Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-25 / 217. szám
ß L5T At m ü [Ó 13 V cf 0 V [i s «1 9' A rí ti 3 § í t í i [ 1943 szeptember 2 5, ELLENZÉK )■ J Erödfalu a leégett ukrán község romjai alatt Honvéd haditudósító osztály SZABÓ SÁNDOR ZÁSZLÓS A magyar megszálló erők csapatai a nyári tisztogató hadműveletek során számtalan kiemelkedő fegyverténnyel vettek részt a hadműveletekben. Hia egyszer már történelemmé lesz ennek a világháborúnak orosz- országi fejezete, a súlyos banda harcoknak és ezek ellen viselt el hárító vállalkozásoknak külön fejezetet ad bizonyára, a historikus. Ezek a harcok, amelyek kivétel nélkül bent a végtelen orosz erdő- és mocsárvidék irdatlan és bejárhatatlan részein zajlottak, orvul leselkedő ellenséges tűzfegyverek, sűrűn rakott aknák, •ellenséges érzületű lakosság között, keményen próbára tették nemcsak a katona leleményességét, óvatosságát, de elsősorban bátorságát is. És a magyar megszállóerők csapatai éppen leleményességükkel, rendkívüli óva^ tosságukkal, de rámenős, kemény bátorságukkal tűntek ki. Az orvlövészek a legkülönbözőbb ravaszságokkal igyekeztek félrevezetni csapatainkat, azonban a magyar leleményesség itt mutatkozott meg a legjobban. A magyar katona hamar rájött a bolsi „trükkökre“ és biztosan, ingadozás nélkül nyomultak a menekülő orvlövészbandák nyomában. Pedig ez volt a legnehezebb az ut- taian, iráhytalan erdővidéken, ahol főként a süni nyári esőzések idején egész napon át nem láttuk még a napot sem. Ezek a területrészek teljesen hiányoznak a bolsi térképekről. Moszkvában csak úgy „kapásból“ készitették a térképet, mocsárt jeleztek hatalmas területeken, ahol erdő van és fordítva. Azonkívül hatalmas települések voltak itt elszórva, beszorulva erdőbe és a mocsárba, amelyek vagy egészen rossz helyen, vagy egyáltalán nem is szerepeltek a térképen. Biharmegyei honvédek egyik osztagával jártunk legutóbb a mocsárvidéken. Nyomot, utat napok óta nem találtunk. Csak éreztük, hogy az orvlövészek előttünk vonulnak vissza. A lábnyomnak semmi jele nem maradt a vizes, puha fűben.. Egyik napon hosszú, cölöpökre- vert bőrűre akadtunk, körülbelül száz méteres távolságon át vezetett a mocsár fölött. Túloldalon egész biztosan falunak kell lennie, valahol a fák mögött. A falut meg is találtuk, illetve csak a nyomát. Néhány üszkösen álló kéményt, házromokat, megégett vaságyakat, de semmi mást. A falu felperzselésének már régebben kel' lett megtörténni, ez látszott a nyomokon. . Már tovább akartunk menni, amikor az egyik felderítő raj azzal a jelentéssel tért vissza, hogy a falu szélén mélyen elásott ládákat talált s egy hatalmas földalatti vermet, amelyben ruhák, hevenyészett alvóhelyek vannak. Kutatni kezdtünk és megtaláltuk az első „elrejtett falut“. Harminckét hatalmas vermet, úgy rejtve, hogy a legóvatosabb szem is alig vehette észre, inkább csak a véletlen árulhatta el. Valamennyiben hevenyészetten előkészített ágyak, ruhadarabok, szalma, széna, néhányban még élé! mi szer is volt. Azonban a vermek csak az „elrejtett falu“ lakószobái voltak, külön elásott ládákban találtuk meg «a ruhákat, házi felszereléseket, élélmi- szertartalékot, sok „Patefon“-t bolsi pmpaiganda 1 emezokke 1 — így szórakoztak a bolsevista orvlövészek. Minden gödör persze a legtökéletesebben élrejtve. Csak úgy találtuk meg, hogy összeástuk az egész környéket. Akadtunk olyan gödrökre, Talpbetétek duraluminiumból, sérvkölők gumiból és rugóval Nagy Gyula orthopédia, Mityás király-tér 4. szám. amelyek fölött már nébányéves fa« nőtt, meg virágágyak diszlettek, bur- gonyavetések és gabonavetések állottak fölöttük. De találtunk mást is. Valóságos mulatóhelyet. Hát ez bizony nagyon furcsán hangzik. Itt az orosz mocsarak kellős közepén, a sötét, feneketlen őserdők vidékén. Mi is csodálkoztunk, amikor ráakadt az egyik váradi honvéd „csákánya“. Mert az akadt rá, egy bosszú fogú, orosz csákány. Betonból építették, körülbelül fél- méterre a föld alá. Ahogy feilsziaki- tottuk az ajtaját, nem akartunk hinni a szemünknek. Színes drapériákkal bélelve a falak, kezdetleges diKOLOZSVÄR. szeptember 25. Országos jellegű gazdamegmozdulásnak lesz a színhelye szombaton és vasárnap Gyergyószentmiklós. Szombaton délután 4 órakor ünnepélyes külsőségek között megalakul az EMGE kalászos szakosztálya, amely a többezer erdélyi arany-, ezüst- és EMGE-kalászos gazdát hivatott a közösségi munkába beszervezni s az erdélyi gazdatársadalmi munka él-munkacsapatává nevelni. Vasárnap délelőtt^ pedig a gyergyó- szentmiklósi gazdanapon résztvesznek az ösz- szes csíki székely falvak, továbbá a háromszéki, udvarhelyi és marostordai gazdakörök küldöttségei. Szombaton délután az alakuló gyűlést gr. Teleki Béla, az EMGE országos elnöke nyitja meg, majd Demeter Béla, az Erdélyi Gazda főszerkesztője és Antal Dániel központi fel(STUD.) A két évvel ezelőtt Tighiná- ban aláirt német—román megegyezés értelmében a Dnyeszter és Bug között 40 ezer négyzetkilométer kiterjedésű területet Transnistria elnevezéssel Romániához csatolták. A transnistriai, magyarul: Dnyeszteren-tuli terület lakossága az Odesszában székelő román tartományi kormányzóság most közzétett jelentése szerint 2,236.000 lélek. A lakosság nemzetiségi megoszlása: ukrán 1,070.000 orosz 710.000 román 290.000 német 125.000 bulgár 15.000 tatár 16.000 görög 5.000 egyéb 5.000 A terület népsűrűsége négyzetkilométerenként 55 lélek. (Az anyaország népsűrűsége az 1930. évi adatok szerint négyzetkilométerenként 61 lélek). A tartomány fekete termőföldje mindennemű mezőgazdasági termék számára kiválóan alkalmas, ezért az Ukrajnában erősen iparositó Szovjet ezen a területen kizárólag a mezőgazdasági ipart fejlesztette ki. A mezőgazdaságilag hasznosítható területből 2.7 millió hektár, a telvány, kis kenek asztal lámpákkal, az asztalon olcsó, rikító rúzsok, púderek, több üveg szagosviz, a fogasokon női ruhák. Úgy festett, mint valami mulatóhely, csak betonkiserődben «a mocsárvidéken, egy leégett falu alatt. Embert azonban sehol sem találtunk. Úgy látszik, észrevették közeledésünket, behúzódtak az erdőkbe. A föld alá rejtett orvlövészfalut nyugodtan hagyták ott, hiszen úgy sem vesszük észre — gondolták magukban. Hát észrevettük. És bizonyára nagy szemeket meresztenek az orvlövészek, ha egyszer visszatérőéinek és nem látnak mást, mint feltúrt gödröket, szétdobált „lakóvermeket“, szétrobbantott beton-mulatóhelyet és mindenütt a magyar honvéd szöges lábanyomát. ügyelő ismertetik a mazgalom célját és munkarendjét. A vasárnap reggeli gazdagyülést, amelyen többezer gazda részvételét jelezték, zenés ébresztő nyitja meg, majd a főtéren felállított oltárnál tábori misét celebrál László Ignác főesperes, felsőházi tág. Ugyanakkor istentisztelet lesz a ref. templomban. Ezt követőleg a kiállítást megnyitja Bitay Endre, az EMGE csikmegyei kirendeltség ve- vezetője, majd vitéz Balázs Sándor, a gyer- gyószentmiklósi gazdakör elnöke mond beszédet. Fél 12 órakor kezdődik az ünnepélyes dÜszgyülés, amelyen dr. Teleki Béla mond beszédet, Mayerffy Tibor: A gyümölcstermesztés jövője Csíkban címen tart előadást. Záróbeszédet László Ignác felsőházi tag, r. kát. főesperes mond. jes mezőgazdasági terület 69.5 százaléka szántóföld, 1.1 százalék rét, 7.2 százalék legelő, 1 százalék szőlőtermő, 1.1 százalék gyümölcstermő terület, 5.4 százalék erdő és 3.9 százalék szolgált a szovjetgazdálkodás idején dohány, rizs, gyógynövénytermesztési célokra, egyelőre azonban csak kisérleti jelleggel. Jelentős e terület halgazdasága is. Transnisztria területén az országrész né met—román megszállása előtt 1.257 különböző mezőgazdasági jellegű iparvállalat működött, közöttük három nagyteljesítményű mümalom és 16 cukorgyár. Az üzemek nagyrészét azonban a visszavonuló oroszok megsemmisítették, vagy leszerelték. A román kormány ezeket a vállalatokat két évvel ezelőtt árverésen bérbeadta megfelelő szakképzettséget igazoló vállalkozóknak, mig az üzemek felszereléséhez és megindításához szükséges tőkét részben a román Nemzeti Bank és az Ipari Hitelintézet, részben pedig a német—román tőkével alapított Transnistria Bank bocsátották rendelkezésre. A transnistriai kormányzóság említett jelentése szerint eddig két év alatt több mint 7 milliárd lejt fordítottak Transnistria mezőgazdasági iparának újjáépítésére és 1943 iuniusáig sikerült a bir- tokbavett iparvállalatoknak több mint négyötödrészét üzembe helyezni Kolozsvár polgármesterének rändele léből: Az engedélyezett tüzelőanyngmeimyi“ ségnek csak a fele tüzelhető el Kolozsvár város polgármesteri hivatala közli: A tüzifakitermelésnél mutatkozó nehézségek következtében az a mennyiség, amelyet az 58.000— 1943 számú kereskedelmi és közlekedésügyi miniszteri rendelet a magán- háztartásokra megállapított, ezldőszerínt úgy látszik, hogy nem biztosítható. Erre való tekintettel az idézett rendelet második szakaszában kapott felhatalmazás alapján a polgármester kénytelen a rendeletben megállapított mennyiséget, hogy az arányos mennyiséget biztosítsa, korlátozni. — A polgármester elrendelte, hogy a magánháztartások a miniszteri rendeletben megállapított és a tüzclöanyagellátási lapokon feltüntetett tüzifamennyiségnek csak a felét szerezhetik be, 30 (harminc) mázsát azonban akkor is, ha az engedélyezett mennyiség fele ennél kevesebbet tenne kft. A korlátozás alól mentesek a harctéren szolgálatot teljesítő honvédek hozzátartozói, akiknek az egész járandóságra van igényük. Azok a magánháztartások, amelyeknek a készlete a korlátozott meny- nviséget meghaladja, a többletet — további intézkedésig — nem használhatják fel. A polgármester felhívja a kereskedőket, hogy ezt a rendelkezést szigorúan tartsák be és a 34-571—1943. PM. számú határozatban előirt nyilvántartást ennek az intézkedésnek megfelelően pontosan vezessék. Azon fogyasztók, vagy kereskedők eilen, akik a rendelkezést nem tartják be ,az 58.009—1343. KKM. számú rendelet 6. szakasza alapján eljárás indul meg. Nsgyszahátu gazdamegm&zdul&s ie$z vasárnap Gjergvószentmiklóson TRANSNISTRIA ELSŐ ROMÁN ÉVEI ÉS A ROMÁN TELEPÍTÉSI TERVEK ,igRKeuf€R6nC' Mátyás Király Diákházban 1943. szept. 27-én es!e 7 órakor Kol. Fii. társaság zenekari hangversenye. Vezényel : VAS Z 1 VIKTOR. Közreműködik : Szervauriszky Péter. i Műsor: Crt. Hoch szimfónia. I I bar tők : Hegedűverseny Magyarországon először. Brahms: I. szimrónia. Hangversenyünket Budapest. 1. rá- dióá’lomás közvetíti, ezért a hang- versenyterem bejáratát 6 óra 55 perckor lezárjuk. A román gazdálkodás két évének termelési adatait nem közli a jelentés, csupán azt emliti meg, hogy az utolsó (1942 —43.) gazdasági évben a rendelkezésre álló mezőgazdasági területnek négyötödét bevetették, mig az előző évben részben a mezőgazdasági gépek hiánya, részben pedig a kolchozok feloszlatása és az uj termelőszövetkezetek megszervezése körül jelentkezett nehézségek miatt a termőterületnek csak kétharmadát művelték meg. A transnistriai terület 1.317 népiskolája és 11 középfokú iskolája közül eddig 820 népiskola és 5 középiskola nyílt meg ismét román vezetés alatt. Az iskolák szaporítását erősen akadályozza a tanerőhiány. Pedig a tartomány közoktatása már a szovjet idejében is erősen elmaradt az anyaország mögött. Az 1930. évi népszámlálás adatai szerint az anyaország területén 1.228 lélekre esett egy népiskola. Ugyancsak a háborús munkaerőhiány miatt nehezen halad előre az országrész egészségügyi intézményeinek megszervezése is. A kormányzóság hiába hirdet pályázatokat az üresedésben levő egészségügyi állásokra, az anyaország területéről alig akad jelentkező. Hasonló bajokkal küzd a közigazgatás is. A háború utánra a román kormánv nagyszabású telepítési tervet dolgozott ki. Transnistria gazdag és termékeny földjén akarják letelepíteni a Bulgáriából hazatérő 100.000 románt s meg akarják nyitni ezt a területet az ország más részéből idevándorolni szándékozó románság számára is. Hatvanéves korig kőtelező a munkaszolgálat Romániában BUKAREST, szeptember 25. (MTI.) A kötelező munka teljesítését törvénnyel rendezték. A törvény értelmében minden városi és falusi lakos 21. életévétől 60. évéig tekintet nélkül nemzetiségére, vagy állampolgárságára, köteles munkát teljesíteni. Mentesek a hadi: rokkantak, a tényleges katonák, a diplomáciai testület tagjai, hivatalos kiküldetésben az országban tartózkodó idegenek, a munkára képtelenek, a lelkészek és a szerzetesek. A közmunkát azonban pénzért meg lehet váltani. Egy fontos vegyészeti szakkönvvi Most jelent meg: Erdey-Gruz Tibor: Vegy szerismeret A budapesti egyetem c. rk. tanári nak ez a kitűnő szakkönyve elengedhetetlen segédeszköze minden vegyésznek, gyógyszerésznek, riroguistának, vegyészeti üzemnek. A 368 oldalas könyv képletekkel, 23 ábrával, szótárszerű index-szel 22 pengőért kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal megküldjük. Parkettesési munkálatoka» ju- tányosan vállal : id. LŐRDICZY JÓZSEF, lakás: Zá'-olya-utca 14. szám., vajy SEBŐK - cukrászda. Mátyás király-tér 23. Tek: 19t-U9. Whiwihü
