Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-10 / 205. szám
1943 szeptember 11. ELLENZÉK 5 _ Kolozsvár*» Erdély közművelődésének: központja Irta és az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának ülésén elmondta GÉLÉI JÓZSEF T 5ÍÍ3 "ÎXTI Ül sm ÎB2 >bß [£fl ÍOV >9V oq Í9X hS9 29 .0Í 592 BCf OS oá 'S2 lel oq 92 ;A 9b 09 m 9Í 3n rrt sí m ■ * I 9Î hl ic. 19 Öí IV ÎTI Tudjuk jól, hogy Erdély fekvése, földrajzi alkata, geológiai felépitése és történelme miatt a magyar hazának mindig sajátsze- rü alkatrésze volt és az is marad. A kormányzat központosító és ezzel kapcsolatosan általánosító törekvései révén ez az adott különjszerüség és különvalóság s annak a magyar közmüvelődéstörténelemre vonatkozó áldásos hatásai mindig szenvednek. Az Erdélyi Pártnak, mint Erdély politikai képviseletének, sőt mondjuk világosan: az erdélyiség egyetlen szervezett képviseletének örök kötelessége lesz ezt a különszerüséget védeni, fejleszteni és vele a magyar fejlődéstörténelmet biztosítani. Tudjuk jól, hogy Erdélynek sajátszerűségeiből kifolyólag az ittélő magyai'ság- ban, sőt bátran mondhatjuk: népekben bizonyos erdélyi lélek alakult ki, melynek következményeként erdélyi szellemiről beszélhetünk. Az erdélyi lélek a magyar léleknek erdélyi változata, az itt megtelepedő egyik magyar törzsnek: a székely- ségnek örökletes benső sajátságai révén. Az erdélyi lélek szabadságszerető, fejlődésbe vágyó s mindkettőnek érdekében az emberszeretetben ékeskedő és nemesedő magyar lélek, melynek hivatása az egyetemes magyar lélek fölé emelkedni s annak sajátossága szerint való fejlődését megjelölni, A belőle sugárzó erdélyi szellem pedig az igazi közösségtudatnak, a magyar egymásértvalóságnak és összefogásnak bátor, harcos szelleme, mely bal- L.dás történelmiségénél fogva a magyar fejlődést belső sajátszerűségéiben jelöli meg és cselekvő szelleménél fogva biztosiba. Midőn a magyar kulturvezetés az erdélyi léleknek és szellemnek ezt a kü- lönszerüségét “bele akarja gyúrni és keverni a magyar lélek és szellem egyetemességébe, akkor sajátmagát fosztja meg attól az égi csillagtól, melynek útmutatását követnie kellene. Az Erdélyi Pártnak ezért szoros feladata Erdély kulturcsilla- gának védelme és fényének tökéletesítése. Ennek a csillagnak Kolozsvárról, Erdély történelmi fővárosából kell szétragyognia,' itt kell megerőtsödnie és vonzalmát itt kell kifejtenie. Evégett kell Kolozsvárt szerveződnünk, evégett kell városunkat jelentőségében emelnünk s evégett kell Erdély közművelődési szálait Kolozsvárhoz kapcsolnunk. A kérdés hármas ágazatu: a kulturközpontnak saját erőbeli fensőbbséggel, mennyiségi és minőségi súllyal, mélységgel és szélességgel kell rendelkeznie és ebből kifolyólag egyfelől mint gravitációs központnak: vonzalmat, másfelől pedig mint emanaciós q pontnak: elárasztó, sugárzó hatást kell ki v í fejtenie. Ez a nagy kultúrák központba- futó és központtól-ár^dó centripetális és 9 centrifugális jelentősége. Vegyük tehát elsősorban számba, mi- I Íven értékű Kolozsvár, mint központ I közmüveilődése a mai adottságában és 1 mik a hiányai, mit kell pótolnunk. TELJESSÉ KELL TENNÜNK EGYETEMÜNKET A közművelődésnek vannak felső szel- I Ierni fórumai. Vannak középfokú gyakor- I lati intézményei és vannak elemi alsófoku i megvalósítói. Vannak birtokosai és birto- [ kai. Birtokosok az állam, a nemzet, a tár- i sadalom, közületek, magánosok. És a bir- t tok lehet, élő vagy holt. Az intézmények1 í ben megtestesült élő kincseken kivül méltatnunk kell a múltat hirdető holt kin- • cseket, a múzeumokat, műemlékeket és az építkezést. A legfelsőbbfoku szellemi fórum s a legma gasabb közművelődési kincs: az egyetem. Utána következnek a vele csaknem egyenrangú főiskolák gyakorlati irányzataikkal, mint a felsőoktatás képviselői. Kolozsvár mindaddig nem lehet Erdély közművelődési központja, amig Kolozs- vá egyeteme nem szolgálhatja Erdély szellemi fejlődésének és szükségleteinek összes ágazatait és amig nincsenek gyakorlati főiskolái, melyek Erdély gazdasági, közgazdasági és művészeti fejlődésének mindennemű szükségletét ki nem elégítik. Az egyetemnek nincs technikai és nincs állatorvosi fakultása. A főiskolák közül pediglen hiányzik a teológiai A akadémiák során, a lutheránus teológia, hiányzik az erdészeti, a bányászati, továbbá a képzőművészeti és zeneművészeti főiskola. Felső közmüvelődésjink fórumával kapcsolatosan az Erdélyi Párt minden törekvésének oda kell irányulnia, hogy az egyebem építtessék ki teljes egyetemmé és evégett létesittessék technikai fakultás.. mely Erdély különleges technikai és technológiai szükségleteinek szolgálatában állana, ezenkívül állatorvosi fakultás, mely Erdély különleges állatállományára s az erdélyi állatállomány különleges életfeltételeire való tekintettel nagy nemzeti hivatást töltene be. Erdély ifjainak, különösen pedig a székely ifjaknak igen nagy technikai készsége, sokoldalú hajlama van, a székely valóságos ezermesternemzet, ennélfogva szükséges, hogy ifjaink idehaza is mentül többen képeztessenek ki ezeken a jelentős gyakorlati pályákon. Nyilvánvaló dolog az is, hogy a Budapesten végzett állatorvos sok tekintetben tanácstalan Erdélynek különleges állat- állományával szemben s még tanácstalanabb'az Erdélyben lehetséges különleges állatgazdálkodás feltételeivel szemben. Az egyetem ezenkívül -a nemzeti élet teljességébe amiatt nem tud bekapcsolódni, mert vannak tanszéki fogyatékosságai is és van a diákéletnek sturturális hiánya is. Hiányzik az egyetemen egy hadtudományi tanszék, mely a magyarnak, mint katonanemzetnek, hadtudományi kutatását végezné s nemzetvédelmének katonai tökéletesbülését szolgálná. Hiányzik a nemzetnevelési tanszék, mely az eszményi nemzetszolgálatra nevelné főiskolás ifjúságát. Hiányzik az egyetemen hittudományi és hittörténelmi tanszék, mely Erdélynek, mint a klasszikus vallásszabadságnak és a felekezeti egyetértésnek földjén a felekezeteken felüli hittudományt és az emberiség egyetemes hittörténelmét tanítaná, nem papi müvelségü, hanem valamely világi neveltségü tudós előadó és kutató munkáin keresztül. Megoldatlan az egyetemen Erdély kulturális fejlődésének szolgálatára apostoli lelkesültségü és vállalkozásai ifjúság nevelésügye is. Ennek a célnak szolgálatára a nemzet nagy nevelőjének: Teleki Pál miniszterelnöknek már javaslatot terjesztenem volt elő egy Erdélyi Kollégium felállítására, melybe az egyetem bármely fa- kultásu hallgatója felvétetnék, egy olyan közös internátusi nevelés valósítandó meg, ahol arra vállalkozó erdélyi bennszülött ifjak az erdélyi szellem közösségi nevelésében részesülnének és kimenvén az életbe, a származásuk szerinti tájon vagy városban telepednének meg s onnan ennek a nevelőintézetnek kulturális tagjaként az Erdélyért nevelődő ifjúság további nevelési szükségleteinek irányítói s egyben az egyetem erdélyi. tudományos intézetének külső munkatársai lennének. Mindezeket a nagy nemzeti jelentőségű kérdéseket az Erdélyi Pártnak az egyetem tanácsával egyetértőleg kell szorgalmaznia. Kormányzati kérdés a főiskoláknak szaporítása. Főiskoláink körül közel teljességében képződtek az egyes felekezetek teológiai akadémiái. Amellé az örvendetes valóság mellé, hogy Kolozsváron van gazdasági főiskola, sorakoznia kellene annak a továbbinak, hogy erdészeti, erdő- mérnöki főiskola, továbbá egy bányászati és kohómérnöki főiskola is létesittessék. Fölötte hiányos az erdélyi tanárképzés kérdése is. Már az egyetemen azt kellene csinálni, hogy a középiskolás tanárképzés számára internátusos tanárképző intézetet kellene felállítani, melyben bent kellene laknia kivétel nélkül minden középiskolai tanárjelöltnek és egyben nevelői életközösségben kellen élnie a tanárképzőintézet mintagimnáziumának tanári testületével. Emellett azonban megszervezendő volna minden másnemű tanárképzés számára egv olyan tanárképző főiskola, melyben polgáriiskolai, tanitó- képzőintézeti, kereskedelmi iskolai, ipari középiskolai tanárok volnának megint internátusi közönségben kiképzendők. Ez a gyakorlati irányzatú tanárképzés is kapcsolatba hozandó volna az egyetemmel, bizonyos tárgyak hallgatása révén, mint ahogy fennáll pl. a teológiai akadémiák kapcsolata neveléstannak, filozófiának hallgatásával (s a jövőben megvalósítandó hittudományi és hittörténelmi tanszéknek a segítségével.) A képzőmüvészetia és zeneművészeti főiskolák felállításához tekintetbe kell vennünk Erdély ősmiivészeté- nek és népművészetének különlegességét, táji adottságát és mindezekkel kapcsolatosan azt, hogy Erdélyben van a magvar müvészéletnek olyan történelmi múltja, amely bennső sajátlagosságában továbbfejlesztendő és amely csak külön saját főiskola segítségével oldható meg. Mindennemű gyakorlati középiskolára szükségünk van A középiskolák terén gondoskodni kellene Kolozsvárt mindennemű gyakorlati jelentőségű középiskolának felállításáról, így felállítandó fiuipari középiskola, nőipari középiskola, fiumezőgazdaBági középiskola és női mezőgazdasági középiskola á már meglévő kereskedelmi középiskolák mellé. Ezekből az iskolákból az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság részére egyrészt középképzettségü vezetők, másrészt pedig magasképzettségü munkások kerülnének ki. Mindehhez figyelembe kell vennünk azt, hogy az egész magyar haza területén különlegesen Erdély népe és itt is a szé- kelység van Istentől mindazokkal a szellemi és lelki adottságokkal és azzal a feltörő lélekkel megáldva, melynek következtében magasabbfoku gyakorlati kultúrát ennek a népnek kell adnunk s ezt kell annak révén az alantas szolgasorstól megóvnunk. Befejezvén ezzel, a nevelői kulturélet- nek kolozsvári tökéletesítését és központosítását, még csak annyit jegyzünk meg, hogy érdemes volna arra a nevelésügyi kolozsvári centralizációra is törekedni, melyet az állami közigazgatási rendbe beosztott egyes tankerületek minden kolozsvári centralizáció nélkül szolgálnak a mai magyar életben. Ami a fekvő kultur- értékeket illeti, a város szépen el van látva könyvtárakkal. Szép számban vannak múzeumai, levéltárai. A műemlékeket azonban nem kímélte kellőleg fejlődése során. Szobrokban egyenesen szegényes, messzire mögötte van az Alföld vagy a Dunántúl hasonló városainak. Hiányzik egy városi közművelődési ház, mely a művészetek emlékeit gyüjtené össze és őrizné meg. Építészeti stílusában nincs egységre törekvés, pedig érdemes volna egy szép bárok várost kifejteni. S ezzel térjünk át a meglévő kultur- élet kolozsvári centralizációjára. Ha az előbbi fejezetként kifejtjük Kolozsvár kulturális értékeit és a hiányok pótlásával majdan megoldjuk Kolozsvári kulturjelentőségét, akkor magától adódik egész Erdélyre gyakorolt vonzalma és az ebben kifejezésre jutó gravitációs jelentősége, Ezzel rátérünk ennek a második főkérdésnek megbeszélésére. Itt figyelembe kell vennünk Kolozsvárnak lelki, szellemi, nemzetnevelő és szociális jelentőségét. Kolozsvárt kell összpontosítani Erdély valláserkölcsi életét Elsősorban is Kolozsvárt kell összpontosítanunk Erdély valláserkölcsi életét minden szépségében, nemességében és erejében. Evégett a püspökségeknek Kolozsvárt kellene székelniük s a teológiáknak itt kell épülniök, nem azért, hogy szép rendben, egymás mellett legyenek, hanem hogy együtt és egymással, egymásért éljenek. Teológiai csupán a lutheránusoknak hiányzik és igy nekik kell megva- lósitaniok, hogy az erdélyi lutheránusokat Kolozsvárt neveljék. A keresztény felekezeteknek pedig újra meg kell oldaniok azt az egyetértést, melyre őket,Erdély, a vallásszabadság klasszikus földje 1568 óta történelmileg kötelezi s amelyre őket a kolozsvári Hárompüspök-tere örök emlékezetül figyelmezteti. A keresztény vallás lényege a szeretet terjesztése s ez a benső szolgálat elsősorban is a felekezetek között valósítandó meg. Közös erőfeszítéssel valósítandó meg az is, hogy itt a templomok megteljenek, Istenhitben példa- adólag erősödjék mindenki s a mindenkire kötelező közfelelősség révén a közerkölcsök megerősödjenek s Kolozsvár mind a két tekintetben Erdély*példaadójává váljék. Emellett a lélekvédelem mellett Kolozsvárt Erdély nemzetvédelmi központjává kell emelni. Evégett nemcsak a tényleges fegyveres védelem központosítandó a katonaság, csendőrség és a rendőrség központi irányításával s nemcsak a vitézi széknek^ tűzharcosoknak, leventeintézményeknek, cserkészeknek és lövészegyesületeknek kell erdélyi központjait Kolozsváron megszervezni, hanem Kolozsvárt kell megteremtenünk a magyar katonaeszmény kultuszát és a magyarnak, mint katonanemzetnek katonai közműveltségét. Budapesten a tényleges katonaság előtti nevelés céljainak és érdekeinek szolgálatára ifjuságházat építettek, melyben szervezetileg fut össze a leventeintézmény. Ennek példájára kell megépíteni Kolozsvárt a magyar katonaházat, melyben minden nemzetvédelmi intézmény egységbe kapcsolódó kulturális szervezete volna megalakítandó. KÖZPONTI SZERVEZETET A NEMZETNEVELÉSNEK Legfőbb fogyatékossága mind magyar, mind pediglen erdélyi nemzeti életünknek a nemzetvédelem cselekvő szervének, a nemzetnevelés központi szervezetének hiánya. A nemzetnevelés általános nevelésügyi feladat lévén, azt hihetnők, hogy a központi kormányzat alá tartozó állami nevelésügyi szervezetünk alkalmas arra, hogy a nemzetnevelés kérdését is megoldja. A magyar nevelésügy azonban csak ifjuságneveléssel foglalkozik s az, amit az iskotlánkivüli népművelésben nyújt, nagyon kevés ahhoz, hogy ennek révén alkalmassá váljék az egyetemes nemzet- nevelés nagy feladatának szolgálatára. A nemzetnevelés ugyanis a nemzet egészének és teljességének nemzetszolgálatos lelki irányítása, korra, származásra és társadalmi vagy osztályállásra való tekintet nélkül. A nemzet egészét pedig csak akkor tudjuk nevelni, ha erdélyi vonatkozásaiban Kolozsvárt olyan nemzetneve- lő szervet összpontosítunk, melyben a hi- vasásos nevelőkön: tanárokon, tanítókon kivül benntfoglaltatik a lelkészi testület, továbbá benntfoglaltatnak az összes felsorolt nemzetvédelmi intézmények. Az előbb említett nemzetvédelmi katonaház egyúttal arra is alkalmas volna, hogy benne a nemzetnevelés ügye is szervezetileg összpontosuljon. Az erdélyi nemzet- nevelésnek az volna a különleges hivatása, hogy elemezze az erdélyi magyar lelket, öntudatositsa azt és tökéletesítse Erdélyben a haza fejlesztésére rendelt történelmi népnek közösségtudatát, erdélyi egymásrautaltságát, Erdélyért való felelősségének szükségét és annak kapcsán kimunkálja az Erdélyért mindig áldozni kész lelket. A nemzetnevelés központba futó feladata a vidéki erők egybefogása s a parlagon heverő vidéki tehetségeknek feltámasztása s az utánpótlás utjain a nemzetnevelés szolgálatába állítása. LÉPJENEK SZÖVETSÉGBE AZ ERDÉLYI ÍRÓK Erdély szellemi életének összefogó központjai Kolozsvárt, születésük sorrendje szerint, az Erdélyi Muzeum Egyesület és az egyetem erdélyi tudományos intézete. Bizonyos t-ekintetben szellemi központokként egyetemességre számíthatnak az egyházak is nevelésügyi munkájuk révén. Sőt a gazdasági és közgazdasági egyesületeknek is van bizonyos szellemi központi jelentőségük, amennyiben nemcsak az élet gyakorlati kérdéseivel, hanem a nemzeti életet befolyásolni akaró kérdésekkel, sőt. sok tekintetben nevelésüggyel is foglalkoznak. Hiányzik azonban az erdélyi irók szövetsége és hiányzik egy, az erdélyi szellemi eletet teljesen átfogó központi egyesülés. Erdélynek ezt az egyetemes szellemi központját vagy az Erdélyi Muzeum Egyesület keretében valósíthatjuk meg egy gróf Mikó Imre Társaság címén, vagypediglen fel kellene állítanunk Kolozsvárt az Erdélyi Tudományos Akadémiát, mely az erdélyi szellem termékeit, illetőleg képviselőit hozná és foglalná ösz;- sze egységbe. A TÁRSADALMI EGYESÜLETEK SZEREPE Régi idők óta szolgálják Erdély közművelődését Erdélynek különböző társadalmi egyesületei. Ezek közül elsősorban az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet említhetjük fel, mely történelmileg elsősorban szolgálta Erdélyben a közműveltség összefogását, illetőleg terjesztését., Szükebb feladatkörében nyomában jár az Erdélyi Kárpát Egyesület, mint a honismeret feltárója, terjesztője és gyakorlati megszerettetője. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a legkülönbözőbb jótékonysági egyesületek is terjesztik a közműveltséget. midőn jótékonysági mozgalmaik céljaira művelődési előadásokat, vagy ünnepélyeket rendeznek. Kultúrát azonban átfogó és kitermelt szervezetek révén lehet iegbiztonságosabban terjesz*
