Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-14 / 156. szám

nu

Megváltozóit erdélyi területi csoportok a legkisebb munkabéreket illetően

Ismortefi: Or. Ladányi I.nszlo ügyvéd, munkaknmarni ügyész.

A legkisebb munkabérek alkalma/sKa s/cm pontjából a keleti es erdélyi országrészen levő sárosoku es községeket eddig 4400 1941.

Ip. M. sz. rendelet (1941. évi 16. sz. Budipesti KözKvr.v) osztotta területi csoportokra.

I rendelet értelmében;

„a) ha az ország területe a határozat szerint öt területi csoportra oszlik, a II. terii leu csoportba tartozik: Kolozsvár, Nagyvá rad. a 111. területi csoportba: Marosvasár hely, Nagybánya, Sepsiszentgyörgv és S/at mar német i% a IV, területi csoportba: Beszterce, Csíkszereda, Gyergyószentniiklós. Ké/d - vásárhely és Máramarossziget, az V. területi csoportba pedig a többi város és község;

b) ha az ország területe a határozat szerint négy területi csoportra oszlik, a II. területi csoportba tartozik: Kolozsvár, Nagyvá' rad, a 111. területi csoportba; Beszterce, Csik_ I szereda. Gyergyószentniiklós, Kezdi vásár 1 hely, Máramarossziget, Marosvásárhely, Nagy - ! bánya, Sepsiszentgyörgv és Szatmárnémeti, a '

IV. területi csoportba pedig a többi város és község;

c) ha az ország területe a határozat (ren- | delet) szerint három területi csoportra ősz- j h.k, a 11. területi csoportba tartozik; Ko- j lozsvár és Nagyvárad, a 111. területi csoportba pedig a többi város és község;

d) ha az ország területe a határozat (rendelet) szerint két területi csoportra oszbk;, valamennyi város és község a II. területi csoportba tartozik.“

E területi beosztást 1943. évi július hó i-ével az iparügyi miniszter 54.too—1945. Ip. M. számú rendeletével módosította. E rendeletnek a függeléke szerint az uj területi csoportok a következők:

A)

1. a bőrűiszmükészitó. bőrsajtoló, bőrön- dost, stb.

2. a fonó-szövő, viaszosvászon, kalap és 1 sapkaiparra vonatkozó legkisebb munkaberha- ! tirozat V. fejezete (kézi kötélgyáitóipar),

3. a szabóipar közszállitási ágazata és

4. a füzőkészitő iparokban

,.az I. területi csoportokba tartozik vala- j tnennyi törvényhatósági jogú és megvei vá- | ros, a II. területi csoportba pedig valamennyi község/- Ezekben az iparokban tehát Kolozsvár az I. területi csoportba került, hasonlóképpen» valamennyi erdélvi város, a községek a II. csoportban vannak.

B)

1. a cementáru és mükőgyártó (készítő).

2. a kőfaragó, sírkő és mükőkészitő iparban alkalmazott kővésők, rajzolók és aranyozok,

3. a bél és pacalrisztitó és feldolgozó,

4. a gépkocsiszinek.

5. a kész felsőruhakészitő iparban (konfekció) a legkisebb munkabél határozat II. fejezete (kész férfi és fiú felsőruhaszabóság) iparokban „a II. területi csoportba tartozik valamennyi törvényhatósági jogú város, a III. területi csoportba pedig valamennyi megyei város és községi; Kolozsvárt és Nagyváradot illetően változás nincs, mert ezek továbbra is a II. területi csoportban maradnak, a többi törvényhatósági jogú erdélyi város (Marosvásárhely és Szatmárnémeti) ellenben a III. területi csoportból a Il-ikba került. A megyei városokat és községeket e váltó >-ás roem érinti, mert a III. csoportban voltak eddig is.

()

1. a szerelő, bádogos, gáz és vizvezetéksze- relő, központi fűtésszerelő és villanyszerelő,

2. a kőfaragó, 3. téglagyártó iparban (ide- éitve a tetőcserépkészkő és a téglaverést is),

4. a kályharakó. 5. a rendelésre dolgozó férfi- szabó és fiuruhakészitő, valamint nőiszabó és leánykaruhakészitő, 6. a férfi és női, gyermek cs bébi fehérnemű, ágynemükészitő, 7. a sör, maláta, szikviz és alkoholmentes italgyártó, valamint az ásváínyviz kiaknázó, 8. a vegyészeti és ruggyanta, 9. a facement, péplemez, kátránvpapirfedő és a tetőnedvesség, hütő, hang és vízszigetelő, valamint az épületekben végzett aszfaltozó, 10. a keményhéjalásu tetőfedő (pala, müpala, cserépfedőipar), 11. a fonó, szövő, viaszosvászon, kalap és sapkaiparban a legkisebb munkabárhatározat I.,,

III., IV. VI., IX. fejezete. 12. a cukrász és cukrászsüteménykészitő, 13. a tésztaárugyartó, 14. a kávépörkölő, kávétisztitó és pótkávégyártó, 1$. a szeszgyártó, párlatkészitő (bor és gyümölcsszeszfőző) szeszfeldolgozó (likőr-, rumkészitő), ecetgyártó, valamint növényi cs gyümölcskonzervgyártó. 16. a csokoládéké- szitő, cukorkagyártó, kakaókészitő, keksz és ostyagyártó, valamint tartós süteménykészitő, 17. a baromfit és baromfitermékeket feldolgozó iparban, kereskedelemben, valamint ezekkel közös helyen folytatott gyünrölcsnagy- kereskedelem. 18. a margarin, növényi étel- 7.sir és étclolajkcszitő, .19. a mézesbábos és viaszöntő, 20. a keményítő, dextrin és csirizgyártó, -1 az iparban alkalmazott tisztvise lök ós művezetők^ 22. a kereskedők által alkalmazott risztviselők, kereskedósegédek és kereskedőtanoncok, 23. a kereskedők által a! kai mázott segédmunkások, -4. a kereskedelem ben alkalmazott ipari szakmunkások, 25 a pénzintézeteknél, a bank és pénzváltóüzlctek ben, valamint a biztosító magánvállalatoknál min tisztviselői minőségben foglalkoztatott al kalmazottak,

iparágakban (kereskedelemben) „a II. területi csoportba tartozik valamennyi törvényhatósági ioguu és megyei város a III. területi csoportba pedig valamennyi község“.

Tehát a II. csoportban levő Kolozsvár és Nagyváradon kívül e csoportba került F.rdéiv valamennyi városa is és csak a községek maradtak a III. területi csoportban. F.z gyakor- 1 latilag azt jelenti, hogy például: egy szerelő- I ipari önálló szakmunkásnak, aki Désen, Ma I rosvisárhelyen vagy Cyergvószentmiklóson ! dolgozik, az eddigi 64 filléres legkisebb óra bére iulius 1-ével kezdődően 80 fillér. U piIdának megfelelően a fehér és sima munkát végző kálvharakó S2 filléres órabért 91 filler, az elsőeves kereskedősegéd havii- bere 60 pengő helyett 70 pengő, stb.

»>

,.A közhasználatú villamosmüvekben alkalmazottak legkisebb munkabérét megállapító 14.560—194°, lp. M. sz. rendelet tekintetében a 1T. területi csoportba tartozik valamennyi törvényhatósági jógii és megyei váró-, kivéve Cvergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy és Szás7régeu megyei városokat, a ÍII. területi csoportba tartozik Gyergvószentmiklós,

Stp.iszenigyörgy es S/ászregen megyei varosok, továbbá valamennyi kő/ség."

E)

1. a mészáros és hentes (ide nem értve a szalámi és huskonzervgyárt 1 >t), 2. a sütő, 3. a közraktárak, hütőház.ik, sth.. 4. a linóin kerámiai (porccllán, majolika, kályha és kő anyagáruk) gyáripar és 5. a cipő, csizma és papucskészitő

iparágakban .,a II. területi csoportba tartozik valamennyi törvényhatósági jogú varos, a III. területi csoportba valamennyi megyei

város. . . .“ ,a IV. területi csoportba pedig a többi község“. A múlttal .zeniben a II. ic- rülrti csoportba került: Marosvásárhely és

Szatmárnémeti, a III. területi csoportba az ed

: ott nem szereplő valamennyi megyei v.i- ros, s igy a IV. csoportban évik j községek maradnak.

I)

A molnariparban ,.A II. területi csoportba tartozik valamennyi törvényhatósági jogú varos. a III. területi csoportba tartozik valamennyi megyei város...“, ,,a IV. területi csoportba tartoz.ik valamennyi nagyközség...“, „mz V. területi csoportba rartozik a többi kisközség“.

Julius 1 éröl az ui területe csoportnak megfejt léi legkisebb munkabérekhez 60 százalékos bérpótlékot is kell számítani. Ennél kevesebbet tehát egy munkaadó sem fizethet munkavállalóinak ! rendelet természetesen semmiben sem érinti azokat a fizetéseket és munkabéreket, amelyek a hozzászámítandó bérpótlékokkal eg\ űrt magasabbak, mint a mcgáilapitor legkisebb munkabérek (fizetések) és ezek (o százaléka: bérpótlékának együttes összege

Két fontos uj rendeletet hozott meg az ipariig' ■ miniszter, egyiknek a szama 34.1 se— 1*143 ’p. M. és .1 sok'./oro.itc (nyomda) ipar- lnr. alkalmazottak legkisebb műnkto-rét mó- d '"ti i. a -vasik: a .a és csont rar l-_'kis<bb in nk..bárcit módositja éa egészíti ki, a s/ama: 34.4 ţc—1943- lp- MLégi támad ások a Német Birodalom eilen

Német részről már ismételten megállapítást nyert, hogy a brit cs északamerikai iégierők támadásai rendszerint terrortámadások, amelyek kizárólag a lakosság ellen irányulnak.

Az ellenséges légitámadások által különösen súlyosan szenvedett németországi városik megtekintése világos képet nyújt arról, hog\ az ellenséges légi kötelékeknek egyáltalán nem e városok felszerelési és ipari központjainak megsemmisítése volt célul kitűzve, mert hiszem Düsseldorfban, Krefeldben és a megtámadott területek más helységeiben kizárólag a lakónegyedek szenvedtek súlyosabban. Az ellenséges támadó kötelékek bomba- terhüket a sűrűn lakott belső negyedkre dobtak, míg a külső negyedek és ipari külvárosok csak jelentéktelen károkat szenvedtek. Ezt a tényt nem döntik meg még azok az elszórt támadások sem, amelyeket hadifontosságu célok ellen intéztek.

Ez a harcmodor, amelyet nem csupán né met. hanem holland:, belga és francia városok ellen Ls alkalmaznak, lényegesen különbözik a német harcmodortól. Midőn a Németországra kényszeritert légiháboruban a német .légifegyvernem első megtorló repülését végezte, az a hajógyárak hadifontosságu céljai. kikötőberendezc-sek és ipartelepek ellen irányult.

A brit—északamerikai terrortámadások által az ellenség a német nép erkölcsét iparkodik eredményesen gyengíteni. E módszertől várja az európai véderő állandó megerősödésének és a német hadsereg magas harci értekének állá akna zását belülről és végeredményben oly eredmény elérésére számit, minit 1918-ban.

Ezzel azonban két döntő tényező áll szemben :

Az első, hogy a német nép az első világháború tapasztalataiból és a versaillesi kényszerbéke éveiből jól tudja, hogy ennek a háborúnak az elvesztése a német birodalom és a német nemzet megesmmisülését jelenti. A nemzeti szocializmusban egyesített, feszesen vezetett és szervezett német nép bízik erejében, a vezetésben és fanatikusan, megalkuvás nélkül bízik a győzelemben. Tudja, hogy ettől az erő kifejtésétől függ jövője. Ezért a német hadsereg nemcsak csapásaiban kemény, de a hadsereg és a nép egyaránt hajthatatlan és rendíthetetlent, akkor is, ha arról van szó. hogy időlegesen védelemre szorítkozzék, avagy ha keserű visszacsapásokat kell a harcban elszenvednie, mert tudja, hogy sorsdöntő események váltakozó súlyos küzdelem nélkül nun lehetségesek. Másodszor a német légihaderő lelövési eredménytáblázata oly emelkedő ivet mutat, amelyből ma már teljes bizonyossággal láthatjuk, hogy nemsokára az ellenséges légierő minden támadórepülésénél oly döntőveszteségeket fog szenvedni, hogy e támadások korlátlan folytatására a jövőben nem is gondolhat. E nagyobbszabásu ellenséges légitámadások veszteségeiről az ös/zeállítás áprilistól május hó végéig az alábbi képet adja: '

Április hó T-tol 15-ig 156 lelövés a Birodalom fölött.

Április hó 16-tól 30-ig 230 lelövés a Birodalom fölött.

Május hó i-től 15-ig 237 lelövés a Birodalom fölött.

Május hó 16-tól 31-ig 298 lelövés a Birodalom fölött.

Eme erőfeszítések után kénytelen volt az ellenség 14 napos szünetet tartani. Junius hó 15-ike körül az Észak- és Nyugat-Németor- szág elleni öt nagyobbszabásu légitámadás alkalmával 205 repülőgépet vesztett. Ezek a lelövési eredmények tovább fokozódnak és már valószínűleg elérték a teherbiróképesség határát, hisz 22-én és 25-án 36 óra leforgása alatt három támadás során a légelháritó tüzérség és a vadászok csupán három saját veszteség mellett 126 ellenséges repülőt tudtak leszedni. Ezzel a saját terület fölött több mint 10 százaléka a támadó bombázóknak biztosan megsemmisült. nem számítva ama gépek nagy számát, melyek oly súlyos sérüléseket szenvedtek, hogy vagy visszarepítsük alatt, vagy a leszálláskor elvesztek, de legalább is hosszabb időre harcképtelennekké váltak. Ezek szama is a saját tapasztalatok alapján oly nagy, hogy a biztosan lelőttek számát felülmúlja.

A károk, amelyeket az ellenséges légitámadások a Birodalom nyugati és északi területein okoztak, érzékenyek, a polgári lakosság veszteségei súlyosak és fájók. De biztos, hogy ezekkel a támadásokkal sem a német nemzet harcierénye meg nem tört. sem Európa várának hadiipara, amely az egész kontinensen el van osztva, döntően meg nem gyengül.

Nincs már messze az a nap, amikor az ellenség légiereje teljesítőképességében érzékemen sújtva, a szünetnélküli támadásokkal felhagyni kényszerül. A német hadiipar azonban teljes erővel dolgozik tovább és hogy mit alkot, azt Speer birodalmi miniszter beszámolójában fejtette ki. Teljesítőképességéről az ellenség Délen majd meggyőződhetik, ha megkísérli a partraszállást. Nyugaton alkalomadtán majd Nagybritannia lakossága is meggyőződhetik róla és Keleten akkor érezteti majd döntően hatását, ha erre a katonai vezetés az időt elérkezettnek fogja látni.

Me^dllapitoltíik a c*ukrás/siit«*món yrk és a Ifagylalt uj árát

A O/.O/SV A lé. juliin 14 A Isö/i '!/ /. 1,7-i

mini'./lci mim kiadott rendeletével in>•; jl.ij». tott.i .1 cukr.í-./dákban kiszolgált < ui 1 • / '»

menyek legmagasabb fogyasztói árát. éspedig tiasuietnényck nagyobb városokban l g kén 13 jxrngő, kisebb helységekben 12 pengő. (A továbbiakban :/ első szám a nagyobb s.íroso

kát, a m.i jodik rzára a ki igyacztó

árát jelenti.) Kiv.iiteményck (mignonok) dui i- bonként 0.34 — 0.28, nag> sütemények 0.54 0.50. Tortaszeletek, lin/crfélék, hatxss, túró. tiroli rétes, piiclélék. vajastészták, kávesiitc menyek, piskóta-rolád, v íjas-lurós, gyümoi. kenyér, manduláskifli 0.54 —0.50. Azoknak 1 süteményeknek, amelvek kisebb mennyiségű nyersanyagból készülnek, a következők az árai: teasüteménvek kg-ként bárhol az ország területén 10 pengő, kis sütemények: 0.26. nagysütemények: tortaszeletek, linzer! élek

c 46, pitefélék; 0.42. vajastészták, k vésiite- mények 0.44, egyéb sütemények kg-ként 6.6c, darabonként 0.40. A fagylalt árat a következőkben állapította meg a közellátásügyi miniszter; viszonteladói ár 1.terenként 4.50, fogyasztóknak: 28 cnr-es adag tölcsérben 0.24, 40 cm:-cs adag c.32. 56 cnr-es 0.44. Ülővendégek részére csészében, vagy pohárban deciliterenként nagyobb városokban i.ij, kisebb helységekben c.90. A kiszolgálóhelyiségekbe 1 a/, összes árakat ki kell függeszteni.

Kinevezések és áthelyezések az igazságügyi karban

KOLOZSVÁR, julius 14. Az igazságügy nv niszter dr. Mokry Ödön szekelyudvarheíyi Lir .tür\ényszuki elnököl a/ ipolysági kir törvén>szák elnöki állására; dr. Sromszl y Oszkár besztercei kir. jáiásbirót az újpesti di. Gogomán Gabor besztercei kir. törvi-nv- széki bírót a kolozsvári, dr Szokoly isívai Csíkszeredái kir. ügyészi a balassagyarmati kir. ügyészséghez,' dr. Vaszika Pál szckelyud- varhelyi kir. járásbiról a marosvásárhetvl kir. járásbírósághoz saját kérelmükre áth^ lyezte; dr. Hunyadi Jánes nagyváradi, dr Süíő Sándor kolozsvári kir. törvényszéki, dr Isztrai József sepsiszentgyörgyi, dr. Tőkés József szé elyurivarhelyi kir. törvényszéki, dr Kozma László ügyvéd budapesti lakosi a dési kir. törvényszékhez bírósági titkárokká; dr Kacsó Zoltán nagyváradi, dr. Kóréh Béla ko. lozsvári, dr. Koncz Ferenc kezdivásárhelyi kir. járásbirósági aljegyzőket jelenlegi alkalmazásuk helyén, dr. Csont Jenő kolozsvári kir járásh'irósági telekkönvvezetői a kolozsvári járásbírósághoz bírósági jegyzőkké, dr. Csapó Vilmos zilahi kor. törvényszéki, dr Buza Zo'tán kolozsvári kir. törvényszéki, iíj dr. Ungváry Antal nagyváradi, dr. Kiss László nyárádszeredai, dr. Nagy Lajos szatmárnémeti ki1-, törvényszéki, dr. vitéz Topolcsányi Osz- vald zilahi, dr. Kerék Gyula szilágysomlyói kir. járásbirósági joggyakornokekat jelenlegi alkalmazásuk htelvén, továbbá dr. Bodnár Pál szamosujvári kir. járásbirósági telekkönyvi vezetőt a szamosujvári kir. járásbírósághoz dr Gál Józseí városi számellenőr, székely udvarhelyi lakost a csikszersedai törvényszékhez bírósági aljegyzőkké; dr. Szendrói í József MÁV fogalmazó, szegedi lakost a nagy- a nagyváradi kir. büntetőtörvényszéki íioda. segédtisz’et, dr. Szabó József községi körir- nek. deinőt lakost a nagyváradi, dr. Orko_ nvi Lajos budaoesti lakosi a nagyváradi dr Hering József pécsi lakost a marosvasárheK i dr. Gerencsér Antal vépi lakosi a nagyváradi dr Kádár Károly csongrádi lakosi a kolozsvári. ifj. dr. Szü's F»?renc budapesti lakosi a nagyváradi, dr. Aszódi Imre szelevenyi lakosi a kolezsvári. dr. C^her Pál szegedi lakost a nagyvárrdi kir ítélőtábla kerületébe bírósági jeggvakemokokká; Pang János zilahi kir. törvényszéki kezelőt a halmi járásbírósághoz te- j pír ír ön vv vezet övé kinevezte; iXiemes Balázs ekléndi kir. járásbirósági f elekkönvvvezetöl a szckelyudvarHzivi Brassai Albert nyárádszeredai kir. járásbirósági telekkönyvvezetőt a sepsiszentgyörgyi. Scbeíler Antal tasnádt kir iáráshircsátri telekkönyvezefőt a nagykárolyi kir. járásbírósághoz áthelyezte.

LEGUJdBBSPQRC

ELMARADNAK A KERÜLETI TENISZ- BAJNOKSÁGOK. Az Erdély kerületi tenisz- bajnokságokat labdahiány miatt nem rendezik meg a tervezett időben és azokra valószínűleg csak augusztusban kerül sor.

RÖVIDESEN

MEGJELENIK

BORBÉLY ANDOR:

Nyelvünk védelme

ÁRA 8 PENGŐ

című könyve.

megtanítja helyes magyar fogalmazása

MEGRENDELNE TŐ AZ „E S T1LAP“ KI ADÓHIVATALA 3 A V