Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-14 / 207. szám

1943 szeptember 14. ELLENZÉS I9ES BOI 7 _ Felekezetközi béke, áldozatkészség és felelősségvállalás A marosvásárhelyi református napok tanulságai — Hogyan képzelik el a hábor»: utáni vilá* • got a református óekunénikus világmozgalom vezetői ? azon kell munkálkodni, hogy az ország min­den polgára legyem megelégedett és érezze a magyar alkotmányosság gondoskodását. Mit hozhat a jövendő ? A vásárhelyi református napok három nap­ján számos érdekes előadás és értekezés hang­zott fi. Külön gyűlés keretében foglalkoztak a lelkészek, tanárok és tanítók helyzetével. Mind olyan feszólalások hangzottak el, ame­lyek szerencsésen szolgálják ezeknek a nagyon időszerű kérdéseknek végleges rendezését és a kormányzat számára is fontoe adatokat nyúj­tottak a tennivalókra. A lelkészi értekezlet egyik legérdekesebb előadását dr. Boér Élik tb. főgondnok, a köz- igazgatási bíróság tanácselnöke tartotta a ma­gyar református' egyház szerepéről az oeko- ménikus mozgalomban. Elmondotta, ho^y a magyar református egyház már a ví lághaboru előtt belekapcsolódott ebbe a mozgalomba, amely azóta is tevékeny és eredményes mun­kát végez. A mozgalom nagyjelentőségű gyű­léseket tartott Amerikában, Londonban, Stock hóimban és Oxfordban. A magyar reformátu­sok most is 'igyekeznek összeköttetést fenntar­tani a mozgalom vezetőivel. Dr. Boér Elek legutóbb májusban külföldön járt, ahol ismét alkalma volt találkozni a mozgalom vezetői­Kisemberek áldozatkészsége Nagyon sok megható és érdekes epizódot 1 lehetne feljegyezni a református napokról. - Különösen figyelemreméltó volt, hogy milyen I népes számban vonultak fel az erdélyi falvak i küldöttségei. Volt olyan község is, amely presbiterei mellett asszonyokat és leányokat is elküldött a református napokra, hogy vé- gighallgasséák a tanácskozásokat. A kialakult beszélgetések során a faluvezetők elmondták egymásnak, hogy hogyan végzik otthonukban a közösségi munkát. Bizalmat és hitet ébresz­tenek ezek a megnyilatkozások. Mert azt állapítottuk meg belőlük, hogy az erdélyi ma­gyar kisemberek az anyagi áldozatoktól sem riadnak vissza, ha arról van szó, hogy ered- 1 VÉGH JÓZSEF. SPORT Daresay János MLSz ügyvezető: Tudásban és technikában jóval felülmúltuk: a svédeket és a második félidőben a magyar csapat volt a pályán az ur 2 Lelkes ünneplésben részesítette a tárgyilagos svéd közönség a győztes magyar együttest vei. az oekuncmikus mozgalom vezetőit most legélénkebben a világégés után elkövetke­zendő békével kapcsolatos kezdések foglal­koztatják­Általában egyezik a véleményük a béke utáni rendezést illetőleg, csupán tíz elvi kérdésben* merültek fel élénk ellentétek a vezetők kö­zött. Ezek közül a legfontosabb az, hogy sza­bad-e büntetést alkalmazni azok ellen a nem­zetek ellen, amelyek a maguk életformája sze­rint akarjak átalakítani a világot. Az egyik álláspont szerint ezek ellen a nemzetek ellen büntetést kell alkalmazni. A másik álláspont ezzel szemben azt vallja, hogy minden ilyen állásfoglalás igazságtalan. A jelenlegi háború­ban nem lehet arról szó, hogy melyik nemzet akart valamilyen éléti ormát ráerőszakolni a szembenálló felekre. Egyetlen egy igazságos és őszinte állásfoglalást ismerhetünk, amely szerint a fegyverek zajának elcsendesedése után tartson bünbánatot az egész világ. Nincsen olyan jogi álláspont, amely azt iga­zolhatná, hogy a háborús felek között bíró tegyen igazságot. Dr. Boér Elek nagyérdekes- ségü előadását azzal fejezte be, hogy a ma­gyar kálvinista egyház ezt a második állás­pontot tette magáévá. menyes magyar munkát végezzenek. Sokszor a iérfiiszövetségek tehetősebb tagjai adták ösz- sze egy-egy szegénysorsu gyermek iskolázta­tásának költségeit, vagy maguk vállalták a hadbavonuitak hozzátartozóiról való gondos­kodást. Közösségi szellemet, közöségi érzést sugá­roztak ki a marosvásárhelyi tanácskozások, amelyek az ország egész magyar közvélemé­nyét arra figvelemeztették, hogy egyetlen kö­vetendő célunk lehet: félretenni az egyéni ér­dekeket és olyan célok érdekében munkálkod­ni, amelyek az egész magyar nemzet javára szolgálnak. KOLOZSVÁR, szeptember 14. A világ- események forgatagában is érdemes foglal­kozni a marosvásárhelyi református napok tanulságaival. Hiszen minden magyar ember érzi, hogy a mai időkben ki kell emelkedni a hétköznapi keretek közül és csakugyan meg kell valósítani azt a magyar egységet, amely nem ismer egyéni szempontokat, széthúzást, kicsinyes gyűlölködést, hanem valóban a nemzet érdekeinek szolgálatában akar állani. Ezért érdemlik meg azok a megnyilatkozá­sok, amelyek Marosvásárhelyen hangzottak el, hogy újólag foglalkozzunk velük. Annyi­szor hangoztattuk, hogy az egyseges nemzet- leiket úgy tudjuk a legbizto^abban életre- hivni, ha az ország különböző vidékeinek lakói megismerik egymás problémáit és a megismerés erején keresztül magukévá teszik magyar testvéreik miniden baját, gondját. A marosvásárhelyi református gyűlésen ennek az eszmének jegyében öt református püspök han­goztatta, hogy felekezetközi békere, áldozat- készségre és felelősségvállalásra van szükség, mert csak így tudjuk megállani helyünket a történelem viharában. Az igazi erdélyi szellem Az erdélyi reformátusok püspöke azzal a felhívással fordult mindem magyar ember felé: mindannyiunknak szól az a parancs, hogy fogjunk kezet és szeressük egymást. És ugyanakkor azt a reményét fejezte ki, hogy Erdély testvér keresztény egyházai is bizo­nyára szeretettel és rokomszenvvel tekintenek a református napok tanácskozásai felé. így volt ez helyes Erdélyben, a vallásszabadság ősi földjén, ahol a kisebbségi soils huszonkét esztenedje is élénken bebizonyította, hogy a felekezetközi béke és együttműködés csodákat teremtett. Jóleső és örömteljes érzéssel hallottuk azo­kat a férfias és őszinte szavakat, amelyek az egyetemes reformáus konvemt világi elnöké­nek szájából hangzottak el, aki meleg szere­tettel emlékezett meg az erdélyi magyar élet végvári harcosainak, a lelkészeknek, tanárok­nak, tanítóknak és presbitereknek munkájáról. Arról a munkáról, amely az egész országnak példát adott az áldozatkészségből, közös küz­delemből és tetterő kifejtésből. És szó esetet a presbiteri diszgyiilésen az igazi erdélyi szellemről is. A tiszáninneni reformátusok püspöke azt fejtegette, hogy mit jelent a trianoni országrésznek az erdélyi szellem. Jelenti az igazsághoz való feltétlen ragaszkodást, a példaadást az egységre és egymás megbecsülésére. Ez a szellem a fele­kezetközi békét sugározza ki, ahol nincs he­lye a vallási türelmetlenségnek. És hitvallást tett a püspök az emberi szerénység és egysze­rűség mellett. Azt üdvözölte az erdélyi szel­lemben, hogy itt nem kell a név mellé nagy elmeket írni, hogy a magyart emberszámba vegyék. Itt elég, ha az ember rangok és ci- rnek nélkül tisztességes magyar, mert ezzel kiérdemli a közösség megbecsülését. Amikor a püspök szavait hallgattuk, úgy éreztük, hogy azóta Erdélyben is nagyon sok hiba tör­tént. Itt is akadtak olyan emberek, akik a cim- és rangkórság rabjai lettek. Az öntuda­tos közvéleménynek számtalanszor fel kellett emelnie szavát a hiúság megnyilatkozásai el­len és ennek köszönhetjük, hogy a nagy tö­megek egységes gondolkodása nem változott meg és ugyanúgy a végzett a munka után ér­tékeli az embereket, ahogyan a kisebbségi sorsban tette. Intő figyelmeztetésként hang­zottak a püspök szavai az összmagyarság felé, hogy a társadalom egészségtelen csökevé- nyeit mindannyian bélyegezzük meg és Ítéljük el. A dunántúliak püspöke ugyanaennek a gondolatnak folytatásaképpen azt juttatta ki­fejezésre, hogy nem jó magyar ember, aki pártokoskodást szit és nem jó keresztény az, aki mindenhol felekezeti kérdési csinál. Egyházaink és a nemze­tiségi kérdés Nem véletlen az sem, hogy a presbiteri díszközgyűlésen a nemzetiségi kérdés is a tárgysorozaton szerepelt. A nemzetiségi kér­déssel a maga valóságában kell szembenézni és azt nem lehet hangzatos szólamokkal el­intézni. Dr. Pataki Tibor miniszterelnökségi államtitkár a nemzetiségi kérdésről tartott elő adásában elsősorban a református egyház memzetpolitikai feladatait vázolta, de ugyan­akkor kitért arra, hogy összes magyar egyhá­zainknak állandóan behatóan kell foglalkozni a nemzetiségi kérdéssel. Többezer faluvezető előtt tartotta meg előadását az államtitkár. Ezek a falu-vezetők saját tapasztalataikból tudják, hogy mit jelent a nemzetiségi kérdés. Azok a példák, amelyeket a maguk kicsiny környezetének köréből felhozhatnak, mind azt igazolják, hogy a nemzetiségi kérdés meg­oldását nem lehet egyedül a kormány felada­tának tekintenti, hanem azt céltudatosan és a helyzetismeret adatainak hasznos értékesítésé­vel elsősorban azoknak kell előmozdítani, .íkik a magyar tömegeket vezetik. A legfon­tosabb cél. a magyarság megerősítése mellett KOLOZSVÁR, szeptember 14. Vasár­nap este Budapestről érkezett telefonje- lentés nyomán pillanatok alatt száguldott végig a városon a hir: győztünk Stock­holmban. Az első, nagy, örönmteli perc után mindenkit mély elégedettség töltött el. Méltó felelet volt ugyanis ez a győze­lem azokra a* svéd lapvéleményekre és ‘nyilatkozatokra, amelyek előre elköny­velték a biztos győzelmet és csaknem 96 százalékban biztosra vették a magyar csa­pat vereségét. Gyorsabbak, jobbak a svéd csatárok! — mondották bizonyos leki­csinyléssel és fogadtak a svéd csapat győzelmére. Stockholmból érkező jelentések szerint azonban a magyar csapatnak ismét helyén volt a szive, küzdött oroszlánként és bi­zony több góllal is megnyerhette volna a mérkőzést. ' Általában az volt a vélemény —- írják a fővárosi lapok —-, hogy a svédek erőn­léte jobb, mint a magyaroké. Ezen a mér­kőzésen azonban kiderült, hogy a magya­rok bírták jobban az iramot. Techniká­ban is fölényben volt a magyar csapat. Minden túlzás nélkül állítható, hogy azt csináltak a labdával, amit akartak és a svédek csak fejelésben voltak jobbak. A mérkőzés eredményéről egyébként a következő nyilatkozatok hangzottak el: Vághy Kálmán szövetségi kapitány: A csapat az első félidőben sokat csuszkáit, de a második félidőben magára talált és kibontakozott fölénye. A svédek megdöb­bentően sokat használják kezüket, a já­tékvezető, sajnos, szükségjátékvezető volt. Barcsay János MLSz ügyvezető: Tu­dásban és technikában jóval felülmúltuk a svédeket. A második félidőben a ma­gyar csapat volt a pályán az ur. Johansson, a svéd szövetség volt elnö­ke: A magyar csapat technikai fölénye szembetűnő, erőnléte nagyszerű, taktikai fogyatékossága kirívó. Carl Linde, a svéd szövetség alelnöke: A magyar együttes nagyszerűen küzdött. Az idei mérkőzések legszebbje volt ez a magyar—svéd találkozó. A győztes magyar csapatot a tárgyila­gos svéd közönség a mérkőzés után nagy ünneplésben részesítette. Csak úgy zen­gett, zúgott a „Huj-huj-hajrá!“ és alig hagyták a gépkocsikba beszállani a bol­dog magyar fiukat. Vasárnapi mérkőzés lekötésére a ŰVSC-vel tárgyal a KAG KOLOZSVÁR. A magyar—finn válo­gatott mérkőzésre való tekintettel elma­rad a szept. 19-re kitűzött KAC—Újpest NB I. mérkőzés is. így vasárnap Kolozs­váron valószínű, hogy újra kettős műsor lesz, de az sem lehetetlen, hogy csak a Pestszentlőrinci AC csapata játszik a Bástya csapatával. A KAC vezetősége a tegnapi nap folya­máéi ugyanis érintkezésbe lépett a DVSC-vel, hogy vasárnap a debreceni együttes Kolozsváron játsszék barátságos mérkőzést. A DVSC még nem válaszolt a KAC kérésére és igy a végleges vasárnapi labdarugó műsor csak ma este alakul ki. Ha létrejön a KAC—DVSC mérkőzés, úgy vasárnap délután fél 5 órai kezdettel a városi sporttelepen játsszák le a mérkő­zést, mig előzőleg, fél 3 órakor a Pest­szentlőrinci AC a Bástya csapatával ját­szik az NB 11. küzdelmei során. Ha azon­ban elmaradna a DVSC vasárnapi játé­ka, úgy fél 3 órakor KAC II.—Bástya II. NB III. mérkőzés, majd fél 5 órakor a Bástya—PEAC mérkőzés kerülne leját­szásra. Szeptember 26-án lesz az NB I. legközelebbi fordulója Az NB I. legközelebbi fordulóját szep­tember 26-án játsszák le. A KAC csapata újra idegenben játszik: ezúttal Salgótar­jánba látogat el, a SalBTC-hez. A fordu­ló többi mérkőzései a következők: NAC <—Csepel, Ferencváros—Gamma, Szolnok —Újvidék, Újpest—Elektromos, Vasas— DVSC, SzVSE—DiMÁVAG és BSzKRT— Kispest. AZ NB III. ERDÉLYI CSOPORTJÁ­BAN vasárnap a következő mérkőzések s* kerülnek lejátszásra: Kolozsváron KAC II.—Bástya II. KMÁV II.—Sz. Törekvés, KKASE—BSTE, Postás—BMSE, KMTE— DMÁV. Désen a Korvin a DSE ellen ját­szik. A KEAC II.—Naszódi LE mérkőzést későbbi időpontban játsszájc le. i Bajnokságot akarnak nyerni a KAR szurkolók ^ A KAC szurkolók nagyban készülnek a , hátralévő bajnoki mérkőzéseikre. Az együttes a KAC öregek csapatával együtt hetenként kétszer is tart edzést a városi kispályán, mivel komolyan készülnek a bajnokság, illetve a kupa megnyerésére.. A harmadik forduló mérkőzéseit ma este tűzi ki a bizottság. DÉSI UZSORA BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK DÉS. szeptember 14. A dési törvényszék uzsorabirósága most tárgyalta Gadalean Pécer felsőgyékénesi gazdálkodó árdrágítás) biinpe- rét, akik 1 pengő 40 fillér helyett 2 pengő zs fillért kért a tejfölért. Az uzsorabiróság ico pengő pénzbüntetésre ítélte. Gyirán Gáborné erdővásárhelyi parasztasz- szony a zsir kilóját 3.80 pengő helyett 12 pengőért árulta. 60 pengő pénzbüntetésre ítélték. Schuller Rudolf és Wolfinger Lajos besz­tercei lakosok Désen a réti szénát 7.2c P. he­lyett 15 pengőért árulták. Az ügyben a tör­vényszék bizonyítás kiegészítést rendelt el. Teszler Májer volt dési porcellán és üveg­kereskedő azzal a váddal terhelten állt a tör­vényszék előtt, hogy 50 kiló cukrot szörpnek felhigitva be akart csempészni Kolozsvárra, hogy ott egy cukorkagyárnak eladja. Tesz- j kr a most megtartott főtárgyaláson azt a meglepő kijelenést tette, hogy a bűnjelként be­hozott cukorszörp nem azpnos azzal, amelyi­ket tőle elkoboztak. A törvényszék elrendelte a nyomozást, illetve a ve^yintezetbe- való kül­dését a cukorszörpnek. Rosen fehl Regina Róth Pál-utca himzőnő pipereszappant árult 84 fillér helyett 2.50 pengőért. Árdrágítás vétsége miatt 60 pegnő pénzbüntetésre ítélték. Szalontai Györgync alsótöki parasztasszopy hathetes malacért a hivatalosan megállapított 86 pengős ár helyett 110 pengőt kért és ka­pott. Büntetése 40 pengő pénzbírság. Pülöp Ella és Fülop írén kalapüzlettulaj­donosok kalapszalagot adtak el 48 fillér he­lyett 1.30 pengőért. Az árdrágítókat a tör­vényszék uzsorabirósága jogerősen 200, illetve 300 pengő pénzbüntetésre itéite. ILLEMTANBÓL, MUNKÁBÓL EB LGYESSÉGBÖL VIZSGÁZNAK A SZEN­TESI FODRÁSZTANULÓK. Érdekes és az országban még sehol sem alkalmazott módszert vezettek be a szentesi fodrászok. Kimondották, hogy ezentúl csak azokból a fodkásztanulókból lehet mester, akik fél­éseri ként részt vesznek a most rendszeresített kisvizsgákon és eredményt mutatnak fel. Fél­évenként tehát számot kell adni illemtanból, hogy tudnak-e kifogástalan magaviselettel és jémodorral beszélgetni a vendégekkel, tud­nak-e borotválni, ondolálmi, hajat vágni? A szentesi fodrászok igy akarnak müveit fod­rászokat nevelni, mert a szakma eddig igen elhanyagolt volt. NYILT-TÉR Ezen rovat Vatt köziöttekárt mm felelÓMég'it a eserkesxt5»6f. Alulírott feleségemért. Kovács Mózsené szül. Fekete Ibolya vásárlásaiért és minden egyéb dolgaiért anvagi felelősséget nem vál­lalok. KOVÁCS MÓZES 03053 kcpkeretlécgyáros. Egy fontos vegyészeti szakkönyví Most jelent meg: Erdey—Grúz Tíbor : Vegyszerismeret A budapesti egyetem c. rk. tanárá­nak ez a kitűnő szakkönyve elengedhetetlen segédeszköze minden vegyésznek, gyógyszerésznek, droguistának, vegyészeti üzemnek A 368 oldalas könyv képletekkel, 2$ ábrával, szótárszerű index-szeí 22 penaőért kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9, Vi­dékre utánvéttel is azonnal megküldjük. 4

Next

/
Thumbnails
Contents