Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-27 / 243. szám

ELLENZÉK OKTöner Z/. Mii keres Tőkés Ernő Magyarországon? Megkezdődött a marotvásárheSvi törvényszék e'ölt a voít ’ ufcaret'l református esperessaiíópeiének ja — szedett, keresztleveleket hamisított és a román politikai pártok állandó képviselöielöltie volt a mostani felperes Vásárhelyi János reiorináius püspök. Vékás LaSos elnök, Poionkav Tivadar országgyűlési képviselő, Sándor Jázsef és az első tőtárgyalási nap többi tanúi súlyosan megbélyegezték Tőkés Ernő működését MAROSVÁSÁRHELY, október 27. Ez- év tavaszán a Székely Szó „Mit keres Tő­kés Ernő Magyarországon?" cimü cikk­sorozatában leleplezte a volt bukaresti református esperes tizeiméit. Mint emlé­kezetes, Nagy Ferencnek, a délerdélyi református egyház püspökhelyettesének a nagyenyedi Református Élet cimü lap­A marosvásárhelyi törvényszék kedden délelőtt kezdte meg a tárgyalást az ügy­ben, amely iránt óriási érdeklődés nyil­vánult meg. A vádlott Szász Endre fő­szerkesztőt dr. Bogdán István marosvá­sárhelyi ügyvéd védte. Tőkés, mint főma- gánvádló Ullein Ferenc dr. budapesti ügy­védet bizta meg jogi képviseletével. A tárgyaláson Tőkés Ernő is megjelent. Szász Endre főszerkesztő rövid vallomá­sában kijelentette, nem érzi bűnösnek Az első tanú Poionkay Tivadar dr. re­formátus lelkész, országgvtilési képvise­lő, az elnöknek arra a kérdésére, igaz-e hogy Tőkés Ernő egy választás alkalmá­val arra akarta rábírni Zachariás tör­vényszéki birót, hogy adja át helyét ro­mán birónak, Poionkay ezt az állítást Ezután Vásárhelyi János református j püspököt hallgatták ki. Az elnök három ) csoportban tette fel a kérdéseket: 1. Tud-e arról, hogy Tőkés Ernő köpenyegként ■forgatta meggyőződését és a politikai , életben sohasem a magyarság oldalán vett részt a küzdelemben, hanem különböző politikai pártok között lavírozott? Amikor a liberális pártnak kedvezett a szél, ő is liberális volt, amikor pedig a nemzeti pa­rasztpárt jutott hatalomra, Tőkés annak a pártnak az oldalára állott? 2. Igaz-e, hogy mindent elkövetett a Magyar Párt és az erdélyi református egyház kárára, hogy magának anyagi előnyöket biztosít­son? 3. A tanú tud-e arról, hogy Tőkés Ernő 125 keresztlevelet hamisított? Vásárhelyi János református püspök válaszában kijelentette, megfelel a való­ban megjelent cikke nyomán Magyaror­szágon ismeretessé vált, hogy Tőkés Er­nő több esetben hamis keresztleveleket szerkesztett zsidóknak busás ellenszol­gáltatás fejében. A cikkek élesen bírálták Tőkés politikai szereplését, amiért a volt bukaresti református esperes rágalma­zásért sajtópert indított. magát. Elmondotta, hogy az egyik cikket, amely arról szólt, hogy Tőkés öccsét í'c.blógyilkosságért elitélték, a Keleti Új­ságból vette át, de miután meggyőződött, hogy az értesülés téves, nyomban helyre­igazította. A többi cikkéért vállalja a fe­lelőséget. Rámutatott arra is, hogy az egyik cikkért, amely Tőkésnek a szová- tai villaügyére vonatkozik, Huzella Ödön nagyváradi újságírót terheli a felelősség. megerősítette. Elmondotta, hogy Tőkés, mint a liberális párt képviselőjelöltje, be­állított a választási helyiségbe és felszó­lítására Zachariás kénytelen volt átadni helyét egy román segédbirónak. aki ko­rábban már választási visszaéléseket kö­vetett el Torja községben.- Ságnak az, hogy Tőkés Ernő állandóan I változtatta politikai meggyőződését. Rö­vid ideig volt tagja a Magyar Pártnak, majd a liberális pártba szenátornak je­löltette magát, de a nemzeti parasztpárt­ban is vállalt politikai szerepet. Politi­kai működését az egyház sohasem helye­selte. Ö maga, sokszor kérte az esperest, hogy hagyjon fel a politizálással és éljen papi hivatásának. Elmondotta, hogy egy alkalommal körlevelet intézett az espere­sekhez, hogy az iskolák működéséről ké­szítsenek bizalmas jelentést statisztikai cé­lokból. Egy ilyen statisztikai kimutatás bekerült az illetékes román minisztérium anyagába. Hogy ezt a bizalmas statisz­tikai jelehtést Tőkés Ernő juttatta-e el a minisztériumba, erről nincs tudomása. nők kisajátítottak. Ekkor az egyházkerü- lel felkérte Tőkés Ernőt, mint fizetett tisztviselőjét, hogy szerezze vissza a mi­nisztériumtól. A minisztérium azonban úgy intézkedett, hogy a kisajátított terü­letből 78 holdat átadott a püspökségnek. Mester Mihály elmondotta még. hogy Bu­karestben az egyháznak két épülete volt és az egyikben Tőkés Ernő 5 szobás la­kást kapott. Román részről azonban eze­ket az ingatlanokat is elvették. Ekkor az egyház Oana Lőrinc ügyvédet bizta meg, az ingatlanok visszaszerzésével, azzal a kikötéssel, hogv 50Ö.000 lej perköltségen kivül a kártéritési összeg 50 százalékát kapja. Az ingatlanok visszajuttatása után aztán Tőkés Ernő beköltözött az egyik házba. Oana megkapta az 500.000 lejt és a kártéritési összegből eredő egymillió 800.000 lejt. Tőkés ezután 800.000 lej ere­jéig pert indított az egyház ellen, azon a címen, hogv az ingatlanban a lakást nem élvezte és időközben az egyház neki nem fizetett lakbért. Ullein magánvádló kérdéseket intézett a tanukhoz. Megkérdezte, hogy Tőkés felfüggesztésétől valóban a román minisz­térium nyomására álltak-e el? Vásárhelyi János püspök kijelentette, hogy abban az időben ő pücPÖkhelyettes volt. A legnagyobb óvatossággal kellett eljárni a Tőkés ügyében. Erre az óvatos­ságra késztette az a tény is. hogy a már említett bizalmas statisztikai adatok in- diszkréció folytán jutottak el az illetékes román minisztériumhoz. Az egyház lát­va, hogy helyzetét egy esetleges itélet- hoyatal még inkább megnehezíti, a Tőkés ellen indított eljárás megszüntetésére kényszerült. További részleteket a nüsnök zárt tárgyaláson ismertetett, majd utána az elnök ismét elrendelte a nyilvános tárgyalást. 40—50 ezer lei egy keresztlevélért Poionkay Tivadar lelkész második ta­núvallomásában elmondotta, hogy a bécsi döntés után megjelent nála Vida András volt brailai református segédlelkész, aki közölte vele, hogy a román ügyészség körözi Tőkés Ernőt keresztlevélhamisi- tások miatt. Vida elmondotta neki, hogy Tőkés olyan­kor, amikor keresztlevélügyben keres­ték, őt sétálni küldte és közben kereszt- leveleket állított ki. Neki a szokásos ki­állítási dijat, 100 lejnvi összeget adta. Poionkay kijelentette, hogy Budapesten találkozott Nagy Ferenccel, a délerdélyi református egyház püspökhelyettesével, aki kijelentette, hogy Tőkés Ernő 40—50 ezer lejt követelt zsidó ügyfeleitől hamisított keresztle­velekért. A keret2tlevélhamitiláso Ami a keresztlevélhamisitások ügyét illeti, neki is felhívták a figyelmét a dél­erdélyi református egyház püspökihelyet­tesének a reformátusok félhivatalos lap­jában megjelent elkeseredett hangú cik­kére. amely Tőkést megvádolta. E visz- szaélés ügyében az egyetemes konvent elnökségét fegvelmi eljárásra szólította fel és úgy tudja, az eljárás folyamatban van. Elmondotta még a püspök, hogy Nagy Ferenc neki is panaszkodott, hogy a délerdélyi református egyházat Tőkés­nek a viselt dolgai rendkívül nehéz hely­zetbe hozták. ! I I Tőkét Jorgának Is képviselöielöltie vo't A Tőkés-ügy tőtárgyalása Egy választás kulisszatitkai Vásárhelyi János református püspök tanúvallomása Mátyás Király mozgászinház. Mfl, szerdán premier! Egy rendkívül érdeke« és komoly tárgyú magyar film; Külvárosi őrszoba A magyar rendőrről szól ez a film, aki áll az utcasarkon és vigyáz I a város rendjére, csendjére, éjszakai nyugalmára . .. Áll égő napon, esőben, hó­ban, a belváros zűrza­varában. a külváros bűnei közt. sokszor veszélyben és vi­gyáz messze- néző szem­mel .... A pesti rendőrség hősies harca 11 I Rendezte: Hamza D. Ákos. Zenéje: Dr. Sándor Jenő. Főszereplők : Nagy István, Karády Katalin, Csortos Gyula, Csikós Rózsi, Toronyi Imre, Makláry, Dajbukát Ilona^Juhá^ Kányády Béla tanú kijelentette, hogy Tőkés 1030-ben 30.000 lejt kért egyiz­ben tőle államsegély kijárása ügyében. Az államsegélyt azonban nem kapta meg. Amikor felment az államtitkárhoz, hogy érdeklődjék, történt-e valami ügyében, elutasították. További tanúvallomásokból kitűnt, hogy 1941-ben Angel vállalati igazgató üzenetet küldött a bukaresti esperesi hi­vatalhoz, hogy hajlandó nagyobb összeg­gel hozzájárulni bizonyos építkezésekhez, ha keresztlevelet kap. Három hét múlva kiderült, hogy a keresztlevelet Tőkéstől már megkapta. A tanú több olyan esetet sorolt fel, amikor zsidó személyek Tőkés-féle ha­mis keresztlevéllel jöttek át Romániá­ból. Elmondotta, hogy Tőkés mindenkitől pénzt követelt, aki hozzáfordult, de senkinek sem intézett semmit. A pénzt azonban megtartotta. Beszélt végül Tőkés Ernő ..szövetkezeti mozgalmáról“, amikor kisemberektől 500 lejeket vett fel, de ezeket az összegeket a segélyező mozgalom csődje után sem téritette vissza. Vékás Lajos dr. kolozsvári táblai el­nököt hallgatta ki ezután a törvényszék, aki szintén Vásárhelyi János püspök ál­láspontját igazolta. Elmondotta, hogy Tő­kés Ernő a Jorga-párt képviselői listáján is szerepelt. A Magyar Párttal mindig el­lenséges viszonyban állott. A nyugeff/asofcaf a volt bukaresti esperes Mester Mihály tanügyi főtanácsos, egy­házkerületi előadó hangsúlyozta, hogy Tőkés Ernő gyakran változtatta politi­kai magatartását. Nézete szerint mind­ezt vagyoni előnyök hajszolásáért tette. A Magyar Párt mindig bizalmatlan volt az esperessel szemben. Politikai szerep­lése az egyháznak sokat ártott. 1928 óta az eryház nem is adott neki hi­vatalos megbízatást. Az elnöknek arra a kérdésére, van-e tudomása arról, hogy román részről nyomást gyakoroltak az egyházra, hogy megakadályozzák Tőkés Ernő felfüggesztését és elitélését, a tanú kijelentette, hogy ez valóban megtörtént, úgy, hogy az egyházi ügyész kénytelen volt elejteni a vádat Tőkés ellen. Ezután azokkal a kijárásokkal foglalkozott, ame­lyekért Tőkés Ernő pénzt kért és kapott. A nyugdíjasok megszabott taxát fizet­tek neki, mégpedig a visszamenőleg ki­utalt összegekből 10 százalékot, előzete­sen pedig háromhavi nyugdijuknak megfelelő összeget. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy a ta­nú konkrét adatokkal bizonyithat-e, ki­jelentette, hogy özvegy Sevrődy Jánosné, Tárkányi György, és özv. Varga Sándorné károsultakkal igazolhatja állítását. A kitaiátitúsok vămszec'öSe MegeSevantdik a kilátó multla... A törvényszék ezután Sándor Józsefet, az EMKE diszelnökét. a Magyar Párt volt szenátorát hallgatta ki. Tőkés Ernő ugyrnis azzal mentegette múltbeli politi­kai magatartását, hogy annakidején a Magyar Párt is kötött választási paktu­mot román politikai pártokkal. A csúcsai paktummal hozakodott elő. Sándor Jó­zsef kijelentette, hogy ő mindig befelé gyakorolt kritikát a Magyar Pártban és sohasem kifelé. Az elnök több kérdést intézett hozzá, érdeklődve, megfelel-e a valóságnak, hogy Tőkés Ernő Sándor Jó­zsef jelenlétében reménykedését fejezte ki Erdély visszacsatolására és ezzel ösz- szefüggésben ellenezte a bukaresti egy­házak megszüntetésének gondolatát. Sán­dor József kijelentette, hogy ő. aki min­dig a legnagyobb csodálkozással vette tu­domásul, hogy Tőkés ellene is jelölteti magát a választásokon, ilyen kijelenté­sekre nem emlékszik. Sebessy János nyugalmazott udvar­helyi alispán vallomásában elmondotta, hoev tud, hogy a bukaresti segélyező bizottsá­got azért kellett megszüntetni, mert Tő­kés Ernő súlyos mulasztásokat köve­tett el. Péterffy István marosvásárhelyi főor­vos azt vallotta, hogy Tőkés Ernő vállal­ta nyugdíjügyének elintézését és ezért pénzt kért tőle. Kiss Géza járásbiróságí tisztviselő a román uralom idején nem tudott előre­haladni. Tőkéshez fordult és 2000 leit adott neki. de az esperes semmit sem végzett ügvében. A pénz csekélyebb ré­szét visszajuttatta, de a többit megtar­totta magának. Amikor a miniszériumba ment, hogy ügyéről érdeklődjön. a miniszteri osztályvezető kiutasította azzal, hogy Tőkés őt már kellően jel­lemezte, mint veszedelmes irredentát, tehát takarodjék ki a minisztériumból. Ezután a törvénvszék az ügy tárgyalá­sát szerda délre tűzte ki. u I ----------- " . t ELLENZÉK politikai aapF.ajx Felelte Az elnöknek arra a kérdésére, tud-e | szólta: tudok erről, de nem ebben a for- rról, hogy az egyháznak Tőkés Ernő száz J mában. A kolozsvári református kollé- ho-ldat visszaszerzett, a tanú ezt vála- gium ingatlanából száz holdat a romá­Tőkés Ernő szoros kapcsolatot tartott fenn a Réthy-féle „karikás“ párttal. Kijárási tevékenységéről is tud. Arról is A Minerva Irodalmi és Nyomdai Mnintézet Bt nyomása. Fsislös vezető MA JÓK JÓZSEF« ZATHURSCZKY GYULA Feie'69 kiadó: VITA SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents