Ellenzék, 1943. augusztus (64. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-18 / 186. szám
ell e tízek wwanBBSBnM Külpolitikai ügyelő OIAS/OltS/U. A ^/ókrlyOiltlíin jórt Vásárhelyi János rdorinátui pUspiík KOLOZSVÁR. augusztus 18. Vásárhelyi Janos református püspök augusztus 14 -15-én felsösófalvi híveit látogatta meg. de utbaejtette Alsósófalvát és Paraj dot is. Vásárhelyi János erdélyi református püspök azért kereste fel felsösófalvi híveit, hogy elvigye Böjtbe Béla nyugalmazott tanítónak az egyetemes egyház megbecsülését, aki 50 éve egyfolytában presbitere egyházközségének. Böjthe Béla mint tanító is rendkívül értékes munkát végzett a 3000 lelket számláló községben, de főként egyházi téren tüntette ki magát, különösen a kisebbségi időkben. Visszatértében a püspök megbeszélést tartott Marosvásárhelyen a „Református Napok" rendezőbizottságával. Ismét megkezdje működését a Matica Újvidéken ÚJVIDÉK, augusztus 18 (MTI) Több mint kétévi szünet után kedden délelőtt tartotta eh | sö ülését a szerb Matica választmánya dr. Mécs Sándor elnök vezetésével. Az elnöki be. vezető után dr, Bállá Pál kormánybiztos szólalt el. Beszédében a többi között ezeket mondotta: — A legnagyobb örömmel vállaltam a kormánybiztosi megbízatást, mert ez csak átmeneti velejárója annak a kormányzati elhatározásnak, amely az egyesület működését a kivételes viszonyok okozta szünet után ismét lehetővé tette. Ez az elhatározás ujatb bizonyítéka és konkrét megnyilatkozása volt a magyar kormány megértő nemzetiségi politikájának, annak a politikának, amelynek egyik sarkalatos alapelve, hogv az ország területén élő rém magyar ajkú polgárok jogainak, nyelvének, népi kultúrájának szabad műveléséhez es fejlődéséhez módot adjon, hogv azok sajátos népi műveltségüket akadálytalanul kielégíthessék. A nemzetiségek természetes jogait az államalkotó magyarság mindenkor elismerte. Rámutatott arra, hogy a Mafica 117 éves múltja vagyoni és kulturális gyarapodása egymagában is bizonyítja, hogy menynyire igyekeztek a múltban is magvar rész. ről mindig az előbb vázoltakat tiszteletben tartani és teljesíteni Ö a maga részéről nemcsak mint kormánykiküldött, hanem mint magánember is, a kölcsönös megértés és egymás 1 jogainak tiszteletbentartása jegy ében áll. Ez a munka azonban csak akkor Vhet sikeres, ha a nemzetiségek is az állam iránt feltétlen lo. i jáJis magatartást tanúsítanak, ha intézkedé- | seit tiszteletben tartják és az államalkotó magyarsággal az őszinte együttműködést szolgál- j ják. Bállá Pál dr. kormánybiztos beszédéért Mócs Sándor elnök mondott köszönetét. Paprika-iermssztéssel kísérletezik Németország BERLIN, augusztus 18. Ezideig azt tartották hogy a füszer_ és csemegepaprika természetére csak) Délkelet-Európa éghajlati viszonyai felelnek meg és igy ezek a terü'etek bizonyos kizárólagossági jogokat élveztek ebben a tekintetben. Újabban azonban tudományos kutató munkia és gyakorlati tapasztalatok ered- j ményeképpen kiderült, hogy ezeket a papri- j kaféléket Németországban is meg lehet hono- I sitani, amikor is főként a szőlővidékek nem j túlságosan száraz talaja bizonyult a’kalmas.. | nak erre a célra. Ezenkiviil a grossbeereni j zöldságkutató intézet, a berlini kertészeti, kísérleti és kutatóállomás, az utóbbi időben gyümölcspaprika termesztésével is kísérleteztek, amelyeket a legnagyobb siker koronázott. Ez a különleges paprikafajta olyan ízzel rendelkezik, amely átmenet a paradicsom és az őszibarack között, roppant nedvdus e6 va6taghusu és nemcsak igen nagy a cukor- tartalma, hanem karotin- és vitamintarta’- ma is kimagasló. A fűszer, és C6emegepapri- kâţa anyira jellemző éles iz teljesen hiányzik a gyümölcspaprikából, amit mint gyümölcsöt nyersen lehet fogyasztani. Amig egy felnőtt ember napi vitaminszükségletének a fedezésére 583 gram paradicsomra van szükség, addig ezt az 50 miligramm vitamint 22 gramm gyümölcspaprika élvezetével is megkaphat, juk. (B. É.) z JACQUES BOMPARD igen érdekes könyvet irt a francia Írók felelősségéről A könyv most jelent meg és abban Bompard mind a mait, mind a jelen francia Íróinak felelősségét vizsgálja s kimondja a lesújtó véleményt: „Irodalmunk, bármennyire is ragyogó legyen, most egy bomlófélben levő irodalommá változott." A francia kritikusok természetesen sietnek megcáfolni Bompard lesújtó véleményét és példákra sorolnak fel arra, hogy nem lehet olyan kategorikusan kijelenteni egy kor íróiról, hogy azok a nemzet tragédiájáért felelősek. Felhozzák példának azt. hogy az 1870—-71 -i német—francia háborút közvetlenül megelőző időben élt Lamartine, Musset, Vigny. Felhozzák azt is, hogy éppen a jelzett korban élt Gautier, Baudeíai v Mé_ ríméé, Flaubert. Vájjon mennyiben felelősek ők a franciákra szakadt 1870-i tragédiáért? Bompard könyvével kapcsolatban az az általános párisi vélemény alakult ki, hogy „meg kell várni a viszály végét, mert csak akkor lehet nyíltan és higgadtan beszélni". Adyval mondhatnák a franciák is: „Baj van ma Fran_ ciaországban, meg kell várni a végét..." HEINZ EWERS HANS, a nálr»fc is jólis- mert rémregényiró meghalt 72 éve* korában Berlinben» Az „európai erőd1* földközi-tengeri védőkig vajának német olasz részről történt kényszerű 1 eladása uj horizontokat nyit az esemé- nvek fejlődésének, l.ppen úgy, mint a tunéziai hadjárat után a világ szeme feszülten figyelte Pautelleria, Lampedusa és Szicília védekezését a légiháboruv.il szemben, úgy most hatványozottabban fordul az érdeklődés az olasz félsziget. Szardiniia, Kréta és a szisztematikus bombázás alá vett Atlanti partvidék felé. A szicíliai eseményekre spontán reakciónak tekinthető a Budapesti Tudósítónak Chiassóból keltezett távirata (Ghiasso határváros a svájci olasz határon), amely szerint Svájc és Olaszország között megszűnt a táviró és a távbeszélő összeköttetés. A tívirat szól arról is, hogy legutóbb a két állam között a forgalom Mussolini eltávolításakor szakadt meg, tehát most is nagyfontosságu események lehetnek folyamatban kábában. Legkésőbbi híreink uj momentumról nem számolnak be, úgyhogy a Budapesti Tudósító által döntő fontosságúnak nevezett események valószínűleg még kiforrásban vannak. Róma nyilt várossá való nyilvánítását az clasz főváros lakossága leírhatatlan lelkesedéssel fogadta. Nagy tömegek vonultak a Szent Téter-térre, hogy rokonszcnv-tüntetéssel köszönjék meg a pápának azt a fáradozását, amellyel az olasz kormánynak ezt a lépését elősegítette. Mindazonáltal az olasz sajtó bizonyos aggodalommal emléksz.ik meg arról, hogy a formális diplomáciai lépés megtételétől eltelt tizennégy nap, s angolszász válasz mind- ezideig még nem érkezett. Rómában még nem (Az Ország című hetilapból vettük az alábbi cikket.) A szellem embereire különösen bénitó- lag hat a kisebbségi sors, mert az alkotó tevékenység első és legfontosabb feltétele a szellemi szabadság. Az erdélyi irók és művészek azonban kemény fából vannak faragva, mert az életkörülmények hozzászoktatták őket, hogy a szűkre szabott korlátok között is alkotni tudjanak. Jellemző példa erre Gallasz Nándor, aki alighogy elhagyta a főiskolát, 1914-ben kikerült a szerb, majd az orosz frontra. Itt fogságba esett és Szibériába került. Hat évig sínylődött a fogolytáborok poklában. A vörös forradalom Kraszno- jarszkban érte el. A zűrzavart szökésre használta fel. Temérdek kaland és megpróbáltatás után Moszkvába érkezett. Itt a bolsevista uralom alatt választania kellett a cipésztanoncság és a Képzőművészeti Főiskola növendéksége között. Természetesen az utóbbi mellett döntött. Végre 1921-ben a Kun Béla népbiztosaival kicserélt tisztekkel ő is hazatérhetett. Az otthon azonban nem enyhítette a gondokat. A román megszállás idején megélhetését csak úgy biztosíthatta, ha tovább fejleszti művészi tudását. Külföldre vágyott, de ahhoz sok pénzre lett volna szüksége. Honnan vegye? — merült fel benne a kérdés. Gallasz életrevalóságát és tehetségét mi sem jellemzi jobban, minthogy sikerült neki egy „gyámtársaságot“ összehozni és ennek tagjai annyi pénzt adtak össze, hogy külföldre utazhatott. Előbb Münchenben, majd Drezdában tanult. 1924-ben pedig alapos ismeretekkel visz- szatért Erdélybe. Első dolga volt, hogy támogatóinak egy-egy szoborral rójja le háláját. A kemény élet tehát az, ami ellent- állóvá és kitartóvá edzette az erdélyi művészeket és csak ezzel magyarázható, hogy a román uralom alatt élő képzőművészeink egy év leforgása alatt immár harmadszor állították ki alkotásaikat. Az időrendben harmadik brassói tárlat az előzőktől abban különbözik, hogy szinte valamennyi kiváló művész több müvei képviseltette magát. A kiállitó-müvészek lakóhelye szerint fölfektetett iv végig szaladt az egész délerdélyi területen, I hogv minél teljesebb számban vegyenek ré^zt ezen a művészeti eseményen festőink. A kiállítókat nem annyira a közös művészi szándék hozta össze, hanem sokkal inkább a térbeli és időbeli adottságok késztették csoportos megjelenésre. Három szobrot állított ki az idősebb évjáratok kiemelkedő mestere, Gallasz Nándor. Művészete már túljutott a for- rongási korszakon és mint minden erdélyi szobrásznál, nála is a kifejezés megkapó ereje dekorativ törekvésekkel párosul. Az aradi Hajós Imre festményein Páris sugalló hatása kiütközik. Világos, színes. nyilatkoznak az angolszász rádióállomások cs távirati ügynökségek olyan értelmű híreiről, amely szerint London és Washington feltételekhez köoi Róma nyilt várossá való minősítéséi. Hangoztatják, hogy bár nemzetközi j jogilag a nyilt város fogalma nincs meghatározva, olasz részről mindent elkövetnek, hogy a/ angolszász kifogásokat tárgytalanná tegyék. Visszatérve a Budapesti Tudósitó előbb ismertetett táviratára, valószínűnek tartjuk, hogy a döntő fontosságú eseményekre való utalás nem annyira Róma sorsával, mint inkább a szicíliai fejleményekkel áll logikai kapcsolatban. ROOSEVELT«CHURCHILL TALÁLKOZÓ Quebecben formális tárgyalásra ült össze az angolszász világ két vezetője. Az első telc- fonmegbeszclésck, majd a hyde-parki előkészítő tárgyalások után a kanadai városban most határozathozatalra ültek össze s tanácskozásaiknak annál is nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani, mert a szövetségesek haditervé- nek egyik újabb fázisának lezárulása az Egyesült Nemzetek részéről a várakozást igen fel - tokozza. A további tervekre vonatkozó döntés a katonai és a politikai konfiguráció miatt halasztást nem tűr, ezért helyénvalónak kell mondjuk az United Prcssnek azt a véleményét, hogy Roosevelt és Churchill első napi tanácskozásai eredményének hire, amelyet az angolszász hadvezérek haladéktalanul alkalmaznak a kijelölt pontokon. Anglia és az USA vezetőjét még a kanadai Quebeckbcn találja. NAGY JÓZSEF. vetett árnyékokat kerülő képei, rajzban sima és fényhatásban erős és biztos mü- vészalkotások. Kompozícióin a hajlékony képzeletet ösztönösen lefékezi és nem irodalmi. hanem tisztán művészi szempontokat érvényesít. Nem regél és nem magvaráz. hanem fest. Olykor a kidolgozás rovására vázlatszerüségre törekszik, de éppen ez a befejezetlenség okozza festményeinek frisseségét és megkapó dinamizmusát. A könnyedségben rokon vele a brassói Kollár Gusztáv, al^ egyéni technikával, mint maga nevezi: akvartellnek (színes kréta és vizfestmény) a segítségével igyekszik pillanatnyi megfigyelésselt lerögzíteni. Az akvarellnek tehetséges művelője a lugosi Muhós Kornél, vagy a ködös hangulatokat ügyesen visszavetitő aradi Pataki Sándor. Ä kiállítás egyetlen grafikusát, a szintén aradi Beleznay Istvánt, a mélyen átérzett romantikus hangulatok ihletik meg. Az erdélyi táj változatosságát és hangulati szépségeit örökíti meg a lippai Paál Albert. Nyugodt, kiegyensúlyozott, tiszta fényhatásu képei az uj klasszicizmus stílusjegyeit viselik magukon. Paál kulturált festő, akinél az értelem mérle- | j gelése nagyobb szerepet játszik, mint az i ösztönös festőiség esetlegessége. Különö- ! sen téli tájaival tűnik ki a zalatnai Gruz- Î da János. Levegős képeinek sikeréhez I csiszolt technikai előadásuk is hozzájá- j rul. Főleg tájképekkel szerepel az ujaradi í Soós István, ő is képzett művész, aki a naturalizmusnak hive. Figurális festményei plasztikus formaadásukkal válnak ki. A kompozíciók mestere a brassói Lei- j tér Artúr. Balladaszerü hangulatot kife- I jező képeiről az élet tragikus súlya árad. j Akadémikus izü Népmeséivel és gyakorlott irajzkészséggel előadott akt-tanulmányaival tűnik ki Wolf Károly. Gazdag anyaggal vonult fel a nagy- enyedi Vass Albert. A fiatal művésznek annyi a megfigyelése és a mondanivalója, hogy még nem képes kellőleg elmélyülni. Ha rendezni tudja élményeit, akkor számottevő értékévé válhat művészetünknek. A férfiak mellett szép sikerrel szerepel a tárlat két nőtagja ■ is. Szobrokkal és néhány kisméretű, olajkéooel tűnik ki Vassné Székely Piroska. Különösen szobortanulmányai érdemelnek figyelmet. Naturalistán felfogot mellszobra sok Ígérettel kecsegtet. A kiállítás másik művésznője. a brassói Lukász Irén főleg rózsás csendéletével hivja fel magára a figyelmet. A kiállítás, mely a brassói református kereskedelmi iskola termeiben kapott ideiglenes otthont, nehéz feladat elé állította rendezőiét, Matuz Ándirást, az aradi magyar képzőművészeti iskola vezetőjét. Mind a tizennégy művész nemcsak egy-egy külön egyéniség, hanem a festői és a szobrásizi törekvés szempontjából is erősen különbözik egymástól. A délerdélyi magyar képzőművészek kiállítása I9í3 augusztus 17. * ‘ w fAsíeoepkV: fCLiOd 8, jO üviju rJuGÜU* I SzÜGSHj LászióC^ IxúabóA /áJműfi. A "güícri Ţu/acfaJu Jvíüulíyi OíaŐj EGYETEM-MOZGÓBAN ma utoljára : Havasi vadmadár Holnaptól: Azonban éppen ez a sokféleség eredményezi azt, hogy a kiállítás nem válik egyhangúvá, hanem uj és uj meglepetéseket szerez a szemlélő számára. Amint a brassói Déli Hírlapban olvashatjuk, a magyar társadalom szeretette] fogadta képzőművészeink csoportos bemutatkozását és mindjárt az első napod „valósággal népvándorlásszerüen“ árasa tóttá el a kiállítási termeket. E megnyitón — írja a Déli Hirlap —* felvonult népünk minden társadalmi rétege. A kiállításon egyaránt láttunk ro* kálvos székely lányt, gyárost, iparosţ papot, munkást, orvost. A közönség alig tudott elszakadni a képektől: a szomját oltotta, bizonyságául, hogy a kultúra nem fényűzés, hanem életszükséglet. Abban az életerőben és életkedvben, ami a kiállítás minden egyes képéből .sugárzót^, a közönség ráismert a maga népi életerejére. Vaijon lehet-e együttes kiállítás— nak nagyobb eredménve. mint egy ilyen népi önmagára eszmélés? A tizennégv nevet és százötven műalkotást felölelő tárlat a legélénkebb bizonysága annak, hogy Délerdély szellemi életét a kedvezőtlen politikai viszonyok sem törték meg és az ott élő nagyszámú magyar hiven teljesiti kulturális hivatását. Tájékoztató az aasíusztas 20--22 között tartandó kolozsvári férficserkész táborozásról A tábor kezdete augusztus 19-e este 6 órakor. A tábor helye: a lombi Cserkészpark (telefon: 30-22). megközelíthető Kolozsvár, Petőfi-u. 11 (tel. 13-04) szám alatti Gábor Áron Otthontól induló gépkocsin. Gépkocsi indul 19-én délután 4 és 5 órakor. 20., 21., 22-én reggel 8 és délután 3 órakor. (A táborban tehát résztvehet- nek olyan kolozsvári testvéreink is, akiknek a tábor valamelyik napján a városban hivatalos elfoglaltságaik vannak.) A’ táborból a gépkocsi a fent jelzett időpontok előtt egy órával indul be. A gépkocsi útközben jövet is, menet is megáll a vasúti átjáró hidnál (Mozdony-u.). Élelmezés és elhelyezés: táborszerü, mindenki hozzon magával éleímiszerje- pveket. valamint evőeszközt, mosdófelszerelést. lepedőt, ha ezt igényli. Tábordij: a három napra 6 pengő, fizetendő érkezéskor. Megjelenés: mindenki körülményeihez képest, neki megfelelő öltözetben. A tábor befejeződik: 22-én este tábortűzzel. 1 Táborprogram: augusztus 20.: férfi- cserkésizet. augusztus 21. d. e. A mai magyar cserkészet, d. u.: Fiatal Magyarság, augusztus 22.: Egy magvar nemzetszervezési forma — a tizedesség. Az utolsó napon résztvesz Kolozsvár kb. 250 tizedese. Jelentkezések még beküldhetők augusztus 19-ig. (Király-u. 3. tel.: 21-24.) Tábor parancsnokság. ÜZLETI könyveket és könyvelési papírokat legolcsóbban az „Ellen" zék* könyvesboltban vásárolhat K(V> lozsvár, Mátyás király-tér 3. Telei« 11—59.
