Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)
1943-10-28 / 244. szám
rrtij c ivrc n: í w t a c f\ß r, toi rv, Tőkés Ernő sajtóperében bizonyitáskfegészitést rendeltek el MAROSVÁSÁRHELY, október 28 Nagy érdeklődés kísérte a Tőkés-per tárgyalásának második napjai is. Az elnök megállapította, hogy a tanuk közül Kren- ner Miklós és Sulyok István betegségük miatt kimentették magukat, mág Réthy Imre felsövisói ügyvéd ügyeszi megbízotti teendői miatt nem jelenhetett meg. Moiter Károly tuiiuvulíoniásü Az első tanú Moiter Károly iró-tanar volt, aki az elnök kérdésére elmondotta, hogy politikával nem foglalkozik és "Pokes politikai szerepléséről nem tud adatokat. Tőkés Ernő egyizben szívességet tett neki, amikor elintézte utle.vélügyét, de ezért nem kért pénzt, csupán dedikált könyveit fogadta el. Tőkés ezután olyan kérdést akart feltenni, amivel azt szerette volna igazolni, hogy abban a reformcsoportban tevékenykedett, amelynek Bernády György volt a vezetője. Az elnök azonban ebben a formában a kérdést nem engedte feltenni. Moiter Károly -kijelentette, hogy tudomása volt a reformcsoport működéséről, de közelebbit nem tud róla, mert a csoportnak nem volt tagja. Bogdán István dr. védő kérdésére azt válaszolta, hogy a Réthy-féle „karikás'“ párt nem dicsekedhetett jelentősebb tömegekkel, viszont a védelem kérdésére még kijelentette, hogy a román uralom ideién az erdélyi kisebbségi újságírás egyik legnagyobb értékének tartotta Szász Endrét, aki mindig bátran és önzetlenül küzdött, a magyarságért. „lökés szereplése fellé lenül kárt jelentett!*4 Illés Gyula dr. tankerületi főigazgató elmondotta, hiogy a megszállás idején az erdélyi református egyháztanács iskolaügyei tartoztak a hatáskörébe. így került összeköttetésbe Tőkéssel, aki az egyház egyik „ágense“ volt. Illés a politikai szereplésektől távol tartotta magát, de tud arról, hogy Tőkés a liberálisoknak és a ,,karikásodénak exponense volt. Arra a kérdésre, hogy Tőkés ténykedése kárt jelentett-e a magyarságnak és az egyháznak, a tanú kijelentette, hogy feltétlenül kárt jelentett és nem szolgálta sem az egyház, sem a magyarság ügyét. Elmondotta továbbá, tud arról is, hogy Tőkés Ernőt fegyelmi utón felfüggesztették, a román kormány nyomására azonban meg kellett szüntetni ellene az eljárást. Száz hamisított anyakönyvi bejegyzés A következő tanú Pogány Albert budapesti állami gimnáziumi igazgató volt, aki a megszállás alatt egyideig a nagy- enyedi Bethlen-kollégiumban tanárosko- dott, Pogány Albert tagja volt az egy- házbirósági bizottságnak. Kijelentette, hogy a órcmániai egyházban az anyakönyvekbe különleges bejegyzések is belekerültek. Száznál több ilyen esetiről tud. Azt. biztosan nem állíthatja, hogy ki követte el a hamisításokat. Elmondotta, hogy a bizonyítása eljárás végett a hamisítások ügyét az ilfovi ügyészséghez tették át. 1942 január végén jelentették fel Tőkés Ernőt közokirathamisitásért. A bírósági ítéletet nem olvasta és így a ha misitás részleteiről nem nyilatkozhatík. Kijárások ■ Sigmond János felsőházi tag, reformă tus esperes, besztercei lakos azt vallotta, hogy Tőkés Ernőt egyizben megbízta 19 hold kisajátított egyházi ingatlan visszaszerzésével. Levelet irt Tőkésnek, aki pénzért vállalta az ügyet. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy mennyi volt az az összeg, a tanú ezt válaszolta: kétezer lejt fizettünk. Tőkés közvetített az egyház és az ügyvéd között. A kifizetett összegről is ö adott nyugtát. Nagy József szatmári városi tanácsnokit, Joó Győző szatmári tanügyi főtanácsost és Koó.s- Zoltán szatmári iskola- igazgatót hallgatta ki ezután a biróság. A tanuk szerint Tőkés több alkalommal eljárd hatósági engedélyek megszerzésében. A 7:s*d 'áttérések Dakó Lajos református lelkész marosvásárhelyi lakos 1925-ben Tőkés vezetése alatt működött több helyen. Galacon megállapította, hogy az anyakönyvben a bejegyzések igen zavarosak. 1933-ban csupán egyetlen zsidó tért át szabályszerűen az egyházközségbe. Ploestiben három- né?v áttérési bejegyzés történt. Ezt azért említi meg, mert később tömegesen jelentkeztek olyan zsidók, akik arra hivatkoztak, hogv ebben az évben tértek át az említett egyházközségekben. Lendvay Sándor dr. szamosujvári já- rásbirósági alelnök zárt tárgyaláson tette meg vallomását, majd Veress Károly iskolaigazgatót és Dávid György dr. nyá- rádszeredai református lelkészt hallgatta ki a biróság. firóí Tolok! Arctur tanú vallon; ás 1 Ezután gr. Teleki Arctur, az Erdélyi Párt marosvásárhelyi tagozatának elnöke. felsőházi tag lépett a biróság elé. Az elnök megkérdezte, hogy Tőkés többet, vagy kevesebbet tevékenykedett-e, mint kellett volna az egyház érdekében. Ami a főmagán vádló politikai magatartását illeti, tudja, hogy egyszer a liberális párt jelöltje volt, a Magyar Párt jelöltjével szemben. Az elnök ezután megkérdezte, hogy miért akarták lekapcsolni az ókirályságbeli egyházat az erdélyi egyházmegyéből. Teleki Arctur gr. az.t válaszolta, hogy ,.a valóságban azért, mert Tőkés rendkívül kellemetlen volt az egyházra nézve és csak úgy szabadulhattunk volna tőle, ha a megszüntetést kimondjuk, annál is inkább, mert Tőkés olyan szerződést kötött, amelynek folytán máskép személyétől nem szabadulhattunk volna“. Jaross Béla nem tud Tőkés állítólagos érdemeiről Jaross Béla pápai prelátus volt a következő tanú. Tőkés megkérdezte tőle, tud-e arról, hogy ő eljárt a marosvásárhelyi katolikus főgimnázium nyilvános- sági jogának elismerése érdekében. A tanú kijelentette, nem tud arról, hogy a nyilvánossági jog visszaszerzésében Tőkesnek része lett volna. Tudomása szerint az ügyet a tanács és Gyárfás Elemér intézte el. Arról sem tud, hogy Majláth püspök több erdélyi iskola nyilvánossági jogának visszaszerzéséért összeköttetésben lett volna Tőkéssel. Ezután Kiss Árpád dr. marosvásárhelyi ügyvéd elmondotta, hoigy 1934-ben a Magyar Párt bukaresti irodájának tisztviselője volt. Wilier József, volt képviselő többször panaszkodott neki, hogy Tőkés Ernő ezt, vagy azt az ügyet „megfúrta“. Elmondotta, hogy Tőkés volt a nyugdíjügyek kijárója. Bukarestben nyolcán voltunk ügyvédek, de egyik sem keresett annyit nyugdij- ügyek elintézésével mint Tőkés — mondotta a tanú. — A volt bukaresti esperes a nyugdíjpénztárban szívesen látott személyiség volt. Amikor mi az előszobákban órákig várakoztunk, addig Tőkés otthonosan járt ki és be és a szolga „Domnule Deputat“-nak szólította. A legfőbb számvevőszéknél is, ahol egyébként csak ügyvédek jelenhettek meg ilyen ügyekben, Tőkés ugyancsak otthonosan mozgott. Ezután a tanú a<- Titulescuhoz intézett üdvözlő táviratról beszélt. Jelen volt azon az emlékezetes parlamenti ülésén, amelyen Titulescu éles támadást intézett Bethlen György gróf ellen. A felcsak Wilier József Másnap a lapokban kavart indulatokat tudta lecsillapítani, olvasta, hogy Tőkés Ernő üdvözlő táviratot intézett Titulestuhoz. Ezt Réthy Imre lapja, a „ Hargita“ és a Magyar Kisebbség politikai folyóirat 1936. évi első száma is közölte. .,Én e eg t tettem esperesem utasításának!*4 A tárgyalás legizgalmasabb része volt Vida Árpád volt bukaresti segédlelkész kihallgatása. Vida Árpád Brailában és Ploestiben működött, mint lelkész. Jelenleg Naszódon magántisztviselő. Elmondotta, hogy 1938-ban helyezték Brailába. Azóta ismeri Tőkést. 1940-ig működött Brailában, majd később Ploestiben. Elmondotta, hogy gyakran jelentkeztek zsidók, akik áttérési igazolványt, úgynevezett „adeve- rintát“ mutattak fel és keresztlevelet kértek. Ő azt válaszolta, hogy kérésüket nem teljesítheti. A törvényszék elnöke közben figyelmeztette a tanút, hogy az egyházi fórumok előtt, nem igy vallott, hiszen fegyelmit is indítottak ellene keresztlevélhamisítás üdvében. Hangoztatta az elnök, nem kötelezi, hogy önmaga ellen terhelő vallomást tegyen, de legalább az igazat vallja. A tanú kitérő feleletére ekkor az elnök ismertette az egyetemes konventtöl beszerzett adatokat. Ez,e*k szerint Vida Árpád az egyházi hatóság előtt azt vallotta, tudevmása volt arról, hoau Tőkés több esetben kereszt- levelet állított ki zsidóknak. Egyizben Tőkés Bukarestbe hivatta rs amikor megérkezett, igy szólt: „Neked elintéznivaló dolgaid vannak a városban, menj el egy-két órára“. Közben Tőkés bejegyezte az anyakönyvbe a kérészi levelek adatait. így történt, hogy az 1914-es könyvben 1939-es dátum után 1924-es bejelentés következett. — En elegei lettem esperesem utasításának — mondotta a tanú. — Kiállítottam az anyakönyvi kivonatokat. Tőkés ezért egyenkint 50 lejt juttatott részemre. Többször megtörtént, hogy Tőkés Bukarestbe rendelte és ilyenkor mindig keresztlevelet állított ki. ,,A bécsi döntés után Héjjasfalvára üzent nekem, hogy neonnal utazzam Bukarestbe, útiköltségemet is megfizeti. Ekkor tiltakoztam a visszaélések miatt, miié Tőkés ezt válaszolta: ..Ne törődj semmivel, állítsd ki a keresztlevelet, nem lehet semmi baj“. Tőkés odáig ment, hogy elkérte tőle a braJai anyakönyveket és a pecsétet is, umelyet csak nagykésőre juttatott vissza neki. Mindenki fizetett . . . Az elnök ismertetése után Vida kijelentette: „igy igaz, ez szóról-szóra, ahogyan az egyházi biróság előtt vallottam”. Ferenczy Zsigmond. volt országgyűlési képviselő kihallgatása után Raksányi Aranka állami tanárnő mint mentőtanu vallott. Elmondotta, hogy Tőkés Ernő a Bethlen Kata Egylet ügyében eljárt. Az elnök megkérdezte, hogy szivességből-e, vagy pénzért, Raksányi Aranka azt válaszolta- „21.000 lep fíreitihik Tőkéinek”. Nagy Endre nyugalmazod kollégiumi igazgató az elnök kérdésén* a/1 válaszúi- la, hpgy. Töké: több Ízben vállalkozott yn- 1 ér vénei óra. Sikerült ] 938-ban ki járma, hogy engedtdyp :zék a párhuzamos osztályokban való tanítási. Tőkés erre megkérdezte Nagy Endrét, 1ud-c arról, hogy a kollégium igazgatósága az ügy elintézése miatt Írásban fejezi e ki köszönetét. A tanú erre elmondotta, hogy 1939-ben a marosvásárhelyi rendőrség részéről ellenőrző közeg szállt ki, mert feljelentés érkezett, hogy a kollégiumban magyar jótevők olaj’, épei függnek, míg a királv kéne egyszerű fénykép. A feljelentésről Tőkés értesítése után szereztek tudomást, úgy, hogv közben a fényképnek díszes rámát tettek és az. ügynek nem lett komolyabb következménye. Nagy Endre kijelentette, hogy hálásak voltak, amiért Tőkés előzetesen értesítette őket a feljelentésről, de arról nem nyilatkozott, hogy elismerő írást küldöttek volna neki. Elnapoltak a tárgya id Ezután Ullain Ferenc, a magánvádló képviselője bizonyitáskiegészitést kért és indítványozta, hogv a bíróság Tőkést is hallgassa ki, mint tanút, hogy saját szempontjából világítsa meg az ügyét. Bogdán István védő nem látja helyét bizonyítási eljárásnak és csodálkozását fejezte ki, hogy a magánvádló újabb tanúkihallgatásokat kért és úgy viselkedik, mintha nem állna érdekében, hogy az ü.tv minél sürgősebben elintéződjék. Az üevvédi replikák után a bírójáé ebédelte az újabb tanúkihallgatásokat, majd a tárgyalás fölvtatását november 19-én délelőtt 9 órára tűzte ki. Pótsnycgok alkalmazása a bőrgszdálkodásban Az alábbiakban Emmerth Bélának, Dermata-müvek igazgató-főmérnökének Magyar Mérnök és Épitészegylet kolozs vári osztályának rendezésében az elmúl napokban elhangzott közérdekű eiöadá sát ismertetjük. A bőrnek más anyagokkal való pótlá sa nem uj gondolat és kezdete elvész . történeti idők homályában. Csak későbl tértek át az állati és növényi rostokbó készített anyagok alkalmazására. Ez vol tehat az első pótanyag, ami a bőrt he lyettesitette. A vegyészeti iparban i. számos példáját látjuk annak, hogy bizo nyos természetes anyagokat mestersége; anyagokkal siker:el lehet pótolni. A civilizáció elterjedése folytán a vilá^ bőrfogyasztása megnövekedett, olyai mértékben, amely az állattenyésztés fej lődésével nem áll arányban. Ez a körül meny is hozzájárult a bőrhiány előidézéséhez. Röviden tehát a bőrhiány és bizonyos kalkulációs okok tették szükségessé a bőrhelvettesitő anyagok utáni kutatást. Ez a kutatás eddig még nem járt teljes sikerrel. A bőr különféle tulajdonságait ugyanis nem sikerült még egyetlen pótanyagban egyesíteni. így például a gumi rugalmas és ellenáll a nedvességnek, viszont rossz hőszigetelő és nehezen is dolgozható fel. A linoleum vízhatlan és tartós, de merev és törékeny. Régebb idő óta textilanyagokat használnak a bőr helyettesítése céljából. Később aztán különféle eljárásokkal a textil- anyagok szövetszerü külsejét eltakarva, úgynevezett filmképzőanyagokkal bevonva tették a bőrhöz hasonlatossá. A műbőrnek ezt a fajtáiét már a világháború előtt is gyártották. Hátránya csupán az, hogy nem ereszti át a levegőt és igy megakadályozza a láb szellőzését. Ezenkívül igen jól bevált mübőrgyártási célokra^a gumilatex is, amely azonban a tengerentúli behozatal megszűnése óta gyártási gyakorlatban nem jöhet számításba. Helyette újabban a modern kémia legutolsó vivmánvait, az utolsó időben a szénből és mészkőből előállított, úgynevezett po- . limerisatumokat használják. Ezeknek az \ anyagoknak az a nagy előnye, hogy rugalmasak, nemcsak vízben oldhatatlanok, hanem igen erős vegyi behatásoknak is ellentállnak, ami a tartósság szempontjából igen fontos és termoplasztikusak, vagyis 150—200 fok körüli hőmérsékleten formálhatók és lehűlve alakjukat ; megtartják. Ugyanezek az anyagok földgázból is előállíthatok s igy a feltárás alatt álló ' erdélyi földgázmező nagy jelentőségéit az energiagazdálkodási előnyökön kívül ez utóbbi szempontokból is nagyra kell értékelnünk. Általános ismert bőrpótló anyag a gumi. Nehéz beszerezhetősége folytán azonban csak a háború után válhatik a bőr- ' nek erős versenytársává. Mint tipikusan háborús szülöttet kell megemlítenünk' az utolsó években igen i j elterjedt bőrpótlóanyagot. a fát. Ma már i nemcsak nyári szandaletteket készítenek fatalppal, hanem komoly téli bakancsokat is. Nálunk azonban a facipő iránti idegenkedést még nem sikerült teljesen legyőzni és igy alkalmazása csak igen kis mértékben terjedt el. Bizonyos mértékben elterjedt bőrpótlóanyag a szalma is, ( s jóllehet paradoxonnak hangzik, mégis ( azt kell mondanunk, hogy egyik legelter- J jedtebb bőrpótlóanyagunk manapság is maga a bőr. Ez úgy ér+endő, hogy az anyaggazdálkodási nehézségek következtében már évek óta olyan bőröket is felhasználunk, amelyek régebben egyáltalában nem, vagy csak igen kismértékben kerültek alkalmazásra. így például a gyártásnál és feldolgozásnál keletkező bőrhulladékból alkalmas módon összeillesztve, felületeket is elő lehet állítani, j így készül az úgynevezett mozaiktalp. A hulladékbőrön kivül aztán más, eddig I ismeretlen borfajták is megjelentek a I piacon, igy a nyúl bőr, melyet azonban gyengeségénél fogva inkább diszmücélok- ra használnak. A kutyabőrből ma már nemcsak kesztyűt és diplomákat készítenek, hanem cipőfelsőrészt is. Tengerparti országok bőriparában pedig jelentős szerepet játszik a halbőr. Ezeknél sokkal nagyobb jelentősége van a sertésbőrnek. Ennek a borfajtának gyártását olyan mértékben sikerült tökéletesíteni, hogy sok vonatkozásban teljesen pótolja a nagvnehezen hozzáférhető borjú- és marhabőröket. Az utalvány nélkül vásárolható cipők jelentős része ma sertésbőrből készül. . Talpként lyukacsos szerkezete miatt azonban csak megfelelő im- pregnálás után használható. A bőrpótló anyagok között nagy szerepet játszik a mütalp, amelyet megőrölt bőrhui lad ékből állítanak elő és amely, mondhatni, teljes mértékben pótolja a valódi bőrtalpaí. Meg kell emlékeznünk a fentiek kapcsán arról a munkáról is, amelyet azf ipar a bőrök kidolgozásához szükséges segédanyagok pótlása terén végzett. így például az eddig Délamerikából behozott cserzőanyagokat ma már belföldi eredetű cserzőanyagokkal pótolja a bőripar. A cserzőanyagként használt krómot a szvitén ásványi eredetű aluminiummal és Titán-sóval, valamint vassókkal pótolják, bár az ezirányu kísérletek még korántsem nyújtanak kielégitő eredményt. A halzsir pótlására pedig belföldi eredetű növényi származású olajokat használ- 'nak. Az első világháború hírhedt papirtalpu bakancsai még ma is élnek emlékezetünkben. A jelenlegi világháború ötödik esztendejében ellenben az a helyzet, hogy honvédségünket még mindig békebeli minőségű valódi bőrrel tudjuk ellátni, tehát elégtétellel állapíthatjuk meg. hogv a magvr bőripar a vegyi iparral karöltve komolyan teljesiti kötelességét és kiveszi részét abból a küzdelemből, amelyet a közös cél elérése érdekében kellett vállalnia.
