Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-31 / 171. szám

TtiS Tn Mn* M, ELIiEKZtK Évforduló U3Hvj\ v S\0Î3<\ * si«iü '•i^nnş âobwi-ţ ÜttOy £ .äWn * ■ükőá '*ftUíu Í\0S3l\ ÉftUui 'A **»!>» öl^Wüt ) ^^ÍJ'vP , ftÜÜ iÁwtíÜ »X5MJ VK0a Soá\ft\ M avţ* ó»Kftá wjixZ á ísA 0Öj Sí iösód ■úpwt .VcuZ «hd<>t »V ft uwn\ ft X» ftUft?, C»ftm . /i tasw^ .ft'na ÍSíftl áo'sü WC.» W>» *i K ístim ■fas'A Viun U1Ä ;»ft«ţ Isa .áks. ip ft S«\U HH ;god M Vp«s ţftVTC Iţ'JŞÎ. Sí” i'óíít iíöx S l’X 4* t&X doi mp -,„1 i , \ tbd *C\ Viţii \Á 0 n'S sN iSZ a :tA ft ;^w ft iftS Legendák világát idézzük, amikor az enjlé- kczésnek hódolunk. Nagy magyar ünnepet je­lentett életünkben az idegen »rahm évei alatt Petőfi Sándor halálának évforduója. Netfnzc.. tünk életerejét, a jövendőbe vetett biztos hi­tünket igazolta, bogy a késői utódok elza­rándokoltak a segesvári csatatérre, ahol a ha­gyomány szerint Petőfi Sándor ontotta vérét a magyar Szabadságért és a boldogabb jöven­dőért. Lehet-e gyönyörűbb halál entiél az el­múlásnál: Végezhette-e méltóbban az életét Petőfi Sándor, aki az örök magyar gondolatot szólaltatta meg költészetének erejével? Vissza­kalandozunk az erdélyi múltba. Különös és végzetes ez az évforduló. Ha a házsongárdi temetőben barangolunk és megállunk E. Ko­vach Gyula síremlékénél, arra a gyönyörű ha­laira gondolunk, amely Erdély legnagyobb színészének jutott osztályrészül. A magyarság tízezrei gyűltek össze akkor a segesvári síksá­gon, amikor égető napsütésben E. Kovách Gyula vállalkozott arra, hogy a segesvári csata évfordulóján elszavalja a Nemzeti Dalt. Ta-, /átkozhatunk még kortársakkal, akik fátyolos hangon, könnyes szemekkel visszaemlékeznek erre az ünnepségre, bércesen csengett a művész hangja. A szavalatban megelevenedett a lélek. Szivekhez szólott. Fölverte a fásultságból azo­kat is, akik csak a mindennapoknak éltek és a jóiéi boldog kábulatában megfeledkeztek a közösség iránti kötelességről. Azután kissé megingott a művész a szónoki emelvényen. Szivéhez kapóit és ájultan esett össze. Hózzá- rohanţak. Az előhívott mentők beszállították a segesvári kórházba, de segíteni már nem le­hetett rajta. Az emlékezés szárnyán szállott el az a lélek, amely legjobban megértette Petőfi Sándor elgondolásait: az őrük és törhetetlen magyar szabadság líráját. j\ apjanikban még nagyobb jelentősége van ennek az évfordulónak. Most runes alkalmunk arra, hogy ünnepséget üljünk. Országhatár vá­laszt cl a feberegybázi síkságtól. Nem rendez­tünk hivatalos ünnepséget és a délerdélyi ma­gyarság sincs abban a helyzetben, hogy a leg­nagyobb magyar költő emlékének hódolhasson. A júliusi napfény éppen olyan égetően tüzel, mint amikor E. Kovách Gyula élete kialudt. Képtelen és üres a segesvári síkság. Semmi sem emlékeztet arra, hogy ez .a hely csatatér volt. Rettenetes lét küzdelmet folytat a délerdélyi magyarság, amelytől a rendkívüli viszonyok azJ- 1Sr trugt agad iák, hogy nagyjait a emlékez- y.tk. Hiszen senki sem tueffaqtjä. hogy mit hoz a holnap. 7 i:kos várakozás, ki nem mondott illúziók adják azt a reménységet, amely nél­kül nem volna érdemes élni. Hinni kell abban, hogy világok összeomlanak, de a magyar. lé­lek. a magyar gondolat örökkévaló. Mi'maradt meg a délerdélyi magyarságnak? Kár volna most jogszabályokról beszélni és azokat a paragrafusokat feleleveníteni, amelyeket a Ro­hamában élő magyaroknak a nemzetközi szerződések kellene biztosítsanak. Van-e ször­nyűbb paradoxon az életben, mint az, hogy meg sem lebet kijére fai g mai viszonyok kö­zött a Petőfi Sándorra való helyi emlékezést? hs mcgis talátkozik a segesvgdi csata évforduló­ján minden magyar ember lelkének szárnyalása 1 yenkor tudjuk hogy a szellemi szabadságot sohasem lehet elnyomni. Világuralmak össze­omol natnak, vitaihoz hatunk & rendszerek he- lyessegerql vagy mondvacsinált erejéről. Csa- Ldoţtan fel lehet adni az életért való harcot. Me sohasem lehet megtagadni azt gz örök mţsagot. hogy nem hal meg az, akinek emlé­ket megőrzi Qz élok kegyelete P^?^Hmher7Íb6¥mk aíkoD *™kor Petőfi Sándor emlekeţ idézzük. A költő neve összeforrott a magyar szabadság szellemével. Azzal az esztendővel, amikor a magyar or- szagpuljs egyik napról a másikra lerombolta a társadalmi válaszfalakat. Uj korszak kelet­kezett a magygr magánjogban. Kirobbant az a meggyőződés, hogy ember és ember között n'mJtet küj^kség. Eltűnt a magyar életből t ?bha?d'- A nem?et' vagyon szempontjából tMqn sokat veszítettünk 1848-ban. Ekkor }u­Tangóharmonikások öröme: Tangóharmonika slágeralbum 1943. évre TaHaírnp,; Száz piros rózsa, (apg’ol kerlpgő). Egyszer csak rp in daunele Vege lesz (slow), Fehér akácok (tan- gó). Néked a buosii sose fájjon (slow). Valahol Oroszországban (dal). Egy­kéd ő (fox). Jaj a Sári (t'ox). Kérj va­lami mást (slow). Ott, ahol a Maros vize (csárdás). Piccolina (step). Tiz óra muH (angol keringő). Valami van HJögáhan (fox.) Kapható az Ára 4 pengő. „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vi­dékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. tottak födhöz egyetlen fillér kártérítés nélkül a nemzetisegek, amelyek éppen úgy részesül­tek a magyar szabadsággondolat áldásaiban, mint az államalkotó nemzet tagjai. Azután kö­vetkezett a mai magyar középosztály kialaku­lása. A nemesi rendből hívták életre a hiva­talnokok osztályát, amely nem tudott szakí­tani a címek és rangok világával és a múltból nem az építő erőt vette át, hanem a szivár- váAysziuji hazug romantikát. Keserves szenve­dések tanítottak meg arra, hogy helytelenül éltünk. Az eszméknek nem lehet korlátokat szabni. Elmúlt a nagy szqvak világa és teltekre késztet a jövendő. A segesvári csata évfordulóján ma­gyar a magyarral tafalkqzik. Hiába népiden most az egykori csatatér. Az a csend, amely a fehér egy bá’z} síkságon honol, méltó ságiéi jc- sebb és beszédesebb mindennél. Arja figyel­meztet, hogy nincsenek társadalmi szabályok, nincsenek a naptárban niunkaszűnetet jelző pirosbetüs ünnepek, d_e a gomiqfaţ embereken és korszakokon túl diadalmaskodik. Az a gon­dolat, amely méltóvá tesz arra, hogy éljünk, hagy hivatást töltsünk be, és a szebb, tisztul- tab.h jövendőéi i munkálkodjunk. VÉGEI JÓZSEF. A pápa elrendelte Boldog Margit szenttéavatásának közzétételét RÓMA, julius 31, (MTI.) A pápa julius 25-én fogadta Salotti bíborost, a szertartások kongregációjának prefektusát, aki előterjesztette a kon­gregációnak árpádházi Boldog Margit szenttéavatásáról szóló javaslatát. Az előterjesztést kegyesen fogadta és elrendelte a szenttéavatás megfe­lelő közzétételére és a szent tiszteletének az egész világ egyházaikra való kiterjesztésére szükséges intézkedések elvégzését. Mussolini 60. születésnapja alkalmából Nietzsche összes müveit kapta aján­dékba Hitlertől A NEW-YORKßRIIX augusztus havi műsorában fellép : Uyssan és Duroy világhírű akrobati­kus tánc p á r. Kőfal vy Mária énekmü vésznő, Bu­dapest kedvence. Monya jazz-trio. Műsor kezdete pon­tosan 9 órakor 111 Berlinből jelenti az MTI.: A Né­met Távirati Iroda jelenti a Führer főhadiszállásáról: A Führer Kessel­ring vezér-tábornagy utján Nietzsche összes müveit küldte a Dúcénak 60. születésnapja alkalmából személyes ajándékul. A külön erre az alkalom­ra készített kiadást g Führer szívé­lyes ajánlással látta el. Kiiavltiâk a kolozsvári városháza ul vaskapuiának hibás címerét KOLOZSVÁR, julius 31. A kolozsvári vá­rosháza épületének főbejáratánál nemrégiben uj vasrácsos ajtókat helyeztek el, amelynek készítésére a magyar óimért is felhasználták. Szabó T, Attila egyetemi tanár egyik cikké­ben bírálja a kapura elhelyezett latin szöveget és hangsúlyozza, hogy erőszakolt ez az ujitó régieskedés, mivel a kolozsvári városházát a negyvenes évek fellendülésének idején építették, amikor Erdélyben a bécsi udvar erőszakolta latin nyelv uralma már teljesen megszűnt. Az egyetemi tanár szerint a címerbe is hiba csú­szott be, ugyanis a magyar állam címerében a cimerpajzs pereméről hiányzik a magyar szent korona és a kettőskereszt aljáról, illető­leg a hármas halpm középsőjéről a kis leveles nyílt korona. A magyar koronának ezeket a jellegzetességeit az 1918-as októberi forrada­lom idején távolítorrák el az ország címeréből, tehát a tervező ezt a címert helyezte a kolozs­vári városháza kapujára. Értesülésünk szerint az Erdélyi Muzeum levéltárának főigazgató­ja, Kelemen Lajos és a heraldikps K. Sebes­tyén József véleményének 'kikérése után most kijavítják ezeket a hibákat. Kállay Tffiklásné levele a dési kislányokhoz, akik ejvállalták egy hadiárva felnevelését „Vadvirágos, madárdalos, kincses Erdély egyik városából, Désrál Írunk Kegyel­mes Asszonyunknak/“ igy kezdődik a levél, amelyet a napokban hozott a posta Kállay Jyíikiósóénak, a mjniszţerelnpk hityp&ngk. az .Országos Híj-digondozp Szövetség cipőkének. A levélben, ^mélyet a d.ésj „Mi Asszonykák­ról nevezett Szegény Iskolanővérek“ pplggri leányiskolájának növendékei Írtak, bpjeicptet­ték a toyábbiakbap a leányok, hpgy őszinte örömmel csatlakoznak a? „Apák helyett apát a hadiárváknak'' mozgalomhoz, amelyet an­nakidején a miniszterelnök hitvese indított el. „Bár egy édesapát pótolni lehetetlen, valahogy mégis szeretnénk törleszteni abból a nagy adósságból, amellyel a hadiárváknak tar­tozunk, mert amíg mi idehaza minden csilla­gos, holdvilágos este nyugodtan hajtjuk pihe- párnáinkra fejünket, addig ők, — vitéz, hős konvédeink — fegyverrel a kézben őrködnek felettünk.“ Bejelentik ezután a dési „Mi Asszonyukról nevezeţt Szegény /skofanqvérek“ polgári leány­iskola legmagasabb, yagyis Ifi. osztályának növendékei, hogy egy kis hadiárva felnevelését vállalják, „Nagyon szépen kérjük jó Kegyelmes ’Asz- szonyunkat — szól tovább a levél —, bg.sak lehel, egy most negyedik elesni végző, rórjifa katolikus, alföldi magyar kisleányt küldjön. Szentül megígérjük, hogy úgy gondoskodunk róla, mint ahogy édesapukája gondoskodott volna. A kisleányt a zárda intemátusába he­lyezzük el, ahol vallásos és hazafias nevelés­ben részesül. Mi csak a tartásdljról gondosko­dunk, amij a tisztelendő fqrjüknq ' a legcse­kélyebb összegben állapított meg, a többit »z ö nagylelkűsége adjaM Kállay Miklósné, a miniszterelnök feif'ége levelet intézett a dési iskolanővérek risztélén lő Fonoknőjehez, amelyben megkérte pt, bpgy juttassa el a harmadik osztály növendékeihez leveliikre küldött alábbi válaszát; „Kedves Gyermekeim! őszinte meghatottsággal olvastam azokat a szívből fakadt, meleg sorokat, amelyekben q harmadik osztály közli velem azt a nemes elnaţarpzasotokat, hogy egy hadiurva kist leányt akartok zárdátok mtcmátHsábqn saját költségeteken felnevelni. Ajánlatotokat szeretettel elfogadom és köszö­nöm Nektek. Köszönöm tiszta, magyar lelke- tek megnyilatkozását és köszönöm, hogy c, megszállás súlyos évei alatt ossztkovácsolódoit, összeforrt és mfacfen prijberi fájdalmat megértő i szjve-'skétek psszedobbant (jz enyémmel. Kö­szönöm, hogy lelkesedéstekkel uj erőt adtatok nekem ahhoz a további munkához, hogy letö­rölhessem a könnyeit azoknak a kis magyar testvéreiteknek, pkiknvk hős apukájuk az 'éle­tét áldozta az otthonainkért és érettünk. Gyermekeim! Örökre ragyogó példát aét0~ tok mindenkinek és nem hagyja cl a jó Isten azt az országot, amelyiknek ilyen jászivü kis­leányai vannak. Méltó utódai vagytok a magyar történelem 'fagy nőalakjainak, a Dobó Katiinknak, Szi­lágyi Erzsébeteknek, Zrínyi Honáknak! „V advirágos, madárdalos, kincses Erdély“ fehérlelkü virágai: büszke vagyok Rátok! Mindnyájatokat külön-külön megölel• KÁLLAY M1KLÓSNÉ, skfa Mindenkinek fontos a |pőst m eg-jol ppt legújabb nyári vasúti menetrend (Vasúti Útmutató Menetrpndkönyjy ki3dóliiviliatának kiadása.) Kapható az Ara 2 pengő. „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vi­dékre 2-20 pengő előzetes beküldése mellett azonnal szál Htjuk. Olaszorsz ig visszahívja emigrálj iróii és művészeit MILÁNÓ, julius 31. (Búd. Tud.) Az ösz- szes lapok feltűnő helyen közük Severi közoktatásügyi miniszternek Benedetto Croce, nagy olasz filozófushoz intézett táviratát. Severi, aki maga is a világhírű tudós tanítványa volt, kéri, hogy Croce foglalja el újból egyetemi tanári székét. (Ismeretes, hogy Benedetto Croce hosszú idő óta Luganóban él.) A Corriera deia Sera szerint a Scala épületében a követ­kező felhívást helyezték el: Toscanini, vá­runk! Toscanininek kell megnyitnia 2 Scala uj idényét. A Corriera dela Sera szerint a jelenlegi időpont minden inkább, mint lirai, Milánó azonban Milánó marad. A Maestrohoz intézett felszólítás Olaszor­szág szellemi értékeinek visszahívását je* lenti. A lap végül reményének ad küeje- zést, hogy Fermi világhírű olasz tudóst •’? hamarosan visszahívják. Héttőn megkezdik a befőzési eiikomtaivá- nyok kiosztását Amint köztudomású, az idén a beíőzséi cu­kor kiosztását a földművelésügyi miniszté­riumból a közeliátásügyi minisztérium ügy­körébe tették át. Az igényjogosultak össze­írását Budapestre kelleti íelküldeni jóváha* gyásra. A felküldött kimutatások egyrésze visszaérkezett. Remélhetőleg a többi is rövi­desen visszaérkezik. A befőzési idény előre­haladottságára való tekintettel a kolozsvári megyei és kolozsvári gyümölcstermelők egye­sülete a kitöltött utalványok kiosztásának megkezdésével nem vár az összes kimuta­tások visszaérkezésére, hapern már hétfőn megkezdi azok kipsííását. Ezzel kapcsolat­ban a gyümölcstermelők egyesülete az aláb­biak közlésére kérte fej lapunkat: 1. Befőzési cukorra csak az tarthat igényt, ajd előirt bejelentési kötelezettségének eie- get tett. 2. Az igénylését a közeliátásügyi miniszter rium jóváhagyta és nem törölte a névjegy* zékből. i 3. Az engedélyeastt cukorulalvánvok a gyümölcstermelők egyesületében, a Majális-u. 24 alatt naponta 8—l-ig evhetők át. 4. Egy igénylő részére 5 kg cukrot utalnak ki psekkHPQh­5. A csekklappal kg..kint 1 pengő, vagyis Összesen 5 pengő a postán ipari cukoradó cí­men befizetendő. (3. A visszamaradó szelvény ellenében bár­mely cukonetadással foglalkozó kereskedés­ben a cukor beszerezhető. 7. Az egyesület a cukorkiutalások iránt érdeklődőknek telefon utján nem tud egyéni felvilágosításokkal szolgálni, ezért a telelőn utján yaló érdeklődés mellőzését kéri. 8. A csekklapokkal a cukor augusztus 31_ig Váltható ki a íejjtjeJzett üzletekben. Megállapították a burgonya árát A Magyar Távirati Iroda jelenti: Julius 31-töl kezdve a nyárirózsa és Güjbaba burgonya fogyasztói ára kg-ként 37 fillér, Ella és sárga bur­gonya 33 fillér. ÜZLETI könyveket és könyvelési pa pirókat legolesóbban az „EUea* zék“ könyvesboltban vásárolkat, Ko* lozsvár, Mátyás király-tér 9. Yoletaa 11—99. lélévH»ásmdoü külföldi össseköíteiéseim lehetővé teszik, hogy finom solingeni acélárukban és szemüvegekben még mindig a leg­jobbat és viszonylag olcsón tudom nagyrabecsült vevőimnek nyújtani. A világhírű J. A- Henkels solingeni iker-jegyű zsebkések, o ók, borot­vák, kertieszközök, valamint önborotváló* pengék gyári lerakata: KIJTV MÁTYÁS FIA KOLOZSVÁR, KOSSUTH LAJOS-U. í.

Next

/
Thumbnails
Contents