Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-28 / 244. szám

rrtij c ivrc n: í w t a c f\ß r, toi rv, Tőkés Ernő sajtóperében bizonyitáskfegészitést rendeltek el MAROSVÁSÁRHELY, október 28 Nagy érdeklődés kísérte a Tőkés-per tárgya­lásának második napjai is. Az elnök megállapította, hogy a tanuk közül Kren- ner Miklós és Sulyok István betegségük miatt kimentették magukat, mág Réthy Imre felsövisói ügyvéd ügyeszi megbí­zotti teendői miatt nem jelenhetett meg. Moiter Károly tuiiuvulíoniásü Az első tanú Moiter Károly iró-tanar volt, aki az elnök kérdésére elmondotta, hogy politikával nem foglalkozik és "Po­kes politikai szerepléséről nem tud ada­tokat. Tőkés Ernő egyizben szívességet tett neki, amikor elintézte utle.vélügyét, de ezért nem kért pénzt, csupán dedi­kált könyveit fogadta el. Tőkés ezután olyan kérdést akart feltenni, amivel azt szerette volna igazolni, hogy abban a re­formcsoportban tevékenykedett, amely­nek Bernády György volt a vezetője. Az elnök azonban ebben a formában a kér­dést nem engedte feltenni. Moiter Ká­roly -kijelentette, hogy tudomása volt a reformcsoport működéséről, de közeleb­bit nem tud róla, mert a csoportnak nem volt tagja. Bogdán István dr. védő kérdésére azt válaszolta, hogy a Réthy-féle „karikás'“ párt nem dicsekedhetett jelentősebb tö­megekkel, viszont a védelem kérdésére még kijelentette, hogy a román uralom ideién az erdélyi kisebbségi újságírás egyik legnagyobb értékének tartotta Szász Endrét, aki mindig bátran és ön­zetlenül küzdött, a magyarságért. „lökés szereplése fellé lenül kárt jelentett!*4 Illés Gyula dr. tankerületi főigazgató elmondotta, hiogy a megszállás idején az erdélyi református egyháztanács iskola­ügyei tartoztak a hatáskörébe. így ke­rült összeköttetésbe Tőkéssel, aki az egy­ház egyik „ágense“ volt. Illés a politikai szereplésektől távol tartotta magát, de tud arról, hogy Tőkés a liberálisoknak és a ,,kariká­sodénak exponense volt. Arra a kérdésre, hogy Tőkés ténykedése kárt jelentett-e a magyarságnak és az egyháznak, a tanú kijelentette, hogy feltétlenül kárt jelentett és nem szol­gálta sem az egyház, sem a magyar­ság ügyét. Elmondotta továbbá, tud arról is, hogy Tőkés Ernőt fegyelmi utón felfüggesztet­ték, a román kormány nyomására azon­ban meg kellett szüntetni ellene az el­járást. Száz hamisított anyakönyvi bejegyzés A következő tanú Pogány Albert bu­dapesti állami gimnáziumi igazgató volt, aki a megszállás alatt egyideig a nagy- enyedi Bethlen-kollégiumban tanárosko- dott, Pogány Albert tagja volt az egy- házbirósági bizottságnak. Kijelentette, hogy a órcmániai egyházban az anya­könyvekbe különleges bejegyzések is belekerültek. Száznál több ilyen esetiről tud. Azt. biztosan nem állíthatja, hogy ki kö­vette el a hamisításokat. Elmondotta, hogy a bizonyítása eljárás végett a hami­sítások ügyét az ilfovi ügyészséghez tet­ték át. 1942 január végén jelentették fel Tőkés Ernőt közokirathamisitásért. A bí­rósági ítéletet nem olvasta és így a ha misitás részleteiről nem nyilatkozhatík. Kijárások ■ Sigmond János felsőházi tag, reformă tus esperes, besztercei lakos azt vallotta, hogy Tőkés Ernőt egyizben megbízta 19 hold kisajátított egyházi ingatlan vissza­szerzésével. Levelet irt Tőkésnek, aki pénzért vállalta az ügyet. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy mennyi volt az az összeg, a tanú ezt válaszolta: kétezer lejt fizettünk. Tőkés közvetített az egyház és az ügyvéd között. A kifizetett összegről is ö adott nyugtát. Nagy József szatmári városi tanács­nokit, Joó Győző szatmári tanügyi főta­nácsost és Koó.s- Zoltán szatmári iskola- igazgatót hallgatta ki ezután a biróság. A tanuk szerint Tőkés több alkalommal eljárd hatósági engedélyek megszerzésé­ben. A 7:s*d 'áttérések Dakó Lajos református lelkész maros­vásárhelyi lakos 1925-ben Tőkés vezeté­se alatt működött több helyen. Galacon megállapította, hogy az anyakönyvben a bejegyzések igen zavarosak. 1933-ban csu­pán egyetlen zsidó tért át szabályszerűen az egyházközségbe. Ploestiben három- né?v áttérési bejegyzés történt. Ezt azért említi meg, mert később tömegesen je­lentkeztek olyan zsidók, akik arra hivat­koztak, hogv ebben az évben tértek át az említett egyházközségekben. Lendvay Sándor dr. szamosujvári já- rásbirósági alelnök zárt tárgyaláson tet­te meg vallomását, majd Veress Károly iskolaigazgatót és Dávid György dr. nyá- rádszeredai református lelkészt hallgat­ta ki a biróság. firóí Tolok! Arctur tanú vallon; ás 1 Ezután gr. Teleki Arctur, az Erdélyi Párt marosvásárhelyi tagozatának elnö­ke. felsőházi tag lépett a biróság elé. Az elnök megkérdezte, hogy Tőkés többet, vagy kevesebbet tevékenykedett-e, mint kellett volna az egyház érdekében. Ami a főmagán vádló politikai magatartását illeti, tudja, hogy egyszer a liberális párt jelöltje volt, a Magyar Párt jelöltjével szemben. Az elnök ezután megkérdezte, hogy miért akarták lekapcsolni az ókirályság­beli egyházat az erdélyi egyházmegyéből. Teleki Arctur gr. az.t válaszolta, hogy ,.a valóságban azért, mert Tőkés rendkívül kellemetlen volt az egyházra nézve és csak úgy szabadulhattunk volna tőle, ha a megszüntetést kimondjuk, annál is in­kább, mert Tőkés olyan szerződést kö­tött, amelynek folytán máskép személyé­től nem szabadulhattunk volna“. Jaross Béla nem tud Tőkés állítólagos érdemeiről Jaross Béla pápai prelátus volt a kö­vetkező tanú. Tőkés megkérdezte tőle, tud-e arról, hogy ő eljárt a marosvásár­helyi katolikus főgimnázium nyilvános- sági jogának elismerése érdekében. A tanú kijelentette, nem tud arról, hogy a nyilvánossági jog visszaszerzésében Tő­kesnek része lett volna. Tudomása sze­rint az ügyet a tanács és Gyárfás Elemér intézte el. Arról sem tud, hogy Majláth püspök több erdélyi iskola nyilvánossá­gi jogának visszaszerzéséért összekötte­tésben lett volna Tőkéssel. Ezután Kiss Árpád dr. marosvásár­helyi ügyvéd elmondotta, hoigy 1934-ben a Magyar Párt bukaresti irodájának tiszt­viselője volt. Wilier József, volt képvise­lő többször panaszkodott neki, hogy Tő­kés Ernő ezt, vagy azt az ügyet „meg­fúrta“. Elmondotta, hogy Tőkés volt a nyugdíjügyek kijárója. Bukarestben nyolcán voltunk ügyvédek, de egyik sem keresett annyit nyugdij- ügyek elintézésével mint Tőkés — mon­dotta a tanú. — A volt bukaresti espe­res a nyugdíjpénztárban szívesen látott személyiség volt. Amikor mi az előszo­bákban órákig várakoztunk, addig Tőkés otthonosan járt ki és be és a szolga „Domnule Deputat“-nak szólította. A legfőbb számvevőszéknél is, ahol egyéb­ként csak ügyvédek jelenhettek meg ilyen ügyekben, Tőkés ugyancsak otthonosan mozgott. Ezután a tanú a<- Titulescuhoz intézett üdvözlő táviratról beszélt. Jelen volt azon az emlékezetes parlamenti ülé­sén, amelyen Titulescu éles támadást in­tézett Bethlen György gróf ellen. A fel­csak Wilier József Másnap a lapokban kavart indulatokat tudta lecsillapítani, olvasta, hogy Tőkés Ernő üdvözlő táviratot intézett Titulestuhoz. Ezt Réthy Imre lapja, a „ Hargita“ és a Magyar Kisebbség politikai folyó­irat 1936. évi első száma is közölte. .,Én e eg t tettem esperesem utasításának!*4 A tárgyalás legizgalmasabb része volt Vida Árpád volt bukaresti segédlelkész kihallgatása. Vida Árpád Brailában és Ploestiben működött, mint lelkész. Jelenleg Naszó­don magántisztviselő. Elmondotta, hogy 1938-ban helyezték Brailába. Azóta is­meri Tőkést. 1940-ig működött Brailában, majd később Ploestiben. Elmondotta, hogy gyakran jelentkeztek zsidók, akik áttérési igazolványt, úgynevezett „adeve- rintát“ mutattak fel és keresztlevelet kértek. Ő azt válaszolta, hogy kérésüket nem teljesítheti. A törvényszék elnöke közben figyelmeztette a tanút, hogy az egyházi fórumok előtt, nem igy vallott, hiszen fegyelmit is indítottak ellene ke­resztlevélhamisítás üdvében. Hangoztat­ta az elnök, nem kötelezi, hogy önmaga ellen terhelő vallomást tegyen, de leg­alább az igazat vallja. A tanú kitérő fe­leletére ekkor az elnök ismertette az egyetemes konventtöl beszerzett adato­kat. Ez,e*k szerint Vida Árpád az egyházi hatóság előtt azt vallotta, tudevmása volt arról, hoau Tőkés több esetben kereszt- levelet állított ki zsidóknak. Egyizben Tőkés Bukarestbe hivatta rs amikor megérkezett, igy szólt: „Neked elintézni­való dolgaid vannak a városban, menj el egy-két órára“. Közben Tőkés beje­gyezte az anyakönyvbe a kérészi levelek adatait. így történt, hogy az 1914-es könyvben 1939-es dátum után 1924-es be­jelentés következett. — En elegei lettem esperesem utasítá­sának — mondotta a tanú. — Kiállítot­tam az anyakönyvi kivonatokat. Tőkés ezért egyenkint 50 lejt juttatott részemre. Többször megtörtént, hogy Tőkés Bu­karestbe rendelte és ilyenkor mindig ke­resztlevelet állított ki. ,,A bécsi döntés után Héjjasfalvára üzent nekem, hogy neonnal utazzam Bukarestbe, útiköltsé­gemet is megfizeti. Ekkor tiltakoztam a visszaélések miatt, miié Tőkés ezt vála­szolta: ..Ne törődj semmivel, állítsd ki a keresztlevelet, nem lehet semmi baj“. Tő­kés odáig ment, hogy elkérte tőle a braJai anyakönyveket és a pecsétet is, umelyet csak nagyké­sőre juttatott vissza neki. Mindenki fizetett . . . Az elnök ismertetése után Vida kije­lentette: „igy igaz, ez szóról-szóra, aho­gyan az egyházi biróság előtt vallottam”. Ferenczy Zsigmond. volt országgyűlési képviselő kihallgatása után Raksányi Aranka állami tanárnő mint mentőtanu vallott. Elmondotta, hogy Tőkés Ernő a Bethlen Kata Egylet ügyében eljárt. Az elnök megkérdezte, hogy szivességből-e, vagy pénzért, Raksányi Aranka azt vá­laszolta- „21.000 lep fíreitihik Tőkéinek”. Nagy Endre nyugalmazod kollégiumi igazgató az elnök kérdésén* a/1 válaszúi- la, hpgy. Töké: több Ízben vállalkozott yn- 1 ér vénei óra. Sikerült ] 938-ban ki járma, hogy engedtdyp :zék a párhuzamos osztá­lyokban való tanítási. Tőkés erre megkérdezte Nagy Endrét, 1ud-c arról, hogy a kollégium igazgató­sága az ügy elintézése miatt Írásban fe­jezi e ki köszönetét. A tanú erre elmon­dotta, hogy 1939-ben a marosvásárhelyi rendőrség részéről ellenőrző közeg szállt ki, mert feljelentés érkezett, hogy a kol­légiumban magyar jótevők olaj’, épei függnek, míg a királv kéne egyszerű fénykép. A feljelentésről Tőkés értesíté­se után szereztek tudomást, úgy, hogv közben a fényképnek díszes rámát tettek és az. ügynek nem lett komolyabb követ­kezménye. Nagy Endre kijelentette, hogy hálásak voltak, amiért Tőkés előzetesen értesítette őket a feljelentésről, de arról nem nyilatkozott, hogy elismerő írást küldöttek volna neki. Elnapoltak a tárgya id Ezután Ullain Ferenc, a magánvádló képviselője bizonyitáskiegészitést kért és indítványozta, hogv a bíróság Tőkést is hallgassa ki, mint tanút, hogy saját szempontjából világítsa meg az ügyét. Bogdán István védő nem látja helyét bizonyítási eljárásnak és csodálkozását fejezte ki, hogy a magánvádló újabb ta­núkihallgatásokat kért és úgy viselkedik, mintha nem állna érdekében, hogy az ü.tv minél sürgősebben elintéződjék. Az üevvédi replikák után a bírójáé ebé­delte az újabb tanúkihallgatásokat, majd a tárgyalás fölvtatását november 19-én délelőtt 9 órára tűzte ki. Pótsnycgok alkalmazása a bőrgszdálkodásban Az alábbiakban Emmerth Bélának, Dermata-müvek igazgató-főmérnökének Magyar Mérnök és Épitészegylet kolozs vári osztályának rendezésében az elmúl napokban elhangzott közérdekű eiöadá sát ismertetjük. A bőrnek más anyagokkal való pótlá sa nem uj gondolat és kezdete elvész . történeti idők homályában. Csak későbl tértek át az állati és növényi rostokbó készített anyagok alkalmazására. Ez vol tehat az első pótanyag, ami a bőrt he lyettesitette. A vegyészeti iparban i. számos példáját látjuk annak, hogy bizo nyos természetes anyagokat mestersége; anyagokkal siker:el lehet pótolni. A civilizáció elterjedése folytán a vilá^ bőrfogyasztása megnövekedett, olyai mértékben, amely az állattenyésztés fej lődésével nem áll arányban. Ez a körül meny is hozzájárult a bőrhiány előidézé­séhez. Röviden tehát a bőrhiány és bi­zonyos kalkulációs okok tették szüksé­gessé a bőrhelvettesitő anyagok utáni kutatást. Ez a kutatás eddig még nem járt teljes sikerrel. A bőr különféle tu­lajdonságait ugyanis nem sikerült még egyetlen pótanyagban egyesíteni. így pél­dául a gumi rugalmas és ellenáll a ned­vességnek, viszont rossz hőszigetelő és nehezen is dolgozható fel. A linoleum víz­hatlan és tartós, de merev és törékeny. Régebb idő óta textilanyagokat használ­nak a bőr helyettesítése céljából. Később aztán különféle eljárásokkal a textil- anyagok szövetszerü külsejét eltakarva, úgynevezett filmképzőanyagokkal bevon­va tették a bőrhöz hasonlatossá. A mű­bőrnek ezt a fajtáiét már a világháború előtt is gyártották. Hátránya csupán az, hogy nem ereszti át a levegőt és igy meg­akadályozza a láb szellőzését. Ezenkívül igen jól bevált mübőrgyártási célokra^a gumilatex is, amely azonban a tengeren­túli behozatal megszűnése óta gyártási gyakorlatban nem jöhet számításba. He­lyette újabban a modern kémia legutolsó vivmánvait, az utolsó időben a szénből és mészkőből előállított, úgynevezett po- . limerisatumokat használják. Ezeknek az \ anyagoknak az a nagy előnye, hogy ru­galmasak, nemcsak vízben oldhatatlanok, hanem igen erős vegyi behatásoknak is ellentállnak, ami a tartósság szempontjá­ból igen fontos és termoplasztikusak, vagyis 150—200 fok körüli hőmérsékle­ten formálhatók és lehűlve alakjukat ; megtartják. Ugyanezek az anyagok földgázból is előállíthatok s igy a feltárás alatt álló ' erdélyi földgázmező nagy jelentőségéit az energiagazdálkodási előnyökön kívül ez utóbbi szempontokból is nagyra kell ér­tékelnünk. Általános ismert bőrpótló anyag a gu­mi. Nehéz beszerezhetősége folytán azon­ban csak a háború után válhatik a bőr- ' nek erős versenytársává. Mint tipikusan háborús szülöttet kell megemlítenünk' az utolsó években igen i j elterjedt bőrpótlóanyagot. a fát. Ma már i nemcsak nyári szandaletteket készítenek fatalppal, hanem komoly téli bakancso­kat is. Nálunk azonban a facipő iránti idegenkedést még nem sikerült teljesen legyőzni és igy alkalmazása csak igen kis mértékben terjedt el. Bizonyos mérték­ben elterjedt bőrpótlóanyag a szalma is, ( s jóllehet paradoxonnak hangzik, mégis ( azt kell mondanunk, hogy egyik legelter- J jedtebb bőrpótlóanyagunk manapság is maga a bőr. Ez úgy ér+endő, hogy az anyaggazdálkodási nehézségek következ­tében már évek óta olyan bőröket is fel­használunk, amelyek régebben egyálta­lában nem, vagy csak igen kismértékben kerültek alkalmazásra. így például a gyártásnál és feldolgozásnál keletkező bőrhulladékból alkalmas módon összeil­lesztve, felületeket is elő lehet állítani, j így készül az úgynevezett mozaiktalp. A hulladékbőrön kivül aztán más, eddig I ismeretlen borfajták is megjelentek a I piacon, igy a nyúl bőr, melyet azonban gyengeségénél fogva inkább diszmücélok- ra használnak. A kutyabőrből ma már nemcsak kesztyűt és diplomákat készíte­nek, hanem cipőfelsőrészt is. Tengerpar­ti országok bőriparában pedig jelentős szerepet játszik a halbőr. Ezeknél sokkal nagyobb jelentősége van a sertésbőrnek. Ennek a borfajtának gyártását olyan mértékben sikerült tökéletesíteni, hogy sok vonatkozásban teljesen pótolja a nagvnehezen hozzáférhető borjú- és marhabőröket. Az utalvány nélkül vásá­rolható cipők jelentős része ma sertés­bőrből készül. . Talpként lyukacsos szer­kezete miatt azonban csak megfelelő im- pregnálás után használható. A bőrpótló anyagok között nagy sze­repet játszik a mütalp, amelyet megőrölt bőrhui lad ékből állítanak elő és amely, mondhatni, teljes mértékben pótolja a valódi bőrtalpaí. Meg kell emlékeznünk a fentiek kap­csán arról a munkáról is, amelyet azf ipar a bőrök kidolgozásához szükséges segéd­anyagok pótlása terén végzett. így pél­dául az eddig Délamerikából behozott cserzőanyagokat ma már belföldi eredetű cserzőanyagokkal pótolja a bőripar. A cserzőanyagként használt krómot a szvi­tén ásványi eredetű aluminiummal és Titán-sóval, valamint vassókkal pótol­ják, bár az ezirányu kísérletek még ko­rántsem nyújtanak kielégitő eredményt. A halzsir pótlására pedig belföldi erede­tű növényi származású olajokat használ- 'nak. Az első világháború hírhedt papirtalpu bakancsai még ma is élnek emlékeze­tünkben. A jelenlegi világháború ötödik esztendejében ellenben az a helyzet, hogy honvédségünket még mindig béke­beli minőségű valódi bőrrel tudjuk el­látni, tehát elégtétellel állapíthatjuk meg. hogv a magvr bőripar a vegyi ipar­ral karöltve komolyan teljesiti kötelessé­gét és kiveszi részét abból a küzdelem­ből, amelyet a közös cél elérése érdeké­ben kellett vállalnia.

Next

/
Thumbnails
Contents