Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-21 / 188. szám
19 43 augusztus 21. ELLENZÉK Nyugalom, fegyelem és erős hadsereg! Erre van szükségünk, kegy keiöIálaessiSk hivatásunk®* - Kálíay üskiós miniszterelnök Szent István napjának ^©estjén rádíőszézaíot intézett a nemzethez BUDAPEST, augusztus 21. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Kállay Miklós miniszterelnök Szent István napjának előestéjén, csütörtökön este hét órakor a magyar rádióban szózatot intézett a magyar nemzethez. A miniszterelnököt, aki vitéz Thuránszky László miniszterelnökségi államtitkár, Haeffler István miniszteri osztálytanácsos és Kállay Kristóf miniszteri segédtitkár, a miniszterelnök személyi titkára kiséretében érkezett a Stúdióba. A Magyar Távirati Iroda házának bejáratánál Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter és vitéz Náray Antal nyugalmazott vezérőrnagy, a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rádió elnöke, a Stúdió előcsarnokában pedig Byarmathy Béla, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatóhelyettese és dr. Frigyesy János a Rádió vezérigazgatója, valamint a Rádió vezető tisztviselői fogadták. Kállay Miklós miniszterelnök ezután a III. számú Stúdióba vonult és onnan mondotta cl rádiószózatát, amely igy hangzik: „Mi a masunk éleié* akarjuk és fogjuk élei * Holnap Szent István napja. Jobbját körmenet viszi templomból templomba. A körmenetben ott van az államfő, a főpapság, az állami élet funkcionáriusai, a katonák és a magyarság minden rétege. Budapest munkásai, a vidék földművelői, az egész ország. A nagy király jobbja mögött, amióta közel ezer éve az egységes magyar államot kialakította, korszerűvé formálta, a nemzet egységben sorakozik. Ma még erősebben, mint talán bármikor. Tovább megyek. Kimondhatom, hogy soha ilyen egységesen nem állt és nem sorakozott ez a nemzet hazafiságban, céljaiban, bizalmában és nyugalmában. István király teremtette meg először ezt az egységet a maga népében és a. Kárpát-medence minden népe között, amelyeket akkor itt talált. Azóta is itt vannak és most is velünk vannak, vagy független nemzeti életüket élik. Az első magyar király nemcsak a magyar birodalmai alakította ki, hanem fiához irt ismert intelmeiben azt a, szellemet is, amely egyedül állt és áll a világon és lehetővé tette az itteni népek fennmaradását és nemzeti létük fejlődését. Egy vonással sem szabad eltérni tanításától, István, király keletről jött népe a nyugatot választotta, a pogányság helyett a kereszténységet. Reálpolitika volt ez, mert a fennálló világrendbe állította be országát, de szellemi elhatározás is, mert a szebbet, a jobbat, az emberdebbet választotta. Az ő magvetése nyomán biztosította az Aranybulla 700 év előtt a szabadságjogokat. Először a világon. Erdélyben a magyar fejedelem mondotta ki a teljes vallásszabadságot, az ő tanítása a nemzet lényegét alkotó öntudatos erő, szellem és magasabbrendiiség. Ezek eredménye hitéleti elmélyülésünk, állami berendezkedésünk változatlansága, életformánk és szemléletünk nyugalma, a.z emberi jogok elismerése földünknek ezen a viharvert részén. Mi a magunk életét akarjuk es fogjuk élni, meg nem alázkftdni senkinek és meg úem alázni senkit. Mi mások vagyunk és mások akarunk maradni. Nem tudunk máról-holnapra újra és újra. változni. Ez a legnagyobb értékünk. Magunknak talán sok bajt szerzünk vele, de a világnak az értékünket ez jelenti, ezért kell fennmaradnunk és ezzel fogjuk méltói helyünket a térképen és a történelemben betölteni. Ezt talán nem értik men egyesek a nagy városok utcáiban, azoknak köreiben sem itthon, sem künt, akik nemzetközivé lettek, vagy soha nem is voltak maqyarok, de ma igy gondolkozik a polgárság és a munkásság minden rétege. Az egész nagy magyar világ, akár a kis falu minden hü fia megérti. „Nem akarom egyenruhába oliozieini a meg ? a?/* Szent István napján a. magyar egységet ünnepeljük. Mint egy ember áll az egész ország kormányzója mögött. Ö ma a magyar összefogás, az erő, a hit, a hűség szimbóluma is. Nézzetek körül országunkban a rettenetes világégés negyedik évében. Itt mindenki egyet akar, biztosítani a nemzet és minden hü fiának létét, sorsát, jövendőjét. Dolgozik ez a nemzet, mint még soha. A föld minden darabja meg van dolgozva, a falusi házak rendesek, soha annyi uj kis ház nem épült, a gyárak dolgoznak és mind magunknak dolgozunk, a ma nehéz napjának és a magyar jövendőnek. Azt mondják mégis., hogy pártok is vannak bent j az országgyűlésen és kint az országban. Hogyne, csak legyenek is. Nem akarom egyenruhába öltöztetni a magyart. A lóikét akarom egyesíteni. Szolgává tenni soha, de mindent az ország, a nép szolgálatába állítani. A lélek, a lelkek egységét hirdetem, nem a külsőségekét. Ebben hiszek és ebben bízom. Tudom, hogy igy van jól és mert ebben hiszek, vállalhatom csak a feladatot, amit a sors rám hárított, csak ezért és csak ezzel, mert e nélkül hiába minden. Az ország rendje a lelkek rendje. Ezzel áll, vagy bukik népünk és nemzetünk. A mi ellenségünk, a mi vesztünk, a mi segítségünk sohasem a határon túlról jött. Magunk feleljünk magunkért. Ma is ég körülöttünk minden. Ilyen nagy máglyákat a világ még sohasem rakott. Mi nem gyújtottuk fel őket és. eloltani sem vagyunk képesek. De a saját portánkra ha vigyázunk, ha résen vagyunk és meg nem ijedünk, majd kialszanak a máglyák, nem kapnak bele kis házunk ereszeibe és mi segíthetünk a világ égő parazsának elföldelésében. A hivatás, amely reánk vár, az igazság, a béke, a helyreállítás, a rend fenntartásának a hivatása. Ehhez kell itthon nyugalom, fegyelem és erős hadsereg. Künt az elfogulatlan és nem a szenvedélytől fütött barátok megértése. Mindkettő rajtunk múlik. Belső rendünk, hadseregünk ereje barátot is szerez és csak ez és semmi más. Ez lesz a magyar igazság győzelme. Â kési báláit fia!i kormányzéhelyettes példaadása Holnap lesz egy éve, nagyon szomorú ,napon azt mondtam: István király a szent, az országalapitó jobbja intésre emelkedett mindnyájunk felé. Azon a napon két nagy gondolat kellett, hogy egyesüljön bennünk. Az ezeréves állami lét dicsőségét ünnepeltük és az ország legelső sorkatonája, Horthy István, az ezeresztendős kötelességteljesités áldozatát mutatta be. Két 'Szimbóluma lesz ezután Szent István napjának: az országot alapitó király és az országot védő hős. Addig lesz ez az ország ország, addig magyar a magyar, amig mindkét ünnepet lelkében felfogja, míg az országalapitó ős és annak védelmében hős fiainak lelkében, szivében oltárt tud és akar állítani. És én látom ezt az erőt a nemzetben. Különbek vagyunk, becsületesebbek vagyunk és erősebbek vagyunk. Ezen az utón maradunk és ezért megmaradunk, csak még egy kell: félre taszítani mindent utunkból, ami kicsinyes, ami nem időtálló, ami nem a nemzet jövőjét szolgálja — kicsinyes gondolatokat és kicsinyes embereket egyaránt. Ezek zavarják az egyesek és az egész nemzet nyugalmát. Amit ezek gondoltak, állítottak és jósoltak, még egyszer sem következett be. Rosszhiszemű embereknek a hiszékenyek az áldozatai. Felelőtlenség, ezt ne türjük magunk között meg. Teljesen tájékozatlan néhány ember, hogy meri merészelni ezt az országot bármilyen elhatározásba belevinni? A végletek között ingadoznak ezek, hevenyészett gondolatok bukkannak fel innen és onnan és nem jut eszükbe azoknak, akik kimondták, vagy meghallgatják, hogy semmit sem tudnak, a helyzetet nem ismerik, nem is ismerhetik, mig az arra hivatottak, arra neveltek, annak élők pedig mindent mérlegelve, minden tudva, mindent figyelve foglalkoznak a nagy kérdésekkel. És felelősséggel, egyedüli felelősséggel. A ma és holnap nagy eseményei és elhatározásai felelősséget jelentenek az országra és mindenkire, az egész népre úgy, hogy méltóan viselje magát a nagy és válságos időkben, reánk, vezetőkre, elsősorban regn}, hogy mindent megtesz-e, amit meg kell tenni, semmit, ami hiba lenne. Felelősség ez az egész népre, na.gy, rettenetes történelmi felelősség és a kormányzatra, amely rsárn bízatott. Én vállalom és vállalom a magyar népemért is. Vállalom, hogy semmi, de semmi nem téríthet el attól az úttól, amelyen eddig vezettem az országot és vállalom azért is, hogy népemet sem engedem letérni a magyarságnak, a hűségnek, a magasabbrendiiséget jelentő rendnek arról az útjáról, amelyen a Szent Jobb indította el és amely mögé sorakozik most. Lenni, vagy nem lenni óráit éljük. Egyesnek megadatik a választás joga. nemzetnek nem. Az első király választott, mi követjük. A magyar él és élni fog! Szent István napjának ünnepén elsaszent királyunknak És a hasi halált halt kormányzóhelyettes emlÉkénekhúdoStazországnépe BUDAPEST, augusztus 21. A Magyar Országos Tudósító jelenti: Bár az idei Szent István-heti ünnepségek jórészt elmaradtak, első szent, királyunk ünnepé'n mégis a megszokott fénnyel és pompával hódolt a.z ország népe'Szénit István emléke előtt. Felavatták az uj hadnagyokat Széni István napján a hagyományokhoz hi ven, újabb kisebb sereg fiatal hadnagy hagyta el a Ludiovika Akadémi<a ősi falait. Az Alma Mater bensőséges ünnepség keretében vett búcsút a tanulmányaikat bevégzett növendékektől. A Kormányzó Urat vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes vezérkari főnök képviselte. Eskütétel előtt vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc altábornagy, az Akadémia parancsnoka intézett néhány szót a fiatal hadnagyokhoz, majd az eskütétel után vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a Kormányzó Ur képviselője mondott hozzájuk meleghangú katonás beszédet. A Führer és a japán császár üdvözlő távirata. A Führer a magyar nemzeti ünnep alkalmából szivélycshangu táviratban fejezte ki szercncsekivána- tai t a Kormányzó Ur el ott. Ugyancsak meleghangú táviratot intézett a Kormányzó Úrhoz ez alkalomból a japán császár is A kormányzóhelyettes emléke KENDERES, augusztus 21. (MTI.) Vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes hősi halálának első évfordulóján a kormány nevében Kállay Miklós miniszterelnök, vitéz Keresztes-Fischeir Ferenc belügyminiszter és C.satav Lajos honvédelmi miniszter tölgy fa lombos babérkoszorút helyezlek él a sírhelyen, majd egyperces néma tisztelgéssel adóztak az első magyai’ repülő emlékének. Koszorút helyezett a sírra a felsőház, a képviselőhöz, a honvédség, a honvédvezérkar főnökének, a Magyar Élet Pártjának, a légierők, a MÁV és sok más szerv képviselője is. 'SZÉKELYED VARII ELY, ai igi i sz 1 us 21. (MTI.) Udvarhelymegvr közigazgatási bizottságának pénteki ülésén vitéz Biró István felsőházi tag emlékezett meg a hősi halált halt Kormányzóhelyettes Úrról halálának also évfordulója alkalmából. SZOLNOK, augusztus 21. Szolnok város közönsége a hősi halált halt vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes emlékezetére a sport repül és terén elért kimagasló eredmény .jutalmazására az elmúlt évben örökös vándordijat alapított azzal, hogy a vándordíját a Magyar A erő Szövetség kijelölése alapján minden esztendőben a kormányzóhelyettes' hősi halálának évfordulóján a legjobb sportrepülőnek adják át. Az örökös vándordijat az idén Molnár István 22 éves szolnoki fiatalember kapta, a.ki két héttel ezelőtt Szolnok repülőteréről 1885 méa V'SLp tf&JttAverf M ksLÜÜ£srnJLS> tér magasra emelkedett és több mint 3 órán át maradt a levegőben* A HŐSI HALÁLT HALT KORMÁNY- ZÓHELYETTES EMLÉKÉNEK HÓDOLTAK A MAGYAR REPÜLŐK BUDAPEST, augusztus 21. (MTI.) A legelső magyar repülőnek, a dicsőség mezején hősi halált halt vitéz Horthy István Kormányzóhelyctlesnek bronz arcmását csütörtökön délelőtt ünnepélyes külsőségek között leplezték le a Magyar Repülők Házának vörösmárvány termében- Az ünnepségen megjelent vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter, vitéz Bánfai vy István vezérőrnagy, vitéz Szír- may Aladár vezérőrnagy, vitéz Náray Antal vezérőrnagy, a Magyar Távirati Iroda és Rádió elnöke, vitéz Háry László nyugalmazott vezérőrnagy, a Magyar Aero Szövetség elnöke, Zichy Nándor gróf országgyűlési képviselő, valamint sok más előkelő személyiség. Az ünnepség a Hiszekegy hangjaival kezdődött, majd Ember Sándor országgyűlési képviselő, a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap elnöke mondott ünnepi beszédet. Beszéde közben a pompás bronzszoborról, amely Gács György szobrászművész kitűnő alkotása, lehullott a lepel. A résztvevők néma felállással tisztelegtek az első magyar repülő emléke előtt. A bensőséges ünnepség a Himnusz hangjaival ért véget. Az erdélyi római katolikusok küldöttsége tisztelgő látogatást tett a hercegprímásnál BUDAPEST, augusztus 21. (MTI.) Serédi Jusztinján biboros-hercegpri- ■más csütörtökön tisztelgő látogatáson fogadta az erdélyi római katolikus státus igazgatótanácsának küldöttséget, amelyet Sándor Imre püspöki helynek vezetett. A küldöttségben részt vett Inczédv-Joksman Ödön főispán, alelnök, vitéz Boga Alajos dr. prelálus, Baráth Béla dr. kanonok, Bariba Ignác dr. képviselő, Jelen Gyula dr. és Szent-Kereszthy Béla báró képviselő. Kovács Károly dr. főispán, Tóth Balázs képviselő és íSoóis Antal főesperesSándor Imre püspöki helytartó az erdélyi tanács nevében köszönetét és hódolatát fejezte ki a biboros-her- cegprimásnak és kérte támogatását a jövőre is. A hercegprímás válaszában az erdélyi katolikus intézmények iránt érzett szeretőiének adott kifejezést és reményét fejezte ki, hogy a mostani nehéz idők jó! fognak végződni. Ezután meleg közvetlenséggel elbeszélgetett a küldöttség tagjaival. A küldöttség Szent István napján testületileg vett részt a Szent Jobb körmeneten. Bérjegyzék, pénzt'Tivek, pénzesoma- goié papír kapható Borosnál, Deák Ferenc-utea 18. Telefon 15-82.
