Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-14 / 183. szám
1943 au gusztus 14. ELLENZÉK A FALU SZEMÉVEL ISTEN ORGONÁJA Irtás KASSAY GÉZA gatóm elsáppadt, majd izgatottan fclémforduU és megkérdezte, miért mindez a rettenetes munka, veríték, dübörgés, por es a karleszakadás fájdalma. Megfogtam a kezét és a cséplőgéphez vezettem: ezért. És megmutattam a tiszta búzát cs a konkolyos harmadosztályút. A gazda odakerült és mivel vallásos ember, hát ezt mondta: — A buza életében ez az ítélet napja; a cséplőgép kiválasztja a konkolyt a tisztabuzá- tól. A tisztabuza bekerül a gazda csűrébe, a konkoly megégettetik. — Elmondta a gazda, hogy a cséplőgépet a munkások elnevezték Isten orgonájának. A Sztalin-orgona a halált adja, az Isten orgonája az életet hirdeti. Meghívott, hogy tiszteljük meg hajlékát. A tiszta és hűvös szobában sajt, orda és feketekenyér várt. A kutból friss vizet hozott a gazda, olyan hideg volt, hogy harmatozott a pohár tőle. Szívesen kínált, majd dolga után nézett. Mi csendesen ettünk. Látogatóm hallgatag volt, én sem szóltam. Tudtam, hogy ez az a nagy pillanat, amikor eddigi életének a környezet, tanulmánya, régi szokásaival korlátolt határát átlépi. Tudtam, hogy a munka verítékének ez a közelsége megdöbbenti. Most összeveti eddigi elképzelését a valósággal, régi ítéleteit átértékeli és eddigi életszemléletének uj megszövegezést ad. Nem csalódtam. Amikor elbúcsúztunk, melegen kezetszoritott a gazda val, a cséplőgép gépészével és a munkásokkal is. Tudtam, hogy életében most először szorított meg olajtól, portól s munkától feltört fekete kezet. De láttam, hogy kézfogása őszinte volt. Elkísértem a falu határáig, mert tudtam, hogy a falunak, a magyar munkásnak és pa-. rasztnak egy őszinte és bátor barátot nyertem benne, aki ezentúl mindig bátran fog sikra- szállni érettük, póz, nagyhang nélkül, de igaz és bátor kiállással. Ha el nem viszem a cséplőgéphez,, hogy közvetlen közelről lássa a munka verítékét, akkor úgy válunk cl mint ellenségek. így pedig úgy búcsúztunk cl, mint jó barátok. Hosszasan utána néztem és ez a pillantásom felölelte az egész magyar életet. Milyen közel vagyunk egymáshoz és mégis milyen távol élünk egymástól! Pedig milyen könnyen találkozhatnánk egymással: csak két lépés. Kilépni életünk elképzelt nagyságából és a második lépéssel; közelebb lépni a mások életének, gondjainak, apró bajainak valóságához. Csak meg kell ismerjük és máris megszerettük egymást. Csak két lépés és mégis milyen nehéz ezt a két lépést megtenni. Fedi gha valaha, úgy most szükség van erre. A nagy cséplőgép zug, dübörög és harsonázik. Most választódik a tiszta- búza a konkolytól. A népek életének eddigi munkája, történelmi elhivatása, kultúrája, sze- retetének őszintesége, verítékének tisztasága, templomainak szentsége, egyszóval minden, amit jövendőnek nevezünk most köttetik kévébe és kerül a nagy cséplőgép vasfogai közé, A gazda legszebb, legegészségesebb buzasze- meket kiválasztja, mert jövőévi kenyerének ez lesz a vetőmagja. A kevésbbé ép és csiraképes szemeket mcgőrli a mindennapok szükségére a konkolyos, gazos szemeket pedig megsemmi sili, nehogy véletlenül bekerüljön a vetőmagbe és megfertőzze a következő év termését. £: történik velünk is. Még sokáig álltam a falu végén. Látogatómat, mától kezdve barátomat már régen elnyelte a távolság. Eszembe jutott, hogy ahol ál- lek, ez tulajdonképen nem is a falu vége, mer ahogy megfordulok, azonnal a falu elejei, kezdetet jelenti. Alkonyodon. A nap már félig lecsúszott a fenyőerdő mögött. Vérvörös lángja meggyujtotta a fákat cs az égbemeredő fenyő- szálak úgy lángoltak, mint. megannyi óriás1 fáklya. De ez csak egy pillanatig tartett, mert az erdő rőt lohogása szikrázó aranyszínűvé változott, ez pedig azt jelenti, hogy holnap gyönyörű idő lesz. Az opálos alkonyaiban keményen, tiszta csattogással hallatszott a cséplőgép. Zúgását átvették az erdő, a folyó, a mező, a rét, a kis fehérremeszelt falusi házak és minden zúgott, zengett, harsonázott, mintha a:: egész nagy mindenség orgona lenne: Isten orgonája. A Magyar Távirati Iroda részletes beszámolója Róma bombázásáról Ezután a Szent. Atya az egyik bomba- támadástól megsérült templomhoz ment, amely templomban az apácák, akik a templomot gondozzák; nem szenvedlek súlyos sérüléseket, csupán egyikük halt meg, aki a bombatámadás ideje alatt éppen a templomban imádkozott. A templomban a pápa vigasztaló szavakat intézett a nővérekhez, majd gépkocsijába szállt és a San Giovanni in Laterano bazilikához hajtatott. A bazilikánál a tömeg ismét körülvette a Szent Atya autóját, és itt. a Szent Atya ismét vigasztaló szavakat intézett a tömeghez es többeknek megengedte, hogy megcsókoljak a „ha- lász-gyürut<!. Amikor a bazilikához ért, a Szent Atya ismét elmondotta a De pro- fundist a bazilika előtti lépcsőről a tömeggel együtt. Amikor ezt a Szent Atya bevégezt.e, a tömeghez vigasztaló szavakat intézett, majd ismét autójába szállt és 2 óra felé visszatért a Vatikánvárosba. Mint a délutáni római lapok megállapítják, a Róma elleni második bombatámadás kevés katonai célpontban okozott kárt, több volt a kár a polgári épületekben. A Santa Maria del Orto templomot részben elpusztították az ellenséges repülök. Amint a lapok megállapítják, a lakosság magatartasa nyugodt volt. Az áldozatok szamát még ezután állapítják meg A pápa, ígéretéhez híven. a bombázott városrészbe ment Valikáiwárosból jelenti 3' Ştefani: A légiriadó jelére a pápa Montini he* lyiettes államtitkár kíséretében elhagyta. a Vatikánt és a légitámadás helyére ment. A milánói I iktor Emánuel oszlopcsarnokot bombatalálat érte Milánóból jelenti a DNB.; A Ştefani Iroda a következő részleteket közli a pénteken Milánó ellen végrehajtott ellenséges légitámadásról: A bombázás egy óra körül kezdődött és két órakor ért véget. Az ellenséges gépek több evvmást követő hullámban repültek a város fölé és számos bombát dobtak a belváros negyedeire. amelyek tekintélyes károkat akoztak. A dóm súlyosan megrongálódott. Bombák estek az érsek palotájára és, a dóm közvetítő közelében. Találatok érték ismét a Viktor Emánuel oszlopcsarnokot és több történelmi nevezetességű épületet. Az az utca. ahol Miánó legszebb és legrégibb temploma áll, romokban hever. Korahajnaltól késő estig zug, dübörög, bar sonázik. Néha siralmasan felnyög, vagy panaszosan jajául, de legtöbbször egyenletes, kemény csattogással zeng, mint amikor az állomásra beérkező vonat a váltón száguld keresztül. Nekünk falusiaknak ez a legszebb, zene. Harsonája azt jelenti, hogy egy évnek vertteke, reménysége és szorongó aggodalma most vált beteljesüléssé: kenyérré. Dübörgést himnusz, amely azt hirdeti, hogy Isten legszentebb ajándéka a munka, hogy nem hiábavaló a feltört tenyerek sajgása és nem csufol- tatik meg a jövendőbe vetett reménység sokszor esztelen ségnek látszó váradalma. Nekünk falusiaknak ez a muzsika úgy zug, mint Isten orgonája, amelyre az örök templom kék kárpitja feszül és a hegyek meg völgyek szószékéről a tölgyek és virágok, a fűszálak és a bogarak hirdetik a testté lett Ige nagy prédikációját Ez az orgonabugás azonban az olyanoknak, akik életükben soha nem fogták az ekeszarvát, akik nem hasították a kemény, gyotnos földbe uj kezdések szent barázdáját; olyanoknak, akik nem áztak verítéktől, nem perzselődtek nap füzétől, nem fáztak széltől; olyanoknak, akiknek nem ivódott vérükbe ez a fogalom: föld-szülőföld, haza — én hazám; olyanoknak, akik a ma vetésének és a holnap aratásának ■vas következményét nem tapasztalták meg saját bőrükön, az olyanoknak az orgonabugái legszebb hangskálája is érthetetlen összevisszaság, zavaros hangiszonyat. A mult napokban városi látogatóin volt, jólszabott, nagyszerű megjelenésű, magasállásu ur. Elbeszélgettünk. Észrevettem, hogy sokszor néni figyelt, idegesen kapkodta a fejét. Az udvaron gyerekek játszottak. Agglegény lévén, — gondoltam nem szereti a gyermeklármát. Oh, pedig milyen szép a teletorökból fel zen- dűlő vidám gycrckkacagás. De azért felálltam és a nyitott ablakhoz léptem. —- Legyen olyan jó és tegye be — fordult felém. Becsuktam az ablakot. Látogatóm idegessége azonban nem szűnt. Kapkodta a fejét cs sötét pillantásokat vetett az ablakra. Talán a huzat — gondoltam —, már sokan megjárták fül vagy fogfájással, így félnek. Hogy megnyugtassam, odamentem az ablakhoz és megmutattam: tökéletesen be van csukva. Tehát huzatról szó sem lehet, Erre látogatóm kitört: — Nem a huzat idegesít, hanem az a monoton zúgás, dübörgés. Miféle gépezet csinálja °ztí — Elpirultam és legalább egy percig nem tudtam szólni. Istenem, hát van ember, aki ezt a hangot nem ismeri, aki ezt a zúgást kellemetlennek hallja? Végre kinyögtem: Cséplőgép; a szomszédban csépelnek, Mái tegnaptól itt zug a kert alatt. — És nem bolondult meg? — Ettől a rettenetes kakofóniától. Olyan, mintha nagyon messze egyszerre szólna ágyú, gépfegyver, gránátvető, sztalinorgona, — Én nem találom ilyennek ezt a hangot — jegyeztem meg élesen. Egyszerre ellenszentes lett látogatóm. Úgy éreztem, jégcsap nő t szivemre, ami elválaszt tőle; az ő világnézetet és életszemléletét az én világnézetemtől let szemléletemtől. A megbántott kenyér, az elszomorított szántóföld, rét és mező költői 'gazságszolgáltatásának rettenetes módozatait alalta ki felháborodásom. Az ilyen megérdemelné, hogy egy évig ne lásson kenyeret. Csak ízt a burgonyát szolgálják fel pörköltjéhez, vm.it ő kapált . . . és ehhez hasonlókat. Később azonban nagy világosság támadt bennem. Egyszerre megláttam, hogy az emberi Hét nagy ellentétei cgymás nem értésének milyen kicsiny pillanatain múlnak, ö nem érthet meg engem, mert' soha nem látott közelről vetést, aratást és cséplést. Én pedig ahelyett hogy ezt megmutatnám, hát egyszerűen gyűlölni öt. A szegény azért nem érti meg a gazdagot. mert soha sem volt gazdag. Ezért a gazdagnak minden cselekedete, gazdagságán aak minden megmutatkozása gyűlöletes a szegény előtt. Az egészséges nttm érti meg a be- teget, amíg maga is nem volt beteg. A beteg pedig irigykedve nézi a vidám egészségest. .. félreértések, az egymást meg nem értésének bűvköre vesz körül. C:ak egy kis jóakarat, hogy frllebbcntsük egymás életét elfedő fá- tyolt, hogy így meglássuk és megszeressük egymást. ^ Csak a kezünket kellene kinyújtsuk egymás elé és máris a gyűlöletnek, a szenvedőnek, milyen rettentő bilincse hullna le a szivünkről és éppen ezt a lépést nem vagyunk képesek megtenni. Azt gondoltam, hogy a mindennapi kenyér iránti hálám parancsolja azt, hogy látogatómat meghívjam a szomszédba. Soha nem látott cséplést, hát nézze meg. Szabadkozva tett eleget kérésemnek, de eljött. Irtózott a pórtól. Csodálkozott, hogy a cséplőgép körül forgolódó emberek milyen piszkosak és rongyosok. A gép zakatolt, a szakadozott ruhafoszlanyok alatt pattanásig feszült az izom, ömlött a veritek és szállt a ţor. Odajött a géptulajdonos és elmesélte, hogy a szomszéd faluban a cséplőgép odaszakitotta c&y embernek a karját. Tőből leszakadt. LátóRómából jelenti az MTI: .RÁma megér» te a második bombatámadást is. A Magyar Távirati Iroda munkatársa a bombatámadás után azonnal bejárta az összes bombatámadás sújtotta helyeket. Azt. lehet mondani, hogy a második bombatámadás nem volt olyan méretű, mint az első. Legalábbis a lakónegyedeket nem érték olyan súlyos károk. Van olyan városnegyed, ahol 20—26 bérpalotát is ért elég súlyos találat. Egyes helyeken az utón széles patakokban ömlik a viz és az utszéleken lovak hullái, szétrombolt szekerek hevernek, amelyeket a légnyomás és a bombaszilánkok pusztítottak el. A bombatalálatokkal sújtott házak szomorú képet nyújtanak. Több helyen a legnagyobb erővel megkezdték a mentési munkálatokat. Ezeken a helyeken a legteljesebb csendnek kell lennie, hogy meghallhassák a föld mélyéből, az óvóhelyekről előtörő. segélykiáltásokat. A második bombatámadás a Vatikánt még érzékenyebben érintette, mint az első. Csütörtökig az volt a felfogás, hogy XII. Fiús pápának sikerült elérnie azt, hogy az ellenség az Örök Várost megkímélje. A Szent Atya alighogy a bombatámadás végétért, a Vatikánvárosból a hívek közé ment. Amint a támadás kezdetét jelző szirénák megszólaltak, a Vatikánvárosban a San Damazus udvar erkélye megtelt papokkal és sok diplomata is onnaji nézte végig a Róma elleni támadást. Innen figyelték meg azokat a füstoszlopokat, amelyek a megtámadott városnegvedek- ből törtek elő. A Szentatya a legnagyobb érdeklődéssel és aggodalommal kisérte a bombatámadást ős többszőr kitekintett, lakosztályából Róna felé figyelte a mindjobban növekvő füstoszlopokat. XII. Plus pápa a legnagyobb aggodalommal | és a legnagyobb türelmetlenséggel várta a bombatámadás végét. Amint megszólaltak az ellenséges támadás végét jelző szirénák, azonnal a S<.n Damazus udvarban várakozó gépkocsijához ment. Á pápa a gépkocsit a Villa Fiprelli városnegyed felé irányította, amely városnegyedet elég súlyos bombatámadás érte. Amikor a pápa e felé a városnegyed felé ment, túlzás nélkül azt lehet állítani, hogy utia füst és lángoszlopok között vehetett. Alighogy a pápai gépkocsi megállt, nagy tömeg vette körül és a pápát nagy tisztelettel üdvözölte az összegyűlt tömeg. A Szent Atya csendre intette a tömeget, majd letérdelt és fennhangon elmondotta a ,,De profundist“ az áldozatokért. Azután felemelkedett és a nép ifdvözlő kiáltásaira rövid beszédet mondott, amelyben megemlítette, hogy ha a világ valóban a békét kívánja, imádkez- niok kell az embereknek a békéért cs méltnaknak kell lenniök arra. Ebben a pillanatban — mondotta a pápa — különösen szükséges, hogy az emberek Istenhez imádkozzanak és kénék az Istentől a békét az élők és a halottak számára. A tömeg hatalmas megindultsággal fogadta a pápa szavait. Sokan sirtak. A pápa ekkor újra letérdelt és ismét elmondotta a De profundist a halottakért a tömeggel együtt Térni műemlékeiben is súlyos pusztításokat végeztek a bombák Rómából jelenti a Ştefani: Az ellenséges légierő Terni ellen intézett támadása egyáltalán nem a gyárnegyed ellen irányult, hanem a városnak az iparne- gyedektól távoleső, teljesen különálló középpontja ellen. Néhány bomba ipari célpontokra is hullott, de nem okozott kárt, csak két halálos áldozatot követelt. Mig a nyilvánvalóan romboló szándék főleg a lakott részeket sújtotta. Az els5 hullámban érkezett amerikai repülőgépek a város környékén géppuskázták a menedéket kereső asszonyokat és gyermekeket.. Elpusztult több templom, köztük a XIII. századból való Szent Lőrinc templom. továbbá 2 kórház, több iskola. A legsúlyosabb pusztítást a repülőgépek a város szegénynegyedében okozták. A svájci határról is látni lehetett a Milánó felett lezuhanó angol repülőgépeket Chussoból jelenti a Búd. Tud.: Röviddel éj»- fcl előtt heves légitámadás volt megfigyelhető Milánó ellen. A határról meg lehetett állapítani, hogy a légvédelmi ágyuk rendkívül heves tűzzel fogadták a támadókat és világosan meg lehetett figyelni két égő repülőgépnek a lezuhanását. A támadás pontosan egy óra hosszat tartott és éjfél után x órakor ért véget. A légvédelem a támadás egész ideje alatt igen heveset', működött. A határról világosan lehetett hallani az olasz éiszak.ai vadászrepülőgépek motorjainak zúgását. Zürichi értesülések szerint a péntekre virradó éjszaka angol bombázó rajok újabb támadást intézték Milánó elleni. A svájci olasz határról jelentik, hogy Milánóban röviddel éjfél előtt kezdődött a légiriadó, amely i óra 45 pereken ért véget. A határmenű hegyekről nagy tűzvészeket és robbanásokat figyeltek meg. Részlet még nincs. Angol repülőgépek a péntekre viradó éjjel újból átrepültek Svájc felett. A légvédelmi agyuk működésbe Léptek, a repülőgépek azonban bombákat nem dobtak le. Letartósídtáso^ I elencébeit Rómából jelenti a Ştefani: A haditörvényszék letartóztatta Gino Cagetti volt nemzeti tanácsost, aki a fasizmus bukása előtt különféle politikai tisztségeket töltött be Velencében. Az ellene a vád, hogy lázadásra izgatott az államhatalom ellen. Ugyancsak Velencében tartóztatták le Euţgenio Montezi volt helyettes fasiszta párttitkárt, akinek lakasan egész fegy- yerraktárt találtak.
