Ellenzék, 1943. szeptember (64. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-18 / 211. szám

1943 szeptember 18. ELLENZÉK 5 „Az erdélyi magyarság jövő boldogulásának az egység a záloga“ Kállay Miklós miniszterelnök: az Erdélyi Párt 30 tagit küldöttségét fogadta BUDAPEST, szeptember 18 (MTI.) Kállaiy Miklós miniszterelnök csütörtökön délelőtt Reményi-Schneller Lajos pénz­ügyminiszter, Banffy Dániel földművelés- ügyi miniszter, valamint Thuránszky László és Pataky Tibor államtitkárok je­lenlétében fogadta az Erdélyi párt 30 ta­gú küldöttségét, amely Teleki Béla gróf vezetésével jelent meg előtte. Teleki Béla aróf beszédében kiemelte, hogy a küldöttség tagjai között Erdély minden vármegyéje és minden társadal­mi rétege jelen van. Ismertette azokat a kérdéseket, amelyekkel az Erdélyi Párt Marosvásárhelyen és Kolozsvárott ren­dezett legutóbbi értekezletein foglalko­zott, majd átnyújtotta a képviselői cso­port emlékiratát, amely 14 pontban so­rolja fel az erdélyi magyarság orvoslás­ra váró legfontosabb kérdéseit. Az emlékiratban foglaltakkal kapcso­latban Béldi Kálmán gróf, felsőházi tag az iparengedélyek felülvizsgálásáról, Má- riaffy Lajos felsőházi tag a politikai szer­vezkedések kérdéséről, Szabó János or­szággyűlési képviselő a munkásügyekről, Markoviés Kálmán felsőházi tag az ag­rárkérdésekről, Csipák Lajos kanonok, felsőházi tag pedig a tisztviselők és nyug­díjasok helyzetéről adott részletes tájé­koztatást. A miniszterelnök megköszönte, hogy KOLOZSVÁR, szeptember 18. Az el­múlt hét folyamán a kolozsvári házbirto­kosok fizetési meghagyást kaptak, amely az 1941., 1942. és 1943. évi szemétfuvaro­zási dijat, az ugyanezen évekre kivetett tüzrendészeti dijat, az 1941. évi kémény- seprési dijat és a három utóbbi évre szó­ló ebadó fizetését szorgalmazza. A fize­tési meghagyás meglepetést, sőt nyugta­lanságot keltett, mert a legtöbb kolozs­vári polgár abban a hiszemben élt, hogy ezekért a szolgáltatásokért külön dijat nem kell fizetni, viszont a közterhek nagysága nehéz helyzetbe sodort minden házbirtokost. A rögzitett házbérek na­gyon kicsiny jövedelmet biztosítanak a ,,háziurak“-nak és most ennek terhére is egy újabb, váratlan és tekintélyes ösz- £7ég esik, amely általában az évi házadó negyedénél is magasabb. Ilyen tekinté­lyes összegnek a fizetési meghagyásban kiszabott 15 napon belüli kiegyenlitése nagyon nehéz, ezért a házbirtokosok ér­dekszövetsége, a Háztulajdonosok Egye­sülete illetékes helyen közbenjárt -az uj adóteher enyhitése érdekében. Botos János, a Háztulajdonosok Egye­sületének ügyvezető alelnöke erről a köz­benjárásról a következő felvilágosítást adta. — A most kikézbesitett fizetési meg­hagyás jogszabályokon alapuló dijakra vonatkozik. Ez nem adókirovás — mint azt sokan helytelenül nevezik — hanem közszolgáltatási ellenérték. Ezeket a di­jakat a román megszállás idejében is fi­zettük. Ezek szolgáltak a szemétfuvaro­zás költségeinek megtérítésére, a tűzol­tóság fenntartására és 1941-ben, amikor még a kéményseprést a város üzeme vé­gezte, a kéményseprés munkálatainak di­jaira. Ezeket a szolgáltatásokat szabály- rendelet állapítja meg, amelyeket a bel­ügyminisztérium jóváhagyott. A dijkiro- vás ellen tehát jogi alapon fellebbezni nem lehet. A „Fizetési meghagyásában is felemlített fellebbezésnek csak akkor van helye, hogyha a városi adóhivatal a dijakat hibásan számította, vagy pedig a meghagyás olyan összegeket is tartalmaz, amelyeket as adóalany már kifizetett. — A szemétfuvarozás és a tüzrendé- sízeti dijat a házbérérték után vetették ki. Az előbbi a házbér ért éknek 3 százalé­ka, az utóbbi 2 ezreléke. A kéménysep­rési dij összege a román díjtételek után igazodott, a lejt átszámítva (1:30). Ez utóbbit a háztulajdonosok egyrésize an­nakidején, amikor a városi kéményseprő­üzem megszűnt és a magánkéményseprők vették át a szolgálatot, egyes háztulajdo­nosok közvetlenül a mesternek fizették ki. Ha ezt igazolják, még egyszer a dijat nem kell kifizetniük, illetve a terhelés a kéményseprőmesterre hárul át. — Aiz uj dijkirovás — folytatta felvi­lágosításait Botos János — természetesen kellemetlenül érintette a házbirtokoso­kat. Ilyen magas összeget, amely három év elmaradt díjtételeit egyesíti, a legtöbb F. év szeptember hó 15-én gépkocsivezetői t anfoly a m kezdődik kezdők és haladókrészére személy-, teher­gépkocsi és motorkerékpárról. Je­lentkezni lehet naponta Szász-sof- főriskola, Árpád-ut 26. Tel. 28-46 háztulajdonos nem tudja egyszerre, 15 napon belül kiegyenlíteni. Ha pedig ezt nem teszi, újabb felszólításnak, végre­hajtásnak és birságnak teszi ki magát. Emiatt a Háztulajdonosok Egyesülete ké­rést intézett a polgármesteri hivatalhoz és fizetési enyhítést kért a háztulajdono­sok javára. Illetékes helyen erre a kérés­re kijelentették, hogy a városi adóhivatal nem. zárkózik el, indokolt esetekben a fi­zetési haladék megadásától. Elvben leszö­gezték, hogy a kirótt összegnek legalább felét a folyó 1943. évben kell megfizetni, a másik felét a jövő év első felében. A háztulajdonosok tehát akár írásban, akár szóban kérjenek fizetési haladékot az összefoglalták e kérdéseket és eljuttatták hozzá. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi kérdés a magyar életnek mindig eleven, de különleges volta miatt egyben nehéz kérdése is. Bár a mindennap feladatai a háborús időkben megnehezítik a mé- lyeH&zántó kérdésekben a kormány in­tézkedéseit, az emlékiratot gondosan át­tanulmányozza minisztertársaival és min­den lehetőt megtesz a benne foglaltak megoldása érdekében. Végül kérte a pár­tot s azon át Erdély egész magyarságát, hogy őrizze meg továbbra is azt az egy­séget, amely a megszállás éveiben eggyé- forrasztotta, mert ez az egység egyik zá­loga az erdélyi magyarság jövő boldogu­lásának. adóhivataltól, jelöljék meg, hogy a kirótt összeg felét a hátralévő három hónap alatt három részletben kiegyenlítik, a másik felét pedig a jövő év folyamán hat havi részletben és ha kérésüket az adó­hivatal indokoltnak látja, ezt a fizetési, illetve törlesztési kedvezményt meg is adja. Aki teheti azonban, egyenlítse ki egyszerre számláját, mert hisfzen az ösz- szeg olyam szolgáltatásért jár, aminek költségeit a város tényleg viselte és viseli s amit eddig a közadókból pótolt. — Az ebadót szintén jóváhagyott sza-^ bályrendelet állapítja meg, Ezt nemcsak a háztulajdonosokra, hanem a bérlőkre is kivetették, ha kutyát tartanak. Ezt iá három évre visszamenőleg állapították meg, tehát erre is kérhető a részletfize­tési kedvezrrlény. — A kirótt összegek pontos megállani- tása és a részletfizetési kedvezmény kér­désében a városi adóhivatal minden adó­fizető polgárnak készséggel ad felvilágo­sitást. A JÓTÉKONYSÁG NEMES PÉLDÁJA SZAMOSIJJVÁRON Lőrincz Jánosné nyug. ref. esperesné kezdeményezésére és buzgó irányítása mellett ló évvel ezelőtt egy gyüjtőivet indítottak el Szamosujváron. Az akció mögött nem volt semmiféle egyesület, csupán az emberek megértő jótékony­sága tartotta fönn a mai napig. Célja az volt, hogy a havonkint begyült össze­gekből a városnak néhány szegényét tá­mogassák felekezetre és nemzetiségre való különbség nélkül. A városnak Kandia nevű részében szobát béreltek a begyült összegből és itt helyezték el azokat a szegény asszonyokat, akiknek még fedél sem volt a fejük fölött. Min­den héten kenyeret, pénzt, később tejet és ebédet juttattak 18 szegénynek. Az évek folyamán mindig akadt több, vagy kevesebb szegény, akikről gondos­kodtok kellett. Most végleges megol­dást nyert a helyzetük, mert a város ál­tal 30 évre átvett Karácsonyi szegény­házban helyezték el őket. A 10 év óta tartó nemes mozgalom ezzel véget ért, de példája hatékonyan munkál a lel­kekben továbbra is. UUem-Ressiczhy An búcsúja a magyar sejlótól BUDAPEST, szeptember 18. (MTI.) Ullein-Reviczky Antal, az újonnan kine­vezett stockholmi követ sajtófőnöki mi­nőségében igen melegen búcsúzott el a magyar sajtótól, amelynek képviselői a külügyminisztérium tanácstermében gyü­lekeztek össze. Meleg szavakban köszön­te meg a nagy támogatást, amelyet a ma­gyar újságíróktól kapott. Arra kérte az újságírókat, akiknél közel ötéves munkássága során személyes jóbarátsá­got is sikerült szereznie, hogy őrizzék meg a jövőben is ezt a magasabbrendü szellemet. A nagy tetszéssel fogadott beszédre Kolozsváry-Borcsa Mihály, az Országost Magyar Sajtókamara elnöke válaszolt. Megköszönte az elismerő szavakat, amit a magyar sajtó önzetlen és hazafias mun­kásságáért kapott. A magyar sajtó mun­kásai — mondotta —, akik a tör­ténelmi eseményekben bővelkedő évek alatt állandóan a legszorosabban, s köl­csönös baráti összhangban dolgoztak Ul­lein-Reviczky Antallal, a legnagyobb mértékben méltányolják azt a fontos munkát, amelyet sajtófőnökként végzett. Meleg köszönetét mondott a baráti támo­gatásért, amelyben a sajtót részesítette, s jövendő pályafutására Isten áldását kérte. A munkaadó felelős alkalmazottal magatartásáért DÉS, szeptember 18. Dr. Kopányi Bá­lint törvényszéki aljegyző Dés város fő­jegyzőjénél, mint az első iparhatóság fe­jénél feljelentést adott be Moldován Gá­bor dési cipészeié ellen, ahol nem akar­ták kiszolgálni, illetve gúnyosan elutasí­tották cipő javítási kérését, kijelentve, hogy csak uj cipők készítésével foglalko­zik a cég. A főjegyző, mint az iparható­ság feje, azonnal a legszigorúbb vizsgá­latot rendelte el, aminek során kiderült, hogy nem a mester, Moldován Gábor a hibás, mert az ő távollétében Zsehán Gergely nevű segédie viselkedett ilyen felháborító módon. A főjegyző ragaszko­dott ahhoz, hogy a cipészmester dorgálás után alkalmazottját azonnal bocsássa el, mert tűrhetetlen az, hogy az ipar örve alatt ilyesmik megtörténhessenek. Moldo-' ván Gábor a főjegyző utasításának eleget tett. Ugyanakkor dr. Rigó József főjegy­ző átiratban arra kérte az ipartestületet, hogy körlevélben értesítse az iparosokat arról, hogy minden munkát el kell vállal­janak, illetve arra is ügyelniök kell, hogy alkalmazottaik hogyan^ viselkednek a megrendelőkkel szemben, mert a munka­adó felelős az alkalmazott magatartá­sáért. Remélhetőleg az ügynek folytatásakép­pen a dési kereskedő- és iparostársada­lom egyik kis része, amelyik az utóbbi időben igen fennhéjázóan kezd viselkedni a közönséggel szemben, észretér. Az Iüar- hatóság vezetőjét elismerés illeti a példás útmutató közbelépésért. Fegyházzal büntetik Romániában a katonai, valamint a kül- és belpolitikai birek illetéktelen magyarázgatóit Robbanó cukrasdobozt dobtak le Bukarestben az ellenséges repülők BUKAREST, szeptember IS. (MTI.) Hivatalos közlemény szerint a ro­mán főváros katonai parancsnoksá­ga megtiltotta a katonai, kül- vagy belpolitikai események nyilvános magyarázását, vagy az ezzel össze­függő .hirek terjesztését. A rendelet megszegőit hat hónaptól 4 évig ter­jedhető fegyházzal sújtják. Bukarestben ellenséges repülőgé­pekről ledobott robbanó cukoirkás doboz egy gyermeket súlyosan meg­sebesített. Hivatalos megállapítás szerint a cukorkás doboz felnyitá­sakor felrobbant és oly súlyos sérü­léseket okozott, hogy a gyermeket reménytelen állapotban \vitték kór­házba. Ezzel kapcsolatosan a rendőrtő- n öli ség ismételten felhívja a lak os­ság figyelmét arra, hogy ellenséges repülők robbanó anyaggal töltött tárgyakat dobnak le, amelyek érin­tésre felrobbannak. A közlemény megállapítja, hogy az ellenséges hír­verés az ország területén lázitó tar­talmai rop Írató kát terjeszt. Árdrágítók a kolozsvári uz jorabiróság előtt KOLOZSVÁR, szeptember 19. A kolozsvári törvényszék egyes uzsorabirója, Sebessy Cá_ L'cdr dr. számos árdrágitási ügyben Ítélkezett a bíróság tegnapi ülésén. Sztana János kö- zépfüldi földműves azért került az uzsorrbiró- ság elé, mert ez év április havában több má­zsa szénát adott el a mázsánként! 7.40 pengő hatósági ár helyett 41.66 pengőért mázsán­ként Antal Gábor és Puris Jánosné faluja- beli földműveseknek. Kynsburg Béla dr. kir. ügyész vádbeszéde után a biróság Sztana Jánost 300, Antal Gáboit 200, Purls János, nét 120 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Az Íté­let jogerős. Man Âbrahâmne, Bene Hona felsőfüldi la­kes ugyancsak ezév április havában 6 mé­termázsa szénát 150 pengőért és 3 véka bú­záért adott el, tehát a széna mázsán kint 7.20 pengős hatósági ára helyett 28.75 pengőt kért és fogadott el. A bíróság jogerősen 150 pengő pénzbüntetéssel sújtotta. Löb Herman és leánya, Löb Olga malom­szegi lakosok ezév tavaszán huzamosabb időn kleresztül tyjet szállitotj.k Szilágyi Márton­ná bánffyhunyadi lakosnak, a Tigris-szál ó bérlőjének. A tejet malom®z>egi földművesek­től vásárolták, akiknek literenkint 50 fillért fizettek tehéntejért, és pedig 40 fillért a tej hatósági árában és 10 fi'lért szállítási dij cí­mén. Ugyanakkor vajat is szállítottak Löbck Szüágyinénak a kilónkénti 7.40 pengős ár helyett 1250 pengős áron­Az uzsorabirósiág Löb Hermant 300, leányát 500, Szilágyi Mártonnét 300 pengő pénzbün­tetésre iélte. Az ítéletben kimondotta a bí­róság, hogy a földművesek, akik a tejet 10 fillérre’ drágábban adták, szintén bűncselek­ményt követték el, inert nem szabad a tejhez külön szállítási dijat számítani. A tejdrágito fölművesek közül Bcrtic Karácsony, Moldo­ván Zakariásné és Kreezu Ágostonná 120— 120 pengő, Bortik Tódor 150 -pengő, Bortik Jánosné és Bocan Tivadamé 100—100 pengő pénzbüntetést kapott. Az Ítélet' jogerős. Kcblicsán Aurél marótlaki földműves tü_ zifadrágitásért került äz uzsorábiróság elé. A vádirat szerint Koblicsán egy szekér tűzifát ' a mázsánként! 3.80 pengős ár helyett 5 pen­' gőért adott el mázsánkint Kis Jancsi András ' bánffyhunyadi ► latkosnak A törvényszéki tár­gyalásion úgy a vádlott, mint a tanuk kije­lentették, hogy a fát nem mérték meg a vá­sár megkötésekor, mert a vevő szemre vet­te a fát A tanú eskü alatt va'lotta, hogy a szekeren volt annyi fa, amely hatósági áron számítva is megérte azt az összeget, amelyet érte fizetett. A bíróság a vádlottat bűncse­lekmény hiányában felmentette. ' Csutak Albert vajdakamarási mészárosse­géd árdrágitásiért került a bíróság elé. A vád­irat szerint Csutaki_ múlt év eszén gyakran vágott sertést és a húst 3.80 pengő helyett 4 pengőért árusította, A tárgyaláson a vád­lott és a felsorakoztatott tanuk elmondották, hogy mult év őszén Vajdakamaráson útépítő munkások do'goztak. Csutak Albert, a vád­lott is a munkások között volt, de a munka­vezető minden szombaton szabadságolta, hogy a munkásoknak vágjon le egy-két disznót. A disznókat közösen vették, levágásaik után megmérteik, kiszámították, hogy a hu6 meny­be kerül és egymás között arányosan elosz­tották. Csutak Albert egyetlen fillér jövede­lemre sem tehetett szer,, mert csuDán a nap­számát fizették meg, amit az ütmünké’átok­nál is kapott volna- A húsból egyébként csupán az útépítésnél dolgozó munkásak kap­hattak. A kir. ügyész Csutak Arberttel szem­ben elejtette a vádat. László János Csürbiró szászfenesi1 lakos azért került a bíróság elé, mert ál’itólag Ro­mániából csempészett marószódát árult. A tárgyaláson a vádlott kijelentette, hogy ilyes­mivel sohasem foglalkozott és marószódát sohasem árüt. Jakab Feiencné és Almási Jánosné ma gyar­lónál lakosaik, akiknél a csendőreég a maró- szódát megtalálta, kijelentették ,hogy a szó­dát egy Csürbiró János nevű embertől vásá­rolták, de a vádlottban nem ismerték fel az illetőt. A kir. ügyész László János Gsíubiró ellen is elejtette a vádat. Részletekben is lebet fizetni a szeméífuvz- rozási, tűzoltó- és kéményseprűd lakat Éhben as évben legalább az Összeg felét kell letörleszteni

Next

/
Thumbnails
Contents