Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-21 / 188. szám
2 ELLENZÉK 1943 augusztus 2f. Külpolitikai figyelő Ahogy most átböngésszük a hozunk érkc- '7 legújabb olasz lapokat, azt látjuk, hogy > i p<.i onagvságu újságok szint« minden mon- r.ataban előfordul a huszonegy éven. át vágva- ^°zya tűkön kiejtett szó; libena (szabad- Kozirok, olvasók, riporterek s még a poli: kunitól is tavo leső rovatok vezető is, mint Mdau! a sport vagy a szinházrovatok szer- ic'sztoi. ahitatosan Írják le az eddig tilos vara zsiger. Az olasz nép ebben a rekreációban n.noj magára hagyatva. Féltő gonddal és ag- codo szeretettel mellette állnak a szabadságnak Huszonegy even keresztül száműzetésbe küldött J c n zasz^°V‘vői: Benedetto Croce és Guido ie Ruggiero. A Giornale d Italia augusztus io-i száma- CroCe nyílt levelet irt Bergamini szená- ■ 01 loz a romai Palazzo Soiarra-ban székelő ■Úgy olasz újság főszerkesztőjéhez. A nyclc- lC.vc ’ ameV Berga mi ni szenátoron át az egész. 0 asz nemzethez szól, úgy tűnik fel, mintha rgv megbukott tanulónak a jóakaratu és fölé- nves embersegü tanár minden oldalról me-vi- agitana azt az anyagot, amelyről a következő vekben vizsgáznia kell. ^ Croce leveléből olvasóinkhoz is eljuttanunk I5-' V*rc0}yVI reszl«er. amely híven rávilágít 1 nagy filozófus szellemének mélységére ..A húszéves rezsimnek villámszerű összeomlása — kezdi levelét Croce — arra indít, °Sy j*atszolagos banális aforizmákat mondjak a szabadság es a demokrácia lényegéről. A regi rezsim annyira öntelt és biztos volt ereiében. Hogy összeomlása a túlzott önbizalom után ,vem ért meglepetésképpen, önkéntelenül a franca forradalomnak arra az emlékezete lermidorara gondolok, amikor a tömeg hosszú kínlódás után leborult a régi templo- ™kb?" * “ “«ikon felharsan, az öröm. a re?i kosztümök s az ódon fala- Hat betöltötték a régi dalok.“-l£rT,l ,'?ya fo,r«>Í»= ..ívekkel ez^ott valaki megkérdezte tőlem: mit gondol, ^ oJasz nép kivanja-e a fasizmus bukását? L?j clete"lb«n nem voltam jós s ezért jóslás mrívct csak megjegyzéseket tettem Igv feleltem; nCm kétséges, hogy az éhező előbb-utóbb érni fogja a mindennapi kenyeret, amelyet voltáé t,ermeszet foká'S nélkülözni volt kénytelen: a szabadságot. A másik kérdés így hangzott: toszi-e, hogy Olaszország a fasiszta rendszer bukása Síin me6 mdia 'STXget? Em a kérdésre is röviden «Item; .nemcsak hogy megőrzi egységét, ha- nem szorosabban kovacsolódtk össze az Alpok- mánTíni\ ^Ser° fok!g- A B.'sorgi men to elnvn 'lTa a.kuh az, egyseg- Pcdl§ akko>- az elnyomok sokan voltait: osztrákok, Bourbonok nagyhercegek, pápák, szeparatisták. mu- mcipahstak, ezzel símben ma, jobban mondÄ, *a fKn<iS2Cr m A. ,°laSZ flJoz6fus «után Olaszország rn^tarn helyzetet a Primo de Rivera dikturá- lanak megbukasa után kialakult spanyol helvzarjű ha?"htía ?SZe: ”Csak vissza kell forgatni a közelmúlt történelmének lapjait el utáni sn]VaS7 a,sPfnyo1 diktatúra eltűnése után, spanyol újságokat s szembeötlik a soaEmléksz P fe,SZa^ía?Sa « ő«*nte öröme. Emlékszem, annakidején Berlinben egy spavLre?yCtem: , tarnár.ezt mondta nekem:-Y fi a uP,anyo1. nep v*sszatért azokhoz, akik rgyyr hely«, könyvvel a kezükben irknvie- 5Danto!eper' far ° -eforza- ak;k annakidején '.Űzz SnZa§bfn }*u’ '§y irt Madridról: S, ZZ Spanyolországba es viszontlátod r848 v- laszorszagat. Most is vérzik a szivem ha arra gondolok, hogy a fekzabadultsag érzése mylyen rövid ideig tartott és a spanyol nép Primo°deeRb dlktaturaba zuhant vissza, mint l rimo de Rivera parancsuralma.'' L ubom> ko§\ a mai Olaszországot nem Ie- H n,LSl^ny0 °rsZagkoz hasonlítani irja tovább Croce. — Olaszország történelme anv- nyira gazdag a demokratikus hagyományok- n- a, uSăetjen “ emberséges gondolkodás a..; irodalom es a művészet a múltban olyan hazakat teremtett amelyek a legsötétebb megprooaltatasok idejet is elviselhetőbbé térő eZ aZ ^dekekből fakadó optimizmus &y Pdlanatig sem szabad elhomályosítsa a veszélyt, amely Spanyolországon kiteljesük Spanyolország Pmrno de Rivera után W öCHan mohon nyújtotta ki kezét a szabadság fellé; egySZU'e magához akart ölelni, f llepen a klérus el en es az agrárkérdések radikahs megoldását kívánta s mi lett az eredMenIk"iP° SarhíbPrU ” testiérvér folyása kssanbí° a TnIS^rA Szaba^S tudatának assan-lassan kell atal itama az agyat, majd a ^ivet es a közös érdeknek kell vezetnie ucCroce levelének egyik rendkívül érdekes ré- sze így szol; „Nem tudom eléggé ismételni: a szabadsagot biztosítani kell, nem szabad összekeverni olyan problémákkal, amelyek mee- szentsegtelemtik és távol állnak tőle.' Tartózkodjunk a demokrata retorikától, amelynek •eves ltozc van az igazi demokráciához és sokkal több a zajos és üres demagógiához amdv energikus a szavakban és gyenge"a tet- tíkben Egy pillanatig se tévesszük szem elől a kipróbált axiómát: confusio mater erroris.“ ződik be: „A. szabadság Hitvallás kell legyen. A dogma fenségességével, szigorúságával cs skrupulusaival. Ha a szabadságnak a vallása a/ elszenvedett elnyomás következteben a jövőben mély gyökeret ereszt az olasz földben, akkor a Huszonegy évet nem Hiaba szenvedtu Az olasz népet a szicíliai eseményeken ki- \ ül Róma sorsának kérdése foglalkoztatja a legélénkebben. Zürichi jelentés szerint az olasz kormány minapi bejelentése értelmében máris intézkedett Róma dermlitanzalása érdekében a katonai Hivatalok és a Helyőrség e - szállítását megkezdték. A Neue Züruher Zeitung londoni értesülése szerint a szövetségesek valószínül«!; Quebrcben döntenek a Rómának adandó válaszról. Az angol lapok sűrűn hivatkoznak Canterbury város bombazasara, inelv szerintük nem volt katonai je legü. A brit közvélemény — Írja a zürichi lap tudósítója — nem feledkezett meg arról sem, hogv a német sajtó ismételten bejelentette az^ angol városok elleni megtorlásokat. Roma kérdésének megoldása mindenestere nebicz, mert a lcgiHáboru történetében nem található precedens. , , .. , .............. Amennyire megnyugvássá! figyeli az orom sáros lakossága azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Szentszék kezdemenyezéséból a Da- doglio-kormány tett a város védettséginek %üvása érdekében, éppen olyan aggodalommá^ tekint a többi olasz város lakossága a Rívó fejlemények elé. Egyik múltkori szamunkban ismertettük a Giornale d’Italia fdh.vas.it az argolokhoz, amelvben az olasz lap szemere vcti a brit—amerikaiaknak a felbecsülhetetlen értékű kulturemlékek lerombolását. A felhívás most teljes egészében rendelkezésünkre all A drámai hangú felhívásból idézzük a Kovetke- zőket: , . . ., „Jól van. Ti bombázzátok es felgyurja-OK leghíresebb városainkat, történelmi emlékeinket és nem számoltak azzal, hogy erre más válaszunk n:ncs, csak a tiltakozás. Azt mondjátok, hogy ez a háború könyörtelen törvénye és ebben van vájná igazatok is. De beszeljünk ecrV kicsit őszintén és a tények retorikus átformálása nélkül. Az utóbbi időben katana, célpontok mellett egyre nagyobo méretekben árasztjátok el bombákkal régi városaink gyönyörű utcáit. Nápoly, Torino. Milano es Genova örökre arculatán viseii ütő kezetek nyomát. Beszéljünk csak őszintén. A íepüles technikája még nem fejlődött addig, hogy az A. templom, vagy a B. muzeum, vagy a C. palota melletti katonai célpont bombázása esetén kockázatnak ne legyen kitéve. Így JS3,2 ez, mégis elszorul a szivünk, ha bombáitok méterekre célt tévesztenek. Számot vetettetek Átrepült gondolatotok ezeken a s,.izi vataros időkön a jövőbe s felteszitek t kérdést; mi lesz ezután? Ma még úgy írjuk „ellenség“, de ti is jól tudjátok, hogy 1940 iu- nius 10-e előtt őszinte barátok voltatok, tz a barátság és szoros kapcsolat, amely egész sor vonaton összeköti és összekötötte az olmz és angol népet, főleg a művészi közös ízlesre alapult s ha most ennek az ízlésnek a megtestesítői rombadőlnek, lehetetlen, hogy csak minket sújtson a fájdalom es ne titeket is. Mégegvszer mondom, gondoljatok a jösore A háború rettenetes, de időhöz kötött tragedia. A háború után az élet ismét követeli a maga jogát, a maga ritmusát. A gyűlöletek elszuny- nyadnak, a zűrzavar megszűnik. Talan nemsokára vissza fogtok térni Olaszországba I u- dósaitok, művészeitek, turistáitok es tehetősebb értelmiségeitek bejárják a rég nem látott utcákat, hogy megfürösszék kifáradt lelkűket müvészeiünk ragyogó vizében es amikor 1 on- noban a Piazza San Cárion keresik a Palazzo della Filarmonicát, a fenséges termeket, a merész oszlopokat, amelyek Versailles fényét is elhomályosítanék, az örökéletü élmény helyett a rommábombázott falak zugjak a yadat: felgyújtották az angolok! Ha a nápolyi idillikus utcácskákon jártok, s a gesztenyefak árnyékában keresitek a Santa Cihara templomot _ azt a Santa Chiarat, amelynek lattara honfitársaitok megbabonázva kiáltottak tel: .wonderfuir — csak a hideg lelkusmeretfur- dalást érzitek: lerombolták az angolok! Be akartok lépni majd a Ttepolo bronzkapujan s az őr szomorúan mondja: 1943-ban tönkretették az angolok . . És mi történik, ha a milánói Scala beomlik, 1 vagy Vinciano Cenaculuma meggörnyed a leg- . nyomás alatt? Hát a capáoliumi paloták es j Buonarotti géniuszának alkotásai? A velencei ; Szent Márk templom, a Mediciek sírjai, na ti pusztítanátok el, nem kiserne-e sötétén , eeész életeteken at? Mi nagyon ragaszkodunk ezekhez es emdíszünk arra az időre, amikor az osztrákok 186'6-ban a velencei Palazzo Dúcaiét megrongálták. Ma sem felejtettük el azt az abnorma- fis barbárságot, amelyet ezelőtt huszonnyolc évvel az akkori elleniéi bombai ejtettek a lagúnák városán. Emlékezzetek Rheamsra, amely mindig élő tiltakozás _ marad pedflg Rhe1^ egy pofon volt a mai rombolásom mellett. A ti propagandátok azt mondja, hogy vájjon Nagybntanma összerombolt templomai nem érintették-e olyan fájdalmasan az angol népét, hetünk; nem mi voltunk. Semmisem terheli lelkiismeretűnket. Egyetlen angol ház sem pusztult el bombáink rombolása nyomán. Elismerjük, hogy előrehaladott technikátok a célzást napról-napra biztosabbá teszi. Éppen ezért kíméljétek meg azt, ami nemcsak a mienk, hanem a tiétek is és az egész emberiségé. Ne vívjatok ki magatoknak sötét lapokat a jövő olasz Bacdcckerjeiben.“ A Giornalc d"Italia drámai erejű cikkét a régi mondással! fejezi be: Tirez les premiers Messieurs le Anglais. A Giornalc d‘Italia megrázó felhívása nemcsak az angolokhoz szól, hanem mindazokhoz, akik az értékek pusztításában resztvettek, vagy résztvesznek. Szövetségesek A québeci Fontamé szállóban Roosevelt és Churchill már három nap óta tanácskoznak. Tanácskozásaiknak a sziciliai események még nagyobb súlyt adtak s elhatározásaikat, amelyeknek egy része már meg is született, feszülten várja a világ közvéleménye. A Budapesti Tudósitónak egyik Washingtonból keltezett jelentése szerint az angolszász világ két vezetője cgv kérdésben máris megegyezésre jutott és ez a kérdés valószinüleg Olaszországra vonatkozik. A Pest zürichi különtudós.tójénak jelentése S/erint a legutóbbi Roosevelt—Churchill ösz- szejövetclen a québeci konferencia két vezető személyisége először négyszemközt folytatott hosszabb megbeszélést, azután az ő elnökletükkel megkezdődött a katonai konferencia plenáris ülése, amelyen az amerikai brit és kanadai vezérkarok Qucbecben összegyűlt vezetői teljes számban résztvettek. A vezérkari főnökök Roosevek és Churchill elé terjesztették azokat a stratégiai terveket, amelyeket a hadseregek, flottak cs légihaderők vezérkarainak négyszáz tagjai dolgozott ki. Időnkont behívták az ülésterembe egy-egy részletkérdés szakértőjét és kérdéseket intéztek hozzájuk. A szakértők megadták a felvilágosítást és nyomban távoztak az ülésteremből. Ilyen módon a végleges döntésről csupán azoknak van tudomásuk,' akik azt meghozták, közölték Qubec- ben, hogy Roosevclt elnök a jövő héten Ottawába látogat, valószínűleg elkíséri őt Churchill miniszterelnök is. Cordell Hull amerikai külügyminiszter csütörtökön reggel szintén megérkezett Quebecbe. Az a hir, hogy Eisenhower tábornokot is Quebecbe hívták, nem bizonyult helytállónak. Csupán annyi történt, hogy Eisenhower távirati jelentést küldött Rooseveltnek és Churchülnek és közölte, hogy a sziciliai hadjárat befejezése után a parancsnoksága alatt álló hadseregek készen állnak a további hadműveletekre. Egy algíri távirat szerint Eisenhower tábornok egy sajtókonferencián szintén kijelentette, hogy Alexander tábornok két hadserege ugyancsak készen áll az újabb harcokra. A Budapesti Tudósitó egyik jelentése a québeci konferencia londoni visszhangját ismerteti. Az angol fővarosban általában biztosra veszik, hogy a szövetségesek a legrövidebb időn belül megkísérlik ,,az európai szárazföld elleni ugrást“. Londonban rámutatnak arra, hogy Szicília különböző irányokban nyitotta meg az utat a Tirheni tenger felé, a tarentoi öböl felé és ezentúl a Balkán adriai partvidéke felé. Londonban mundinkább erős- bödik a benyomás, hogy a szövetségesek hadigépezete készen áll, hogy. a háborút az olasz szárazföldre vigye. A Times azt irja, hogy az idő gyorsan múlik cs a szövetségesek hidi'^é- pr/.etc egyszer elindul, akkor nem lehet egyhamar megállítani. A News Chronicle katonai munkatársa annak a véleményének ad kifejezést — ez szintén a Budapesti Tudósitó távirata —, hogy Szicília teljes megszállása után a szövetségesek számára két lehetőség nyílt: Sardinia cs Korzika megszállása a Koma elleni hadműveletek bevezetéséül, vagy pedig közvetlen hadműveletek az olasz szárazföld ellen. A lap úgy véli, hogy Sardinia és Korzika megszállása nem venne hosszabb időt igénybe. Valószínű, hogy két hadműveleti központ alakul. Az egyik a Messinai-szoros vidékén, a második innen északra, a félsziget „csípőjén“. Ebben a második esetben Sardinia és Korzika megszállása kétségtelenül megkönnyítené a hadműveleteket. A Times azt irja, hogy ma a szövetségesek Szicília urai. Igaz, hogy Szicilia csupárr előőrse az európai szárazföldnek és meghódítása csak előjáték volt. Szicília értéke abban rej- lik, hogy ugródeszkául lehet felhasználni különböző irányban. Újabb Quebecbő] érkező jelentések szerint a konferencia anyaga a következő pontokra vonatkozik: 1. Az Atlanti-óceán nyugateurópai partján végrehajtandó hadműveletek. amelyek az Angliában összevont expediciós hadseregek cs hadianyagok bevetésével hajtandók végre. 2. Közös szövetséges főparancsnok kinevezése az európai hadszíntérre. Valószínű, hogy a választás egy angol tábornokra esik, akinek kinevezése már legközelebb megtörténik. 3. Főparancsnok kinevezése a távolkeletre, akinek feladata Burma visszafoglalása és a Kínához vezető szárazföldi ut megnyitása lenne. A legesélyesebb jelölt Silver amerikai tábornok. 4. A brit haditengrészetben végrehajtandó nagyarányú átcsoportosítás, amire azonban csak az olasz kérdés megoldása után kerülhet sor. Ebben az esetben a csatahajók jelentékeny részét a Földközi-tengerről a távol keletre irányítják. Háború A Basler National Zeitung foglalkozik a szövetségesek kontinentális támadó tervével. Egy stockholmi táviratot közöl, amely szerint az egész világon egyre erősödik az a benyomás, hogy „nyugaton történni fog valami“. Ha ezeknél a híreszteléseknél szerepet is játszik az idegháboru — irja a bázeli lap — cs ha lehetséges is, hogy az európai nagy összecsapás egészen más területen fog megindulni, az angliai katonai rendszabályok mégis arra kényszerítik a németeket, hogy résen legyenek és csapataikat Nyugatfranciaor- szágban állandóan készenlétben tartsák. A keleti hadszíntér harcait Berlinben bizakodással ítélik meg. Akik figyelemmel kisérik Otto von Heydebreck helyzetjelentéseit, ész- rehevették, hogy a tekintélyes német újságíró jelentésének első soraiban mindig a nemet főváros illetékes köreinek hangulatáról számol be. A legutóbbi jelentés különösen a charkovi német ellentámadás hatására optimista. Megjegyzi azonban rlevdebreck, lehetséges, hogy a következe huszonnégy óra hangulatváltozást idéz elő a Wilhelmstrasse politikai és katonai nyilatkozataiban. A Journal De Génévé Délnyugatnémetor- szágot ért legutóbbi bombatámadással kapcsolatban stockholmi tudósítójának jelentése alapján a következőket irja: Becs ipari területének bombázása valószinüleg már a közeljövőben meg nagyobb mértékben fog folytatódni, NAGY JÓZSEF. A fuldai püspöki értekezlet üzenetet intéz 3 pápához A. na#v íiiazáígj» ciᣠftWTfcV iciâa így V eüíüI «l kontmesuy, pusztulásoké ILfrc ígjf idLek» Szól azokról a korlátozásokról, amelyeket a háború tett szükségessé és megállapítja a követendő irányelveket. A másik három pásztorlevél tisztán vallásos jellegű. A püspöki értekezlet foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy a Németországban tartózkodó igen sok külföldi munkás lelkigondozása érdekében szaporítják az idegennyelvü istentiszteletek számát. A BELFÖLDI KESERŰ VIZEK UJ ÁRA1 A közellátásügyi miniszter rendelete érteimében a belföldi származású keseril- vizek, glaubersósvizek és gyógykeserü- sók alapára 30 százalékkal felemelhető. Alapúi alatt értendő az augusztus 7-éa érvényben volt termelői eladási ár fázis- adóval, fogyasztási adóval és gyógyhelyi illetékkel csökkentett összege. Az uj alapárhoz a fenti adók és illetékek összegét hozzá lehet számitani. A nagykereskedó 30 százalék, gyógyszertárak pedig 40 százalék hasznot számítanak. A rendelet által megjelölt módon kiszámított beszerzési árból levonandó az árengedmény, ţ cassaskontó és a forgjlmijutalék. Figyelem! Csak az FBa—ik bM*» Berlinből jelenti a DNB: A német katolikus püspökök ezévi fuldai értekezlete végétért. Az értekezlet utolsó ülésén a püspökök elhatározták, hogy üzenetet intéznek a Szentatyához. Az üzenet tulajdonképpen válasz a pápa táviratéira. A püspökök foglalkoztak a légihábomnak elsősorban a polgári lakosságra gyakorolt hatásaival, majd elhatározták, hogy az elnökség egyik tagját Rómába küldik, hogy közvetlen jelentést tegyen a pápának a német egyház helyzetéről. A semleges külföldön az a hir terjedt el, hogy a berlini püspöknek a Szentatya bíborost kalapot adományoz. Vezető német katolikus körökben azt hiszik, hogy a közeljövőben valamelyik német püspököt kitüntetjk a biboros&ágg-al, mert Németországot Schulte kölni hi boros-érsek halála óta a szokásos négy bíboros helyett csupán három képviseli a Szent Kollégiumban. A fuldai püspöki értekezleten négy pásztorlevél kibocsátását határozták el. Az első pásztorlevél, mint tájékozott helyen mondják, Németország katolikus egyházi életét tárgyalja.
