Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-28 / 168. szám

— ELLENZÉK 19 4 3 július 28. Külpolitikai figyelő oias/.oicszví; A politikai s/.ei/mogi'ál .1 vilá^ minden or­szágában nit'^i/i a római esemcnjck hatását — - írja igen találóan a Svcnska Dagbladet), a Mussolini lemondása után előállott uj hely/.« t- ről. A tartózkodás, amely eddig minden tóvá­rosban niegn) ilvánult, lassan-lassan kezel 1 e 1 - engedni és a világsajtó egyre merészebb kom­mentárokat tűz az olasz nép történelmében be­következett sorsdöntő változással kapcsolatban. A legközvetlenebbül érdekelt Németország is hallatja szavát, különösen a sajtón keresztül. A Deutsche Allgemeine Zeitung azt irja, hogy a tengelyhatalmai' ellenségeinek akik mar kez­dettől lógva állandó hírverő kiscdlcteikkel igye kertek mtgkörnyékezni az európai szárazföl­det, most kedvező alkalmuk uydt, hogy végső következtetésekkel előzzek meg az. események feliemen yen. Németország ezzel Szemben nyu­godtan vár, amíg a dolgok maguktól megér­nek. A Berliner Börsenzeitung azt állapítja meg, hogy tévedtek azok, akik azt hitték, hogy a7 olasz politikai eseménvek heves ki lengéseket idéznek elő Berlinben. Olvasóinak megnyugta­tására a német külügyminisztérium félhivata­losa megjegyzi, hogv a háborút nem szavak e hívatlan próféták döntik el. A Pester I loyd berlini jelentése szerint a német külügyminisz­tériumban azon a véleményen vannak, hogy az. olasz kormánvváltozás a háború óta talán a legfontosabb esemény, de a dolgok jelenlegi állása szerint a belpolitikai vonatkozású kér­déseken túl, a fejlemények nem jelentőségtel­jesek. Berlinben nem tévesztik szem elől azo­kat a kérdéseket sem, amelyeket a kormány- változás a közös háborús vezetéssel kapcsolat­ban felvetett és ezeket a kérdéseket nem ki­csinyük le. A német sajtókommentároknál érdekesebb a Budapesti Tudósító berlini távirata, amely­ben ismerteti a hivatott német körök vélemé­nyét. Illetékes körök leszögezik, hogy „a ten­gely továbbra i; megvan cs amíg más hirek nincsenek, addig ehhez az állásponth oz kel! iga zodni." Nem lehet azt mondani, hogy az olasz események a német kormányt meglepték — hangoztatják —, de nem ereznek semmiféle aggodalmat az uj oiasz kormány jövendő elha­lálozásai miatt. A BT távirata hangsúlyozza, hogy a német közvélemény világosan látja az olasz kormányváltozás nagy jelentőségét. Ottó von Heydebreck telefonjelentésében uj momentumot tár fel. A neves német külpo­litikát szerkesztő szerint a ,iV’ilbelmstrassen nem hallgatják el, hogy Berlinben csak vasár­nap este váltak ismeretessé a római események és előre nem kaptak semmiféle tájékoztatást a bekövetkező változásokkal kapcsolatban. A volt háromhatalmi egyezmény harmadik tagállamában, Japánban ugyancsak élénk fel­tűnést keltett az olasz nép elhatározása. Sige- micu japán külügyminiszter minisztertanácson íc glalkozott a nemzetközi helyzet legújabb alakulásával. Hangoztatta, hogy a japán kor­mány az olasz változásokat es azoknak az Európára gyakorolt hatását a legnagyobb fi­gyelemmel kíséri. A japán lapok feltűnő he­lyen-közük az olasz vonatkozású híreket, de minden magyarázattól tartózkodnak. Valószí­nűnek látszik, hogy azon az egyórás megbe­szélésén, amelyet Sigemicu külügyminiszter a tokiói német Nagykövettel folytatott, az olasz válságról tárgyaltak. A Döméi Iroda rövid kommentárjában csak annyit közöl, hogy mindaz, ami Rómában történt és főként tör­ténni rog, nem befolyásolja japán politikáját. Japán tovább folytatja a háborút, bármiképen alakuljon is, a „bonyolult“ nemzetközi hely­zet. Egyébként Sigemicu kedden délben fogad­ta Indelli olasz nagykövetet. Tegnapi számunkban már jelentettük, hogy .1/ amerikai sajtó szintén szokatlan vitalitással reagál az. itáliai eseményekre. Angliában érdeklődéssel, tie mérséklettel fo gadták .1 római események hírét. A lapok ki- emelik Budogüo tábornagy lelki vasából azt a részt, amely az olasz háború folytatására vo­natkozik. A Daily Telegraph így ír; „Ha (Olaszország tovább akarja folytatni a hábo­rút, ám legyen Portugáliában ugyancsak általános meglepe­tést keltett Mussolini lemondása. A Voz cimii lap megállapítja, hogy Mussolini lemondása é' Badogüo kinevezése az egész világon óriási és jogos szenzációt keltett. A lap méltatja > Mussolini rcformmimkáját. Svájc, különösen Bern, ahol a világ diplo­máciája e pillanatban talán a legnagyobb Milánóból jelenti n Búd. Tud-: A Corriera dela Sera hétfőn délután újból megjelent és feltűnő nyoimás- sal számol be az eseményekről. A következőiket Írja: Mihelyt a rádió bejelentette a hatalomnak Badoglio tábornagy által való átvételét, t<ün:e- tések kezdődtek, amelyek asszonyok, gyermekek és katonák hatalmas részvételével a hajnali órákig- tartot­tak. A város központiéiban mozgal­mas élet uralkodott. Tüntető mene- , tok alakultak és a résztvevők lel­kesen éltették Olaszországot, a ki­rályt és a hadsereget. A Tüntetők a királyi palota elé vonultak, ahol szintén lelkes tüntetés folyt le. To­vábbi tüntetések játszódtak le Tori­no gráfjának, valamint \ isconte di Modro szenátor palotája előtt. Torino grófja csatlakozott a tüntetőkhöz, akik lelkesen ünnepelték. Későbbi kiadásiában a C.omere dela Sera több hasonló tudósítást közöl az ország- szerte lezajlott hazafias tüntetések­ről. Római tudósításában a lap közli, hogy a Palazzo Venezia előtt nagy tömeg gyűlt össze A tüntetők egy» része bevonult a palota udvarába, ahol lel kos, hazafias t üntetést ren­dezett. Az előrehaladott idő és az el­sötétítés ellenére nagy tömeg vonult a Ivvirinál elé, ahol szintén lelkese­désének adott kifejezést. Hasonló tüntetések játszódtak le egész Olasz­országban, főképpen Bolognában és Firenzében. Római jelleütés szerint Milánóban, Bolognában, Firenzében, Velencében, Nápolyban és más olasz városokban hazafias tüntetések voltak a király és császár mellett. Zavargás sehol sem történt. A tüntetések után a la­kosság folytatta rendes na.pi munká­ját. Az uj rendszer beköszöntését üd­vözlő lelkes tüntetések után az örök Városban újra rendes menetben fo­lyik az élet. Még mindig zászlóéisz- ben van az egész város. Azt a helyzetet, amely a király és császár akaratából az olasz nép éle­számban van képviselve, az olasz események h.u.éu alatt dl, dalolják, hogy .1 •,vajéi- olus/ n u loiuós/cköiuic-, megszakadt volna. A svéd es a Imn lapok kommentál jai egyre ji libán .záporodnak. Storm argentin kiiliigymini zter a legújabb politikai eseményekről kijelentette, hogy Ar- g. mina magatartása Olaszországgal szemben, a bekövetkezett változások miau semmiben • • ni változik meg. A fentiekben a távirati irodák jelentése alapján röviden ismertettük a világ idegrend­szerének első rezdüléseit az. olaszországi esi*mé­rtekre. Mint láthattuk, konkrétumot vajmi keveset állapíthattak meg. „N/.ABAI) NftMRTORSZÁG“ Távirati jelentések alapján a lapok hírt ad­tak arról, hogy Moszkvában emigráns nemet mozgalom indult meg .1 szovjet hatóságok er­kölcsi és anyagi támogatásával. A szervezke­dés kiépítette propagandaszolgáiatát, megbizot­t ikkal árasztotta rl a német ellenőr/*'alól Kieső diamok.it és nagy energii va) fáradozik .1/ em.j'iáns németek cgyüttmuködé én< ■ ' valósításán. A tevékenység megindulásának jele a magyar sajtó által is ismerteiül prokla- m uió volt. A fölhív.is érdeke, pontjai körül­ír jAi tzokat a feltételeket ímelye nel u j< i lé e esetén a Szovjet hajlandó a nénu-rv g ellen folytatott háborút, mini tárgytalant bclcje/.m. A leglényegesebb feltétel az, hogy a német hadsereg vonuljon vissza Németország kiindu­lási határai közé és vegye ít az urümat a nemzeti szocialista rezsimtől. Egyelőre a „szabad Németország“ mozga­lom ejrópai térhódítása Leniugrádiol a tu­bám hídfőig az. SS hadosztályok ellenállásába ütközik Így tehat u mozgalom n.ég abban a stádiumban van, amely tág teret nyit az el- kép'elé*: eknek, de kevés lehetőséget a/ azon­nali megvalósulásoknak. MAC - / JÓZSEF BBíizafias tüntetései: egész Olaszországban - A Palazzo Venezia előtt nagy tömeg éltette BBadogliát lében bekövetkezett., valamiül az uralkodónak és Badoglio tábornagy­nak a nemzethez intézetit kiáltvá­nyait az ország népé mindenütt nagy lelkesedéssel fogadta Nápoly­ban a lakosság hazafias tüntetéseket rendezett és lelkesen ünnepelte az uralkodóházat, Badoglio táborna­gyot és a hadsereget. Modenában 1 hétfőn egész napon át szakadatlanul követték egymást a hazafias tünte­tések. A rendet sehol sem zavart ik meg. Triesztben mély benyomást keltettek a folyamatban ló vő törté­nelmi események. Az uralkodöhá-z hoz való ragaszkodás é« a haza jö­vője iránti bizalom megkapó forrnák- 1 ban jutott kifejezésre. nak oly értelmű nyilatkozatát, hogy a harc tovább folyik. A lap hozzáfű­zi még: ,,Ez a záró következtetés az olasz helyzet alapelemeiből, mert a tengely nem a valóságtól idegen doktrínákból fakadt, hanem közös életérdekek fényéből és abból a szük­ségességből, hogy ezeket az érdeke­ket közös ellenségek ellen megvéd­jék. Ezeken az előfeltételeken semmi sem változott Hunyod# Sándovba emlék^zdnU .., mentálisát akart alkotni cs ezért nem vál­totta ki a Iclkekböl azt a hangulatot, amelyet Hunyady Sándor emléke különben életre kelt. Mert mi Hunyady Sándorra úgy gondoltunk és úgy gondolunk, mint emberi ember megtes­tesítőjére. A lényéből- megértés, barátság és biztatás sugárzott ki mindazok felé, akikkel a sorsa összehozta. Olyan megnyugtató a mai vérzivataros világban arra gondolni, hogy ilyen embertípus is van. Ember, aki sohasem ismerte a gyülölseget, akinek egész élete nagy szeretet volt, aki mindenkin csak segíteni akart és a szépséget kereste művészetének minden erejével. Rajongásig szerették a kis­emberek. Barátjuk volt a szó pózmentes és igazi értelmében. Órákig el tudott diskurálni a pincérekkel, a lohndinerekkel, színházi díszle­tező kkcl, a munkásnegyedek egyszerű lakóival. Érdekelték a problémáik. Velük érzett örömük­ben és bánatukban. Bőkezűen segített azokon, akik hozzáfordultak. Nem gyűjtött földi kin­cseket, hanem az anyagikkal együtt lelkének gazdagságával is fejedelmi tékozlással akarta megjándékozni környezetét. Hogy mennyire szerették: azt a vasárnap sirköavatás is bizo­nyította. Irótársak, színészek és ujságiró- kollégák mellett ott voltak mozgalmas életé­nek többi osztályosai is: a kisemberek, akik­nek sorsával annyi megértéssel és szeretettel foglalkozott Írásaiban! Hogyan is lehetne az emberi jellem tiszta­ságát és a szeretetnek ilyen mélységeit >nvg- fciélőén kifejezni? Az anyag és a művészi képzelő erő nem tudja visszaír!körzni azt, aki Hunyady Sándor volt, mint ahogyan Kuncz Aladár kei mélytüzű szemét sem lehet kiásni a kerepest temetőből.. . Hallottuk az irótársak és a Vígszínház mű­vészeinek megemlékezését. Igaz és időtálló szeretet hirdetlek az emlékezésnek. Mégis kü­lönösen jól esett, amikor a közönség soraiban dr. óváry Elemért is ott láttuk, akinek házá­ban Hunyady Sándor igazi otthont talált. Olyan otthont, amelynek melegségére akkor is visszagondolt, amikor már a halállal vivődött. Ennek az otthonnak az üdvözletét hozta ma­gával Óváry Elemér, aki egyik utolsó mohi­kánja az igazi erdélyi vendégszeretetnek. Sze­gény Hunyady Sándornak bizonyosan azt mondotta volna: „De jól is tetted, hogy el­jöttél! .. y Mert túl a hivatalos megemlékezéseken, az ember azok között él halála után is igazán, akik ismerték a szív minden titkát és szeretet­te! kínáltak nyugalmat és pihenést. Ezt jelen­tette Hunyady Sándornak Erdély és az Óváry- ház. Mint ahogyan az. ö emléke előttünk az ötök emberszeretet diadalát hirdeti... VÉGH JÓZSEF. BU DAPEST, julius hó. Mezei virágokból összeállított csokrot tartottam a kezemben és azon gondolkoztam, hogy Hunyady Sándor sírkövének felavatásán vájjon nem volna-e ülendő néhány szóban kifejezésre juttatni az erdélyi magyar újságírók kegyeletit. Ezernyi emlék kavargott bennem. Felejthetetlen iZines élmények. Oepizódok, amelyeken kt,P5Z_ tiil száz százalékw™ meg lehet ismerni embert, az írót, a ^l^gát és a barátot. Le­hetetlen ezeket az érzésjgaz^n megszólal­tatni. Talán mindennel joui^lueszéi az a né­hány szál virág, amelyet^ némán letesz a sirhantra és gondolat lálkozást lelhet annak leikével, akinek földi P^yaivelye örök nyugalmat talal a kerepest hantjában. így illik ez a legjobban lIuny&L Sándorhoz, aki esküdt ellensege volt minden külsőségeknek és bizonyosan igen rossz never venné,'ha mi, egykori erdélyi dolgozótársa ‘SéSTsT* A -» nyár közvéleménynek újra es up a le ke f}Z„y,Urna. hogy nem hd meg az ohm 3, megőrzi %z UgyelM Dß azo. ^kollegák, akik a kUMsW ’veiben dolgoztak együtt Hunyady Sándorral, ioggal érezhetik, hogy a korán elköltözött barát szemrehányó hangon mondaná, ha te­tt hetné: „Lgyan fiuk, ne űzzetek csúfot be­lőlem, ne vicceljetek! Többet ér egy néma kézfogás és ölelés minden szóvirágos cirká­lómnál!“ Mindannyian igy tartottuk ezt helyesnek, erdélyiek, akik elzarándokoltunk vasárnap dél­előtt Hunyady Sándor sírjához, hogy az em- ckezés virágait elhelyezzük a sírköve köré. doí'1 nem képzeltük el Hunyady Sán- síremlékét-, ahogyan az emlékművet al- iróu ik*ta^ sz°kfászmüvész akart hódolni az -ii ’alahogyan emberibbet és talán egy­.SÄST»* d“ pJfsméUob^k no„„; 01 rrüvrar ez g<™csoskodo megallapitas ISLpÍ annak pofással szemben, csak ki- ?r^\isan " nem^nkéntelen érzésnek, amely meg, “VŐ or ay a’? az erdélyiekben szólalt vájjon éfSv j Sári1*és vetődött fel, hogy $Lremlckbezr\h; / / • mit szólna ehhez a Z”dTt SSpyOidí^a “z emlékmű, ííii í dór Le-e, f' *“*»• ■ >üsy a műrész t]fcnyady San­‘’gosan morm­ol Iparon) Italiano eikke az olasz hadseregről Rómából jelenti a Ştefani: A La- voro Italiano utal a hálának és ro- konszenvnek arra a megnyilvánula sára, amelynek tárgya ezekben a na­pol; bau a hadsereg Rómában volt. Éljen a hadsereg! — hangzott min­denfelől a katonák felé. Ezzel a kiáltással a lakosság a hadseregben intézménveink törhe­tetlen szírijét, nemzeti becsületünk kérlelhetetlen védelmét, jövőnk alán­ját üdvözölte. Ezzel a kiáltással nyilvánította a haza a maga hitér és bizonyosságát hivatása halhatatlan­ságában. „Olaszország háborús politikáját Mussolini lemondása nem változtatja meg“ 4 — jelentette ki Indelli tokiói olasz nagykövet Tokilóból jelenti a DNB.: Sigemicu külügyminiszter kedden délben fo­gadta Indelli olasz nagykövetet. Mint a Domei-iroda jelenti, Indelli a megbeszélés után kijelentette, hogy az olasz politika — kapott utasításai szerint — egyáltalában nem válto­zik a háború közös folytatása szem­pontjából. Minit a Domei-iroda kiegészítőleg közli, Indelli köveit a japán külügy­minisztériumban tett maii látogatása alkalmával biztosította Sigemicu ja­pán külügyminisztert az olasz kor­mány nevében arról, hogy Olaszor­szágnak a hármas szerződésen ala­puló háborús politikáját Mussolini lemondása semmiképpen sem vál­toztatja meg. Indelli megbeszélése Sigemicu japán külügyminiszterrel egy óra hosszat tartott. Német sajtóhangok az olasz kormányváltozásról Berlinből jelenti a DNB.: Az olasz- országi kormányváltozásról szólva, a berlini lapok szerda reggeli számai kifejtik, hogy a hangsúly a háborús politikán van az állampolitikai fej­lődés mellett. A Deutsche Allgemei­ne Zeitung utal a sziciljai közös har­cok alakulására, ahogyan az a keddi olasz hadijelentésből kitűnik. Ezek a tények - írja a lap — megerősítik a királynak és Badoglio tábornagy-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents