Ellenzék, 1943. október (64. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-22 / 239. szám

ELLENZÉK 1943 október 2 2. Előadások a szabadegyetemen Kokas Eszter dr. az emésztésről. Császár Károly dr. „Irodalmi értékelés és erdélyiség" c.mrael tartott előadást KOLOZSVÁR, október 22 A szabad­egyetem VI. sorozatában kedden este di. Kokas Eszter tartott előadást „Az emész- , tes és felszívódás élettana" címmel. Az előadást dr. Miskolczy Dezső egyetemi tanár-elnök nyitotta meg, koszbiitve az előadó tanárnőt. Kokas Eszter előadás ban ismertette, hogy az emésztés es felszívódás a táplál­kozás főfolyamataihoz tartozik. Az emész­tés célja, hogy a felvett táplálékból a szervezet a neki szükség’es tápanyagokat egyszerű szerkezetűvé és vízben oldha­tóvá alakítsa át, hogy így azokat a fel­szívódásra alkalmassá tegye. Az emész­tést az emésztőmirigyek által termelt emésztőnedvek végzik. Mar a szájban megkezdődik, majd folytatódik a gyo­morban és vékonybélben. Az emésztő­nedvek, mint a nyál, gyomornedv, has- nválmirigy váladéka, a bélnedv tartal­maznák azokat a különleges erjesztőket, amelyek a különféle táplálékfélesétgeket meg tudják emészteni, illetve el tudják bontani alkotóelemeikre. A három fő táp­lálékféleségnek megfelelően tartalmaz­nak fehérje, zsir és szénhidrát-bontó er­jesztőket. Az emésztés szolgálatában áll még az epe is, mely emésztő erjesztőket nem tartalmaz, de nagymértékben hoz­zájárul különösen a zsírok tökéletes emésztéséhez. Az emésztő nedvekkel va­ló tökéletes keveredést elősegítik a gyo­mor és bé’mozgások. Mivel a táplálko­zás nem folyamatos, hanem csak időle­ges, a szervezet egyik főfeladata, hogy megfelelő időben, megfelelő mennyiségű emésztőnedv álljon a szervezet rendelke­zésére. Ennek biztosításáról két berende­zés gondoskodik. Egy idézi és egy ké­miai, azaz hormonális. A tökéletesen megemésztett táplálék a vékonybélből fehs-rivóéik. A felszívódó anyag két utat választhat. Vagy belejut a bélbolvhok hajszálerein át egyenesen a vérpályába, vagv a nvirokrendszer közvetítésével jut a vérbe. A cukrok és a fehérjék építőkö­vei az arninosavak a hajszálerekbe, a zsir pedig a nyirokereken keresztül szívódik fel. Minden felszívódott anyag először a májba jut. A máj a legfontosabb ké­miai gyára a szervezetnek és egyszer­smind méregtelenítője is. Csak ezen ke­resztül haladva jutnak a fontos tápanya­gok a vérbe és innen az összes sejtekbe, ahol a szükségletnek megfelelően hasz­nálódnak fel. Császár Károly dr., tanügyi főtanácsos, állami gimnáziumi főigazgató „Irodalmi értékek és erdélviség“ címmel tartott előadást. A bevezetőben Járosi Andor elnök köszöntötte az előadót és felkérte előadásának elmondására: Az előadó előadásában kiindult abból, hogy az irodalom mindenki számára él­mény, mert mindenki olvas. Dehát mit olvassunk? Csak annyit mondani, hogy: jó könyvet olvass, nem eléig. Csak a reklám után indulni szintén kockázatos, mert sok esetben megté­vesztő. Milyen szempontok szerint értékeljünk tehát0 Nehány elmélettől mentes értéke­lési szempontra hívta fel a figyelmet. Mit keressünk az irodalomban? Azt-e, ami gyönyörködtet és tanát? Ezek nem immanens céljai a műalkotásnak. Mert benne nem tárgyias szemlélet, rideg ta­nulmány, hanem az alkotó belső tusakodó énje, feldúlt vagy elcsendesedett lelki és sziwilága keres kifejeződési lehetőséget. Éppen ebben van egyéni és közösségi ne­velő hatása is. mert nemes elhatározások kelnek bennünk s e pillanatok állandósí­tására törekszünk. Ezenfelül keressük az irodalomban a régi nemes hagyományok és az uj ha­gyományteremtő erőt. Értékes és önálló ii'odalma csak nagymultu nemzetnek le­het. Hogyan értékeljük a költőt? Amig — Goethe szavaival — az ember csupán eny-két egyéni érzését adja, addig nem költő; de amint a környező világot ma­gába tudja olvasztani — költő a neve. Az élet különben is ritmusra jár. Hogy ho­gyan lüktet az élet, a magyar élet, az erdélyi magvar élet ritmusa, azt a köl­tőkből tudjuk meg. A költő nem válhat el korától: életközelségbe hozza szá­munkba a mi világunkat. ^ Szólt a modern lira egyéb tulajdonsá­gáról is. I?v a jel kép ess égéről (szimbo­lizmus), melyet sokan nem tudnak vagy nem akarnak megérteni. Pedig életünk minden valóságát szimbólumokba burkol­juk. Említést tett arról, hogy a zseninek ösztönösen és szükségszerűen kel] uj utakra térnie. Petőfi és Arany után az 5 útjukon már emelkedés nem is képzel­hető. Csak uj utakon lehetett uj értel­mük a magyar igéknek. Az első világháború után itt maradi a vihar után az erdélyiség szivárványa. Ez a lelkistg vagy szellemiség hosszú századok eredője. A tiszta humánumnak az erdélyi sors keretében való megfogal­maznia és kivirágzása — a transzilvá- nizn.us. Nem valami csoda, nem külön­legesség, vagy éppen felsőbbrendűség. Csak gond visel ésszerű adomány s a ben­ne 1 ejiö etikai elemek miatt inkább csak eszményi cél, mint máris véghezvitt va­lóság Szólt arról, hogy külön erdélyi iroda­lom nincs; ellenben van erdélyi szelle­miség; van magyar irodalom és ennek egyik legértékesebb tájszinezetét az er­délyi irők adják; uj értékeket létrehozó hatékony kovász-elem, mely a többi ma­gyar szellemi tájak részszépségeivel együtt, az egészben felolvad — mint a KOLOZSVÁR, okt. 23. (Az Ellenzék munkatársától.) A hivatásos vagv a nem hi­vatásos sport az, amely a tulajdonképpeni sportot jelenti? Nemzeti és erkölcsi szempont­ból melyik a kettő közül a hasznosabb és inkább támogatandó? A kérdésekre a felelet igen nehéz. Ma már mmdenik oldalnak vannak ádáz liivei, van szakrodalma, vannak tömegei és vannak két­ségbevonhatatlan és igen kiváló eredményei. Mégis a két sportoló közül melyik az. amely inkább megérdemli a támogatást és melyik irány az, amelyet az egészséges nemzeti és erkölcsi fejlődésnek követnie kell. Erre a kérdésre ad feleletet Doros György, a magyar sport tudományos módszerekkel és a bölcselet határát súroló gondolatmenettel dolgozó kutatója ,,A versenysport etikai cs lélektani problémáic‘ c. könyvében. Ki az amatőr? A könyvének egyik fejezetében mindenek­előtt azt állapítja meg a szerző, hogy a ver­senysport erkölcsi kérdésének a lényege az: megvizsgálni, hogy a versenyzés mini em­beri cselekvés vonatkozásban van-e az er­kölcsi törtéi.nyel, tartalmazza-e a Legjobb Jóra való törekvést és hogy van-e egyáltalá­ban az életben tiszta amaturség. A kérdés felvetése után kijelenti, hogy az amatörség megállapítására nem elegendő az a külső ismérv, hogy az amatör versenyző anyagi ellenszolgálatot nem fogad el, mert ez csak egy nemleges körülmény. Csak lélektani alapon lehet megállapítani, hogy ki az ama­tör. A lélektan pedig azt mondja, hogy tiszta amatör az, akit a versenyzésre kizáró­lag az erkölcsi erő és a lelki nagyságra való törekvés hajt, és akit a versenyzésben egyedül az erkölcsi Legfőbb jó iránti törekvés vezet. Ki a hivatásos versenyző? A nem hivatásos versenyző fogalmának tisztázásából következik, hogy hivatásos az a versenyző, aki a fenti követelményeknek nem felel meg. AI ilyen helyet foglalhat el ezek után a hivatásos sport a maga erkölcsi erő hiányával és az erkölcsi jó iránti nem töreke- de sével a sport-világban? Erre a kérdésre a hivatásosok olyanképpen akarnak felelni, hogy ma a versenysport olyan művészi tökélyre fejlődött, hogy egy ember egész idejét igénybe veszi. Az ideiét a sportnak csakis az a versenyző szentelheti, aki megszabadul az amatörség béklyóitól és üzletszerűen űzi azt, mert ellenkező esetben álamatör lesz, ami a hivatásos sportnál még veszedelmesebb. Ennek oz okoskodásnak pe­dig az az alapvető tévedése, hogy a verseny- sport lényegét az elért eredményekben látja, nem az erkölcsi eredményben és akaratban. Már pedig egyetlen magasztos eszmény szem­pontjából sem volt és sohasem lesz fontos az, hogy a világ legjobb atlétája tiz centivel ma­gasabbat ugrott cs hogy a világ legjobb, labda­rugója az első félidőben hány gólt rúgott. Az amatőr versenysportban az elért eredmény csak másodrendű kérdés, mert elsőrendű fon­tosságú csakis a lelki erények diadala, a sa­ját magán és akaratán való győzelem, a lelki hősiesség lehet. A testi ügyesség és lelki erő kérdése Ezek után feltehető a nagy kérdés: Ali ér többet az egyetemes emberi nagy eszmények szempontjából, a felfokozott testi ügyesség, vagy pedig a jeljokozott lelki erő? Csak az utóbbi lehet és ez a válasz már el is döntötte azt a kérdést, hogy milyen helyet foglal el a hivatásos sport a sportvilágban. A hivatásos sportoló oda megy, ahol jobban fizetik. Ha eredményesen szerepel jól fizetik., ha nem, elveszti keresetét. De minden pilla­natban áthatja az a óidat, hogy tevékenysége anyagi helyzetének függvénye. Ezért van aztán az, hogy ma vásárolják a szivárvány színei egybeolvadva a feké­iét — adja a magyar irodalom egyete­mét A továbbiakban szólt az erdélyi líriku­sokról (Reményik, Api ily, Tompa, hinta, Olősz, LXsida, stb.) és arról, hogy e lírá­nak főjellemvoná-sa a soviniszta usziiüs­tül való mentesség s ezzel az ember er­kölcsi sérthetetlenségének védelme. A próza legkiválóbb képviselői (Ta­mási, Nyirö, Beide, Kacsó, Karácsony, Kós, Kovács Dezső, Makkai, Vass, Bánfíy és Kuncz) szintén az erdélyi magyar eti­kai életforrrui harcosai. Sem a lírában, sem a prózában nyoma sincs a didaxás lelek ryötrő lélektelenségének. íróink müveiben a magunk lelkének szépségeit látjuk meg s tudatára jutunk annak, hogy emberek és magyarok va­gyunk. A mindvégig érdekes és értékes elő­adást a hálás közönség lelkes tapssal ju­talmazta, majd az elnök megköszönte a nagyszerű előadást és bejelentette, hogy .1 leeközelebbi szabadegyetemi előadást f. hó 26-án, kedden, Putnoky Gyula: A bak­tériumok teste és élete címmel fogja megtartani az Uj Klinika előadótermé­ben. - • I jó versenyzőket és labdarugókat é< hallatlan pénzek (.seréinek két jól rugó lábért gazdát. Ez az embervásár pedig ha képletes is, leg­messzebbmenő módon ellenkezik az emberi méltósággal. Miután ped'g a hivatásos sport­ból az alkotó elemek hiányoznak (erkölcsi erő, a jóra való törekvés), amelyekben a ver­senysport lényege rejlik, arra a következte­tésre kell jutnunk hogy a hivatásos sport tu­lajdonkeppen nem is sport. A hivatásos sport helye a sportéletben A hivatásos sport tehát nem sport, hanem kenyérkereset, látványosság, amely emberek tízezreit vonzza, cirkusz, csak tömegsziikség- letet elégíthet ki és azokat, akik megelégsze­nek a léleknélküli sporttechnikával és az ered­ményekkel. Nem tagadható, hogy a hivatásos sport mindezek ellenére nemzeti szempontból sze­repet játszik. Az a nagyfokú érdeklődés, amellyel a kézönség széles rétegei mindenfelé kísérik, a nemzeti propaganda legjobb eszkö­zévé teszi a hivatásos sportot. És ez a körűi­mén v nemcsak hogy megadja a hivatásos sport létjogosultságát, hanem határozottan ér­tékessé is teszi. A lentieken kívül nagy szolgálatot tesz a hivatásos sport azzal is, hogy megakadályoz­za, levezeti az álamatötséget. Megadja a ki­választás lehetőségét és hivatalos bevezetése után senki sem kényszerül magát amatőrnek hazudni. Az álamatör Sokkal nagyobb ellensége a tiszta amatör- ségnek az a sportoló, aki képtelen erkölcsi értékekért küzdeni, de ezt nem vallja be, ha­nem élósködik a tiszta amatőr sporton és igyekszik annak erkölcsi értékeit prostiruálni. Az álamatör primadonna. Egész lényegét lejoglalja nagysága tudata. Rettegésben él, hogy eredményeit nem tudja fenntartani és jön valaki, aki kiszorítja őt a helyéből. Az álamatör féltékeny és irigy, hin és öntelt. Szereti ha sokat imák róla és minden eszközt és alkalmat megragad arra, hogy saját nagy­ságát dobra verje. Nem érti meg az erkölcsi törvényt, hazug és a legnagyobb hazugságot hordja magában. Röhög az emberi eszmé­nyen, s pénzt csak azért nem fogad el, mert megfosztják attól az amatörségétői, amelyben tetszeleg magának. Az álamatörség a legnagyobb és legfertő- zebb veszedelme az amatőr sportnak, és ezért küzdeni kell minden erővel és eszközzel el­lene — fejezi be rendkívüli érdekes sorait az iró, — mert mindnyájunkban megvan a haj­lam a jóra éppen úgy. mint a rosszra és azért azonnal fel kell venni a harcot az al- amatörség ellen, ahogy az valahol és bármi­lyen időben megjelenik. Ezeket írja és hirdeti könyvében Doros György, a magyar sport tudományos kutatója. És mindezen ma, amikor tízezrek üvöltenek egy kerek és érzéketlen bőrlabdáért és tíz­ezrekére kel el egy jó középcsatár, érdemes egy kissé elgondolkozni. ______________________________ M. B. A délvidéki szerb vezetők állásfoglalása ÚJVIDÉK, október 22. (MTI.) A délvi­déki szerb társadalom vezetői legutóbb értekezletet tartottak, amelyen, a Bács­kában történt, a legutóbbi időben egyes esetben az élet- és vagyonbiztonság el­len elkövetett cselekményekkel szemben áll ást foglaltak. Ez alkalommal is kéri a bácskai szerbség a kormánytól, hogy to­vábbra is tartsa meg ezt a szerbséget a teljes állampolgári egyenjogúság állapo­tában, hogy fenti állásfoglalása ezáltal is indokolt legyen. Amatőrök és hivatásosak I I\NORV/ U. ÉPÍTŐM UNKÁJA RKGfAYIiKN 1042 decemberében a Söllers kiadó­vállalat pályadijut tűzött ka unnak a regénynek a jutalmazására, amely a jmn. népnek az 193!)— 4ö. téli háború után való újjáépítő munkáját szemlél­teit. A pályabíró.1,ág, amely u legkivá­lóbb finn írókból állott, az egyetlen, százezer finn márkás dijat Wiena Kar- hoselnek ítélte oda „Nem engedünk“ cimii regényéért. A regény a középfinn­országi Kuvmuu lakosságának visszaté­rését írja le feldúlt otthonába, majd az újjáépítés közös munkáját. A könyv már megjelent a finn könyvpiacon A második miivé ez a díjnyertes szerző­nek, aki 1915-ben északi Finnország­ban született és most szülőföldjén tani- tóskodik. Első regénye, „Az utolsó ván­dormadarak", 1933-ban ugyanennek a vállalatnak pályázatán dicséretet nyert és n közvéleményben nagy figyelmet keltett. A sorbanállás il emtana A háború alatt úgyszólván minden élel­miszerért sorban állnak az emberek. Az evyik angol újság összeállította a sorbanállás illem­tanát. íme, igy fest: 1. N’e bvatkozz protekcióra. Hiába jo­god a rendőrnek mesélni, hogy a miniszterel­nök unokaöccse vagy, ha ö nem kapott pa- rancsot arra, hogy soronkiviil előre engedjen, legfeljebb tisztelni fogja a rokonságot, de nem méltányolja. 2. Nincs jogod kívülállókat magad elé en­gedni, mert ezzel megkárosítod az összes mö­götted várakozókat. j. Olvasással tö'tsd cl az időt. Nem fog ártani, ha legalább ilyenkor javítod művelt­ségedet. 4. Viszont még sorbanállás közben sem illik beleolvasni más újságjába, vagy köny­vébe. j. Ne szidd a magas kormányt és a közál­lapotokat. Részben, mert nem való senkit a hátamögött ócsárolni — részben, mert hátha detektív várakozik a hátad mögött. 6. Igyekezz gyorsan végezni, hogy másnak is megrövidítsd a várakozási idejét. 7. A sorban kötött ismeretség utcai isme­retségnek számit. Ne tekintsd a várakozást társadalmi eseménynek. 8. Alantas közeget ne tégy felelőssé olyan intézkedésért, amelyhez semmi köze. Nem a hentessegéd rendelte el a sorbanállást és nem a rendőr üzente meg a háborút. y. Ha esik az eső, úgy tartsd az ernyődet, hogy ne folyjon a viz a szomszédod nyakába. iO. Vigyél magaddal hordozható széket De dolgod végeztével ne tedd be a nyilvá­nos ruhatárba, mert a kiváltásnál majd sor­ba kell állnod érte. 50 éves a Korinthosi csatorna A Kormthosi-csatoma megnyitásának ötve­nedik évfordulója volt ez év augusztus 6-án. A csatorna az Eginai e6 a Korinthusi öböl közt fekvő földszorost ,amely a Peloponnesust Észak Görögországgal köti össze, szeli et nyugatkeletâ irányban. Hossza 6343 m-, széles­sége 25 m. és mélysége 8 m. Épült 1881 — 1893-g Türr István tábornok indítványára, a magyar Gerster Béla mérnök tervei alapján é? vezetésével. A földszo os átvágásával már 02 ókorban is fogla koztak. így Periandros Urán- nu6 (629—585), később Néró császár (54— 68) is érdeklődtek a csctorna iránt, amelynek építését Néró 68-ban Kr. u- meg is kezdte de halála után ez ismét abba< maradt. Az ezt követő évszázadok folyamán még több iz. ben merült fel újból a osatoma terve, anélkül, hogy annak kivitelezéséig eljutottak vo na. A csatornán élénk forgalom bonyolódik le. Egy régen várt könyvujdonság: Reményik Sándor Összes Versei Az első teljes Reményik kiadás, 2 kö­tetben, 1203 oldalon. A most r:ár teljes mü a következő kö­teteket öleli magába: Fagyöngyök (1918) Végvári-versek (1918—1921) Csak igy (1920) Vadvizek zúgása (1921) A műhelyből (1924) Eigy eszme indul (1925) Atlantisz harangoz (1925) Két fény között (1927) Szemben az örökméccsel (1929) Kenyér helyett (1932) Romon virág (1935) Ivlagasfeszültség (1940) Egészen (1942) A hatalmas két kötet ára dis'.kötélben 46 pengő. Kapható az „ELLENZÉK“ KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidéki megrendelést utánvéttel is azonnal in­tézünk.

Next

/
Thumbnails
Contents