Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-14 / 183. szám
ELLENZÉK 194 3 aufliinHnu I liárinasszerzőtlés alapváltozatlanok — jelentette ki a japán knlngyininiszter A japán külügyminiszter a német és az olasz nagykövetekkel folytatott csütörtöki megbeszélésével kapcsolatban a kormány sajtótájékoztatója kijelentette, hogy ,,a hármasszerződés alapelvei változatlanak“. Hangsúlyozta a sajtótájékoztató, hogy az eszmecsere a legszivelyesehb légkörben folyt le. Az ellenség jól tenné, ha emlékezetébe idézné a hármasszövetség szellemét és szövegét, különösen annak bekezdését, amely a három nagy szövetséges szándékait és céljait világosan és félremagyarázhatutlanul leszögezi. Ugyan ez áll az 1941 december 11 -i katonai szövetségre is. Sigemicu külügyminiszter pénteken, miután csütörtökön megbeszélést folytatott a német és az olasz nagykövettel, a kormány rendes ülésén nyilatkozott az európai helyzetről. Sigemicut pénteken fogadta a japán császár jelentéstétel végett. Sigemicu külügyminiszter pénteken a rendes minisztertanácson Stahner német és Indelli olasz nagykövettel folytatott csütörtöki megbeszélései befejezése után beszámolót ad az európai helyzetről. Ezenkívül a császár pénteken jelentéstételre fogadja a külügyminisztert. Kitűnő eredményeket ért el a kolozsvári Vízmüvek Persely Egyesülete Újabb szép példa a szövetkezésre KOLOZSVÁR, augusztus 14. (Az Ellenzék munkatársáról.) Korunk szelleme a közösségi szellem. Kényszerű visszahatás ez a liberalizmus túlzott szabadossága után, amelyben ó amelynek segítségével az egyes ember, akiben megvolt a mohóság és öntzés, a közösség rovására érvényesítette egyéni érdekeit, a közösség pasiig, amelyet kötöttek az. írott és íratlan törvények, tehetetlen volt az egyén túlkapásaival szemben. A kisebbségi idők nagy tanulsága volt nekünk, erdélyieknek is a közösségi gondolat, amely legjobban a Tizes Szervezetben csúcsosodott ki. összeállt néhány jószándéku cmbei és minden fizetség, hála és viszontszolgálat reménye nélkül, csupán csak a másokon való segitemakarás vágyától fűtve, elhatározta, hogy tudását és munkabírását a köz szolgálatába állítja. Ó maga, az egyén semmi hasznát nem vette ennek, legfeljebb többet dolgozott, de a köz erősödött, hite gyarapodott, ellenálló ereje- tnegnövekedett. Ugyamlyen megtartó ereje gyökerezett a knebbsegi magyarságnak a szövetkezetekben. Egy emberrel könnyű elbánni, de egy közületiéi, egy közöséggel, amelyet annyi váll tart, ahány ember tagja a közületitek, sokkal nehezebb. Amellett; hogy öntudatosan, erősiti anyagilag is. Tudja, hogy van hova fordulnia, ha bajba jut, ha másokon segít, segítenek őrajta is. Ezek a gondolatok rajzanak agyunkban, amikor Bartók Lajossal, a kolozsvári Vízmüvek főkönyvelőjével vágtatunk Szászfenes határában. Gépkocsink nyomán porztk az ut, de a Vízmüvek területén, amely hosszú esztendők óta kaszáló volt, nagy tőgyü tehenek legelésznek. A távolból ide kéklenek a gyalui havasok, a Szamos kavicsos medre pídig szik-, rázva veri vissza a napsugarakat. Olyan békés a táj, mint egy svájci tájkép. — Ez mind a mi munkák eredménye — magyarázza Bartók Lajos, a Vízmüvek ,Persely Egyesületének“ vezetője. — Ez a terület, harmmc hóid, eddig csaknem kihasználatlam vojt- etni üem lehet bele, mert nem lehet trágyázni; a vizszürő területéhez tartozik. Kaszálóként adtuk beibe eddig idegeneknek. Amióta a perselyegyletet megalapítottuk, a mi teheneink ropogtatják a kövér füvet. Nekünk van belőle hasznunk; 120 családot látunk el tejjel, napi 120—140, sót 150 liter a termelés. Julius hónapban 4700 litert osztottunk szét a sokgyermekes családok között. Arról kerdezem Bartók Lajost, szövetkezet-e i perselyegyesület, vagy micsoda. Gondolkozik, de nehéz a válasz.-—1 Szövetkezetnek nem szövetkezet, mert meg nincs bejegyezve a Szövetségbe. Alapszabállyal sincsenek, általában semmiféle jogi formát még nem értünk el. A szövetkezeti eszme diadala Nem szövetkezet a perselyegyesület, de két- tcgtelen, hogy a szövetkezeti eszme diadalát Iliiden minden moccanása. A lényeg nem is a jog formulákon, az Tott betűn van, hanem a cselekedeteken. A felszabadulás utáni hónapokban jött az ötlete Bartók 1 ajosnak, hogy ,,valamit ként csinálni4'. Takarékosságra kellene szoktatni a Vizmü alkalmazottait. Előbb szűk baráti körben fejtette ki terveit és amikor látta, hogy milyen nagy lelkesedéssel fogadták azokat, hozzákezdett elgondolásai alaposabb kidolgozásához. — Az egész úgy megy kérem, hogy mindenki bejelenti, hogy az év végére mennyit akar megtakarítani. Ennek arányában meghatározzuk a havi vagy heti befizetéseket. 30 pengő havonta a minimális befizetés, de van munkás, aki heti 20 pengőt fizet, mCg az inasok is 5—8 pengőt fizetnek be hetenként. Karácsonykor visszakapják a pénzüket, a megfelelő kamatokkal együtt. Volt olyan munkás, aki 600 pengőt kapott év végén, bár soha addig az életben együtt egyszerre 100 pengője sem vök. Jelenleg 160 tagja van az egypsiilctniek, 'tisztviselők és munkások. Az üzem alkalmazottai közül mindössze egyetlen ember akad, aki nem tagunk. A befizetésekből kölcsönöket folyósicunk a tagoknak. Minhtogv adminisztrációs költségeink nincsenek, a kölcsönök kamatmentesek. Van olyan tagunk, aki a mi kölcsön Linkből vett házhelyet magának. Tej, gyümölcs, főzelék — Ez azonban csak a kezdet volt. 1941-ben béreltük ki ezt a területet és vettünk hat tehenet is. Ma már to tehenünk van. A nyersmérleg 22.000 pengőre becsüli a tehenek értéket, de a valódi érték meghaladja a 35 ezer pengőt is. De nemcsak ez az egyetlen területünk. Van itt még egy nyolcholdas gyümölcsös cs egy 11 holdas szántó is, amelyet egy eltávozott román mérnöktől bériünk. Ez utóbbin konyhakertészetet rendeztünk be. Rengeteg zöldséget termelünk, krumplit, árpát, zabot, de kikerül a teheneknek a takarmányrépa is. — Milyen áron árusítják a terményeket? Nagyon határozott a válasz: — Csakis a hatóságiJag rögzített áron. Am t m! nem tudunk átvenni, beszolgáltatjuk. Szilvában óriási termésünk lesz. — Hogy osztják el például a tejet? — Ropant egyszerű. Behozzuk a Vízműhöz és innen mindenki hazaviszi. Ha meg egyebünk van, azt kiírjuk a táblára, vagy pedig körözzük. Nincsenek költségek — Milyen költségeik vannak? — Nevetséges, de mindössze két fizetéses alkalmazottunk van, a két tehenész. A többi munkát mind mi végezzük el: tisztviselők, munkások. Együtt végeztük a tavaszi szántást, kapálást és együtt arattunk is. Vasárnap nyolc turnusban folyik a munka, mindenkire sor kerül. A munkavezetők egyszerűen közlik, hogy ekkor és ekkor kinek kötelessége kimenni a földre. Nem is nagyon kell rendeigetni az embereket, mindenki szívesen vállalja, mert tudja, hogy magának dolgozik. Van már két kis lovunk is, megveuük a gazdasági felszerc. lést is. De hogy mégis legyen* valami közünk a szöevtkezcti gondolathoz, a jogi formák tekintetében is, megjemlitem, hogv tagja va>- gyunk az EMGE gyümölcstermelő szövetkezetének. — Hogyan osztják szét a javakat, melyen arányban? — A javakból és a haszonból mindenki egy. HIRNEVES ZONGORATERME BUDAPEST,VILMOS CSÁSZÁR ÚT 66 (jcrifácáíó jSofotte/rriét/faÍLf formán részesül, tehát nem a befizetések arányában. A kicsi inasnak éppen olyan joga van, mint a vezetőnek. A nagyobb befizetések után nagyobb kamatot kap a befizető tag. Mindössze ennyi az előnye. Tőkés lesz a kisemberből — Mit csinálnak az elért nyereséggel? — A nvereségszámlán tőkésítjük mindaddig, nmig az illető nyugdíjba nem megy, eltávozik az üzemtől, vagy pedig elhalálozik. — A hadbavonultakról hogy gondoskodik az egyesület? — Minden tag havi két órai keresetének megfelelő összeget adja erre a célra. így ha, vonta 550 pengőt fizetünk ki a had'bavonultak hozzátartozóinak, de van 1500 pengő tartaléktőkénk is erre a célra. Feleség után 6 pengőt, gy címek után 24 pengőt fizetünk. — Nincs L> szándékuk átalakulni szövetkezette? — Dehogynem. Most már annyira fejlett az. egyesület, hogy további jogi formák nélkül nem élhetünk. Amint alkalom kínálkozik rá, meg is csináljuk. ■ Csak a tényeket mondtuk el és felsoroltuk az eredményeket: mire képes egy szorosan szervezett közösség. A Vízmű Persely Egyesületének tagjai a leg-, nagyobb tejszükeben is a legtisztábban kezelt tejet kapták és asztalukról sohasem hiányzik a gyümölcs. Mindezt pedig a maguk filléreibőL Kell ennél szebb példa annak az igazságunk a bizonyítására, hogy: „szövetkezésben az eiő?‘‘ . . . ÓVÁRI-ÓSS JÓZSEF. Külpolitikai figyelő OLASZORSZÁG Egy hét óta a Badoglio kormány egy lépéssel sem tudta előbbre vinni az ügyet, amelynek megvalósítását az olasz nép a julius 25-ét követő napokon olyan lelkesen kivárna. Badoglio a fasiszta rezsim bukásakor, ez ma már nyilvánvaló, azt a célt tűzte ki maga elé, hogy egy merész kardcsapással kettévágja az Olaszország köré fonódó egyie fojtogatóbb gordiusi csomót és remélte, hogy ebben segíteni fogják azok is, akik El Álaméin óta a hurkot a kezükben tartják. Anglia és az Egyesült Államok három héten keresztül naponkint megismételték a casablancai határozatok rövid tőmondatát: felié Iclnclkúh megadás s párhuzamosan azt is bejelentették, hogy ha az olasz nép önszántából nem küzd egy olyan kormány megalakításáért, amelyet az angolszászok tárgyalóképesnek ismerhetnek el, a légiháboru nemcsak hogy feléled, hanem hatványouottab- bin sújtja ;»z olasz vá;osokat. Mint a/ utóbbi négy nap hadieseményei igazolják, az angolszászok beváltottak szavukat és az angolszászoknak az adott szóhoz való ragaszkodását Milánó, Genova, Torino, Nápoly és legutóbb Róma lakossága az égő utcasorokon és a rom- badőlt bérpalotákon keresztül érzékelhetően tapasztalhatta. A folyamatban lévő quebecki Roosevelt— Churchill értekezleten a legközelebbi jövő háborús menetrendjének összeállítása melleit az angolszász világ két vezetője, mint azt egy hivatalos jelentés hangsúlyozza, „megállapodnak Olaszország sorsára vonatkozóan is.“ Hogy 3 haditerveken kisül Olaszországgal politikai szempontból is foglalkoznak, a logika szerint csak azt jelentheti, hogy engedményeket tesznek a feltételnélküli kapituláció merev elvéből. Azt azonban Roosevelt és Churchill sem tudja garantálni, hogy az angol'—amerikai csapatok a németekkel szemben olasz területen is ne szálljanak szembe. A légitámadások újbóli megindulásával kapcsolatban a Giornale d Italia legutóbbi számában nyílt levelet ir Angliához és meg akarja győzni a briteket, hogy az olasz kultúra alkotásai nemcsak az olaszok számára, hanem az angolok és amerikaiak számára is örökérté- küek. A cikk tárgyilagosan, szenvedélymentesen, de komolyan hívja fel az angolszászok figyelmét a templomokat és műemlékeken ért támadások pusztító következményeire és rámutat arra. hogy milyen felelősséget vállalnak magukra az angolok és amerikaiak az utókor előtt. A Giornale d‘Italia fájdalmas hangú cikkéből id ézzük a következő pár sort: „Ti irgalom nélkül bombázzátok és bontjátok lángba ősi történeti és művészeti emlékekben gazdag városainkat. Hivatkoztok a háború törvényeire. Jel van. De mi lesz, ha igy folytatódik? Ha elpusztul a Scala, ez a világhírű színház, Leonardo da Vinci Utolsó vacsorája, a velencei San Marco, ha rombadőlnek a .capitoliumi paloták, amelyeket Michel Angelo mesteri keze emelt? Fost igazi háború tombol, de nem tart örökké, a véres gőz és füstpára elosziik és akkor .. .? Akkor ismét jönnek turistáitok, hogy gyönyörködjenek Itália művészetében. Keresik a nápolyi Santa Chiarat. Keresik és nem találják, mert nincs többé. És az útikönyvbe bejegyezve olvashatják: 1543-ban elpusztították az angolok.“ A Giornale dTtalia egy másik cikkben azt írja, hogy az angolok arra hivatkoznak, hogy egyszer egy olasz kormány azt a kívánságát fejezte ki, hogy az olasz repülők is résztvehes- senek a London és a más kulturemlékekben gazdag angol városok elleni repülőtámadásokban. Igaz ugyan, hogy egy olasz kormány egyszer kifejezte ezt a kívánságát, de a támadás a valóságban nem történt meg. Legalábbis olasz részről nem NAGY JÓZSEF. Sikerül-e az olasz félsziget elleni partraszállás ? Rómából jelenti az MTI.: A római rádió tengerészeti szakértője a következőket jelentette ki: A szicíliai csatában az ntóbbi napokban, figyelemreméltó esemény történt, ugyanis augusztus 7. és 8- között az amerikaiak part rászállták a sziget északi részén, Santa Agata közelében, hogy hátulról támadhassák meg a német—olasz jobbszárnyat. A partraszállás sikerült, de a támadók mégsem érték el céljukat, mert a védők körülzárták a partratett csapatokat, s meghiúsították a további partraszállási kísérleteket. A partraszállás módszerei sokat haladtak s ennek következtében sokkal inkább lehetségesek, mint bármikor a történelemben. A támadók azonban, még ha sikerülne is mégse merni site ni az olasz hídfőt Szicíliában, mégsem lesznek képesek jelentősebb hadműveletet végrehajtani, mert szicíliai állásaikat csak olyan körzetben való partraszállásban használhatják fel. ahol csak különleges partraszálló eszközökkel lehet kísérletezni. A partraszállás partvidékén niiVüsen elég jelentős olyan kikötő, ahol nagyobb csapatokat lehetne kirakni. A különleges partraszálló módszer alkalmazásában ezenkívül nyugod- tabb tengerre van szükség. Éppen ezért az előz öntésre vonatkozó tervek sikere attól függ, hogy az ellenség mit tud elérni, még mielőtt megváltoznék az időjárás. Az ellenségre rendkívül fontos, hogy sürgősen cselekedjék. Sziiciliába.n lehetséges volt hogy az ellenség nagy erőket tudjon harcbavetni emberben és hadianyagban. A valóságban azonban az ellenség támadó terveinek még csak kezdőién tart. A teendők legnehezebb része és a döntés még ezután következik. Néhány napra beszüntették a svájci-olasz teherforgalmat Zürichből jelenti az MTI: Hivatalosan jelentik pénteken este Bernből, hogy a svájci szövetségi vasutak közölték, hogy forgalmi nehézségek miatt a Milánó fel ^ irányuló teheráruforgalmat és az átm? nőforgalmat néhány napra beszüntetik
