Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-14 / 183. szám
it 1943 augusztus 14. ÉL, í, É N ZÉS 5 I Megjelentek az 1941. évi népszámlálási adatok Magyarország népességének 77’5 százaléka anyanyelvébsn, 80’9 százaléka nemzetiségében magyar - Hz ország területén 3 százalékkal növekedett a magyar anyanyelvűek aránya 3 3ßflT mef isrt iß [ír; ss r a* Yns Iibf k CI9§ :9flt 29CJ Í6Í: 293Í int 9ít SS rss 9Cf 9V ßrf 9Cf rrr s 57 KOLOZSVÁR, augusztus 14. Az egész magyar, de különösen az erdélyi közvélemény fokozott érdeklődésre tarthatnak »számot a Központi Statisztikai Hivatalnak a ,,Magyar Statisztikai Szemle“ legújabb számában közölt adatok, amelyek az 1941. évi népszámlálás adatait közük. 'A legújabb magyar népszámlálás az anyanyelvi és nemzetiségi adatokat is külön dolgozta föl. Az eredmények Magyarország népességének viszonyairól igen fontos és uj ismereteket tartalmaznak, mert olyan népességi tömegre vonatkoznak, amelyről .1910 óta megbízható adatfelvételek nem készülhettek. Az utolsó magyar birodalmi népszámlálás óta egyes területeknek a népességét mélyrehatóan átformálta egy olyan emberöltő, mely kétszeri uralomváltozást, háborút és a szociális, valamint gazdasági viszonyoknak példátlan átalakulását jelentette. A megnagyobbodott Magyarország egész területére csak akkor nyerhetünk újabb tájékoztató adatokat, ha felhasználjuk az utódállamok népszámlálási eredményeit, ennek azonban az adatgyűjtő módszerek eltérései miatt sok nehézsége van. A most közölt eredmények még ideiglenes adatoknak tekintendők, de összegezései máris alkalmasak a nagyvonalú tájékozódásra, annál is inkább, mert a végleges adatok csak jelentéktelen, néhányezer főnyi eltérést fognak jelenteni. II ilpszámlálás módszere A magyar népszámlálások 1880-tól kezdve változatlan szellemben kérdezték az anyanyelvet és azt is, hogy hány hazai, majd 1900-tól összesen hány nyelvet beszél. Az adatok feldolgozása nemcsak a végszámok megállapítására szorítkozik, hanem a különböző tárgyú adatok egybevetésére is kiterjed; súlyt helyezve a magyar népszámlálások az anyanyelvnek a beszélt egyéb nyelvekkel és a vallással yaló egybevétésére is. Az anyanyelvi adatok feldolgozásának eredményeit a magyar népszámlálások nemzetközi viszonylatban egyedülálló tárgyilagossággal és bőséggel hozzák nyilvánosságra. Az adatgyűjtésnek és a feldolgozásnak a kombinációkban bővelkedő rendszere nemcsak az évtizedről-évtizedre beállott változások megfigyelésére, hanem az ösz- szeirás tökéletesbité.sére, az esetleges hibák kiigazítására, valamint az eredmények több szempontból való ellenőrzésére is módosult. Az ilymódon kiépített rend- Bzer a magyar népszámlálások anyanyelvű adatai hitelességének biztosítéka és a közölt statisztikának teljes tárgyilagosságát mutatja. • Ez a rendszer még tökéletesedett az 1941-iki népszámlálásnál, amikor gr. Teleki Pál utasítására a számolólapba az eddigi anyanyelvi kérdésen felül beiktatta a -nemzetiségre vonatkozó kérdést is. Az 1941-es népszámlálás három kérdésben tudakolta az állampolgár anyanyelvét, nemzetiségét, valamint nyelvtudását. 1. Anyanyelvét: azt ■ a nyelvet, amelyet. az illető saját nyelvének vall és a legjobban és a legszívesebben beszél. (Magyar, német, szlovák, román, rutén stb.). 2. Anyanyelvén kívül milyen nyelveken beszél (francia, angol, török, stb.). 3.>Nemzetisége: minden befolyástól menten és anyanyelvére való tekintet nélkül, melyik az a nemzetiség, amelyhez tartozónak vallja magát, Eszerint tehát mig az anyanyelv meghatározása objektiv ismérven, a nyelv tudásán alapul, addig a nemzetiség a sajátos népi közösség érzésének kifejezője, amely eltérő lehet az anyanyelvtől és független a nyelvismerettől. A cél: nemzeti önismeret A népszámlálás főcéljaként gr. Teleki Pál nemzetünk önismeretét jelölte ki. A nemzetiségekre vonatkozó kérdőpontnak a népszámlálási számolólapba való beiktatását az tette szükségessé, hogy minél több oldalról világítsuk meg ezt a kérdést. minél jobban ismerjük meg nemzetiségi viszonyainkat és ugyanakkor a külföldet is tökéletesebben tudjuk tájékoztatni. A másik szempont pedig az volt, aogy ilymódon megtisztítsuk az anyanyelvi kérdést az itt-ott jelentkező homálytól, mely az objektiv nyelv kritériuma és a szubjektív nemzetiségi érzés el nem különitettségéből elállott. A mostani népszámlálás igazolta, hogy Magyar- országon, mint általában Kelet- és Közép- Európában a nemzetiségi érzés a lakosság jelentős tömegeinél nem azonos az anya- nyelvvel. f A népszámlálást végző közegek fokozottan törekedtek arra, hogy mindenkit saját nyelvén tájékoztasson a népszámlálás kérdéseinek értelmezése felől. A megszámlált sajátkezű aláírásával hitelesítette az adatokat. Az adatok titkosSzép akar lenni ? Jöjjön a PÁL YI-kozmetikába, Rndák'U. 4. I. em. 8. ságát biztosították és a bevallás minden feszélyezettségtől és esetleges következményektől mentesen történt. A népszámlálást tudományos szempontból ellenőrizték. Az adatgyűjtés eredményei A most közölt adatoknak a korábbi népszámlálások eredményeivel való egybevetése során számos kisebb-nagyobb méretű eltolódás mutatkozik. Ezek az eltolódások az egyes vidékeken eltérő természetes szaporodással, s az ország területének megnagyobbodásával magyarázhatók. Ehhez járul még az a külső vándorlás, vagyis az, hogy az idegen uralom alatt maradt területről számosán a visz- szacsatolt részeken telepedtek meg. A belső vándorlás tekintetében említést érdemel a trianoni menekülteknek visszatérése régi szülőföldjükre és az eltávozott tisztviselők, értelmiségi elemek, katonák helyébe a csonka területről történt utánpótlása. A megszállás, de a trianoni területen történt szervezkedés is a lakosság nemzetiségi öntudatát megerősítette. Ez kifejezésre jutott az adatbevallásoknál. Megállapítást nyert az is, hogy a lakosság úgy az anyanyelvi, mint a nemzetiségi kérdést általában helyesen értelmezte. Ez érthető is. hiszen a népességnek igen jelentős hányada egynyelvű s ezeknél az anyanyelvbevallás nem lehetett kétséges. De a két vagy többnyelvű népesség által lakott részekben sem mutatkoztak aggályos jelenségek abban a tekintetben, hogy az adatok a valóságnak megfelelnek-e. 1. II mai Magyarország megoszlása anyanyelv szerin! 1910-ben Magyar 9.011.409 74.5 Német 896.583 7.4 Szlovák (töt) 313.650 2.6 Román 960.243 7.9 Ruszin (rutén'' 381.220 3.2 Horváf 130.695 1.1 Szerb . 177.033 1.4 Egvéb és ismeretlen 231.021 1.9 Összesen: 12,101.854 100.0 Ezeknek az adatoknak értékeléséről és az 1941-es adatokkal való összevetésénél szükséges megjegyezni, ismét, hogy az ország területe nagyrészén kétszeri uralomváltozás történt és ezzel kapcsolatosan anyanyelvi szempontból változások történtek. Nemcsak a népesség vándormozgalma révén, hanem nyelvtudás és nyelv- használat vonatkozásában is. Három évtized után Magyarország népességének megoszlása anyanyelv szerint a következő 2. Magyarország népességek megoszlása anyaiyelv szerint 1941-b;n Magyar 11,367.342 77.5 Német 719.762 4.9 Szlovák (tót) 268.913 1.8 Romám 1.100.352 7.5 Ruszin (rutén) 564.092 3.8 Horvát, szerb, bunyevác, sokác stb. 369.348 2.5 Vend. szlovén 69.586 0.5 Cigány 57.372 0.4 Jiddis 126.312 0.9 Héber 5.659 0.2 Egyéb 29.435 0.2 Ismeretlen 1.400 0.0 Jsszesen: 14,679.573 100.0 Az ideiglenes eredmények is már arról tanúskodnak, hogy Magyarország lakossága túlnyomó többségben, 75.5%-os arányban — az 1910-es adathoz viszonyítva 3%-ban növekedve — magyar any any elvű és bár tekintélyes számban élnek más anyanyelvűek is az országban, azoknak egyik csoportja sem éri el a magyarságnak 10%-át. A magyaranyanyelvüek 11 és félmilliót megközelítő tömegükkel nemzetközi viszonylatban is számottevő erőteljes népiségi tömböt, képviselnek. Ha számba vesszük Budapestnek és a többi városnak nagyarányú fejlődését és túlnyomó magyarságát, a 3%-os növekedés nem szorul bővebb magyarázatra. A német anyanyelvűek számának megfogyatkozása csak látszólagos, mert az 1910-es népszámlálás a jiddis anyanyel- vüeket a németek közé sorozta. A Monarchia összeomlása után csökkent a túlnyomóan német anyanyelvű osztrák állampolgárok száma is. A szlovák anyanyelvűek csökkenését az összeomlás utáni vándormozgalom és az északi vidékekről levándorló idénymunkások kiesése okozta. A románok 1910-hez viszonyítva igen jelentősen szaporodtak. A nemzetiségi adatok Hazánk népességére vonatkozó első nemzetiségi adatokat alább közöljük; 3. Magyarország nápiss^gáiV* orguszítsa nemzetiség szerint 1941-btn Magyar 11,881.455 80.9 Német 533.045 3.6 Szlovák (tót) 175.550 1.2 Román 1,051.026 7.2 Ruszin 547.770 3.7 Horvát 12.346 0.1 Szerb 159.000 1.1 Vend, sziovén, bunyevác, sokác 54.585 0.4 Cigány 76.209 0.5 Zsidó 139.041 1.0 Egyéb 27.218 0.2 Ismeretlen 1.992 0.0 összesen: 14,679.573 100.0 Az ideiglenes adatok szerint tehát Magyarország lakosságának 80.9%-a nemzetiségének megkérdezésénél magyarnak vallotta magát. (Érdemes megjegyezni, hogy az Unirea című román lap március 6-i száma a megejtendő romániai népszámláláshoz tájékozódásul közli, hogy 1940 október 29-én (?!) Románia összlakosságának 71.9%-a vallotta magát románnak. Tehát 9% eltérést észlelhetünk.) A nemzeti kérdés szempontjából tehát az ország népessége még kifejezettebben magyar jellegű, mint anyanyelvi vonatkozásban. A valamivel több mint félmilliónyi többlet, amelyet a nemzetiségi és anyanyelvi adatok összehasonlítása a magyarság vonalán feltüntet, nem azt jelenti, hogy ugyanannyi más anyanyelvű vallotta magát nemzetiség szerint magyarnak, mert hiszen a magyaranyanyelvüek egyrésze is más nemzetiségű és amennyi a magyar anyanyelvűek közül más nemzetiségű, ugyanannyival több más anyanyelvű vallotta magát nemzetiség szerint magyarnak. A románoknál, ruszinoknál és szerbek nél az anyanyelvre és nemzetiségre vonatkozó adatok csaknem teljesen megegyeznek egymással. Figyelemreméltó, hogy az 1910-es adatokhoz képest a románok és ruszinok száma jelentősen megnövekedett. A magyar statisztikai szolgálat éppen azoknál az anyanyelvű, illetőleg nemzetiségi csoportoknál jutott ilyen eredményre, amelyeknél a népesség alacsonyabb műveltségi foka, szervezetlensége, a területfelszabadulás időpontjának közelség® miatt a helyszíni adatgyűjtésnél könnyebben fordulhattak volna elő hibák Vallási megoszlás Az 1941. évi népszámlálás vallásra vonatkozó, a mai területre megközelítő pontossággal kiszámított adatai a következők: római katolikus 55% (1910-ben 52.8%), görögkatolikus 11.6% (1910-ben 11.9%), református 19% (1910-ben 19.6%), evangélikus 5% (1910-ben 5.5%), görög keleti 3.8% (1910-ben 3.5%), unitárius 0.4% (1910-ben 0.4%). Legszembetűnőbb itt a római katolikusok növekedése, ami elsősorban a kedvező természetes szaporodás következmé- nve. A többi vallás hívőinek száma megnagyobbodott, a gyarapodás arányszáma azonban — főleg a kisebb természetes népftjlődés következtében — az országos átlag alatt maradt, úgyhogy arányszámukban visszaesés látható. Töps Tibor előadása a magyar sajtóról DEBRECEN, augusztus 14. (MTI.) A debreceni Nyári Egyetem nemzetvédelmi előadas- sorozata kiemelkedő eseménye volt vitéz Töri» Tibor, országgyűlési képviselő, a képviselóhaz. alelnökének a magyar keresztény nemzeti sajtó megteremtéséről szóló előadása. Vitéz Tors Tibor hangoztatta, hogy mig a keresztény nemzeti sajtó eljutott a mai színvonalra, addig hosszú utat kellett különböző korszakokban megtennie és nehéz harcot kellfett vívnia. Az újjáéledés korában az első lépéseket a magyar katolicizmus tette meg, amikor Prohaszka Ottokár és Bangha Béla lelkes buzgalommal megalapította a keresztény magyar sajtó első orgánumait. Az igazi újjáéledés azonban csak akkor kezdődhetett meg, amikor a zsidótörvény megállapította az Országos Magyar Saj-i tókamarát, amely jelenleg is a legpéldásabban teljesíti a maga feladatát. A magyar újságírásé ismét azzá tette, aminek tennie kell: kereszténnyé és magyarrá. Tors Tibor végül ismertette a jelenlegi sajtóviszenyokat és kiemelte a harcos magyar sajtó rendkívüli jelentőségét a keresztény nemzeti egység szolgálatában es a magyar nemzet védelmében. Az előadást nagyszámú közönség lelkes tetszéssel fogadta. Nagyarányú befektetéseket eszközöl Nagyvárad váropa Nagyváradról jelentik: Dr. Soós István polgármester, 2X1 Hlatky Endre dr. főispánnal együtt különböző minisztériumokban tárgyalt a város ügyében, pénteken hazaérkezett és nyilatkozatában többek között közölte, hogy a belügyminisztérium jóváhagyta a házikezelésre vonatkozó közgyűlési határozatot, a Ri- manóczy-szálló, fürdő és étterem ügyében. A szükséges munkálatokkal kapcsolatban 120 ezer pengő kölcsönt vesznek fel az alapítvány által a városi házipénztárból. A város megrongált útvonalainak helyrehozatalára a városi költségvetésben megtevő fedezeten kívül 303 ezer pengőnél többre van szükség. A belügyminisztérium az összeg felerészét állami segélyként folyósítja, másik felét a városi pótköltségvetésből kell fedezni. Ezzel sikerül végre Nagyvárad valamennyi utcáját annyira megjavítani, hogy a közlekedés biztosítható legyen. A közellátásügyi minisztérium jóváhagyta a városnak a Hangyával 6000 sertéshizlalásra kötött szerződését és kiutalta az ehhez szükséges takarmányt. Ugyancsak kiutalt a minisztérium egy és félvagon zsírt is a város számára. A ruházati cikkek hiánya ügyében is tárgyalt a polgármestr Jurcsek államtitkárral, aki megígérte, hogy sürgősen tanulmányozza ezt a kérdést és igyekszik megoldást találni. Főként a szegénysorsu lakosság ruhaellátásáról és a szegény házastársak között kiosztandó babakelengyékről van szó. Jelentkezés a Szent István.napi erdélyi íérficserkész-találkozóra. Az erdélyi cserkész- kerület augusztus 20., 21. és 22. napjain fér_ ficserkész-találkozót rendez Kolozsváron a lombi Cserkészparkban. A háromnapos táborozásra névre szóló felhívássá’, hívták össze a kerület nyilvántartott férficserkészeit.. Igen számosán vannak azonban, akik a régi címjegyzékekben nem szerepelnek. Ezátt a kerület parancsnoksága ez. utón is felhívást intéz mindenkihez, akinek életfelfogása és emlékei baráti kapcso'atban a cserkészethez fűződnek, hogy vegyen részt a táborozáson s ez által ismét szorosabb kapcsolatba jusson a mozgalommá'. A tábor augusztus 19_én este 6 órakor tábortűzzel kezdődik és 22-én este ugyancsak tábortűzzel ér véget. Vidékiek számára 66 százalékos utazási kedvezményről és előzetes, illetve a tábor befejezése utáni kolozsvári átmeneti tartózkodásról gondoskodunk. Ellátás napi 2 pengő árban, élelmiszerjegyek e'lenében. Megjelenés: mindenki körüíményeihez képest, neki megfelelő öltözetben. Elszállásolás a Cser« készpa: kban, házban, szalmazsákon pokróccal. Evőkiészletrő’ mindenki maga gondoskodik. A jelentkezők levelezőlapon vagy telefonon közöljék szándékukat a kerület parancsnokságával. (Kolozsvár, Király_u, 3. Telefon: 21—24.) Vidékiekitő’ kérjük, közöljék érkezésük pontos idejét, hogy a pályaudvaron fogadásukról és kalauzolásukról gondoskohassunk. Személyes érdeklődőknek a labort előkészítő bizottság rendelkezésükre áll minden este 8—9 óra között a keriilett he« ’.yiségében. 4
