Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-07 / 177. szám

ELLENZÉK 1943 auyuiztu« 7. Gyarmathy Samuel Egy iiy iigut járó erdélyi magyar tudós tragikus pólyalfutósa Irta: DK. JANt'SÓ ELEMÉR Gyarmathy Sámuel azok közé a tragi­kus sorsú erdélyi tudósok közé tartozik, akiket nemcsak koruk nem értékelt kellő­kép, de a „hálás utókor" is megfeledkezett érdemeiről. Az ,,Affinitás" hires szerzőjé­nek életművét egy-ket magyar es erdélyi nyelvtudóson kivül senki sem ismeri, ér­tékelésere, életének és munkásságának feldolgozására pedig mindmáig nem ke­rült sor. Ki volt Gyarmathy Sámuel? Családjá­ról, életének elsó korszakáról keveset tu­dunk. Édesapja kolozsvári nemes polgár volt, édesanyja, Osvátli Éva szintén Ko­lozsváron élt. Gyarmathy saját feljegyzé­sei szerint 1751 július 15-én született Ko­lozsváron. Igv tehát Gyarmathyt is a ,,Kincses város" vallhatja leginkább ma­gáénak, nemcsak azért, mert ott született, hanem azért is, mert előbb ifjúsága, ké­sőbb férfikora nagyrészét e város falai között, tudás és hagyománytisztelö kör­nyezetében töltötte el. Tanulmányait a kolozsvári református kollégiumban kezd­te el. ahol 12 éves koráig tanult szorgal­masan. Ezután két évet Enyeden a Beth- len-kollégiumban töltött, majd ismét visz- •szatért Kolozsvárra. Iskolai vándorlása ezzel nem ért még véget. Kolozsvárról Zi- lahra, majd ismét Enyedre ment tanulni. Ez utóbbi helyen végzi be tanulmányait 1766-ban, 26 éves korában az erdélyi re­formátus püspök előtt vizsgázik es az ö 'ajánlásával veszik fel mint orvosi pályára készülő ifjút a bécsi Goldbergi Alum- neumba. Sajnos, bécsi éveiről sem tudunk sokat, igv érdeklődésének, lelki fejlődése kialakulásának ez a korszaka csaknem önyira ismeretlen, mint diákköri vándor­lásának hosszú ideje. Bécsben 1732-ben szerzi meg az orvostudori oklevelet. Fiatalkori irodalmi érdeklődésének egyetlen dokumentuma envedi diáksága utolsó évéből maradt fenn. 1766-ban ha­lotti beszédet tart fiatalon elhunyt diák­társa, Barak Mózes felett (,.bir use litera­tus . . . valóságos bölcs ember" címen). Életrajzirója, M. Nagy Ottó* szerint taná­rai közül az enyedi Ajtai Abod Mihály és a kolozsvári dr. Pataki Sámuel voltak nagyobb hatással rá. Bécsi tartózkodásá­nak egyetlen értékes, de szűkszavú emlé­ke a zilahi ref. kollégiumban őrzött kéz­iratos emlékkönyve, mely félszáz emlék­sorával némi betekintést enged baráti kö­rébe. Innen tudjuk, hogy tanulótársai voltak: András Sámuel és Cseh Szombati József erdélyi orvostanhallgatók. Külföl­di utjának főbb állomásai az emlékkönyv bejegyzései szerint Prága, Drezda, Ode- rafrankfurt, Berlin, Weimar, Lübeck, Hamburg, Wolfenbüttel, Göttinga, Cassel, F-langen, Nürnberg, Regensburg volt. Gyarmathy szeretett volna tanulmányai bevégezte után még külföldön maradni, de szegénysége miatt kénytelen volt ha­zatérni. 1783-ban beáll nevelőnek Ráday Pál és Gedeon mellé. A nagy Ráday-csa- lád irodalomszerető környezete jó hatás­sal volt irodalmi érdeklődésére, a gróf gazdag könyvtára újabb lehetőséget nyúj­tott tudományos képzettsége kiegészíté­sére. Ekkor ismerkedik meg gr. Széchenyi Ferenccel, a „legnagyobb magyar" atyjá­val és Hajnóczyval, aki akkor Széchenyi titkára volt. 1784-ben cikket ir a Magyar | Hírmondóba és igy ő a legelsők közé tar- j tozik az erdélyiek közül, akik a legelső | magyar lap nemzetnevelő munkáját felis- j merve, munkatársul szegődnek a nemes ' ügyhöz. Széchenyi és Hajnóczy barátsá- | ga mellett megismeri az akkori Pest, Du­nántúl és Pozsony magyar Íróit és lelke kora nemes humanizmusával telik meg. Már ekkor nem csupán az orvostudomány érdekli, figyelmét egyre inkább a nyelvé­szet és a gazdasági, technikai tudományok kötik le. Ma talán különös ez p. sokirányú és ellentétes érdeklődés, de a XVIII, szá­jad enciklopédikus szelleme, különösen Erdélyben, nem egy Gyarmathvhoz ha­sonló tudós lelkét ihlette ugyanegyido-. ben többirányú tevékenységre. Gondol­unk csak Hermányi Dénes Józsefre, aki '"ő kötet kéziratában a teológia és törté­neti tudományoktól a vidám anekdotákig mindennel foglalkozott. Benkő József pe- J’fT. Erdély legnagyobb történésze egy ;dőben irja hires botanikai és történeti müveit, mindkét irányban korszakalko­tót teremtve. így hát Gyarmathy Sámuel ”M. Nagy Ottó: A nyelvtudomány erdélyi csillaga. Pásztoriüz 1941.' 317—321. Utazásnál a valtozo életmód zavarja a rendes emósztest Ez émelygés*, fejfájást okoz. Ne felejtse hogy utazáshoz szuKseges a jó hashajtó. sem szabadulhatott kora egyetemességre törekvő érdeklődésétül. A nyelvészet ket­tős szempontból érdekli: egyrészt a meg­induló nyelvi harc lelkes munkásai s/.a mára óhajt uj fegyverekét kovácsolni, másrészt népe eredete vonzza Erdélyből hozott gazdag képzeletét. A meginduló Nyelvmivelö Társaság legelső lelkes munkásai között már ott találjuk öt. A Társaság titoknokával, Aranka György- gyel folytatott beható levelezést és a ma­gyar nyelv megújítására és terjesztésére alakuló lelkes erdélyi akadémiának rö­videsen ö lesz a szakavatott és minden nyelvészeti munkára lelkesen vállalkozó szakembere. A Társaság minden nyelvi kérdésben hozzáfordul, tőle kér tanácsot és bőven ellátja ingyen munkával. De Gyarmathy önzetlenül vállal mindent és megbízásainak kitünően meg is felel.' így jön létre egyik főműve a Társaság támogatásával, az 1794-ben megjelent kétkötetes ,,Okoskodva tanító magyar nyelvmesteri'-e. Miisik érdeklődési körének tárgyai a természettudományok és a technikai is­meretek voltak. Még Becsben magáévá teszi a természettudományok előretörésé­vel uralkodóvá váló utilitárista szem­pontot es úgy látja, hogy a nagy elméleti sikerek utján haladó természettudomá­nyok lesznek hivatva az emberiség és igy szükebb hazája, Erdély képét is átala­kítani. Hazája végtelen szegénységét Nyugat gazdagságával összehasonlítva, a felemelkedés egyetlen utjúul az erdélyi mezőgazdaság nyugati minták szerinti megújításában látja. Külföldi útjában a cukorrépatermelés fontosságát észrevéve, erdélyi főúri ismerőseinek ir az uj nö­vény elterjesztése érdekében. A Német­országban látott len-, kender, stb. szövő- és fonógépeinek részletes leírását elkül­di Aranka Györgynek és Bánffv György kormányzónak egyidejűleg és'javasolja azok bevezetését Erdélyben. A mezőgaz­daság technikai megújításának hangozta­tásával nemcsak szükebb hazájában, de Magyarországon is az első és ebben év­tizedekkel előzi meg Széchenyi István grófot, a ..legnagyobb magyart". Sajnos, úttörő tevékenysége nem kelt különös figyelmet. Javaslatára Bánffy György nem is válaszol. Aranka György viszont sokat nem tehet azok propagálása és megvalósitása terén. Nem csoda tehát, ha Gyarmathyt az ujitani akaró magyar tragikus érzése hatja át, amidőn panasz­kodva irja Arankának.* hogy hasztalan minden törekvése Erdély gazdagabbá té­telére, pedig ö nem pénzért, ingyen is hajlandó a tervek megvalósítására életét odaadni. Nekem nem kell halálom után Capitális — irja Gyarmathy Arankának, mert nincsen kinek hagyni; mert nekem Feleségem, Gyermekeim a Haza, ezért élek, halok“. A haza „közhasznára“ akar­ja tehát behozni a modernebb gyapot mű­velést, kender, len termelést és a mező- gazdasági gépeket. „A hazának valóságos közhasznára célozok, miket ott, ahol meg­fordulok. szemügyre venni el nem mu­lasztom, csak hogy osztán legyen olyan gazdag az én csupasz theoriáimat pénzé­vel, jószágával s embereivel Praxisra fordítsa“, A technika haladása képzeletét any- nyira megragadja, hogy még Pozsony­ban beáll a ballonnal kísérletezők közé és egykori feljegyzések szerint fel is szállt az egyik ballonnal. Gyarmathy férfikorának nagy esemé­nye, második hosszabb külföldi útja 1795 —1798 között. 1795-ben ugyanis gróf Bethlen Gen?ely erdélvi főkormánvszéki titkár udvarába került háziorvosnak és nevelőnek, még ugyanabban az évben a gróf fiával, Bethlen Elekkel elindul Né­metországba. Innen tanítványával együtt bejárta nemcsak Németországot, hanem Dániát és Svédországot is. Nyelvészeti munkásságán kivül növénvt és ásványt gvüit és gyűjteményét később az enyedi kollégiumnak aiándékozta. Németországi utián különösen a jénai Büttige és a göttingai Sehlözer hatottak erősen nyel­vészeti szemléletének kialakulására. Az 3 biztatásukra ina meg híres müvét, az ..Affinitas“-t, amelvben a finn—ugor ro­konság alapelveit fekteti le. E munkéia nemcsak a magvar. a külföldi nyelvészet ben is úttörő. Gabelentz német tudós az Összehasonlító nveTvtudománv atvjának nevezi. Thomson Vilmos dán nvelvész ne- dig Gvarmathv müvét az uiabb nvelvtu- dománv határkövének tekinti. Érdemei plicimeréspkifib a göttingjai tndós társaság tag iává választja. Gvarmathv azonban ezúttal sem hagv fel kedvenc gondolatá­* L Gvarmathv levele Arankához vul, a mezőgazdasági gépek hazájában va­ló elterjesztésével. 1796 december 23-án Erfurtból a következőket irja Aranká­nak: „Én, ki a mi szegény miveletleh ha­zánkba igyekszem elejitöl fogva valami közhaszonba célzó munka könnyebb!té*ét kivinni; ti többi között sokszor íuttuttain eszemet azon, hogy miként lehetne a fo­nást nevezetesen Machina által véghez vinni egy olyan országban, hol kender, len elég terem és gyapot is közel elég ta- láltatik s gyapjú is bőven van, sokkal könnyebben jutván u fonáshoz, mint eddig, sokkal többet Is szőhessenek" és ne kell­jen u vásznat a drága pénzen külföldről hozni". Ezután részletesen leírja az ál­tala látott mezőgazdasági gépeket Aran­kának. Levelei végtelenül érdekesek abból a szempontból is, hogy a nyelvészet legel­méletibb kérdései iránti lelkesedés ho­gyan fér meg a gazdasági élet utilita- risztikus szemléletével. Arankához irt le­velében hol egy uj találmányról „Machi- náról" számol be, hol meg nagy német tudós barátai: Büttner, Sehlözer, stb. munkásságáról. Aranka megbízására ösz- szeirja a göttingai és wolfenbütteli könyvtárak összes ismeretlen anyagát és közli azt a Nyelvmivelö Társasággal. A filozófia nem ragadja meg érdeklődését. A Kant ir&nt érdeklődő Arankának igy ir a nagy königsbetgi filozófusról':,,En teljes életemben rossz metafizikus vol­tam, az ő egész tudománya pedig mind metafizikum". A filozófiánál többre be­csüli a „természethistória leckéjit", a gyakorlati életben is hasznosítható mo­dern elveket. Németországi barangolása közben megismerkedett Weimarban Wil- landdal, majd Soltman hires nevelőisko­láját látva, igy ir 1795 május 29-én Aran­kának: ..Arnig ilyen forma oskola fel nem áll Erdélyben; addig képzelődni sem tud­nak az emberek, hogy milyennek kelle­ne lenni egy józan, okos nevelésnek“? Németországból hazatérve gazdag re­ményekkel lép újból Erdély földjén-e Gyarmathy. Reméli, hogy a Nyelvmivelö Társaság révén ujitó szándékait meg tud­ja valósítani és ezért 1799 elején Maros- vásárhelyt felkeresi Arankát. Elküldi az időközben megjelent hires „Affinitás“-át is a Társaságnak és boldogan irja 1799 december 18-án Kolozsvárról Arankának, hogy müvét a szentpétervári Koch mi­lyen nagy lelkesedéssel fogadta. Sajnos,j Erdélyben Gyarmathynak (• alatkozma j kellett. Sem nyelvészeti, :.<*rn gazdasági munkásságát nem tudta hazája szűkös le­hetőségei között kellőkép kifejteni. Pa­naszkodik is Arankának „az erdélyi jjţen lassú lábon Járó dolgok folyása miatt". „Göttingát a világ esméri — irja ugyan­csak Arankának — Kolozsvárt pedig; s Erdélyt senki". Elernyedt nemzete ellen állandóan panaszkodik. 1798 juriius 14-én Arankához irt levelében éles szavakkal ostorozza a közömbösséget, a semmitte­vést. „Nemzetünk e részben szörnyű rest — irja — nem akarja az Írókat segíteni, kiknek pedig nincs pénzek. Én a legna­gyobb gyönyörűséggel dolgoznám rajta" (e deák—német lexikonra céloz), de fel­kopnék az állam". „Nekünk otthon elég, ha mindennap megjár a 14 tál étel“. Gyarmathy tehát álmait temetni jött haza Erdélybe és ebben osztotta nagy er­délyi tudóstársai sorsát. Élete hátralevő 30 évét a zilahi tanárság 9 esztendejét (1800—1809) leszámítva, a gróf Bethlen- család nagybuni kastélyában és részben Kolozsváron nagy pártfogója családjánál töltötte. A család nagybüni birtokán rit­ka növényeket termesztett, az oda kirán­duló Döbrentei Gáborral nyelvészeti be­szélgetéseket folytat, de régi tervei meg­valósításáról letett. Keveset ir és inkább csak iióbarátai révén lelkesedik azért, aminek elbukott hőse volt, az erdélyi ma­gyarság szellemi és gazdasági életének felemeléséért. 1830 március 4-én halt meg és kis vagyonát, könyveit a zilahi kollé­giumra hagyta. Gyarmathy elfelejtett élettiragédiáia élő figyelmeztetés Erdély fel nem tárt múlt­ja megismerésére. A nagy erdélyi kuta­tóhősök mellett Gyarmathynak a helve közvetlen Aranka. Benkő és Körösi Csó­rná Sándor mellett van. A székely főiskolások egészségügyi adatfelvételt végeznek a Székelyföldön 0 A Kolozsvári Székely Társaság székely fő­iskolai hallgatók -számára pályázatot hirdetett sajátságos székely kérdések kidolgozására. A pályázatnak különösen egészségpolitikai szem­pontból van nagy jelentősége, mert a diákok ezzel kapcsolatban adatgyűjtést végeznek Szé­kelyföldön. Jancsó Bélának, a Székely Társa­ság főtitkárának nyilatkozata szerint a leg­szaporább vármegyék területen is felütötte egyes helyeken fejét az egyke. A kutatások azt a célt szolgálják, hogy kiderüljön, milyen okokra vezethető vissza a széke! yegv ke. A székelv főiskolások adatgyűjtése meg fogja könnyíteni a kormányzat munkáját is a népbetegségek és alkoholizmus letörésére in­dított küzdelemben. AZ UJ BOLGÁR IRODALOMBÓL A SZENVEDÉS DICSÉRETE Irta : STOJAN MICHAILOWSKI Az ifjúságnak adom ezt az Írást és azoknak., akik kérdezik: miért van rossz a világban, nem tudják, hogy a szenvedés a legnagyszerüt'b tanító­mester, nem büntetés, hanem kítün. tetés, megnevesíti, megszépíti az em­ber lelkét. Szent ember élt valamikor. Úgy hívtak, hogy Tcophil. Elhagyatott zugba húzódott meg a hegyek között, hogy ott békességben és nyugalomban, a jó Istenhez imádkozzon. Messze földön hires volt ez a jámbor és tudós ember, azt beszélték róla, hogy próféta és a Ilikékbe lát. Úgy mondták, hogy az ó ajka által az Isten szól, mint a bibliai időkben szó­lott. A valóságban nem volt látnok Teopl.nl, csak jól ismerte az embert, kutatta az emberi szív és lélek titkait, ismerte az ösztönöket, a szenvedélyeket. Parasztok, kereskedők, előkelő urak keresték fel őt, hogy megtudják, mit tartogat számukra a jövő és ő gondolatait nem burkolta be homályosan és rejtelmesen, hanem egyszerié és keresetlen szavakkal mondta nieg, hogy ilyen, vagy olyan cselekedet milyen kö- zctkezményekkel jár, hogy ez, vagy a másik mii yen feladat elvégzésére alkalmas, hogy a vágyaitól és hajlamaitól lehet-e valamit várni. Egy szép napon jó szivü, de szegény ember jött a szenthez és igy szólt hozzá: „Foglalko­zásom utcaseprő, nagyon szeretem édesanyá­mat, asszonyomat, gyerekeimet. Kora reggeltől késő estig dolgozom értük, mégsem tudom őket ellátni, mondd meg te tiagy szent, mikor lesz már gyötrelmemnek egyszer vége!“ Teophii igy válaszolt; „Szegény Vagyaz igaz, de még ennél sokkal szegényebb is lehet­nél, az emberekben ne bízzál, ne várj tőlük semmi jót, számodra csak egy mentség van, ne kívánd a jólétet, a bőséget. Tiérnöd keli, ösz- szeszoritott foggal kell tűrnöd, ez az egyedüli igazság, minden egyéb ámítás.“ Komolyság volt a szent ember hangjában, de szigorúság nélkül, úgy beszélt ahogy az atya szól szereteti gyermekeihez, kedves, me­leg hangon, jó szívvel A szegény után egy gazdag ember jött Teo- philhoz. Elmondta a hires szentnek, hogy egye­diéi él a világon, se családja, még rokona sincs ^ harminc-negyven esztendő alatt hatalmas va­gyont szerzett. Elsorolta, hány malom őröl az ő számára, hány birtoka, bányája, gyára, er­dőié, kastélya és szőlője van, azután igy foly­tatta: „Fáradt vagyok, hidd el, szent ember, célt, értelmet nm látok semmiben sem. Eegjoob lenne meghalni. Pénzem elég van, de nem tu­dok nicgáilné az utón, melyen elindultam. Az üzleteket nem vagyok képes otthagyni, a keres­kedelem és a pénz a vérembert es a húsomban van, minden erőm és gondolatom egyedül csak a pénzé, de megnyugvást nem találok megsem. Mit tegyek, segíts nekem!“ Tcophil szólt: „Ma még milliomos vagy, holnap milliárdos leszel. Készülj fel uj nyere­ségek, üzletek és gyarapodás elé, Tudd meg, hogy minden pompa és jólét csak a te szá­modra van. Arany és ezüst, gyöngysorok gyé­mántok és brill ián sok, minden, ami csodálatos, fényűző és értékes a te tulajdonod lesz és a házadba ömlik.“ Szigorú és fenyegető hangon mondta ezeket a szent ember, akár a bíró, amikor a megátal­kodott bűnöshöz bszél. És a szegény ember átgondolta ezerszer is é's éppúgy a gazdag ember is ezerszer átgondolta, mit jelenthetnek az Istennel társalgó szent re­mete szavai. De az igazi értelmet nem tudták belőlük kihámozni és éppen ezért volt az, hegy úgy éhek ezután is, amint eddig, ahogy akaratuk és okosságuk parancsolta. A szegény megbékélt nyomorult sorsával és belenyugodott Ínségébe, mely csak növekedett minden nap, szeretteit azért ellátta jól-rosszul és ők hatalmas odaadással, hűséges ragaszko­dással viszonozták a jóságát. És szegénységében ezentúl boldog megnyugvást és benső kiengesz- tclődést érzett és örömmel volt telitett a szive, mert másoknak adhatott, önmagának semmit sem akart megtartani, lelke gazdag lett az önzetlenségben, a nélkülözésben. A gazdag aranyat aranyra halmozott. Agya-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents