Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-30 / 170. szám

_ 2 ellenzék Külpolitikai figyelő ÓLA ZOKSZAG „Colunk a bike, az ellenség azonban Olasz­országtól ma is jeltetel nélküli megállást köve­tei. Azt követeli, hogy fegyvertől és becsület, tői mejos/tott Olaszországot szolgáltassunk hi" — írja a Gazetta del Popolo csütörtöki vezércikkében. A nagy torinói ujiág röviden választ .ul arra a négy nap óta vajúdó kér­désre, hogy milyen okok játszottak közre a jú­lius 25-én este bekövetkezett döntő jelentő­ségű változásokban. A lentid idézet azonban az eseménvek rugóinak csak egy részére világit rá. Utalás ez. az. olasz háborús vezetés es kül­politika juhus 25. előtti követelményeire és őszinte beismerése annak a katonai helyzet­nek, amely 1940 jumus 10-én indult fejlődés­nek a líbiai—egyiptomi határon. Felelet a Ga­zetta del Popolo megállapítása a Casablancái értekezlet tulszigoru határozatara is. Olyan nemzet, melynek háta mögött az olaszokéhoz hasonló fényes tört encián áll, nem teljesíthet a ‘Légietekig megalázó feltételeket. A Tribuna értesülése szerint az olasz, köz­véleményben rendkívül kedvezőtlen benyomást kellett Churchillnak és Rooseveltnek legutóbbi beszéde, amelyben az angol miniszterelnök és jxz amerikai elnök kategorikusan kijelentik, hogy Olaszország feltételnélküli kapitulációját kívánják. Tegnapi számunkban a Ştefani Hírügynök­ség jelentése nyomán Ismertettük Mussolini le­mondásának drámai körülményeit. Ebből a jelentésből kiderült, hogy a történelmi iontos- ságu átalakulásnak háborús és külpolitikai okok mellett igen nyomatékos belpolitikai ru­gói is voltak. Grandi, a fasiszta nagytanács volt elnöke napirendi indítványában, amely a leadott szavazatok alapján 19:7 arányban győ­zelmesen került ki Mussolini napirendjével szemben, ismertette .1 fasiszti vezérkar néhány tagjának a. közelmúltban tanúsított működését. Grandi volt londoni nagykövet beszédét a nagytanács — mint a Messagero jelenti —, el­képzelhetetlen izgalmak között hallgatta vé­gig. A bizonyítékok és a rideg ténvek nem en­gedtek választást a Mussolini és Scorza által tanúsított vehemens ellenállásnak: a tiz órás tragikus ülés végen Mussolini elhatározta. ho?y visszavonul az olasz állam totális vezetésétől. Grandi feladatát egyébként az is megköny- nyitette, hogy szombaton és vasárnap a római utcák népének hangulata is észrevehetően forró lett, a nagy olasz városok terein olyan tünte­tések zajlottak le, amelyekkel szemben a hiva­talos cáfolat ingerkedés lett volna. A rendszerváltozás utáni első nap a lelkes királypárti és Badoglio-párti tüntetéseken kí­vül nem produkált politikát szempontból jelen­tősebb fejleményt. Kedden azonban Badoglio rendeleté törvény utján is elrendelte a hétfőn már végrehajtott^ intézkedéseket: a fasiszta Partot feloszlattak es rövid huszonnégy óra alatt a pártnak még az összes külső jelvényeit is megsemmisítették. Eltávolították a Palazzo á enez a erkélyéről azt a két hatalmas vessző- nyalabot, amelyeknek árnyékában a Duce annyiszor fordult a diktátor szavával a Piazza Veneziara összegyűlt tömeghez. Eltűntek a gomblyukakból a fasiszta jelvények s helyet­tük a savovai csillagot tűzték ki'a római pol- garok. A feKete ingeket semleges szintire cse- vehek ki es általában megszűnt minden külső je , ar.v egy huszonegy eves érára emlékeztet­hetne. Szerdán feloszlatták a fasiszta milíciát és tagjait besorozták az olasz, hadsereg köre- ickeDe. Csütörtökön is egész sor intézkedést tettek, -amelyek most mar inkább konstruktiv jelle­gűek es^ a fasiszta rezsim romjainak eltakar! tasa után hagyományos olasz alapokra épül­Éuropa történelmében egvhamar nem akad peh a ojyan súlyos feladatokra, mint amelyek Bádogon tábornagy kormányára hárulnak — ina a Tr.lb?na; —- FeI kell építenie az. erkölcsi es anyagi érteitek uj egyensúlyát. Rengeteg ^est !S me? kell oldania. Uj Közvéleményt kel] teremtenie. Az olasz sajtóban is mélyreható változások történté«.. A milánói Popolo dTtalia, Mussolini lapja es Manó Apellius polemizáló cikkeinek terjesztője, beszüntette megjelenését. Livornó- ban megszűnt Roberto Fannacci állammínisz- er Regime Faststa cirnü lapja. A római La- ,. r° , asista Clmet változtatott; Lavoro Ita- hano ictt az uj neve. Gayda. az annyiszor idé­zett külpolitika, publicista hétfőn már nem ment ce a romai Corso Umberto renaissance­mPa T°Cr,aba’ a ,Gl0rnale d ítalia szerkesztő- segebe Juhus 25. óta a Messagero vezércikkeit sem Alessandro Pavolini szignálja. Ezzel szem­ben a Cornera della Serra, amely a fasiszta eia alatt is megőrizte a körülmények által én­JU­Parhettexési munkálatokat tányosan válla1 : id.LŐRINCZY JÓZSEF, lakás: Zá olya-utca 14. szám., vagy SEBÖK - cukrászda, Mátyás király-tér 23. Tel.: 19—59. gedett viszonylagosan mértékletes hangot, szer­kesztőségi gárdájában változatlan maradt. Kedden meghalt a Ştefani elnöke is s így az olasz hivatalos ügynökség vezetését leváltás nélkül vehette át Roberto Suster Az árváltozási folyamat, most már világo­san látható teljes lendüicttel megindult. Való­színűnek látszik, hogy a következő huszon­négy órában a fejlődés ismét jelentős stádiumai mutatkoznak. rowAnia A Transkontinent Press érdekes híreket jt lent Romániából Mivel a Trnnskonttnent Press német hírügynökség, ezért bukaresti je­lentéseit megbízhatóknak lehet nevezni. A hír­iroda szerint a bukaresti rendőrségnek sikerült több görögöt, oroszt és zsidót letartóztatni, ultik haza! ias elnevezések, mint ,,patrióta front", ,,.i nemzeti fcls/abiditas frontja ", ,,a béke bizottsága** elnevezés alatt, tttko*. egye ületeket alapítottak. A letartóztatottak­nak titkos nyomdájuk is volt és itt felforgató tartalmú röniratokat nyomtattak, amelyeket a munkásság körében osztottak szét. Ugyancsak Bukarestből jelenti a 1 I\ hogy ,i legutóbbi politikai és katonai eseményekkel kapcsolatban Románia ellenfeleinek propagan­dája küldi bűző híreket hozott forgalomba az­zal a céllal, hogy a tengclyáilamok népeinek morális magatartását gyengítse. Iizt az értesü­lést a TP. munkatársa, a Viata című lap ve­zércikkéből merítette. A Viata vezércikkírója ,1^1 Írja, hogy az európai béke problémája ki­zárólag a Keleten tomboló óriási csata kime­netelétől függ, ahol Európa sorsa eldől. A lap óva int „az ellenséges propaganda hireitől“ és hangoztatja, hogy csupán a bolsevizmus ki- küs'öböltse hozhatja meg a román népnek a békét. NAGY JÓZSEF. Elöléptették-c vagy „hűvösre telték“ Majsskit ? W’a^hi'Ugtieinhód való) visszarendelése után. Utódot eddig sem Majszki, sem Litvinov helyébe nem neveztek ki, úgyhogy a szovjet kormánynak sem Londonban, sem W-ashi neonban nagykövet képviselője nincs. Ber­linben némi politikumot látnak eb- F ii a körülményben, vagy legalább is annak bizonyítékát, hogy Mosz­kvát egyelőre néma érdekli különö­se! ben a doni ok! áriákkal valói eddi­gi kapcsolatok különösebb elmélyí­tése. Majs sitii és Litvinorot a háború utáni problémákkal bízták meg Londonból jelenti a Búd. Tud.: A Moszkvában tartózkodó Majszki szovjet nagykövetet főleg a háború utáni politi­kai kérdések irányításával és az újjáépí­tés kidolgozásával bizzák meg. Ugyan­csak moszkvai hir szerint közölték, hogy As angol munkáspárt felhívása as olass munkásokhoz, hogy követeljék a demokrata kormány mega lakiiását Az angol fővárosban élénken bí­rálják ChunchiLl alsóházi beszédé­nek ama részleteit, amelyek szerint a szövetségesek bármely olasz kor- máiyiyal hajlandók tárgyalni a megadásról, tekintet nélkül a kor­mány összetételére. A Daily Ileradd megismétli tegnapi megjegyzéseit, amelyek szerird Viktor Ernáiméi, valamint Badoglio olyan rendszert létesített, amely csak nevében kü­lönbözik a fasisztától. A nemzeti munkatanács, amelyben a -munkás­párt és a szakszervezetek képviselői foglalnak helyeit,, határozatot dód go­Vég y hét óta tart Mae Arthur esendes‘ óceáni offen sirája Tokióiból jelenti a DNB.: A kelet- ázsiai hadihelyzetről összefoglaló heti jelentést közöd a Német Távira­ti Iroda- Megállapít ja, hogy a Sala­mon -szigetek vidékén immár négy hét óta tartó harcok nem úgy ala­kullak, minit -azt az észak amerikaiak remélitek. A japán rohamcsapatok megverték a part rászálló amerikai csapatokat és igy a. támadás az uj- georgiai sziget ellen, amelyet a ja­pánok támaszponttá építettek ki, Olaszországban tilos uj politikai pártok alakítása Rómából jelenti a Ştefani: A julius 27-i minisztertanácson a már közölt rend­szabályokon kívül megerősítették azt a tilalmat, hegy a háború tartama alatt nem szabad politikai pártokat alakitni. Ugyanebből az okból megtiltották^zt is, hogy a háború <?.latt olyan jelvényeket, vagy lobogót hordjanak, «melyek politi­kai pártokkal állanak vonatkozásban. Az egyedüli jelvény, amely körül az olaszok ma tömörülhetnek és testvéri job­bot nyújthatnak egymásnak, a háromszi- nü olasz lobogó. Ugyané minisztertanács Majszkin kívül Litvinov, jelenlegi wa­shingtoni szovjet nagykövet is alnépbiz- tosságot kapott a külügyi népbiztossa- gon. Majszki kinevezéséből egyébként nem szabad arra köv^kezt.etni, hogy nem tér vissza Londonba. zoitt ki, amelyet az olasz munkás­sághoz intéznek. Felszólítják, hogy követeljék reprezentativ demokrata kormány alakítását, amely becsüle­tes megadásra kötne megállapodást. A Daily Herald szembeszáll a Bá­dog] io-kormán nyal. Úgy véli, hogy a szövetségesek érdeke, hogy az olasz népet egyetlen pillanatig sem hagyják kétségben arról, hogy a szö­vetségesek és bármely olasz kor­mány közötti tárgyalás csak a meg­adás feltételeinek mikéntjéről foly­hatna. megtorpant és az amerikaiak beval­lása szerint is csak végtelenül las­san halad tovább. A japánok ellátá­sa a sziget-tengerben továbbra is biz­tosított. Uj guinea bari az ausztrá­liaiak szintén egy helyben topog­nak. A japánok fölényesen megáll­tak helyüket a dzsungel-háborúban éis nemcsak a védelemben értek el sikereket, hanem a támadó akciók­ban is. ülése során elhatározták a fasiszta kor­porációk kamarájának 30. törvényhozási időszakának bezárását és a kamara fel­oszlatását. A háborús állapot befejezésé után négy hónapon belül uj képviselő­házat kell választás utján összehívni és uj törvényhozási időszakot kell megkez­deni. A minisztertanács ezenxivül eltöröl­te mindazokat a törvényeket, amelyek hátrányokat róttak az agglegényekre. Az uralkodó azonnal meg-tósitette a mi­nisztertanács határozatait. 19 4 3 julius 30. Rínn drámai hangon f gyelmüzteli a vi-ájol a baisevizeru ; halálos veszed^máre Römából je'enti .1 Ştefani Felelő« olasz V. ,- rökben kiemelik, Fogy <1 |j«j*z «1 part lel- otizlötdsa, <1 nagytanácsról */ó ó törvény li tiilyou ktvíti helyezése ét, 0/ albiíU Videliui rendkívül, törvényszék megszűnése után, inmirő' a niiniez.teitaiiics eitő ülése uilui -Má­val döntött. Oaszors/ágban hivatalosan • eltörölték a lasiszta rendszert. Romában kijelentik, hogy e pillanat nem at- ra való, hogy elmúlt eseűoériyekrő' vita koz­zanak, boncolgassák a közeli, vagy tavo.i okokat, ameiyek a fasiszta rendszer össze­omlását e'őidézick. Mindamellett világo«, hogy Mussolini nem az ellenséges propaganda összpontosított tüze, vagy a katonai ese. menyek sokkal gyilkosabb tüze alatt bu­kott össze. A fasizmus bukását előidéző okok szigorúan olasz okok és megvitatásuk csak az olaszok­ra tartozik. Rómában kijelentik, hogy 6*' bd stm kerül az a kéideo, liogy a fasiczti rétid. szer e hirtelen e“ünésér6l miként vélekedik •az ellenség. Egyébként ez nem is érdekes Ha eddig eset eg hinni kellett annak, amit a/ ellenség mondott és annak, arnit iarm < propagandája nem szűnt meg hangoztatni, u t lettel ne most hini, hogy elérkezett szám írj a pillanat, hogy tényékké' bizonyítsa • be. hogy kérlelhetetlen gyűlölete nem Olaszor­szág, hanem politikai rendszere e;.en irányú Az el enséges laborból hozzánk érkező hí­resztelések e. enkezclc-g ar:ól beszélnek, hogy az ellenség bosszúságot érzett, amikor ai:ó értesül, hogy az olasz nép alkotmányosa.1, e’eginsan és félreértés nélkül 6aját maga *é_ volitotta e! az e'lenséges propaganda kedved colpontjai és legkényesebb érveinek egyiké! Az Olaszországban kialakuló események láttán az ellenség megfeledkezik eddigi ál­lításainak értelméről és makacsul kilátt egy íoimula mellett, amelyből hiányzik minden politikai értelem: ez a feltétel nél­küli megadás. r,bi .•ye .u< Ez a feitéte. nélü’.i megadás nem az, amit a pártos szenvedély eddig a diktatúrától kö­vetet. Chuichili az alsóhaz szószékéről meg­jegyzéseket fűzött az o'aszországi esemé­nyekhez c6 körvona azla az angolszászok uj magatartása* a nemzeti szenvedély napjaival kapcsolatban, ame.yeket Olaszország most átél. Churchill tritt füleknek, nem pedig olasz füleknek beszélt s lényegében azt mondot­ta, hegy Olaszország adja meg magát fel­tétel nélkül, vagy kiirtják. Megismételte az ango'szászok nagy tévedé­sét. Ellenfeleink épp úgy, mint eddig, most is megmutatták, hogy semmit sem tudnak ez olaszokról. Az angolszászok elfelejtik, hogy az olaszok Európáért is harcolnak. A német hadosztályok a ke'eti harctéren elzárják az utat a bo’sevista invázió előtt és szintén Eu­rópáért harcolnak. Az elelnség most épp föl­dünk küszöbén áll. Szerencsétlenségünkre, de nem a hibánkból, igen súlyos veezé’yek nő­hetnek ki látókörünkben, de az angoloknak tudniok kel!, hogy egyr sokkal nagyobb fe­nyegetést vesznek vállaikra, ha nem tudnak tovább fejlődni, nagyszabású politikai veie_ s.-g fenyegetése, amelynek sokka' messzeha- tóbb következményei lesznek, mint egy in­váziónak vagy területi megszállásnak. Az olasz nép ma ragaszkodik nemzeti kor­mányához nagy szólamok és habozás nél­kül. Kifejezésre juttatta szerit egységét. Hi­ábavaló emberek és nevek körül ö;ölni_hato'- ni és pepecselni. Az olasz történelemnek ma csak egy fősze­replője van: a dinasztia körül tömörülő olasz nép. Szükséges, hogy az úgynevezett egyesült nem­zetek ne feledkezzenek meg erről és szük­séges, hogy tudják azt is, hogy • az olaszok nem értik meg azokat a szavakat, ameivekbo! hiányzik az érlelem, mert olyan bölcsesség letéteményesei, amely túl a pi'lanatnyi kö­rülményeken korszakokat és történelmet for­mál. Á gépek nyers erejével el lehet ham­vasztani városokat, el lehet pusztítani tűz­helyeket, a szegemet azonban, az olasz nép mélj- lényegét, amely tudatában van törté­nelmének és a világban elfoglalt helyzetének nem lehet e'puszfitani legkevésbé makacs és vak formulák által, mert ilyen formulák, 'nak brutális vaksága, ha alkalmazzák, a je­len és a jövő kíméletlen elitélését jelentené a világ és a nemzedékek előtt, Európa min­den népe számára, továbbá azok számára kivétel nélkül, akik Európától kapták a civ;_ iizáció fényét. DR. BARTÓK GYÖRGY — A KO­LOZSVÁRI KÖZÉPISKOLAI TANÁR­KÉPZŐ INTÉZET ELNÖKE. Budapestről jelentik: A vallaás és közoktatásügyi mi­niszter az 1924. évi* XXVII. t. c. 2. pa­ragrafusa alapján az 1943—44. tanév tar­tamára a kolozsvári m. kir. középiskolai tanárképző intézet elnökévé dr. Bartók György egyetemi ny. r. tanárt, az igazga­tótanács tagjaivá pedig dr. Biró Vencel, dr. Dávid Lajos, dr. Gelev József, Győrffy István, dr. Ivánka .Endre, dr. Mészölv Gedeon, dr. Szen.tpétery Zsigmond és dr. Zolnay Béla egyetemi nv. r. tanárt kine­vezte. Egyúttal dr. Győrffv István egye­temi ny. r. tanárt az elnökhelyettesi ten­nivalók ellátásával a mondott időre meg­bízta. Berlinből jelenti a MTT.: Illetékes német helyiül közük tájékoztatásul: Majszki londoni szovjet nagykö­vetet külügyi nf pld ztosh elvett es-é nevezték ki és így vi-^zarend -lést- valósággá leli. Berlini felfogás sző­riig egyenlőre még nem állapítható meg, vájjon előléptetésről, vagy hű­vösre tevéstől van szó? K ilüevi néphÍ7tnsheil\ 1 ites mái egv fél tucat van, köztük Korneiesuk, aki Len­gyelország ellenfele. Litvi-novot is ezzel a mélté-«ággal ruházták fel

Next

/
Thumbnails
Contents