Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-14 / 183. szám

it 1943 augusztus 14. ÉL, í, É N ZÉS 5 I Megjelentek az 1941. évi népszámlálási adatok Magyarország népességének 77’5 százaléka anyanyelvébsn, 80’9 százaléka nemzetiségében magyar - Hz ország területén 3 százalékkal növekedett a magyar anyanyelvűek aránya 3 3ßflT mef isrt iß [ír; ss r a* Yns Iibf k CI9§ :9flt 29CJ Í6Í: 293Í int 9ít SS rss 9Cf 9V ßrf 9Cf rrr s 57 KOLOZSVÁR, augusztus 14. Az egész magyar, de különösen az erdélyi közvé­lemény fokozott érdeklődésre tarthatnak »számot a Központi Statisztikai Hivatal­nak a ,,Magyar Statisztikai Szemle“ leg­újabb számában közölt adatok, amelyek az 1941. évi népszámlálás adatait közük. 'A legújabb magyar népszámlálás az anyanyelvi és nemzetiségi adatokat is külön dolgozta föl. Az eredmények Magyarország népessé­gének viszonyairól igen fontos és uj is­mereteket tartalmaznak, mert olyan né­pességi tömegre vonatkoznak, amelyről .1910 óta megbízható adatfelvételek nem készülhettek. Az utolsó magyar birodal­mi népszámlálás óta egyes területeknek a népességét mély­rehatóan átformálta egy olyan ember­öltő, mely kétszeri uralomváltozást, háborút és a szociális, valamint gazda­sági viszonyoknak példátlan átalaku­lását jelentette. A megnagyobbodott Magyarország egész területére csak akkor nyerhetünk újabb tájékoztató adatokat, ha felhasználjuk az utódállamok népszámlálási eredményeit, ennek azonban az adatgyűjtő módszerek eltérései miatt sok nehézsége van. A most közölt eredmények még ideiglenes ada­toknak tekintendők, de összegezései már­is alkalmasak a nagyvonalú tájékozódás­ra, annál is inkább, mert a végleges ada­tok csak jelentéktelen, néhányezer főnyi eltérést fognak jelenteni. II ilpszámlálás módszere A magyar népszámlálások 1880-tól kezdve változatlan szellemben kérdezték az anyanyelvet és azt is, hogy hány ha­zai, majd 1900-tól összesen hány nyelvet beszél. Az adatok feldolgozása nemcsak a végszámok megállapítására szorítkozik, hanem a különböző tárgyú adatok egy­bevetésére is kiterjed; súlyt helyezve a magyar népszámlálások az anyanyelvnek a beszélt egyéb nyelvekkel és a vallással yaló egybevétésére is. Az anyanyelvi adatok feldolgozásának eredményeit a magyar népszámlálások nemzetközi viszonylatban egyedülálló tárgyilagossággal és bőséggel hozzák nyilvánosságra. Az adatgyűjtésnek és a feldolgozásnak a kombinációkban bővelkedő rendszere nemcsak az évtizedről-évtizedre beállott változások megfigyelésére, hanem az ösz- szeirás tökéletesbité.sére, az esetleges hi­bák kiigazítására, valamint az eredmé­nyek több szempontból való ellenőrzésére is módosult. Az ilymódon kiépített rend- Bzer a magyar népszámlálások anyanyel­vű adatai hitelességének biztosítéka és a közölt statisztikának teljes tárgyilagos­ságát mutatja. • Ez a rendszer még tökéletesedett az 1941-iki népszámlálásnál, amikor gr. Te­leki Pál utasítására a számolólapba az eddigi anyanyelvi kérdésen felül beiktat­ta a -nemzetiségre vonatkozó kérdést is. Az 1941-es népszámlálás három kérdés­ben tudakolta az állampolgár anyanyel­vét, nemzetiségét, valamint nyelvtudá­sát. 1. Anyanyelvét: azt ■ a nyelvet, ame­lyet. az illető saját nyelvének vall és a legjobban és a legszívesebben beszél. (Magyar, német, szlovák, román, rutén stb.). 2. Anyanyelvén kívül milyen nyel­veken beszél (francia, angol, török, stb.). 3.>Nemzetisége: minden befolyástól men­ten és anyanyelvére való tekintet nélkül, melyik az a nemzetiség, amelyhez tarto­zónak vallja magát, Eszerint tehát mig az anyanyelv meg­határozása objektiv ismérven, a nyelv tu­dásán alapul, addig a nemzetiség a sajá­tos népi közösség érzésének kifejezője, amely eltérő lehet az anyanyelvtől és független a nyelvismerettől. A cél: nemzeti önismeret A népszámlálás főcéljaként gr. Teleki Pál nemzetünk önismeretét jelölte ki. A nemzetiségekre vonatkozó kérdőpontnak a népszámlálási számolólapba való beik­tatását az tette szükségessé, hogy minél több oldalról világítsuk meg ezt a kér­dést. minél jobban ismerjük meg nemze­tiségi viszonyainkat és ugyanakkor a kül­földet is tökéletesebben tudjuk tájékoz­tatni. A másik szempont pedig az volt, aogy ilymódon megtisztítsuk az anya­nyelvi kérdést az itt-ott jelentkező ho­málytól, mely az objektiv nyelv kritériu­ma és a szubjektív nemzetiségi érzés el nem különitettségéből elállott. A mosta­ni népszámlálás igazolta, hogy Magyar- országon, mint általában Kelet- és Közép- Európában a nemzetiségi érzés a lakosság jelentős tömegeinél nem azonos az anya- nyelvvel. f A népszámlálást végző közegek foko­zottan törekedtek arra, hogy mindenkit saját nyelvén tájékoztasson a népszámlálás kérdéseinek értelmezése felől. A megszámlált sajátkezű aláírásával hi­telesítette az adatokat. Az adatok titkos­Szép akar lenni ? Jöjjön a PÁL YI-kozmetikába, Rndák'U. 4. I. em. 8. ságát biztosították és a bevallás minden feszélyezettségtől és esetleges következ­ményektől mentesen történt. A népszám­lálást tudományos szempontból ellen­őrizték. Az adatgyűjtés eredményei A most közölt adatoknak a korábbi népszámlálások eredményeivel való egy­bevetése során számos kisebb-nagyobb méretű eltolódás mutatkozik. Ezek az el­tolódások az egyes vidékeken eltérő ter­mészetes szaporodással, s az ország terü­letének megnagyobbodásával magyaráz­hatók. Ehhez járul még az a külső ván­dorlás, vagyis az, hogy az idegen uralom alatt maradt területről számosán a visz- szacsatolt részeken telepedtek meg. A belső vándorlás tekintetében említést ér­demel a trianoni menekülteknek vissza­térése régi szülőföldjükre és az eltávozott tisztviselők, értelmiségi elemek, katonák helyébe a csonka területről történt után­pótlása. A megszállás, de a trianoni területen történt szervezkedés is a lakosság nem­zetiségi öntudatát megerősítette. Ez kifejezésre jutott az adatbevallások­nál. Megállapítást nyert az is, hogy a la­kosság úgy az anyanyelvi, mint a nem­zetiségi kérdést általában helyesen értel­mezte. Ez érthető is. hiszen a népességnek igen jelentős hányada egynyelvű s ezek­nél az anyanyelvbevallás nem lehetett kétséges. De a két vagy többnyelvű né­pesség által lakott részekben sem mutat­koztak aggályos jelenségek abban a te­kintetben, hogy az adatok a valóságnak megfelelnek-e. 1. II mai Magyarország megoszlása anyanyelv szerin! 1910-ben Magyar 9.011.409 74.5 Német 896.583 7.4 Szlovák (töt) 313.650 2.6 Román 960.243 7.9 Ruszin (rutén'' 381.220 3.2 Horváf 130.695 1.1 Szerb . 177.033 1.4 Egvéb és ismeretlen 231.021 1.9 Összesen: 12,101.854 100.0 Ezeknek az adatoknak értékeléséről és az 1941-es adatokkal való összevetésénél szükséges megjegyezni, ismét, hogy az or­szág területe nagyrészén kétszeri uralom­változás történt és ezzel kapcsolatosan anyanyelvi szempontból változások tör­téntek. Nemcsak a népesség vándormoz­galma révén, hanem nyelvtudás és nyelv- használat vonatkozásában is. Három évtized után Magyarország né­pességének megoszlása anyanyelv szerint a következő 2. Magyarország népességek megoszlása anyaiyelv szerint 1941-b;n Magyar 11,367.342 77.5 Német 719.762 4.9 Szlovák (tót) 268.913 1.8 Romám 1.100.352 7.5 Ruszin (rutén) 564.092 3.8 Horvát, szerb, bunyevác, sokác stb. 369.348 2.5 Vend. szlovén 69.586 0.5 Cigány 57.372 0.4 Jiddis 126.312 0.9 Héber 5.659 0.2 Egyéb 29.435 0.2 Ismeretlen 1.400 0.0 Jsszesen: 14,679.573 100.0 Az ideiglenes eredmények is már ar­ról tanúskodnak, hogy Magyarország lakossága túlnyomó többségben, 75.5%-os arányban — az 1910-es adathoz viszonyítva 3%-ban növekedve — magyar any any elvű és bár tekintélyes számban élnek más anyanyelvűek is az országban, azoknak egyik csoportja sem éri el a magyarság­nak 10%-át. A magyaranyanyelvüek 11 és félmilliót megközelítő tömegükkel nemzetközi viszonylatban is számottevő erőteljes népiségi tömböt, képviselnek. Ha számba vesszük Budapestnek és a többi városnak nagyarányú fejlődését és túlnyomó magyarságát, a 3%-os növeke­dés nem szorul bővebb magyarázatra. A német anyanyelvűek számának meg­fogyatkozása csak látszólagos, mert az 1910-es népszámlálás a jiddis anyanyel- vüeket a németek közé sorozta. A Monarchia összeomlása után csökkent a túlnyomóan német anyanyelvű osztrák állampolgárok száma is. A szlovák anya­nyelvűek csökkenését az összeomlás utáni vándormozgalom és az északi vidékekről levándorló idénymunkások kiesése okoz­ta. A románok 1910-hez viszonyítva igen jelentősen szaporodtak. A nemzetiségi adatok Hazánk népességére vonatkozó első nemzetiségi adatokat alább közöljük; 3. Magyarország nápiss^gáiV* orguszítsa nemzetiség szerint 1941-btn Magyar 11,881.455 80.9 Német 533.045 3.6 Szlovák (tót) 175.550 1.2 Román 1,051.026 7.2 Ruszin 547.770 3.7 Horvát 12.346 0.1 Szerb 159.000 1.1 Vend, sziovén, bunyevác, sokác 54.585 0.4 Cigány 76.209 0.5 Zsidó 139.041 1.0 Egyéb 27.218 0.2 Ismeretlen 1.992 0.0 összesen: 14,679.573 100.0 Az ideiglenes adatok szerint tehát Magyarország lakosságának 80.9%-a nemzetiségének megkérdezésénél ma­gyarnak vallotta magát. (Érdemes megjegyezni, hogy az Unirea című román lap március 6-i száma a meg­ejtendő romániai népszámláláshoz tájé­kozódásul közli, hogy 1940 október 29-én (?!) Románia összlakosságának 71.9%-a vallotta magát románnak. Tehát 9% el­térést észlelhetünk.) A nemzeti kérdés szempontjából tehát az ország népessége még kifejezetteb­ben magyar jellegű, mint anyanyelvi vonatkozásban. A valamivel több mint félmilliónyi több­let, amelyet a nemzetiségi és anyanyelvi adatok összehasonlítása a magyarság vo­nalán feltüntet, nem azt jelenti, hogy ugyanannyi más anyanyelvű vallotta ma­gát nemzetiség szerint magyarnak, mert hiszen a magyaranyanyelvüek egyrésze is más nemzetiségű és amennyi a magyar anyanyelvűek közül más nemzetiségű, ugyanannyival több más anyanyelvű val­lotta magát nemzetiség szerint magyar­nak. A románoknál, ruszinoknál és szerbek nél az anyanyelvre és nemzetiségre vo­natkozó adatok csaknem teljesen meg­egyeznek egymással. Figyelemreméltó, hogy az 1910-es adatokhoz képest a ro­mánok és ruszinok száma jelentősen meg­növekedett. A magyar statisztikai szolgá­lat éppen azoknál az anyanyelvű, illető­leg nemzetiségi csoportoknál jutott ilyen eredményre, amelyeknél a népesség ala­csonyabb műveltségi foka, szervezetlen­sége, a területfelszabadulás időpontjának közelség® miatt a helyszíni adatgyűjtés­nél könnyebben fordulhattak volna elő hibák Vallási megoszlás Az 1941. évi népszámlálás vallásra vo­natkozó, a mai területre megközelítő pon­tossággal kiszámított adatai a követke­zők: római katolikus 55% (1910-ben 52.8%), görögkatolikus 11.6% (1910-ben 11.9%), református 19% (1910-ben 19.6%), evangélikus 5% (1910-ben 5.5%), görög keleti 3.8% (1910-ben 3.5%), unitárius 0.4% (1910-ben 0.4%). Legszembetűnőbb itt a római katoliku­sok növekedése, ami elsősorban a ked­vező természetes szaporodás következmé- nve. A többi vallás hívőinek száma meg­nagyobbodott, a gyarapodás arányszáma azonban — főleg a kisebb természetes népftjlődés következtében — az országos átlag alatt maradt, úgyhogy arányszá­mukban visszaesés látható. Töps Tibor előadása a magyar sajtóról DEBRECEN, augusztus 14. (MTI.) A deb­receni Nyári Egyetem nemzetvédelmi előadas- sorozata kiemelkedő eseménye volt vitéz Töri» Tibor, országgyűlési képviselő, a képviselóhaz. alelnökének a magyar keresztény nemzeti sajtó megteremtéséről szóló előadása. Vitéz Tors Tibor hangoztatta, hogy mig a keresztény nemzeti sajtó eljutott a mai színvonalra, ad­dig hosszú utat kellett különböző korszakok­ban megtennie és nehéz harcot kellfett vívnia. Az újjáéledés korában az első lépéseket a ma­gyar katolicizmus tette meg, amikor Prohaszka Ottokár és Bangha Béla lelkes buzgalommal megalapította a keresztény magyar sajtó első orgánumait. Az igazi újjáéledés azonban csak akkor kezdődhetett meg, amikor a zsidótör­vény megállapította az Országos Magyar Saj-i tókamarát, amely jelenleg is a legpéldásabban teljesíti a maga feladatát. A magyar újságírásé ismét azzá tette, aminek tennie kell: keresz­ténnyé és magyarrá. Tors Tibor végül ismer­tette a jelenlegi sajtóviszenyokat és kiemelte a harcos magyar sajtó rendkívüli jelentőségét a keresztény nemzeti egység szolgálatában es a magyar nemzet védelmében. Az előadást nagy­számú közönség lelkes tetszéssel fogadta. Nagyarányú befektetéseket eszközöl Nagyvárad váropa Nagyváradról jelentik: Dr. Soós István pol­gármester, 2X1 Hlatky Endre dr. főispánnal együtt különböző minisztériumokban tárgyalt a város ügyében, pénteken hazaérkezett és nyi­latkozatában többek között közölte, hogy a belügyminisztérium jóváhagyta a házikeze­lésre vonatkozó közgyűlési határozatot, a Ri- manóczy-szálló, fürdő és étterem ügyében. A szükséges munkálatokkal kapcsolatban 120 ezer pengő kölcsönt vesznek fel az alapítvány által a városi házipénztárból. A város meg­rongált útvonalainak helyrehozatalára a városi költségvetésben megtevő fedezeten kívül 303 ezer pengőnél többre van szükség. A belügy­minisztérium az összeg felerészét állami segély­ként folyósítja, másik felét a városi pótkölt­ségvetésből kell fedezni. Ezzel sikerül végre Nagyvárad valamennyi utcáját annyira megja­vítani, hogy a közlekedés biztosítható legyen. A közellátásügyi minisztérium jóváhagyta a városnak a Hangyával 6000 sertéshizlalásra kötött szerződését és kiutalta az ehhez szüksé­ges takarmányt. Ugyancsak kiutalt a minisz­térium egy és félvagon zsírt is a város szá­mára. A ruházati cikkek hiánya ügyében is tárgyalt a polgármestr Jurcsek államtitkárral, aki megígérte, hogy sürgősen tanulmányozza ezt a kérdést és igyekszik megoldást találni. Főként a szegénysorsu lakosság ruhaellátásáról és a szegény házastársak között kiosztandó ba­bakelengyékről van szó. Jelentkezés a Szent István.napi erdélyi íérficserkész-találkozóra. Az erdélyi cserkész- kerület augusztus 20., 21. és 22. napjain fér_ ficserkész-találkozót rendez Kolozsváron a lombi Cserkészparkban. A háromnapos tábo­rozásra névre szóló felhívássá’, hívták össze a kerület nyilvántartott férficserkészeit.. Igen számosán vannak azonban, akik a régi cím­jegyzékekben nem szerepelnek. Ezátt a ke­rület parancsnoksága ez. utón is felhívást in­téz mindenkihez, akinek életfelfogása és em­lékei baráti kapcso'atban a cserkészethez fűződnek, hogy vegyen részt a táborozáson s ez által ismét szorosabb kapcsolatba jusson a mozgalommá'. A tábor augusztus 19_én este 6 órakor tábortűzzel kezdődik és 22-én este ugyancsak tábortűzzel ér véget. Vidékiek számára 66 százalékos utazási ked­vezményről és előzetes, illetve a tábor befe­jezése utáni kolozsvári átmeneti tartózkodás­ról gondoskodunk. Ellátás napi 2 pengő ár­ban, élelmiszerjegyek e'lenében. Megjele­nés: mindenki körüíményeihez képest, neki megfelelő öltözetben. Elszállásolás a Cser« készpa: kban, házban, szalmazsákon pokróc­cal. Evőkiészletrő’ mindenki maga gondos­kodik. A jelentkezők levelezőlapon vagy te­lefonon közöljék szándékukat a kerület pa­rancsnokságával. (Kolozsvár, Király_u, 3. Telefon: 21—24.) Vidékiekitő’ kérjük, közöl­jék érkezésük pontos idejét, hogy a pálya­udvaron fogadásukról és kalauzolásukról gondoskohassunk. Személyes érdeklődőknek a labort előkészítő bizottság rendelkezésükre áll minden este 8—9 óra között a keriilett he« ’.yiségében. 4

Next

/
Thumbnails
Contents