Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-30 / 170. szám

PÉNTEK, I9i3 Julius 39. LXIV. évfolyam, 170. szám* ARA 12 FILLÉR É htss2 tfiióL-os| Szerkesztőség én kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-o. 16., I. em. Telei.: 11—09. Nyomda: Egye- teja-u. 8. sz. Telei.: 28—23. Csekkszámla 72058 (LAPÍTÓ Ili: BIRTH! MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÁLLALAT^ Rt. Kolozsvár. Előíizetési árak: 1 hóra 3.20 F* negyedévre 9.20, félévre 18.40, egy évre 36.80 Rt REÁLPOLITIKA Irta: ZATHURECZKY GYULA Ahány ember, annyiféleképpen értel­mezi. Rendszerint valami igen józan, na­gyon megfontolt s erősen öncélú maga­tartást értenek alatta. Olyasmit, ami me­rő ellentétben áll mindennel, aminek csak némileg fellengős szinezete, vagy durva kézzel meg nem fogható alapja van. A reálpolitikát igy értelmezik azok, akik politika alatt a napi eseményekhez való simulást, a pillanatnyi előnyök ki­használását és olyan „magasabb erköl- csiséget“ értenek, amely módot ad a po­litikusnak arra, hogy tekintet nélkül le­gyen olyan fogalmakra, mint: becsület, adott szó, szerződés, elfoglalt álláspont. Az ilyen „reálpolitikusoknak“ kétségkí­vül vannak pillanatnyi sikereik és politi­kájuk a felületes szemlélő előtt helyes­nek, sőt utánzandónak tűnik fel. Ezek azok, akik minden más politikát lekicsi­nyelnek, kigunyolnak és képviselőit bru­tálisan támadják. ! Mi, magyarok nem tartozunk e reál­politikusok táborához. Olyan eszmék és tényezők irányítják politikai magatartá­sunkat, valamint cselekedeteinket, ame­lyeket a másik táborban irrealitásoknak bélyegeznek. Ellenfeleink az ezeréves Magyarországot, annak hagyományait, legmagasabb nemzeti törekvéseinket, utópiának nevezik és fellengős idealiz­musnak példának okáért azt, hogy nem brutalizáljuk nemzeti kisebbségeinket, hanem dacolva a pillanat lehetetlenségei­vel, meg akarjuk teremteni velük az iga­zi együttélés lehetőségeit. Nevetségesnek mondják öntudatos magatartásunkat, mely azt parancsolja nekünk, hogy mél­tóságunkat mégoly nehéz körülmények között és mégoly nagy barátainkkal vagy ellenfeleinkkel szemben megőrizzük. Mint mondom, a másik tábor tagjai mindezt nevetségesnek, esztelennek és eredmény­telennek' minősitik és igv történik meg, hogy olyan hangot használnak velünk szemben, amely még hozzájuk sem méltó. Ez a hang azonban a pillanatemberkék politikai céljainak kétségkivül hasznot hajt, mert végeredményében a mi so­rainkban is vannak hozzájuk hasonlóak, akik elhiszik az ők magatartásának he­lyességét. Ezért ez alkalommal nem is az ellenfeleknek óhajtunk válaszolni, ha­nem néhány szót kivánunk intézni azok­hoz a magyarokhoz, akik nem értve meg a magyar politika mélységes igazát és helyességét, kicsinyhitüek lesznek és he­lyesebbnek tartják némely határainkon tuli állam politikai gyakorlatát, mint a magunkét, amely kétségkívül nem hoz „gyors eredményeket“. A német külügyi kormányzat hivatalos megnyilatkozása a legutóbbi olasz ese­ményekkel kapcsolatban azonban a leg­teljesebb elvi igazolását jelenti annak a magyar politikának, amelyet mindenkor a múltban és a jelenben is folytatunk. A német külügyminisztériumban a Neue Zürcher Zeitung jelentése szerint meg­jegyezték, hogv „a jWuşşolini és Hitler között lévő személyes barátság, valamint a fasizmus és a nemzeti szocializmus kö­zötti eszmei barátság, fontos alkotóeleme volt a tengely politikájának, azonban rá­mutatnak arra, hogy a népeket nemcsak világnézetek, hanem valóságos érdekek is irányítják. A német-olasz szövetségnek ez az alapja továbbra is megvan. Erről sem az olasz nép, sem vedig Németország nem mond le. Egyelőre csak a légkör változott, nem változott azonban a ten­gely reálpolitikai magatartása“. Ha a „valóságos érdekek“ mibenlétét kutatjuk, úgy az nem lehet egyéb, mint a latin­germán szellem együttműködése, amely épnen úgy nyilvánult meg az európai politika konstruktiv tényezőjeként a ró­mai birodalom idején, mint a pápaság hierarchiájának korában, a nyugatrómai császárság ideién vagy napjainkban“ A két különböző szellemiség é.qymásra- hatása alakította ki azt a szellemet, me­lyet európainak nevezünk. A latinitás és a germánság erőpárjai befolyásoltak és teremtettek végső fokon mindent, akár ha párhuzamosan haladtak egymással, akár ha összeütközésükből született meg a hala­dás. Az egységes Európa feltétele a lati­nitás és 'a germánság együttműködése és ennek a legmágasabb feltételnek szolgál ezúttal is a német birodalmi külügymi­nisztérium, amikor az uj Európáért a sze­mélyi és világnézeti barátságok, illetve hasonlóságok megszűntével nem ezt a ténvt dobja a politikai megítélés mérle­gébe, hanem az alapvető elveket és szük­ségleteket tartja szem előtt. A magyar politika az utóbbi évtizedek során szinte azt mondhatnék, mereven el­zárkózott attól, hogy más országok poli­tikai vagy világnézeti fejleményeitől te­gye függővé vele szembeni magatartását. Trianon után, illetye Szeged óta dacolva minden „reálpolitikai adottsággal“, nagy­magyar politikát folytattunk és ez a po­litika meghozta eddig is gyümölcseit. Nagy nyugati szomszédainkban nem az ilyen, vagy amolyan berendezkedésű ál­lamot, hanem igenis a germánságot, il­letve a latinság válfajait láttuk és egyet­len pillanatra sem felejtettük el, hogy Szovjetoroszországban párhuzamos és egyenlő értékű aránypár a világ meghó­dítására törekvő bolsevizmus és a nagy- szláv eszme, amelynek mi és nem sziáv kisebb szomszédaink adott esetben múl­hatatlanul áldozatul esnénk. A szláv, germán és latin ellentétek és törekvések között pedig Délkeleteurópában földi ajzi fekvésünknél és államalkotó képessé­günknél fogva egyedül és kizáróan mi, magyarok vagyunk alkalmasak és túlju­tottak arra, hogy a kiegyenlítés nagy mű­veletét egy erős, független és szabad Ma­gyarország által elvégezhessük. Ez olyan valóban reálpolitikai tény, amit vitatni igen, de megcáfolni nem lehet. Ha tehát mi megcsonkítva és hatalmas birodal­mak, valamint megdönthetetlennek lát­szó szövetségek árnyékában birodalqüan gondolkoztunk és gondolkozunk, arra olyan okaink vannak, amelyek előbb- utóbb vaskövetkezetességgel igazolják politikai magatartásunk helyességét. Az ezeréves magyar politikának két nagy koncepciója érvényes. Az egyik a szentistváni koncepció, amely keleti ve­szély esetén a germánságra és latinitásra támaszkodva folytat védelmi politikát, a másik Nagy Lajosé, amely nyugati ve­szély esetén a baltikumiéi Nápolyig ter­jedő hatalmi szövetséggel védekezik. Má­tyás törekvése, aki a két koncepciót egye­sítve magyar vezetés mellett akart Kö- zépeurópában egy nagyhatalmat létre­hozni, a magyarság vérvesztése által meg­hiúsult, de a gondolat megvalósult a habsburgi Monarchiában. Eze.c a m.agyar koncepciók egyedüli letéteményesei és zálogai a Délkelet- és Középeurópában c’5 népek függetlenségének, szabadsagának^ sőt fennmaradásának. Akár hazai kicsinyhitüek kritizálják 3 magyar politikát, akár kívülről ér ben­nünket gáncs vagy támadás, nyugodt lé­lekkel vallhatjuk, hogy politikánk he­lyes, mert valódi szükségletekből., valódi felismerésekből, szinte természeti törvé­nyekből indul ki és ha a kérlelhetetlen sors néha nagy áldozatot is követel tő­lünk, igazunk megmarad s az igazság néha elkésve, de mindig győzedelmeske­dik. A magyar birodalom elsősorban) nem magyar, hanem európai szükséglet. Lehet, szükreszabott és függetlenséget ve-* szitett országocskában talán könr^ebben, élne az egyes, talán kevesebb gonddaí kellene megküzdeniök a vezetőknek, da ezzel föladnánk önmagunkat és mindaztt amiért vagyunk és amiért lennünk kell. Bármilyen változások történjenek is, 3 magyar politikának ezekhez az elvekhez kell hűnek maradnia, mert egyedüli biz­tosítékai a magyar jövendőnek, ígely hat talán verejtékes, talán véres is lesz, de mindenesetre magyar lesz és jövendő. Al kicsinyhitüek itthon próbáljanak ebből nagyobb hitet meríteni s a ,reálpolitiku­sok“ egyebütt, ám űzzék üzélmeiket tet­szésük szerint, de nyugodjanak bele, hogy mégis nekünk van és lesz igazunk. Olaszország nem adja meg magát feltétel nélkül 5>Célunk a béke, de nem akarjuk fegyvereinket kiszolgáltatni“ — írja a Cazetta del Popolo — Cáfolják Mussolini letartóztatásának hírét KELETEN A HELYZET VÁLTOZATLAN A keleti arcvonalon továbbra is Orel kör­nyékén dúlnak a legsúlyosabb harcok, amelyek mit sem vesztettek eddigi hevességükből. A szovjet eddigi eredménytelen erőfeszítései el­lenére sem hagyott fel azzal a kisérletezései- vcl, hogy összpontosított erővel áttörje a né­met arcvonalat. Ezt a tervét a szerdai nap fo­lyamán sem tudta megvalósítani. A német hadvezetőség a csütörtöki jelentésben teljes ha- tarozottsaggal megállapítja ezt. Berlini katonai körök véleménye szerint az oroszok eddigi tá­madásai során oly súlyos veszteségeket szen­vedtek, hogy az orcli ívben fő harci erejük jelentékeny része már elveszettnek tekinthető. Ott rendelkezésre álló erőik már nem elegen­dőek a harc továbbfolytatásához, és ezért szükségszerűen újabb és újabb tartalékok be­vetésére kerül sor. A szovjet hadvezetésnek e tartalékok feláldozásával sem sikerült lényege­sen közelebb jutnia célkitűzéséhez. , Szicíliában sem tudott az ellenség újabb eredményt elérni. A csütörtöki német jelentés az északi part ellen intézett amerikai támadás­ról nem tesz említést, de annak eredménytelen- segét is megállapítja. , Az arcvonal közepén az ennai térségben sú­lyos harcok dúlnak, de az ellenséges támadá­sok eddig itt sem jártak eredménnyel. Miután a cataniai arcvonal megmerevedett, és az an­golok ott beásták magukat, a harcok súly­pontja a sziget közepére helyeződött át anél­kül azonban, hogy ezáltal a helyzet valami­képpen is megváltozott volna. A Times szerint as uj olasz kormány kitart Itália, védésének álláspontja mellett Londonból jelenti a Búd. Tud.: A Times mai számában a többi kögött a következőket Írja: Eddig az uj oilasz kormány részéről se mim Hé le kísérlet nem történt arm, bogy a szövetség ebekkel érintkezésbe köp­jenek. Ellenkezőleg, a Badoglio-kor­mány megnyilatkozása még mindig a másik irányban halad. Hangsú­lyozza a lap, hogy az uj kormány Olaszország védelmének álláspontja mellett tant ki és kínyilvánitotta, hogy a háború tovább folyik. A lap megjegyzi még, hogy német csapa­tok érkeznek továbbra is Olaszor­szágba. Ilyen körülmények között —* jegyzi meg végül a lap —- helyes, hal a szövetségesek elökészülnek arra, hogy a háborút Olaszország ellen) élesebben folytassák, mini eddig. Ax olasz-német barátság alapja továbbra is megvan —■ mondja a ff ilhelmtttrasse ZÜRICH, julius 30. (Bud. Tűid.) A német—-oilasz viszony, berlini véle­mény sz.erint a legutóbbi 24 órában nem változott — Írja a Neue Züri­cher Zeitung berlini tudósiitiója. Né­met helyen tudomásul veszik a,z uj olasz kormány megnyilatkozásait, anélkül azonban, hogy teljesen tar­tózkodó magatartásukban a legki­sebb változás is mutatkoznék. A né­met külügyminisztériumban tegnap megjegyezték, hogy a Mussolini és a Hitler között lévő személyes ba­rátság, valamint a fasizmus és a nemzeti szocializmus közötti eszmei rokonság fontos alkotó elérne voA't a tengely politikájának, azonban rá­mutatnak arra. hogy a. népeket nemcsak a világnézetek, hanem a valóságos érdekek is irányítják. A német—olasz szövetségnek ez az alapja továbbra is megvan. Erről sem az olasz nép, sem pedig Német­ország nem mond le. Egyelőre csak a. légkör változott, nem változott azonban a tengely reálpolilikai ma­gatartása. ROMA: Mussolinit nem tartóztatták le Rómából jelenti az MTI.: Mértékadó olasz körökben a külföldön elterjedt el­lentétes hírekkel szemben kijelentették, hogy Müssolinit nem tartóztatták le. Mértékadó olasz politikai körökben a külföldön elterjedt hírekkel ellentétben kijelentették, hogy Mussolini Olaszor­szágban tartózkodik.

Next

/
Thumbnails
Contents