Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-04 / 200. szám
1943 szeptember 4, öiaií©0élF©sen nyíltak MarosvásárlssIyJ » a református napok MAROSVÁSÁRHELY, szeptember 4. Öt református püspök tett hitvallást a református napok megnyitó ünnepségén a presbiteri díszközgyűlésen a vallásszabadságról, a felekezetek közötti békéről, az áldozatkészségről és a felelősségvállalásról. A marosvásárhelyi Református napok megnyitó ünnepsége pénteken délelőtt 10 órakor kezdődött a Kűltur-palotában. A hatalmas termet zsúfolásig megtöltötték az ország minden részéből idesereglett kiküldöttek. A legtávolabbi országrészek reformátussága is képviselve volt presbitereivel. Mintegy 3000 ember vett részt a díszközgyűlésen, amely mindvégig méltóságteljes ünnepi keretek között folyt le. Az elnöki emelvényen Vásárhelyi János erdélyi, Ravasz- László dr. dunamelléki, Révész Imre dr. tiszántúli, Enyedi Andor dr. tiszáninneni, Győry Elemér dr. dunántúli református püspökök, Balogh Jenő dr., az Egyetemes Református Konvent világi elnöke, Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár, gróf Teleki Arctur, Bánffy Miklós, dr. gróf Bethlen György főgondnokok, Tavaszy Sándor dr. püspökhelyettes, Kádár Géza generális direktor, továbbá a református egyház több 'más- egyházi és világi vezetője foglalt helyet. Vásárhelyi János püspök megnyitóbeszédében köszöntötte a megjelenteket, majd kiemelte, hogy Erdély református népe minden kisértés között is. megmaradt magyarnak és hangsúlyozta, hogy a református egyháznak igen nagy szerepe volt abban, hogy Erdély magyarsága nemzeti öntudatát mindig megtartotta. Visz- szapillantást vetett arra a történelmi találkozásra, amelyben a hazatért országrész örömkönnyek között szabadon hitvallást tehetett, testvéri érzéseiről, a hit, felelősség, reménység, szeretet érzéseiről egyházunk, nemzetünk iránt. Felemelt fejjel és bátran szembenézhetünk most a jövendő titkaival, feladataival és nehézségeivel — mondotta többek között — mert a történelem tanitása nem volt hiábavaló. Vásárhelyi János püspök beszédét a következő szavakkal fejezte be: — ügy érezzük, hogy most, amikor a reformátusok e gyűlésüket tartják, Erdély testvér magyar egyházai is rokon- szenvvel tekintenek a réformátus napok tanácskozásai felé. Mert minden magyarnak szól az a parancs, hogy fogjunk ösz- sze és szeressük egymást. Ezután Teleki Arctur gróf egyházkerü- leti főgondnok üdvözölte a megjelenteket, majd Balogh Jenő dr., az Egyetemes Református Konvent világi elnöke mondott beszédet. Megemlítette, hogy a református presbiterek az elmúlt években több városban rendeztek értekezletet. Legutóbb Komáromban gyűltek össze nagy történelmi jóvátételek közeledő időszakában. — Akkor már érezték és remélték, hogy erdélyi testvéreikkel együtt tarthatják legközelebbi értekezletüket. Isten megengedte, hogy óhajtásunk valóra váljék — mondotta. A továbbiakban hangoztatta, hogy az erdélyi református presbiterek, lelkészek, tanárok és tanítók példát mutattak áldozatkészségből és tetterőből. Meleg köszönetét mondott azért az áldozatos munkáért, amelyet egyházuk, nemzetük érdekében kifejtettek. Hangsúlyozta a továbbiakban a felekezeti béke fenntartásának szükségességét, azt, hogy felekezeti kérdésekben is mindig azt keressük, ami psz- szefog és nem azt, ami elválaszt bennünket. Kijelentette, hogy Erdély református presbitereinek minden kérését a,z Egyetemes Konvent a legnagyobb szeretettel és testvéri támogatással teszi magáévá. Ezután dr. Papp Károly, marosvásárhelyi helyettes polgármester köszöntötte a konferenciát és hangoztatta, hogy Maros- vásárhely a felekezeti kérdések szempontjából történelmi nevezetességű város, mert 1571-ben, János Zsigmond uralkodása^ alatt, az itteni vártemplomban mondották ki a vallásszabadságot. Ezután Ravasz Lá_?sló dunamelléki református püspök, a Konvent lelkészelnöke, szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a presbiterek milyen összefogó erőt jelentenek a református egyháznak és a magyarságnak egyaránt. Elmondotta, hogy a református egyház nagyszerű öröme és drága ígérete, hogy századok óta a presbiteri-rend általános itt. Hárommillió magvar kétezer gyülekezetben. Minden gyülekezetben 12 presbiter. Ez a 24.000 férfiú óriási erőt jelent az egyetemes magyarság szempontjából. Méltatta a presbiterek szerşpenek fontosságát. Beszéde végén meghatódva fejezte ki személyes érzelmeit. Úgy jött ide Erdélybe és Marosvásárhelyre, mint gyermek az édesanyjához. Engedtessék meg- mondotta beszéde befejező részében — hogy mindnyájunk nevében én, egy a 24.000 közül, szeretettel köszöntsem erdélyi presbitertársaimat. Ezután Révész Imre dr. tiszántúli püspök mondott beszédeit. Marosvásárhely történelmi jelentőségéről szólva, emlékeztetett arra, hogy annak idején a magyar reformátusok, élén Méliusz Juhász Péter és az akkor még református Dávid Ferenc ebben a városban fogalmazta meg magyar és német nyelven azU a hitvallást, amely ma is az. pgyházért és a nemzetért való testvéri összefogás legszebb dokumentuma. A püspök e történelmi visszapillantással azt a reménységet fejezte ki, hogy a marosvásárhelyi hitvallás négyszáz éves jubileumát, vajha a történelmi Magyarország valamennyi református egyházközségének kiküldöttjeivel ülhetnék meg ţjz esztendő múlva. Enyedi Andor tiszáninneni püspök az erdélyi szellemet méltatta. Az erdélyi szellem teremtő és megtartó erejét említette meg pél-- dáként a Királyhágón túl élő magyarság számára. Ezután Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár emelkedett szólásra. Bevezetőben azt. mondta, hogy talán azért érte őt az a megtisztelő feladat, hogy a református egyház életében megnyilatkczhassék, mert nehéz időkben, a magyar állami és nemzeti lét igen súlyos korszakában a nagy államférfiak közül gróf Bethlen István, e föld és Erdély nagy fiának oldalán, állhatott két évtizeden át olyan őrhelyen, ahonnan közelről megfigyelhette a magyar nemzeti éleinek azokat a sokoldalú körülményeit, amelyek a nemzet lelkének alakulását befolyásolták. Történelmi visszapillantást vetett a múltra, rámutatva arra a szerepre, amelyet a magyarság a Nyugat védelmében a nyugati keresztény gondolat megtestesítőjeként hivatásszerűen betöltött. Sok magyar vér hullott el ezekben a küzdelmekben — mondotta többek között — és a déli ha- rangszó nemcsak a nándorfehérvári diadal tányéré, hanem a kiömlött drága magyar vérre is emlékeztet, amellyel ez a nemzet megpecsételte sorsszerű hivatását a nyugati keresztény kultúrának ezen a védőbástyáján. Hangoztatta az államtitkár, hogy a magyarságnak nincs szüksége arra, hogy hazug mesékkel vezesse félre a világot történelmi jvonatkozásokban. A mi történelmi szerepünket a történelem tanitásai és a történelmi realitások igazolják. A továbbiakban Pataky Ţ bor államtitkár a református egyház nemzetj oli- tikai tevékenységét ismertette és rámutatott az összes magyar egyházak nemzetpolitikai és történelmi szerepére is. Az egyetemes magyar lelki és szellemi megerősödés szükségességét hangoztatta. Szellemi és lelki emelkedettség, Istenbe vetett Kit; ez a megtartó erő, amely ellen hiába törnek a nemzet ellenségei. Ezután a felekezeti békéről szólott. Kiemelte, hogy ez a legfontosabb lelki eszköz a magyarság megerősítésére. Egészen különleges feladata az erdélyi református egyháznak a nemzetiségi béke ápolása is. Ehhez helyes és egységes közfelfogás kíalakitása szükséges. A vezetőszerep, amelyet a magyarság az egész magyar állaimban és természetesem Erdélyben is betölt, kötelezi a magyarságot, hogy a nemzetiségi béke fenntartásával és biztosításával is betöltse ezt a szerepet. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy elnézzük egyesek nemzet és államellenes magatartását, de jelenti azt, hogy minden módon igyekezzünk megtéríteni a megtévedteket és egyes esetekből ne általánosítsunk. Ezzel is adjuk bizonyságát nagykorúságunknak és vezetésre való hivatottságuinítnak. Pataky Tibor államtitkár nagyhatású beszédét azzal fejezte be, hogy az erdélyi magyarság megerősítése a legfontosabb feladatai közé tartozik és az egyháznak a nemzetpolitikai szerepe ebben a tekintetben döntő. Nagy tapssal, lelkesedéssel fogadott beszéde után dr. Tavaszy Sándor püspökhelyettes, egyházkerületi főjegyző határozati javaslatot olvasott fel, amely többek között kimondja, hogy a nagygyűlés nem feledkezik meg a dél- erdélyi testvérekről, azokról, akiket elszakítottak az erdélyi református egyháztól és akikkel ugyanolyan hittel, szeretettel és reménységgel ma is egynek érzi magát. Vásárhelyi János püspök áldását adta a református napok munkájára, majd az értekezlet a Himnusz hangjaival véget ért. Délután 4 órakor lelkészértekezlet volt a református kollégium dísztermében, amelyen. Révész Imre dr., Vásárhelyi János püspökök CIRKUSZ *M2&mí6zvCZÁJAJÁNOSNÉ ejha C/ÁJA JANOS 2 MÄDY a levegő táncosnői 10 méter magasságban és a 12 világvárosi attrakció. Előadások pont 4 és pont fél 8-kor kezdődnek. Vasárnap és ünnepnap 3 előadás : d. u. 3, 5 és este fél 8 órakor. Jegyelővétel 10—1-ig és 3 órától a cirkusz pénzíáráná,. Telsfonrendpléét: 20—OO. tartottak előadást. Ugyanakkor a férfiak részére a Gecse-utcai református templomban összejövetel volt, .. amelyen gróf Bánffy Miklós főgondnok mon- ! dort megnyitó beszédet. Imre Lajos dr., Ká- dár Géza és Gecső Lajos mondottak beszedet. ! A református nők részére tartott értekezleten, Jancsó Lázár és dr. Ferenczy Mihály Zsig- mondné, Enyedi Andor püspök és Maksay Albert, teológiai tanár szólaltak fel. 6 órakor a Teleki Tékában közgyűlés volt, amelyen Vásárhelyi János püspök mondott megnyitó beszédet. Utána Balogh Jenő dr. a Magyar Tudományos Akadémia üdvözletét tolmácsolta, majd gróf Teleki Domokos ismertette a Teleki-téka történetét. Az esti Istentiszteleteken az öt egyházkerület püspökei hirdettek A 42 -es bizotfisőg elfogadta a hasi viselek és liaffigoiidozoitak megsegítéséről szálé rendeletét BUDAPEST, szeptember 4. (MTI.) A 42 tagú országos bizottság pénteken délelőtt Ivády- Béla elnöklésével ülésezett, amelyen a kormány részéről Reményi-Schnel- ler Lajos pénzügyminiszter, Bornemisza Géza iparügyi miniszter, báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter és Zsindely Ferenc kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, valamint vitéz Thu- ránszky László miniszterelnökségi, Bar- czay János földművelésügyi és Szentgyör- gyi Lajos honvédelmi államtitkár jelent meg. A bizottság Koós Zoltán előadásában négy kormányrendeletet tárgyalt. A bá- nyilletékek újabb megállapításáról szóló rendeletet a bizottság elfogadta. Ezután a hadviseltek és a hadigondozottak megsegítéséről szóló kormányrendelet tárgyalására került sor. Koós Zoltán előadó részletesen ismertette a rendeletet, amely szerint az 1942. évi XV. te. alapján megszerzett és felhasznált ingatlanokért és egyéb vagyoni tárgyakért befolyó ellenértékeknek azt a részét, amely az átengedésre kötelezetteknek járó térítést meghaladja, általában hadigondozásra, hadigondozási intézmények létesítésére, fenntartására, fejlesztésére, a hadirokkantak és más hadigondozottak gazdasági önállósításának előmozdítására kell felhasználni. Az említett személyek gazdasági önállósításának előmozdítását különösen kisipari, vagy kisüzemi (kiskereskedői) felszerelések, illetve gazdasági felszerelés beszerzésére folyósítandó kölcsön nyújtásával kell elősegíteni. A bizottság a rendeletet elfogadta A fémből verhető pénzérmék mennyiségének újabb megállapításáról szóló rendeletet Rassay Károly felszólalása és Remé- nyi-Schneller Lajos pénzügyminiszter válasza után szintén elfogadta a bizottság. Végiül a bizottság Matolcsy Mátyás hozzászólása és Zsindely Ferenc kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter válasza után ugyancsak elfogadta a borkereskedők fel nem használt pincéinek és üres hordóinak, valamint egyéb tartályainak az 1943. évben termelt must-bor és ezek melléktermékeinek elhelyezése céljából való igénybevételéről szóló kormányrendeletet. BUDAPEST, szeptember 4. (MTI.) A hadviseltek és hadigondozottak megsegítése tárgyában 4270—10943. M. E. szám alatt rendelet jelent meg. Ez a rendelet a Kormányzó Ur Öfőmél- tósága Szent István napján megjelent és a magyar nemzet létéért vívott küzdelemben vitézségükkel kitűnt katonák, illetve a hősi halálukkal áldoizatos példát mutatott katonák hozzátartozóinak fokozott támogatását elrendelő legfelsőbb kéziratában megjelölt célokat szolgálja. A rendelet kötelezővé teszi, hogy a zsidó mező- és erdőgazdasági ingatlanról szóló 1943. évi XV. te. alapján megszer- 1 zett ingatlanért és egyéb vagyontárgyakért befolyó ellenértékeknek azt a részét, amely az átengedésre kötelezetteknek járó térítéseket meghaladja, általában hadi- gondozásra, hadigondozási intézmények létesítésére, fenntartására és fejlesztésére, a hadirokkantak és más hadigondozottak gazdasági önállósításának előmozdítására kell felhasználni. Meghatározza ez a rendelet, hogy a fel- használás során különös gondot kell fordítani arra, hogy a most folyó háborúban vitézségi éremmel kitüntetettek és a hősi halált halt ilyen kitüntetetteknek azok az érdemes leszármazottai, akik a törvény Elegáns bundát, keppet, rókát JjJLluINT FERENC sziiesmes"értől vtVsáral'oji, Kor» jeís-u. 1. TeleSoii-palota melleit. Közvetlen külföldi behozatal!! alapján felhasználásra került ingatlanokból juttatásban nem részesültek, gazdasági önállósításuk érdekében támogatást kapjanak. A most folyó háborúban vitézségi éremmel kitüntetett földművesek és hősi halált halt ilyen földművesek érdemes leszármazottai a felhasználásra kerülő ingatlanokból juttatott földek gazdasági felszerelésének megszerzésében ugyancsak segítséget kapnak. A gazdasági önállósítás kisipari, vagy kisüzemi (kiskereskedői) felszerelések beszerzésére méltányos kölcsönök nvujtásával történik. A zsidó ingatlanokból előállott ösz- szegeket a rendelet teljes egészükben a hadirokkantak és más hadigondozottak, illetve a hadviseltek támogatására fordítja.^ _____________________________ MEGHALT KARBOSS GYULA TISZÁNINNENI EVANGÉLIKUS PÜSPÖK BUDAPEST, szeptember 4. Kardon Gyula, tiszáninneni evangélikus püspök, csütörtökön délben Budapesten 64 éves korában meghalt. A mult év őszén választották az egyházkerület püspökévé. Az idén ünnepelte volna lelkésszé avatásának negyvenedik évfordulóját. Augusztus közepén szívrohamot kapott, ekkor vitték fel Budapestre. Állapota néhány nappal ezelőtt sulyosbbodott. Finn kereskedelmi bizottság érkezik Budapestre Helsinkiből jelenti az MTI: Tanno Jalanti rendkivüli követ meghatalmazott miniszter vezetésével még ezen a héten finn kereskedelmi bizottság utazik Magyarországra, hogy tárgyalásokat folytasson a finn_magyar áru- estire további alakulásáról. Tanno Jalanti minisztjer sajtónyilatkozatában többek között azt is mondotta, hogy mivel Délkeleteurópá- ban az idén igen jó termés volt, fel lehet té_ telezni, hogy az árucserekeretet Finnország és Magyarország között ki lehet szélesíteni. Finn részről elsősorban továbbra is fatermékeket fognak szállítani Magyarországra, esetleg nagyobb arányban mint eddig- Finn ré-szrőí remélik, hegy gabonán és élelmiszeren kívül gyógyszereket is be lehet szerezni Magyarországon. A budapesti tárgya, lás'ok (szeptember 6-án kezdődnek és mintegy ZO napot vesznek igénybe. Ä rendelet
