Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-10 / 205. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, jókai-u. 16., I. Telefon: 11—09. Nyomda: Egye« tem-u. 8. Telelőn: 29—23. Csekkszámla: 72058 ALAPÍTÓ ITD: EK RT Hl MIKLÓS •I - ........................... ........ ........- -, ■ —— j Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÖVÁLLALAT" Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 4.30 P, negyedévre 12.40, félévre 24.80, 1 évre 49.60 P. HITLER: „A harcot minden gátlástól szabadon folytatjuk" »Olaszország; nemzedékei fognak szégyenkezni“ — »Az Olaszországgal szemben elrendelt rendszabályok nagyon — »Ebben a rúban csak a győztesnek maradnak lehetőségei az életre“ Rommel hadosztályai Északolaszországban kíméletlen harcban törték meg az olasz ellenállást - Kesselring csapatai megszállták Rómát Változatlanul folyik a mozgó bábára a Donec-medencáben Berlinből jelenti a DNB: A Führer pén- i teken este a nagy német rádió utján a következő beszédet intézte a német nép­hez: (i — Német néptársaim és néptársnőim! — Megszabadulva a már hosszú ideje • ránknehezedő várakozás súlyos terhétől, most elérkezettnek látom a pillanatot, hogy ismét szólhassak a német néphez, anélkül, hogy önmagam, vagy a nyilvá­nosság előtt kénytelen lennék hazugsá­got mondani. „Olaszország összeroppa­nása előrelátható volt“ — Olaszország bekövetkezett összerop­panása tégóta előrelátható volt. Nem a hatásosabb védekezésre szolgáló, megfe­lelő olasz lehetőségek hiánya, vagy a szükséges német segítség elmaradása miatt, hanem azoknak az elemeknek a csődötmondása, vagy helyesebben nem­— Amikor 1941 tavaszán Németország elhatározta, hogy a Balkánon segítséget nyújt Olaszországnak, ezt nem saját szán­dékainak teljesedése miatt tette, hanem azért, hogy segítségére legyen szövetsé­ges társának. Németország ezeket az ál­dozatokat csaknem ugyanabban a pilla­natban hozta meg, amikor magának is az elegendőnél több gondja volt, mert tar­tania kellett attól, hogy bármely órában várható az egész Európa ellen irányuló bolsevista nagy támadás. Mussolini elbukásának okai — Sok német néptársam vére pecsé­telte meg a német nép szövetségi hűségét. A német nép, a birodalom és én mint vezére, azonban csak annak a ténynek a tudatában tanúsíthattam ezt a magatar­tást, hogy az olasz nép élén az olasz föld legnagyobb férfia áll az antik világ ösz- szeomlása után. Feltétlen hűsége adta meg az előfeltételt a közös szövetséges sike­rek eléréséhez. Bukását, a neki okozott becstelen sértéseket az olasz nép nemze­dékei fogják egykor a legnagyobb gya­lázatnak érezni. A súlyos ok, amely a már régóta elhatározott államcsínyt ki­váltotta, a Dúcénak az a követelése volt, hogy fokozott felhatalmazást kapjon a háború sikeresebb folytatáséhoz, hogy a I akarása miatt, akik azután tervszerű sza- I botázsok befejezéseként a kapitulációt létrehozták. — Most ugyanis csupán az ment végbe, amire ezek a férfiak már évek óta töre­kedtek: az olasz áíllamvezetés átmenetele az országgal szövetséges német biroda­lomtól a közös ellenségekhez. Amikor Ang lia és Franciaország 1939 szeptemberében a német birodalomnak hadatüzent, Mus­solini szilárd elhatározása volt, hogy a szerződéseknek megfelelően elrendelje Olaszországban az azonnali mozgósítást. Ugyanazoknak az erőknek, amelyek ma a kapitulációt előidézték, 1939 augusztusá­ban sikerült megakadályozni Olaszország hadbalépését. Mint a német nép vezető­jének, megértéssel kellett lennem a Du­ce e rendkívüli belső nehézségei iránt. Ezért sem akkoriban, sem később nem sürgettem Olaszországot szövetségi köte­lezettségeinek betartására. — Mussolininek 1940 júniusában sike­legnagyobb mértékben rendszabályokkal sújthassa a hadvezetés nyílt, vagy lep­lezett szabotőrjeit, a szociális igazságos­ság reakciós ellenségeit és ezzel szolgál­ják az> olasz nép testi ellenállóképessé­gét. Mussolini még az utolsó pillanatban ki akarta kapcsolni az olasz nép alatto­mos ellenségeit a létért, vagy nemlétért folyó harcban, hogy ezáltal biztosítsa Olaszország jövőjét. — Érthető az a fájdalom, amely engem személyesen elfogott, látva azt a történe­lemben egyedülálló igazságtalanságot, amellyel ezzel a férfiúval bántak, a vele szemben tanúsított ynegalázó bánásmó­dot, amellyel őt, aki +öbb mint 20 eszten­dőn át csak a népért való gondoskodás­nak élt, most közönséges bűnözővel egy- szintre-lökték le. Szerencsésnek mondhat­tam és mondhatom magam, hogy ezt a nagy és hységes férfiút barátomnak ne­vezhetem. A népek életében éppúgy, mint rült elérnie a belső feltételeket ahhoZ, hogy Olaszország a Német Birodalom mel­lé álljon. Azóta a német birodalom és Olaszország együtt állott a harcban, sok hadszíntéren együtt ontották vérüket és a Duce és én egyetlen másodpercig sem voltunk kétségben afelől, hogy ennek a harcnak kimenetele népünk létéért, vagy nemlétéért fog eldőlni., Ennek megfele­lően Németország még amikor a legsú­lyosabb küzdelemben is volt, a dehetőség határáig segített szövetséges társának. E segítségre vonatkozóan sok ajánlatot Olaszország katonai vezetői kezdettől fogva vagy egyáltalán elutasítottak, vagy pedig olyan ' feltételekkel fogadtak el, amelyek teljesíthetetlenek voltak. Alkal­mas időben a nyilvánosság .elé terjesztjük azokat az adatokat, amelyekből kitűnik, hogy Németország a közös sorsdöntő, harcban milyen hozzájárulásokban része­sítette szövetséges társát és fogja tovább­ra is részesíteni. az egyesek életében.a hűség pótolhatat­lan érték, amely nélkül szükségképpen meginogna a nemzeti társadalom és szer­vezetei előbb-utóbb széttöredeznének. Ennek ellenére, még e szégyenletes eljá­rás után is a német csapatok Szicíliában a legnagyobb mértékben továbbra is meg­tették kötelességüket. Keyés vitéz olasz köteléktől, mint kivételtől eltekintve, ez idő óta elsősorban a német csapatok vol­tak azok, amelyek vérükkel védelmeztélc nemcsak á német birodalmat, hanem az olasz földet is. — Hogy az olasz államvezetés elhatá­rozta, hogy megszegi a szövetséget, kivá­lik a háborúból és ezzel önmaga teszi had­színtérré Olaszországot, azt indokolhatják bármilyen okokkal. Feltüntetheti ezt a tényt, mint szükségességet, de sohasem fog találni mentséget arra a tényre, hogy ez megtörtént, anélkül, hogy előzőleg leg­alább értesítette volna a szövetségest. ni: méltó erre a bizalomra, hogy Olaszor­szág mindenek előtt sohasem szándékozik kapitulálni. Még a kapituláció napján a király , elhivatta a német ügyvivőt és ugyancsak egészen rendkívüli módon biz­tosította arról, hogy Olaszország sohasem fog kapitulálni, hanem jó és balsorsban Németországgal egybekötve, hűséggel ol­dalunkon állni szándékszik. Sőt még az árulás közzététele után is egy órával Roa­ta olasz vezérkari főnök katonai megha­talmazottunk előtt kijelentette, hogy ez a jelentés közönséges hazugság és az an­gol propaganda kacsája. Erre az olasz kül­ügyminisztérium képviselője kijelentette, hogy ez a hír fantasztikus brit csalás, amelyet megcáfolni szándékozik. De 15 perccel később elismerte, hogy a dolgok természete tényleg igy áll és Olaszország valóban kilépett a háborúból. — A demokratikus háborús uszítok, vala­mint a mai olasz kormányférfiak ezt a maga­tartást a taktikailag ügyes állammüvészet ra­gyogó példájának tekinthetik, a történelem azonban máskép fog ítélni. Olaszország nem­zedékei fognak szégyenkezni amiatt, hogy ilyen taktikát alkalmaztak azzal a szövetséges baráttal szemben, aki vérével és különféle ál­dozataival a szerződések betartásánál jobban teljesítette kötelességét. — Néptársaim! Miután már két esztendő óra a kelleténél is nyomatékosabban alkal­mam volt megítélni az Olaszország szociális feladataival szemben is ellenséges állásfogla- lásu reakciós és rrémeteilenés körök növekvő befolyását, a Dúcénak megbuktatása óta alig­ha lehetet kétségem aziránt, hogy ennek a rendszerváltozásnak mi a valódi szándéka. Ezért kötelességszeXiien elrendeltem mindazo­kat a rendszabályokat, amelyeket arra az esetre meg lehet tenni, hogy a német birodal­mat megóvjam attól a sorstól, amelyet Badoglio tábornagy és emberei nemcsak a Dacénak és az olasz népnek okoztak, hanem amelybe Né metországot is dönteni akarták. t Csak a győztesnek marad­nak lehetőségei az életre — Valamennyien tudjuk, hogv ebben a kö­nyörtelen harcban ellenségeink óhajtásai sze­rint megsemmisítik azt, aki alulmarad és csak a győztesnek maradnak lehetőségei az életre. Ezért hideg elszántsággal általában és részle­tekben ■mindenkor megtesszük azokat a rend­szabályokat. amelyek alkalmasak arra, hogy elten/eleink reményeit meghiúsítsuk. De sok, a becsületéhez ragaszkodó olasz is kijelentette, „A császár és Badoglio a kapituláció napján biztositotta a római német követet, hogy sohasem fogja elárulni Német­országot66 »Németország akkor segítette , amikor magának is az elegendőnél több gondja volt“ *a — De nemcsak ez történt. Ugyanazon a napon, amelyen Badoglio tábornagy aláír­ta a fegyverszüneti szerződést, magához kérette a római német ügyvivőt és bizt& sitotta ut arról, hogy ő, Badoglio tábor­nagy sohasem fogja elárulni Németorszá­got, hogy bizalommal kell lennünk iránta és hogy cselekedeteivel fogja bebizonyita-

Next

/
Thumbnails
Contents