Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-26 / 192. szám
ÁRA 16 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1913 augusztus 2& LXIV. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár Jókai u. 16., I. Telefon: 11—09. Nyomda: Egye- tem-u. 8. Telefon: 29—23. Csekkszámla: 72058 «LAPÍTOTTA: BBRTHA MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÁLLALAT'* Rt Kolozsvár. Előfizetési arak: 1 hóra 4.30 P. negyedévre 12.40, félévre 24.80, 1 évre 49.60 P. Berlin szerint a szovjet támadás túljutott a csúcsponton Roosevelt a kanadai országgyűlésen ismertette a helyzetet — A Wilhelmstrasse nem tulajdonit különösebb fontosságot a québeci határozatoknak „A semlegesség elengedhetetlen létfeltétele Finnországnak, mert Finnország kis állam“ irja a Svenska Presse HeFtemkiből jelenti a MTI: Az Uusi Suomi ve. zörejekben visszautasítja egyes semleges sajtónak azt az állitását, hogy Finnországban ellentétek volnának a béke kezdésében. Mint a lap irja, a finn nemzet most sokkal egységesebb, amint történelme folyamán bármikor. Természetesen ez az egység vonatkozik Finnország, nak arra a kívánságaira! is, hogy a kormánynak figyelemmel kell kisérnie az események alakulását, valamint azt, hogyan térhetne vissza Finnország abba a békés állapotba, amelyről a finn nemzet 6oha s-em mondott volna le, ha nem érte volna a Szovjet tárna. X Német Távirati iroda diplomáciai munkatársa, dr. Sigíried Horn irja: A québeci m egheszlél esek rőt ki- ffldotţ hivatalos nyilatkozat azt a benyomást akarja kelteni, hogy minden lényeges kérdésben alapvető megegyezés jött létre Anglia és az Egyesült Államok között. Aki azonban a dás>a. A finn foözvélleanény azt- is kívánja, hogy a hagyományos baráti viszony továbbra is fennmaradjon Finnország és az Egeysült Államok között s ha lehetséges, ez a viszony még mélyüljön is a jövőben. A Svenska Presse ,Nemlegességünk" cimü vezércikkében megállapítja, hogy Finnország csak a Szovjet ellen visel háborút Németország oldalán. Ami a világháborút illeti, Finnország csak szemlélője volt cs csak elméletileg volt szövetséges viszonyban Németországgá' és annak szövetségeseivel, minthogy sorok között tud olvasni, azt az ítéletet kell hor"' megalkossa, amelyet német politikai körökben már meghoztak, hogy tudniillik itt egy terjengős közi!eményről van szó, amely tulajdonképpen semmit nem mond. Az a körülmény, hogy a nyilatkozat annak szükségességét hangoztatja, hogy rövidebb időközökben gyakrabban összejönnek, arra enged követgyakorlatilag csak komm un ist a ellen es magatartást tanúsított Éppen ezért Finnország ugyanígy tekinthető semleges államnak Olaszország cs Japán felé is. Nem lehetetlen azonban az sem, hogy az Olaszországhoz fűződő viszonya még a köze'jövőben jelentősen módosul. A semlegesség azért is- elenged- betet'en létfeltétele Finnországnak, mert Finnország kis állam s e létfeltétet kü'önösen érezhető a- most fo’yó nagy külpolitikai játékban. Ebben a játékban Finnország semmiképpen sem tarhat igényt nagy szerep játszására. keztetni. hogy a québeci tárgyalások nem tisztázlak minden háborús kérdést csazokat még kevésbé oldották meg. Éppúgy jámbor kivánság marad ,,a hadviselés célkitűzéseiben való tökéletes egység“ mindaddig, nii^ a Szovjetnek a második arcvonal megvalósítására irányuló kívánságát, nem teíjesiitik. Kérdéses az is, hogy ChurcIliiinek és Roosevelt nek nyilatkozatában kifejezett óhajtás a hál más megbeszélés iránt, Moszkvában hasonló óhajtással fog-e találkozni. Az angolszász hatalmiak és Sztálin Szovjetuniója között a megbeszélések politikai oldalát a neki tett engedmények alapján egyszer s mindenkorra elintézettnek tekintik, úgyhogy Sztálin részéről feleslegesnek látszik egy erről folytatandó megbeszélés. Az a közlés, hogy „politikai kérdésekben megegyezés jött létre“, nyilvánvalóan azokra a nem katonai eszközökre és utakra vonatkozik, melyekkel a háború kimenetelét a szövetségesek javára akarja befolyásolni. Ezért az angol-amerikai hírverésnek és idegháborunk fokozásával kell számolni, amit Roose- veu ama nyilatkozata is va-lószinü- sit, amely .szerint egyedül a hadsereg nem tudja megnyerni a háborút. A Wilhelmstrasse a québeci értekezlet eredményét, rendkívül súlyos helyzet kifejezésének tekinti A Wilhelmstrasse kudarcként könyveli el a québeci kof CHURCHILL: »Ax Egyesült-Államok és Nagybmost már teljes erejét latbavetia tengelyhatalmak ellen“ • Roosevelt is nyilatkozott Lisszabonból jelenti az MTI.. Mint a brit Íwriroda québeci külömtudósitója jelenti, Churchill kedden újságírók előtt azt mondotta, bogy az értekezlet a legteljesebb egyetértésben fejezte be munkáját. A jövőben nagy horderejű intézkedések várhatók. A katonai helyzetet derűlátóan ítéli meg. Közölte, hogy terveket dolgozlak ki rövid háborúra cs hosszú háborúra Japán ellen. Az Egyesült Államok és Nagybritannia most már teljes erejét latbaveti a tengelyhatalmak ellen. Az értekezleten igen keméniy munkát-végeztek. Nem volt egy szabad percük sem. Ezenkívül még sürgős londoni ügyekkel is kellett foglalkozni. A vezérkarok főnökei szintén erősen dolgoztak, hogy végleges döntéseket végezhessenek. A brit híriroda québeci külömtudósitója jeRooscvelt: lenti: Churchill után Roosevelt is nyilatkozott j ujságirók előtt. Azt. mondotta, hogy az egyesült nemzetek népemek cgyeknek kell lenniük j a québeci értekezleten történt döntések végre- j hajtásában. A fegyveres erő egyedül nem tudja megnyerni a háborút — mondotta. Az. értekezlet döntéseit a gyárakban és műhelyekben, valamint a szántóföldeken dolgozó népeknek kell megvalósitaniok. Sok küzdelem után már megvalósították a Casablancában kitervelt had-' műveleteket, majd hozzátette, hogy az ujságirók számolhatnak azzal, hogy más tervek is vannak készülőben. Ez a háború az egész világra kiterjed. Churclullel együtt részletesen/ megbeszélték a délnyugat—csendesóceáni és kínai ügyeket, valamint a Kiska elleni támadást is. \ „Bárcsak Hitler Adolf lélekben jelen lett volna a québeci értekezleten“ Amszterdamból jelenti a DNB: Roosevelt elnök szerdán a kanadai országgyűlés előtt beszédet mondott. A brit hirszoilgálát közlése szerint többek között kijelentette Roosevelt, hogy Quebec ben a szövetségesek háborús céljait teljes alapossággal megbeszélték. Az értekezleten kifejezésre jutott a szövetségeseknek a,ma elhatározottsága is, hogy a győzelmet lehetőleg rövid idő alatt kivívják. Az Egyesült Államok elnöke kifejezte azt az óhaját, is, hogy bárcsak az intuíciók nagymestere (Hitler Adolf) lélekben jelen lett volna az értekezleten. Roosevelt azt állította, hogy a szövetségesek'ezt, a háborút nem keresték, hanem arra reákény- szeritették. 'Szicíliának a brit, kanadai és északamerikai csapatok által való elfoglalását Roosevelt fényes sikernek mondotta . Roosevelt elnök azonkívül rámutatott arra, hogy sajnos, vannak amerikaiak és kanadaiak, akik főleg politikai okból azt kívánják, hogy az amerikai kormány lépjen vissza az atlantitengeri és a földközi- tengeri háborúktól és egész erejét Japánnak a Aleutákról való eltávor litására foirditsa. Végül megállapította az elnök, hogy a québeci értekezleten „az okosabb tanácsadóik“ helyeselték az Egyesült Államok fáradozásait az Átlanfí-óeean területén épp-ugy, mint a Délnyugat-Csőn- des-óceánon folyó, hadműveletekben. Az északnyugat csendesóceáni hadműveleteket Roosevelt úgy jellemezte, hogy azok aránylag kisebb jelentőségűek és arra irányulnak, bogy a japánokat elűzzék Attu és Kiska- szigetéről. Az Egyesült Államok elnöke azt állította, hogy e két sziget megszállását maguk a japánok is „megkönnyitet ték“. Moszkva hajlandó a határkérdések megvi tatására A Daily Herald jelentőse szerint Szovjet- j Oroszországot rendkívül érdekli, hogy a háború utáni Európában/ milyen természetű kormányokat létesítenek. Az oroszok attól tartanak, hogy az angolszász, kormányokat a létesítendő kormányok kérdésében olyan eszmék vezetik, amelyeknek következtében! e kormányok — Moszkva nézete szerint — nem kívánatosak é, nem is gyakorlatiak. A londoni menekült kormányoknál lévő mostani orosz nagykövet algíri nagykövetté történt kinevezése azt jelenti, hogy Szovjetoroszország elismeri a franca nemzeti bizottságot, amely viszont hetek óta türelmetlenül várja Londoni és Washington elismerését. A Sunday Times québeci jelentése szerint ott az a benyomás, hogy most Szovjetoroszország különösen hajlaindó volna a határtásztázifii és hasonló kérdéseket megvitatni. Lonaonoan mî%» denesetre továbbra îs szilárd meggyőződj hogy elérkezett az ideje annak, amikor ezekrt a kérdéseket, melyeket eddig szándékosan k®» rülgettek, meg kell beszélni. Az angol sajtó ál a rádió moszkvai tudósítói egyébként azt * * lentik, hogy Litvinovot Moszk’ ' d'' fontos munkával bízták n / A Az er' veget é goi tájéke/ . közölte, be chili minisztc e hét végén főni elet mond.
