Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-09 / 178. szám
__ 2 ELLENZÉK Külpolitikai figyelő Az. ol.is/ kérdés pillanatnyi helyzetéről 'pen szemléltetően számol he Popoff György, a Poicr l loyd római tudósítója. összefoglaló he! \ vet jelentésében Popot 1 a következőket mondja; ,,Az a helyzet, amelyet Badoglio marsall Mussolini távozása után talált, nehéznek es bonyolultnak bizonyul. Mindenekelőtt azt lehet me^.Uhtpi tanij» hog'y a helyzetet nem lehet e^\ szerű kapitulációval megoldani, hbben az esetben ugvanis a délről jövő szövetségesek es az északról velük szembenálló németek összecsapása valahol az. ország közepén Követ Kezne be és ezzel Olaszország pusztulása és szettom- bolása clkeiülhetetlen volna. lyen körülmények között a további küzdelemre vonatkozó döntés „az egyetlen tehetsegei megoldás volna." Olaszország most nem imperialista l.ó- ditó célokért küzd, hanem valóban a hazai fold védelméért harcol. Olaszország mindig kész becsületes behere, de Angliának es uz Lg result Államoknak a feltétlen kapituláció fi ’mulához való ragaszkodása ilyen becsületig béke megkötését nem teszi lehetővé." Popoff jól átgondolt fejtegetéseit igy folytatja; „így Olaszországnak nem marad más választása, mint tovabbharcolm. Tökéletesen tudatában van annak, hogy ez a döntés még nehéz megpróbáltatásokat és városainak további pusztulását hozza magával. A súlyos károk, amelyeket a legutóbbi bombatámadás Nápolyban is okozott, hozzávetőleges fogalmat adnak arról, hogy mi előtt áll a jelen- ligi körűimények között Olaszország. Azonban amikor ezekre az uj csapásokra gondolnak. számításba veszik, hogy a néphadsereg, amelyet felszabadítottak a lasizmustól, valóban magasztos ügyért küzd és tényleg mindent meg fog tenni, hogy a haza szent földjét megvédelmezze.“ A Pester Lloyd római munkatársa ezután azt írja, hogy Badoglio ma nyugodtan mondhatja: ha a hadseregnek az ország legészakibb hataráig keil hátrálnia, akkor is utolsó csepp véréig fog tpvábbhareolni az ellenség ellen, aki lábát a hazai földre tette. Az olasz sajtó is hasonlóképpen állítja be a helyzetet, a Messagero egyik legutóbbi számiban buzdító felhívással fordul az olasz néphez és síkra száll a háborúnak továbbfolytatása, mint az egyetlen lehetséges megoldás mellett. A háború becsületei módon való likvidálásának feladata — véli a Popolo di Roma — a legfontosabb kötele .cLtségc a Badogho- kormánynak., A többi újság is hasonlóképpen nyilatkozik. Minden megnyilatkozásokon vé- ' gigvonul a meggyőződés — ha nem is lehet ■ tudni, hogy a háború Olaszországra nézve hogyan végződik. —, hogy a jelért leg követett -magatartáson- kívül a Badoglio-kormánynak nem volt más választása. A Popoli di Roma másik cikkében azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a Badogilo-kor- mány a lakosság mely rétegeire építheti fel az uj rezsimet. Hárs«n fajta embertípust különböztet meg a lap: i. akik szemben álltak a fasizmusnál; 2. akik gyógyithatatlanul fasisztákká váltak; j. akik bizonyos átképzésre szorulnak, s azután nagyon hasznos polgárai lehetnek az ' uj rendnek. A közrendet elsősorban azokra kell bízni, akik ideológiai beállítottságuk foly- •tán a legalkalmasabbak, hogy megértsék a politikai változás jelentőségét. Kétségtelenül nem ások tudják helyesen értelmezni Badoglio tábornok politikáját, akik a legnagyobb lelkesedéssel követték annakidején az előző rendszer ccijait — fejezi be cikkét a Popolo di Roma. Az olasz belső állapotokról egyébként igen érdekes cikket ir a Corríere della'Sera; „Úgy látszik, van nébánymillió olasz — írja a nagy milánói lap —, aki egész lelkiismcretét a gomblyukában hordja és ha mindenkit bűnösnek akarnánk tartani, aki ennek a nyakatekert morálnak hive, olyan tisztogatást kellene végeznünk, amely nemcsak herkulesinél nagyobb munka lenne, hanem sok estben igazságtalanság is. A jelvényeket nemcsak a rendszer ha- szonélvzői, hanem a rendszer áldozatai is viselik. Hogy egészen igazságosak legyünk, meg kell említenünk azokat a sokakat is, akik jó- h’.szemüek voltak, akikről azonban meg kell mondani, hogy számuk az évek folyamán egyre fogyott." Az^ olasz rádió igy magyarázza Badoglio kormányának a háború folytatására vonatkozó döntését: vannak emberek, akik azt hitték, hegy a fasizmus összeomlása egyúttal a háború végét is jeleníti. Az ellenségnek nem volt sürgősebb dolga, mint radióprooagandáia utján észretériteni ezeket a naiv és elvakult embereket. Az ellenség szent földünkön v?f\. Látva ezt a szomorú valóságot, lehetetlen.' habozni. Mindenáron meg kel! tartanunk a következő generáció részére függetlenségünk és eg.vségünk drága hagyományát. A háborút továbbfolytatjuk! A Neue Züricher Zeitung a svájci—olasz határról keltezd „olaszországi cikkét'". Az olasz sajtóban — írja a zürichi újság —, noha változatlanul is állami ellenőrzés alatt áll, észre 'ehet venni egyes árnyalatokat. Sok lap nem tartja eléggé radikálisnak az egykori funkcionáriusok ellen ind it ott eljárást. A frontharcosok szövetsége követeli, hogy a vizsgálatot a koz tiszt viselők magasabb rétegeire Ls terjesszék ki I nihtésremélró a Lavoro Italiano felhívása,, amelyet az angol munkáspárthoz és annak hivatalos lapjához, a Daily Héráidhoz mtéz- Fclm érül a kérdés — irja a Lavoro Italiano , hogy miért követeli a Daily Herald a brit kormánytól a háború szigorítását, ami olyan, mintha egy vádlottat a büntetés maximumával fenyegetnének, noha ö maga a büntetést teljesen alaptalannak tart/a. A Labour Party mindig hangoztatta, hogy különbséget tesz a fasiszta rezsim cs az olasz, munkásság között. Ismételten rá kell mutatrri arra, hogy a:- olasz nép nem akarta a háborút. Most, amikor Olaszország végre szabad lett, azt hiszi az angol munkásság, hogy a szolidaritás csak a repülőerődök és bombázók képében nyilvánulhat meg. A lap az egész munkássághoz apellál, amelyre minden országban egyforma sors vár. A totális kapituláció fejezi be cikkét a Lavoro Italiano — gazdasági ki,oszt jelentene és romlásba taszítaná egész Lurópát, győzőt és legyőzöttet egyaránt. A Basler National Zeitung is hosszú cikkben foglalkozik Dáliával. Kiilönöser az olasz, változásnak a Japánra, Oroszországra és Törökországra gyakorolt hatásával foglalkozik. Japánban mély benyomást keltett Mussolini bukása. A Yomiuri Hochi című lap megállapítja. hogv az olaszországi események sulvos csapást jelentenek a Földközi-tenger mellett fekvő országokra. Ezzel kapcsolatban számolni kell a nemzetközi helyzet megváltozásával, ami küdönÖsen a tengelyhatalmak szempontjából figyelemreméltó. Az. olasz főparancsnokság nem is titkolja a szicíliai hídfőállás helyzetének súlyosságát, továbbá az oreli és bjelgorodi szakaszon küzdő német csapatok helyzetét. Mindez a hcl. /et — írja a japán lap —• nem éppen a legkedvezőbb és egyáltalán nem ad okot optimizmusra. „Éppen ezere fel kell szólítanunk a japan népet arra, hogy a helyzetet htdegvérücn és bátran 'fogadja és az elkövetkezendő eseményeknek bátor határozottsággal nézzen szembe.“ Az Asahi Sinbun szintén sulyoknak nevezi Olaszország katonai és politikai helyzetét. A Mamichi. a legelterjedtebb japán újság igy fejezi be olaszországi tudósítását; „Be kell látnunk az olaszországi változás súlyos következményeit. A jelenlegi helyzet egyáltalán nem ad okot optimizmusra különösen akkor, ha az olaszországi helyzet további következményeit vesszük figyelembe.“ A bázeli lap vezércikkben is feltárja Olaszország drámai helyzetét. Badoglio kormányzatát Kerenszkv 1917-es uralmával hasonlítja össze. Felvetődik az a kérdés — irja a Basler National Zeitung —, hogy Moszkva milyen messzire megy az olaszországi események és a Lenn. előtti események párhuzamba hozatalánál. Megállapítja a lap, hogy a Szovjetunióban kínos meglepetést okozott az olaszországi rendszerváltozás, hiszen tagadhatatlan, hogy Sztálin Mussolinikéi hasonlóan diktatórikusán ' vezette országát. Egy mindenható diktatúrának néhány óra alatt való eltűnése pánikszerűen érte .a Kremlt és attól tartanak, hogy az ólasz példa reményt éleszt fel az orosz nép széles rétegeiben is. Ezért Sztálin óvatossági rendszabályokat foganatosított. Megállapítja a tudósitó még, hogy Sztálin „bolond lenne kormányát diktatórikusnak feltüntetni, mikor a demokráciák viszik majd a vezérszólamot". A japáni és az oroszországi visszhang után a lap a törökországi hangulattal foglalkozik. Gazdasági téren Törökország helyzete gyökeresen megváltozott, de politikai vonatkozásban is megérzi Kemal Aataürk országa a julius 25-i római változásokat. , "A^ Journal de Geneve az olasz sajtóban történt őrségváltásra is kitér. Méltatja a liberális újságírók múltbeli munkásságát, a fasiszták sorsat pedig nem ismeri, csak any- nyit említ meg, hogy Morgagni szenátor, a Ştefani iroda főszerkesztője és Virginio Gayda, a Giornale d'Italia híres publícisátja öngyilkos lett. (Ezeket a híreket olasz részről még nem erősítettek meg.) A fenti idézeteket úgy állítottuk össze, hogy minél élesebb fényt vessenek Olaszország pillanatnyi bel- és külpolitikai állapotára. A fasiszta rezsim bukása után eltelt harmadik hét küszöbén megállapíthatjuk, hogy Olaszország, ^ illetve a Badoglio-kormány helyzete tisztázódott annyiban, hogy Rómában rájöttek; nincs mis választás, mint a fasiszta rendszer alól felszabadított Olaszországot továbbvezeti azon az utón, amelyet 194c június 10-e Itália hadbalépésének napja végzetesen k’jelölt számára. Olaszországban ma már mindenki tudja, hogy az a három-négynapos tartózkodás, amelvt az angol—amerikai sajtó és rádió mutatott a kezdet kezdetén a Badoglio- kormánnyal szemben, hirtelen megváltozott Cs tíz nap óta nem csökkenő mértékben ellenségesre fordult ugv, hogy az angolszász ideg háborúnak Badoglio-ellenes foka ma már eléri a Mussolini ellen indított sajtó és rádiókampány legmagasabb fokát is. A legutóbbi olasz minisztertanácson keresték azt a lehetetlen lehetőséget, hogy valamilyen módot találjanak a helyzet meeenyhitésére. Az ország stratégiai helyzete azonban olyan, hogy semmi célravezetőt a becsületért folytatott háborún kívül nem lehetett találati. Így tehát a világ Kö''é- leményc cl lehet készülve arra, hogy Olaszország a végsőkig folytatni fogja a háborút mégpedig Badoglio szavai szerint „egészen az ország legészakibb határáig“. Az angolszászok politikai térről most már katonai térre is áttolták az olasz nép és Badogilo-kormány címére intézett multheti fenyegetéseiket. Nápoly súlyos támadása után a szombatról vasárnapra virradó éjszaka nagy brit és amerikai repülőrajok Milánót, Torinói és Genovát támadták. A támadás súlyosságára jellemző, hogy a tüzek egészen a svájci határig ellátszoDtak. A megindult légioffen/i- vúnak minden- bizonnyal az olasz nép részéről spontán és önelhatározisból születő eredményei .1 legközelebbi napokban, esetiig órákban olasz, vehemenciával mutatkoznak meg. A PÁPA LEVELE A világ, de különösen az olasz nép legnagyobb megpróbáltatásai idején a Szentatya ismét vigasztaló szóval toriult a /zenvédésekkel tulhalmoz.ott emberiséghez. Maglione biboros- íllamtirkárhoz intézett levelében Kifejezi mély séges fajdalmát é-> mindenki iránt érzett részvétét, hogy a földkerekség népei harcban állanak egymással, annak ellenére, hogy az egyház feje egyetlen alkalmat sem mulasztott el felhívni az emberek figyelmét az egyetértésre és az áldott béke adományaira. Minthogy azonban az. emberek szőve süket az ilyen atyai kérelmek számára, a pipa Istenhez, a könyö- rület és a vgn'ztalás Atyjához emeld tekintetét és azt kívánja, hogy mindenki Hozzá emelje fel bűnbánatit és imáit. A Szentatva azt kívánja, hogy mindenki versenyezzen egymással a jó példaadásban cs igy eljön • íajJ az az idő, amikor a hadviselők v-rontó fegyverét a jóság, az imádság és a testvéri szeretet békés munkája követi. A pápa különösképpen buzdítást intéz a neki olyannyira kedves olasz fiaihoz, hogy ezekben a súlyos időkben törekedjenek arra, hogy hazájukat megmentsék. A pápa levelét a keres'ttnvi béke szelleme hatja ár. Mint motto isméilő- die a legfőbb kinváság: „Ragyogjon fel végre a keresztényi béke." LÉGIHÁBORU A légiháboru pusztításai most mar minden emberi elképzelést felülmúlnak. Göbbels dr. rémet propagandaügyi miniszter a légiháboru léiektani hatásainak enyhítésére vezető cikket ir a Völkischer Beobachter szombati számában. „Az ellenálló szellem, mint a háborút eldöntő tényező“ cimmel. Göbbels Jr. a légiháboru megváltoztatását jósolja. A német nép véleménye szerint Németország a légiharc terén ugyanazt a próbát állja ki, amelyben az angoloknak volt részük 1940-ben. Amint azonban annakidején az angol kormány a légvédelem egész uj alapokra hcl yezesével döntő jelentőségű változást tudott létrehozni, ugyanígy — irja dr. Göbbels — a német kormány is megteszi a szükséges intézkedéseket. Természetesen az előkészületekről, sem azoknak időpontjáról egyelőre nem lehet semmit sem közölni. Az eljövendő hetek azonban döntő jelentőségűek lesznek. Amint az első világháborúban a német népet kieheztetéssel kényszer"tették térdre, ugyanígy most a könyörtelen légiterrort alkalmazzák. Arrug a német légitámadások 1940 nyarán és őszén kizárólag angol katonai és ipari célpontok ellen irányultak — mondja tovább a néniét propagandák vezetője —, addig az ellenség majdnem kizárólag a polgári lakosságot bombázza es ezzel akarják a német harciszel- lcmet megtörni. Érdekes megállapítása a propagandaügyi miniszternek a következő mondat; ;,Miután egyelőre a német légihaderő nem tudja ezeket a törnegíámadásokat hasonló erővel viszonozni, pedig ez volna a legcélravezetőbb, kénytelen pillanatnyilag beérni iegvé deltái rendszabályokkal és 'újításokkal. Ezeknek a légvédelmi újításoknak tudható be az eüenseg mind jobban növekvő vesztesége a német birodalom fölött.“ A továbbiakban a propagandaügyi miniszter a polgári légvédelem kérdésével foglalkozik. Ezek elsősorban preventív jellegűek, amennyiben — mint pl. a birodalmi fővárosból, amely ellen a közeljövőben súlyos légitámadások várhatók — a gyermekeket, asszonyokat és aggastyánokat kH telepítik. Természetesen a nagyvárosok totális kiürítésére nem kerül még sor. Semmi körülmények között sem engedheti meg magának Németország, hogy a szükségessé váló intézkedések pánikot keltsenek és a német hadiipart veszélyeztessék. Szükséges még, hogy a kormány részéről tett intézkedéseket a lakosság saiát erejéből kiegészítse. Göbbels végül megállapítja, hogy a nehézségek csak átmeneti jellegűek. ROÓSEVFLT-CHURCHILL TALÁLKOZÓ ? A Budapesti Tudósító Londonból közöd ér dekes értesüléseket. A távirati iroda munkatársa szerint jólértesült washingtoni körökben nem kételkednek abban, hogy a gyorsan gördülő hadiesemények Roosevelt és Churchill r 1943 augusztus 9. I ^ újabb találkozásit u* /üt szűk kyc-.d: 1. tó ko/ás lőcclja állítólag világos és határoz' I proklamáció megszövegezése, amely a szó ' Mj.csek külpolitikai céljait ismertetné. A Nv ^ Statesman ezzel kapcsolatban azt írja, I "> j Roosevelt es ( hurchijl eddigi találkozó u * ! kalmából mindig katonai kérdtek játszót a főszerepet, míg a politikai kérdések hát1 órl>* j szorultak. Moh nem lenne meglepő — vé! *• lap , lu a katonai tci veket összhangba hoz- nak a fejlődéssel. Az európai eseményei mint Londonban megállapiható — gondolko-- dóba ejtették azokat a köröket is, amely1'"' nemrégen még az európai és csendesóceáni hadműveletek evyiduben való fokozását hangoz tatták. L./idvíZetint inkább Churchill állá pontja jut előtérbe, amely szerint elsősorban Európában kell kierőszakolni a doniéit HOLLANDIA AKI Vilma holland királynő kihallgatáson fogatba Churchill brit miniszterelnököt. A ta- ’ I nácskozások hirét igen nagy érdekődéssel tagadta a világ. Természetesen a hivatalos jelentés Németországban is nagy figyelmet kelteit. Német résztől kijelentették, hogy c találkozóval kapcsolatban terjesztett „nyugati invázió.- ijesztgetéseket“ annál is inkább a legteljesebb hidegvérrel fogadják, mert az. atlanti crőuvo 0/ nal a legteljesebb biztosítékot nyújtja mindé angolszász inváziós kísérletiéi szemben. Berlinben nem foglalnak állást azzal a brit véleménnyel szemben, hogy a Hollandia a Belgium elleni angolszász katonai akció nem- csak nyugatról, hanem délről is várható. IIJ FEGYVEREK H A Wilhelmstrassen, a IP jelentése szerint. ■" kérdést tettek fel, hogy vájjon a légiháboru terén, különösen uj harcieszközök alkalmazásiban nemzetközi jogi változások következtek-e br? A kérdésre kijelentették, hogy biz.o j nyos foszforvegyülékeknek alkalmazása, anu- L éneket a szövetségesek néhány hó-iap óta a nemet városok ellen intézett támadásaiknál levetnek, mindenesetre uj fegyvernem, „amelv- r, k szörnyűségét a hadviselés semmi más módja nem múlja telül“. Ezzel kapcsolatban rámutatnak a United Press hírügynökség egyik jelentésére, uniti) arról számol be, hogy Londonban a Hamburg elleni támadást mint „a világ történelmében első kísérletet“ állították be, hogy „egy ilyen népsűrűségű központot m< gsemmisitsenek.“ A Ştefani iroda közlése szerint mértékadó berlini körök utalnak az ellenfél által a légiháboruban a nemzetközi joggal ellentétes harceszközök, igy nevezetesen a foszfor alkalmazása által elkövetett szabálytalanságra. Itt röviden ismertetjük a Journal de Geneve berlini munkatársának leírását LIamburg ellen intézett legutóbbi légitámadásról. A mintegy ezer angol—amerikai nehézbombázó a nagy német kikötőváros ellen a nemreg feltalált „szonyegbombázás“ módszerét alkalmazta. Ez azt jelenti, hogy a repülőgépek szinte zárt formációban jelennek meg a kiszemelt város fölött és a vezérgép parancsára ugyanabban a p llanatban oldják ki romboló és gyujtóbomba- rakományukat. A foszforos gyujtóbombák mar a célbaé/és előtt meggyulladnak és egy összefüggő lángtengerként zuhannak le egész városrészekre, sokszor pedig az egész kiszemelt várost lángbaboritják, ROMÁNIA Pamfil Seicarunak, a Curentul főszerkesztőjének általunk is ismertetett cikke nagy feltü- j nést kelrett Románia határain túl is. Egy svéd újság megjegyzi, hogy a Curentul az a lap, amely az idők szelének fordulása szerint j mindig habozás nélkül átállította vitorláit s a I főszerkesztőjének mostani cikkét is, amelyben a monarchiát igen kedvezően állítja szembe a parancsuralommal, Románia jövőbeni magatartásának szempontjából szimpatikusnak Kel! tekinteni. A cikkel kapcsolatban a svéd lap megállapítja, hogy ha Pamfil Seicaru Olaszországban élne, most őt is érintené a fasiszta vezetők vagyoni helyzetének kivizsgálására vonatkozó rendelkezés. Románia minden bizonnyal politikai célokat is követ, amikor Bartianu professzor vezetésével a román állam nevében a román egyetemi tanárok felhívást intéztek a rőisk >lai hallgatókhoz, hogy vegyenek részt a déli Kárpátokban most bevezetett ásatásoknál, amelyeknek célja a régi dák királyok palotáinak kiásása. Ezáltal remélik, hogy „meg lehet állapítaná Dácia egykorú fővárosát“. NAGY JÓZSEF. Parkettexési munkálatokat juid. LŐRINCZY JÓZSEF, lakás: Zá olya-utca 14. szám., va jy SEBÖK - cukrászda, Mátyás király-tér 23. Tel.: 19—59.
