénkebb harcok folytak, amelyek ránk nézve eredményesen végződtek. Német harci és zuhanóharci repülőgé­pek a Földközi-tenger keleti részében Lerósz szigetén berendezett ellenséges tá­maszpont kikötőjét és ütegállásait ered­ményesen bombázták. A repülőgépek ezeken a vizeken az ellenségnek több ki­sebb hadihajóját és utánpótlási szállító- hajóját elpusztították. vesztett, mint amennyit nemet részről je­lentettek. Ezzel angol oldalról is teljes mértékben megerősítik annak a német jelentésekben gyakran található utalás­nak helyességét, hogy az angol bombázók valószínűleg több veszteséget szenvedtek a^ tengerbezuhanás, vagy kényszerleszál­lás következtében, mint amennyiről a né­met illetékes helyeknek tudomásuk lehet. ben való megteremtése már nem vár­ható. A jövő tavasz előtt tehát nem indí­tanak nagyobbszabásu inváziós vállalko­zást. Svéd tiltakozó jegyzék Berlin ben Berlinből jelenti az Interinf.: Egy svéd utasszállító repülőgép éjszaka történt lelövése ügyében kedden Ber­linben svéd jegyzéket nyújtottak tát. A jegyzék német fogadtatásáról még semmi l*!r sem szivárgott ki. „A szövetségesek fokozott lég less a hat hónap legfőbb eseménye<( Stockholmból jelenti, a Búd. Tud.: Szö­vetséges körökből Stockholmba érkezett jelentősek alapján arra számítanak, hogy a Németország elleni légioffenzivát még tovább akarják fokozni. Valószínű főként a délolaszországi repülőtereket ’ veszik számításba. A Stockholms Tidningen newyorki tudósítója hangoztatja ho°y a szövetségesek fokozott légiháboruja lesz a legfőbb esemény az elkövetke­zendő hat hónapban. Ezt a tervet washingtoni politikai körök tudomása szerint a moszkvai értekezle­ten is előterjesztették. Ehhez különböző légi felvételeket is csatoltak arról, hogy az angolszász légitámadásoknak milyen eredményei voltak, hogy a szovjet kor­mánynak bebizonyítsák, a szövetségesek légiháboruja komoly kihatással van az egész keleţi arcvonalra. A légitámadások eredményeit — mint Washingtonban hangsúlyozzák — annak bizonyítékául tekintik, hogy Roosevelt és Churchill már megegyezett a Németország elleni légi oífenziva teljes erővel való folytatásában. A szövetséges szakértők többsége egyet­ért abban, hogy az inváziónak, vagyis a második a re vonalnak még ebben az év­A% Azovi-tenger és a Dnyeper-könyök között tovahbtart az elkeseredett viaskodás Az angolok több bombázó elvesztését ismerik be, mint amennyit a németek jelentenek

Next

/
Thumbnails
Contents