Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-31 / 171. szám

ellenzék BMUfeMU 1 & L 3 astamm július 31. vásárhelyi János ref. püspök IGEHIRDETÉSE. Augusztus hó 1-én, va­sárnap d c. 10 órakor a Mussolini-uti re] templomban Vásárhelyi János református püspök hirdeti a: Igét. AUGUSZTUS 15-ÉN AVATJÁK FEL DÉDÁN AZ ORSZÁGZÁSZLÓT. Sepsi- szenlgyörgyröl jelentik: Csongrád városa Déda erdélyi községnek országzászlót ajánlott fel. A déda—szeretfalvai vasút alkalmazottai és munkásai 500(1 pengőt adtak össze az orszagzászló talapzatának megépítésére. Az országzászlót augusztus 15-én avatják fel, amelyen előrelátható­lag megjelenik József királyi herceg is. ÉLETFOGYTIGLANI FEGYH AZ R A ÍTÉLTÉK AZ ANYAGYILKOST. Debre­cenből jelentik: Április első napjaiban tárgyalta a rögtönitélö bíróság Csirkés Péter debreceni földműves bűnügyét, aki a Perec-dűlő egyik tanyáján a légvédelmi elsötétítés ideje alatt, édesanyját megfoj­totta. .4; orvosszakértök véleménye alap­ján annak idején rendes bíróság elé utal­ták az ügyet. A debreceni tábla most. tár­gyalta Csirkés bűnügyét. Előre megfontolt, szándékosan elkövetett gyilkosságban, va­lamint egyrendbeli okirat-hamisításban mondotta ki bűnösnek és ezért életfogy­tiglani fegyházra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész és a vádlott fellebbezett. AZ ÖNGYILKOS MEGMENTETTE MEGMENTŐJÉT. öngyilkossági szándék­ból egy ember a Boszporusba vetette ma­gát. Amikor ezt a parton álló rendőr ész­revette, teljes felszereléssel utána ugrott. De a súlyos csizma és felszerelés meggá­tolta az életmentésben és már elmerül­ve segítségért kiáltozott. Észrevette ezt az öngyilkos, azonnal a bajbajutott rendőr segítségére sietett és jó úszó lévén, pár perc alatt kiúszott vele a partra. A nem mindennapi esetnek számos nézője volt, akik lelkesen ünnepelték az életmentő ön­gyilkosjelöltet. ÁRDRÁGÍTÁSÉRT ELÍTÉLTEK EGY BETHLENFALVI MÉSZÁROST. Sepsi- szentgyörgyről jelentik: Balázs János bethlenfalvi mészáros májusban Ui.fehér- tó községben 106 sertést vásárolt és azo­kat magasabb áron továbbadta. A szé­kelyudvarhelyi törvénvsr**; most Balázs Jánost hatezer pengő pénzbüntetésre és egvévi hivatalvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős, és veszélytelen gá- zakkal irt *D E A K ,, . mérnök Kolozsvár, Hitler-tér 1, Félemelet. Telefon : 27-C ELJEGYZÉS. Csikbánfalvi Keresztes Lajos Királyhelmec, eljegyezte nagygére- si Czigányi Klárát. Kolozsvár. KOLOZSVÁRI TŰZHARCOSOK! A vasárnap délutánra hirdetett ki­vonulás elmarad. * HALÁLOZÁS. Márkus Sámáné szül. Wciss Piroska, életének 31-ik évében, hosszas szenvedés után folyó hó 29-én csendesen el­hunyt. Temetése augusztus i-én délelőtt io órakor lesz a neolog izr. temető halottas há­zából ^ 02490 UJ LISZT- ÉS KENYÉRÁR ROMÁ­NIÁBAN. Bukarestből jelentik: Az ársza-1® bálvozó főbiztosság a búzaliszt és buza- 1 dara árát 110 leiben, a feketekenyér árát 20, a fehérkenyerét pedig 50 leiben szab­ta meg kilogramonként. A 40 gram súlyú zsemlye és kifli ára 5 lei. Az uj árak, te­kintettel a sütemények súlyának növelé­sére és a liszt minőségének javítására, ol­csóbbodást jelentenek. (TP.) HÚSZEZER SZERETET CSOMAGOT AD BIHAR A HONVÉDEKNEK. Nagy­váradról jelentik: Mint már közöltük, Bi­har vármegye és Nagyvárad városa 10— 10.000 szeretetcsom,agot készít a honvé­deknek télire. Most a városi Népművelési Bizottság is bekapcsolódott a mozgalom­ba és szabadtéri szinielőadást rendez j Nagyboldogasszony napján a székesegy­ház előtti téren. Sik Sándor „István ki­rály“ cimü történelmi tragédiáját mutat­juk be a műkedvelők. A színmű vallásos vonatkozásának is megfelel a dóm előtti térség. IIuniAiiiAlmn kénys/wlarlózkodásra uíuliiik 11 valótlan liirt-k terjesztőit BUKAREST, julius 31. Törvényrendelet rrj.ín mindazon személyeket, akik hamis híre­ket terjesztenek, továbbá .1 közrend megza­varó! t és azokat, akik botrány fokozó maga­tartásukkal a közerkölcsiséget veszélyeztetik, kénys/.ertartózkodásra, illetve 6 hónaptól kén cvi’i; terjedő gyiijiőtáborban való tartózkodásra Ítélik. idegen állampolgárokat ilyen vétségek mi.itt kétszeres büntetéssel sújtanak. Az allamt tisztviselők kényszertartóz kodásuk idején ilb't- ményékben nem részesülnek, (dl*.) UJ MAGYAR LÉGÜGYI ATTASÉ RO­MÁBAN. Budapestről jelentik: A Kor­mányzó a honvédelmi miniszter előterjesz­tésere vitéz Szabó László vezérörvak, ró­mai m. hír. légügyi ittasét 1943 augusz­tus elsejével e beosztása alól felmentette és utódjául ugyanezen időponttal dr. R.u- kolczáy László vezérkari ezredes római m. kir. katonai attasét ezen beosztásában való meghagyása mellett egyúttal a ró­mai m. kir. követséghez légügyi attasévá is kinevezte. HÁZASSÁG. Nagyváradról jelentik: A nagyváradi hadikórházban az intézmény egyik legkiválóbb orvosa, Kokas Ferenc dr. orvos-hadnagy sebésztanérsegéd örök hűséget esküdött Berecz Máriának. Az esküvőn részt vettek a hadikórház sebe sültjei, orvosai és ápolószemélyzete. Meg­hatódva fejezték ki szerencsekivánataikat az ifjú párnak. DK PORSCHE idig'Zakorvos wabadsá- váról hazaérkezett. Remiéi Rudák-uUa 4., délelőtt 12—/ és délután fél ; 5 óráig. 2156 T&dénct a Uít Uiczi Irta : Óvári-Óss József A történet hőse, mint látni méltóztat- nak, két kicsi oroszlán, dédelgetett ked­vencei egy világvárosi cirkusznak, eset­lenül ügyesek, szakasztott olyanok, mint távoli rokonuk, az elparlogiasudott macs­ka, kávénénikék és főkötős vénkisasszo­nyok öröme. Parázsló a szemük, játékosak is, vadak is egy kicsit, dorombolnak is, karmolnak is, csak éppen az az egy bibi volt velük, hogy — a játékos képzelet szülte őket. Egy joviális ur agyából pattantak ki úgy, ahogy voltak. A joviális ur különben megcsontosodott tréfacsináló. Az volt a huszas évek derekán is, amikor a most már kissé kopaszodó, örök-bohém, ara­nyos kedélyű és aranyszívű szerkesztő, örökifjú tudója régiszép nótáknak és né­hai szépasszonyoknak gáláns ,,kocsisa“, még nem hordott téglaszinvörös kalapot. Még csak rendőri segédriporter volt, de tele a vérbeli újságíró izzó szenvedélyes­ségével. Hiába, a kicsi oroszlánokból lesznek a sivatag félelmetes királyai és a segéd­rendőri riporterekből, nagy szenzációk felkutatóiból a jó újságírók és később a szerkesztők. Ez az élet rendje. Egyelőre azonban maradjunk a kicsi oroszlánoknál, amelyekről történetünk szól. Egy szép napon felcsilingelt a telefon a szerkesztőségben. Barátunk vette fel a kagylót. A másik ur bemondta a nevét. Kölcsönös örvendezés. — Parancsolsz, kedves bátyám? Mivel lehetek szolgálatodra? A másik oldalról unott hang válaszolt: — Kérlek, mint tudod, itt van Kolozs­váron a Kludszky-cirkusz. Én fiatal ko­romban, külföldi barangolásaim során, egyszer Afrikában örök barátságot kötöt­tem Kludszky Károllyal. Tegnap összeta­lálkoztunk és nagy örömmel újságolta, hogy egyik nőstény oroszlánja megköly- között. Barátságunk emlékére, mindjárt nekem is ajándékozott két oroszlánköly- köt. Azt hiszem, ezidőszerint én vagyok az egyetlen oroszlántulajdonos egész Ko­lozsváron. Csak azért mondtam el, ha esetleg írni akarnál róla . . . A segédrendőri riporterrel fordult egyet a világ. Hja, olyanok voltak az idők. Nagy ügy volt Jelinek mester, a világhírű be­törő a főtéri falbontással és csemegének számított a szép Gullovits Aranka egy­er"»/ tárgyalása. — Hol vannak a kicsi oroszlánok? — kérdezte izgatottan. — A Gazdasági Akadémia kertjében. A portás majd megmutatja — volt a válasz és már le is tették a kagylót. Gyorsan kalapot, kabátot és sétabotot, taxit! Megvan a holnapi riport! A taxi csikorogva állt men a Gazdasági Akadémia vaskapuja előtt. A portás morózusan ingatta a fejét: — Kicsi oroszlánok? Nem hiszem. De menjen fel mogo a Domnu rektor, mojd oz megmogyoráz. Végig a kerten, folyosókon és végre a rektor előtt. Maga a rektor idősebb, ele­gáns, kissé őszülő ókirályságbeli ur volt. Udvariasan leültette vendégét, cigarettá­val kínálta és megkérdezte, mi járatban Barátunk nagy zavarban volt. Nem igen tudta az állam nyelvét. Azt tiLdta csak, hogy l e u, az annyi, mint oroszlán és hnic annyit tesz, hogy kicsi. Kétségbe­esetten magyarázott kézzel-lábbal és ma­gyar szóáradatából minduntalan kicsen­dült a Kludszky név és a két összekap­csolt fogalom, amelybe, mint vizbefuló a szalmaszálba, úgy kapaszkodott: lel mici. Kicsi oroszlánok .. A rektor megértőé3 bólogatott. Csak a szeme lett nyugtalan egy kicsit. Óvatosan hátrált a csengő irányába. A riporter észrevette a mozdulatot. Észbe kapott. Ijedten kiáltott fel: — Nem vagyok őrült, uram. Ezt már az állam nyelvén mondta, a rektor is megérthette. Csak, hogy általá­ban az őrültek mind ezt szokták hangoz­tatni. A rektor keze tétova lett. Szemfüles riporterünk nem várta be a véaét, hanem kirohant az ajtón. Halálra kereste egész nap a beugratót, de nem ta­lálta. Elutazott. Azóta a segédrendőri riporterből ko­moly szerkesztő lett és csak néha, színes élmények felelevenítésekor jutnak eszébe a kicsi oroszlánok . . . Nagyarányú árdrágitási bűnügyiét lepleztek le Nagyváradon. Nagyváradról jelentik: Mint jelentettük, a napokban a nagyváradi rendőrség nagyarányú árdrágitási visszaélést leplezett le, amelynek fővádíottja a legna­gyobb nagyváradi hentes- és mészároscég tu­lajdonosának, Fritsch WaF.ernek felesége A rendőrség napokon keresztül folytatta a kihallgatásokat, melyek során kiderült, hogy nagymennyiségű zsírt konzervdobozokba zár­va 18—20 pengős áron árusítottak feketén. Mintegy 630 kgr. füs'.ölt szalonnát is értékesí­tettek zugáron. A feketén eladott zsírért és szalonnáért befolyt haszon az alkalmazottak osztoztak. Az ügy kei főszereplője, Fritsch Walterné és Benedek Andor főkönyvelő be­ismerő vallomást tettek. Rajtuk kivid még több alkalmazottat vettek őrizeibe, akiket azonban a kihallgatás után szabadonbocsá- toltak. A súlyos árdrágitási bűntett Nagy­váradon széles körökben nagy feltűnést kel­tett, minthogy a szereplők igen közismert szerpéiyiségei voltak a város társadalmi éle­tének. A WESSELÉNYI LÖVÉSZEGYESÜLET kötelékébe tartozó kötelezett lövészek fi­gyelmét felhívom, hogy nyári szabadsá­guké leteltével az I. század löv>észei au­gusztus hó 1-én, vasárnap tartandó lá­gy akorlaton reggel 8 órakor pontosan je­lenjenek meg a Honvéd-utca 12. sz. alatt. T örzsszázadparancsnok. SZABAD ÁLLATKERESKEDELEM ROMÁNIÁBAN. Bukarestből jelentik: A közellátási államtitkárság augusztus 1-i hatállyal az ország belső forgalmában szabaddá tette az állatokkal való keres­kedelmet és az állatok szállítását (TP.) FELROBBANT EGY DINAMITR AK­TÁR REDDINGBEN. Buenos Airesből je­lenti a Ştefani: San Franciskóból jelen­tik. hogy Reddingben fela*bbam egy di- namitraktár és a robbanás hatalmas tüze­ket okozott és a füstfelhők többszáz mé­terre emelkedtek az ég felé. Málnaszörp készítésére közvetlenül alkalmas KPJ'ÜI.ÖTINZTI i.bYK\'UUHÁ»AN 8ZÉL.HÁMONKODOTT KGY XSI!>Ó .IA1WIMC PÁPA, julius 31. A pápai utcákon napú hon keresztül sétálgatott egy feltűnően visel­kedő, repülőtiszti egyenruhát viselő egyen, al iről első pillanatban Icritt, hogv nem hon­védtiszt, bár mellet 2 különböző háborús ki­tüntetések egész '•óra díszítette. A rendőrség végül is igazolásra szólította fel a repülőtisztet es ekkor tűnt ki, hogy a gyanú nem ok nélkül támadt, mert valóban jogtalanul viselte a magyar repülőtiszti egyenruhát. A/ áltiszt Fried György 19 éves zsidó szélhámossal volt azonos, aki már több dunántúli várost végigjárt és mindenütt, mint repülőtiszt s/élhámoskodott. A rendőrség le­tartóztatta a szélhámoskodó zsidó fiatalem­bert. SZERENCSÉTLENSÉG ÉRI A CSALÁ­DOT, h a annak feje elmulasztja, hogy ide­jekorán gondoskodjék hozzátartozóiról. Min­dennap tegyünk félre annyit, amennyit tu­dunk, hogy az apránként összerakott fillé­rekből életbiztosítást köthessünk. Az 1857- ben alapított legrégibb Első Magyar Általános biztosító Tarsasag nelybeb: Egyetem-utca 1. szám alatti főügynöksége az életbiztosítás minden formájáról felvilágosítja önt. F éregtelenitést a „TISZTASÁG“ vállalat felelősséggel ve géz. Kossuth Lajos-utca 34. szám. Telefon. 30—32. Szövetkezeti közgyűlés kapható kg-ként P. 2.14 Szittya Erdélyi Ma­gyar Kereskedelmi Részv éiiytársaságaál Kolozsvár, Horthy-uí S3, szám. Tel. 20-72.-/ Évi közgyűlését tartott a Plugarul Szövetkezet. Tudni kell hozzá, hogy a Plugarul a szövetkezeti mozgalom To­rnán csoportosulását jelenti, amelynek keretei között az északerdélyi románság vezetői a román társadalmi élet meg­mozdulásait irányítják. Nem akarunk beszámolót közölni a Plugarul közgyű­léséről. Nemzetpolitikailag feltétlenül érdekes volna felsorolni azokat az ada­tokat, amelyek inlágos képet adnak a román szövetkezetekről, működésűk, költségvetési számadatairól és gazda­ságpolitikai célkitűzéseikről. A pénz­ügytan és a nemzetgazdaságtan általán ban száraz adatokkal dolgozik. Jelentő­ségét csak azok ismerik föl, akik telje­sen otthon vannak ezekben a tudomá­nyokban és fölismerik a száraz szám­adatok reálpolitikai jelentőségét. Mi a Plugarul közgyűlésével kapcso­latban csak annyit akarunk feljegyezni, hogy Magyarország a legválságosabb időkben is a történelmi magyar alkot­mány alapján áll. Annak az alkotmány­nak alapján, amely csak az elvek szent­ségét ismeri és a törvény kötelező ere­jét betüszerint betartja. Nemzetiségi po­litikánkat az 1868:44. t. c. szabályozza. Az a törvénycikk, amelyet annak idején a nemzetiségek nem tartottak elfogadha­tónak és néhány évtizeddel később fegy­verül használtak a magyar kormányzat­tal szemben. Ez a nemzetiségi törvény a hazánkban élő minden nemzetiség számára biztosítja a szabad nyelvhasz­nálatot, a vallásszabadságot és a kultu­rális alakulások jogait, amelyeket a ma­gyar állam akkor is elismert, amikor más oldalról az ellenkezőjét tapasztal­ta. Nem- látunk abban semmi kivetni valót, hogy a közgyűlés után a Plugarul Szövetkezet vezetői társas összejövetel­re gyűltek össze és fehér asztal mellett cserélték ki véleményeiket. Nem volt olyan hang, amely, ezt megakadályozta volna, vagy kivetni valót talált volna benne. Az erdélyi magyar ember min­dig megbecsüli azokat, akikről tudja, hogy szintén szülőföldjük a szent er­délyi humusz, de a paritás elve alapján ugyanezt a lovagiasságot kéri a déler­délyi magyarság számára, amelynek ha­sonló megnyilvánulásáról ezidőszerint sajnos, nem tudunk. ( v. ]■)

Next

/
Thumbnails
Contents