Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-26 / 166. szám

19 4 3 Juli u» 21. __2 ellenzék Hínii|W»Mn*f—“—-* Napi 40 vázon barnaszenet szállítanak Svuicba a köpeti szénbányából SEPSIS ZENT GYÖRGY, július 2(5. (Az Ellenzék tudósítójától.) A hároms/ékme- gyoi jga/.dasagi bizottság szükobbköi ü vá­lasztmánya értekezletet tartott, amelyen ismerteik azokat az eredményeket, amelyeket a Székelyföld gazdasági előre­haladása és fejlődése érdekében sikerült megvalósítani. A haralyi kádáripar fel­lendítése érdekében tett lépések eredmé­nyeképpen a község termelése már meg­haladja a piae felvevőképességét. Ugyan­ilyen eredménye vezettek a csomakőrösi szalmaipari termékek értékesítése érdeké­ben történt közbenjárások. Az értekezlet ismertette a MÁV által az utazóközön­ség érdekében tett intézkedéseket. Közöl­ték az értekezleten, hogy a köpeei szén­bányát a Magyar Város- és Községfej- lesztö Rt. budapesti cég vette bérbe. A bányában újra megindulhat a munka és jelenleg 120 ember dolgozik. A napi ter­melés 40 vagon lignit, amit mintegy 80— 100 fuvaros foglalkoztatásával szállítanak ;i málnásfürdöi állomásra. A tehergép­kocsitulajdonosok és a fuvarosok évi jö­vedelme a szénszál ütésből mintegy két­millió pengő. A szenet egyébként Svájc­iul szállítják. Szóba' került az értekezle­ten a székelyföldi üveggyár kérdése is. Számba vették a műszaki és a gazdasági lehetőségeket és nagy örömmel állapítot­ták meg, hogy végre olyan alaposan és minden részletében kidolgozott, a mai körülmények között viszonylagosan köny- nyen megvalósítható terv fekszik előtte, amely egyszerre megoldhatja a székely­földi borvizfrtékesités egyre nyomasztó kérdését. Mi sem bizonyítja jobban ezt a lelkesedést, mint az, hogy az értekezlet résztvevői nyomban felajánlották a kibo­csátandó részvények jelentős részének le­jegyzését. * 1 2 ü Kis^crcshcdffk irdehébeu emelt szói az Ei d&Ql pari szeheiBuüvarneiQi tagozatának értekezlete SZÉKELYUDVARfJELY, julius 26. (Az I Ellenzék tudósitójától.) Elszigeteltségénél s a román megszállás idején magyarsága miatt gazdaságilag legjobban sújtott helyzeténél fogva Udvarhely vármegye lakossága szorul talán leginkább támoga­tásra a Székelyföldön. Ennek tudatában az illetékes tényezőket állandóan foglal­koztatja a kérdés, hogy a segítés módo­zatait megkeresve, miként tudnák ezt a népet a szükséges életszínvonalra fel­emelni. Az Erdélyi Párt udvarhelymegyei tagozatának elnöksége fokozott mérték­ben siet most a megyei lakosság segítsé­gére s a különböző foglalkozási ágak kí­vánalmait szakértekezletek keretében ösz- szegezve. azokat a kormányzat elé tárja. Csak pár nappal ezelőtt hozott a párt városi választmánya olyan értelmű hatá­rozatot, hogy erélyesen felveszi a küzdel­met a jelentkező társadalmi válaszfalak ellen s az ifjúság figyelmét az ipari pá­lyák felé irányítja, most pedig a megyei elnökség hívta megbeszélésre a kiskeres­kedőket, hogy a homoródíürdői gazdasági értekezlet folytatásaképpen tisztázza en­nek a foglalkozási ágnak helyzetét a Han­gyával szemben. Az értekezletre meghí­vót kapott az Erdélyrészi Hangya Köz­pont. marosvásárhelyi igazgatósága is, azonban az igazgatóság az értekezletnek későbbi időpontban történő összehívását kérte. Ennek ellenére az udvarhelyi ke­reskedők népes küldöttsége megjelent a pártirodában s Szakáts Zoltán felsőházi tag, megvei elnök, valamint Váró György dr. országgyűlési képviselő vezetésével megbeszélte azokat a kérdéseket, melyek­nek tisztázása hozzájárulhat ennek az ér­tékes társadalmi rétegnek anyagi fel- emelkedéséhez. A megszállás idején a magyar kiskereskedő mindig szembeszállt az idegen hatalom magyarellenes törek­véseivel és az áldozathozatalból is első helven vette ki részét. Most tehát az Er- délvi Párt kötelezve érzi magát, hogy se­gítő kezet adjon az erdélyi magyar kis­kereskedőnek. Az udvarhelyi értekezlet részletesen megvitatta azokat a kérdéseket, amelyek a kiskereskedők sérelmeit képezik. A megbeszélések folyamán feltárult ennek a foglalkozási ágnak jelenlegi súlyos helyzete. Az anyagellátás rendkívüli ne­hézségei mellett tisztázásra szorul a kis­kereskedőknek a Hangyához való viszonya. Szükséges és fontos, hogy a kiskereskedő is olyan anyagellátásban részesüljön, mint az államilag támogatott Hangya. Az értekezlet foglalkozott a nagyke­reskedői kiielölések körül történt visz- szásságokkal és felhatalmazta a párt me­gyei elnökségét, hogy ebben a kérdésben is tegye meg a szükséges lépéseket. A megbeszélések eredményeként az ér­tekezlet határozatilag kimondotta, hogy: 1. csak úgy látia a székelyföldi kérész# tény kiskereskedők védelmét bizttKirva. ha ezt kormánvrendelettel szabályozzák; 2. az értekezlet szükségesnek ítéli, hogy a székelyföldi kiskereskedők szervezetbe tömörülve, létesítsenek egy árubeszerző és szétosztó központot, mely az árukész­letből a kormányrendelet intézkedése szerint igazságosan részesüljön. A fenti határozat értelmében az Erdé­lyi Párt udvarhelymegyei tagozatának el­nöksége megteszi a szükséges lépéseket, hogy ennek az értékes társadalmi réteg­nek a sérelmei mielőbb és közmegelége­désre orvosoltassanak. Külpolitikai figyelő Gazdanagtolra? az EMG nehéz fegyverei. Délben egyszerű köz­ebéd volt, majd utána GÖllner János dr. gazdasági akadémiai tanár adott elő a nö­vények legsúlyosabb és leggyakoribb be­tegségeiről. A gazdanap este szinielöadás- sal fejeződött be. Ezer gazda vett részt m kőköti gazdagyüléten SEP-StlSZENTG YÖRGY, július 26. (Az Ellenzék t nd<sitóiáíól.) Vitéz Szász István, az EMGE ügyvezető alelnöke Seyfried Ferenc főtitkár kí­séretében Sepsisz^entgyörgryre érke­zett. Közel ezer székely gazda rész­vételével vasárnap az EMGE Angya- 1 loson ás Szentivánlaborfalvá.n gaz- ; dasági kirándulást tett és ez alka- ’ lőni ma 1 részt vettek a kök ősi gazda- gyűlésen és álllat kiállításon is. An­gyaloson nagy érdeklődéssel hallgat­ták végig Kovásznai János szakelő- I adását a silókról. A silé>k felszerelé- ! sét és működését a gyakorlatban is bemutatták, úgyszintén a cukorrépa újszerű megművelésének módját. Szent iván labort a Iván Szent-íványi Gábor dr. felsőházi tag mintiaá-lil át ál­lományát tekintették meg. Kökösön díszkapu várta az FAIGE alelnökét, akit rendkívül naev lelkesedéssel, KOLOZSVÁR, julius 26. (Az Ellenzék tudósítójától ) Erdély földje tegnap három nagyjelentőségű gazdamegmozdulásnak volt a színhelye. A szatmármegyei Bör- vélv, a kolozsmegyei Méra és a három- székmegyei Kökös községekben voltak EMGE-napok. Ezek sorában a legjelentő­sebb a szatmármegyei Börvely község­ben rendezett gazdanap volt, amelyen a felszabadult szatmári területről és a régi csonkaország volt határszéli községeiből többezer kisgazda jelent meg. élükön a faluvezető birtokosokkal, papokkal és ta­nítókkal. A börvelvi gazdanapon két fontos beszéd hangzott el. Bárczay János földművelésügyi államtitkár és gróf Te­leki Béla. az EMGE országos elnöke mondott nagyjelentőségű beszédeket. A börvélvi gazdánapról lapunk legközeleb­bi számában adunk tudósítást. A mérai. illetve a kökösi gazdanapról az alábbi jelentések érkeztek: Zászlói szentelt Méta MÉRA, julius 26. (Az Ellenzék kikül­dött munkatársától.) Gyönyörű időben, asárnap délelőtt rendezték meg Méra .özségben az EMGE ujjáalakitása óta a násodik gazdanapot, melynek keretében .ászlóját szentelte fel a gazdakör. Reggel kilenc órakor gazdaköri érte- -ezlet volt, amelyen az EMGE-közponLot intal Dániel t. b. igazgató, központi fel- igvelő képviselte. Ott volt még többi ko- ött Albrecht Dezső dr. országgyűlési ! épviselő, Zathureczky Gyula, az Ellen- j •ék főszerkesztője. Göllner János dr., ’azdasági akadémiai tanár. Albrecht Elek n. kir. gazdasági felügyelő, Bitay Antal eformátus lelkész a bogártelki. Török vándor oki. gazda a magvarsárdi, Szé- ely János a vistai gazdakör elnöke. A riegjeienteket Simon András, a helyi azöakör elnöke üdvözölte, maid a szó- anforgó kérdésekhez Biţay Antal, Török ándor. Székely János és Újvári Samu zólt hozzá. Ekkor érkezett meg kiséreté- el együtt Szász Ferenc dr. alispán. A résztvevők átvonultak a templomba, ahol istentiszteleten vettek részt, majd meg­kezdődött a díszközgyűlés. Szabó Géza ref. lelkész imája után Szabó Gézáné zászlóanya szivhezszóló beszéd kíséreté­ben adta át a gazdakör zászlaját. A zászló átadása után Szász Ferenc dr. alispán kimagasló beszédben a belső és a külső arcvonal feladatait vázolta. Albrecht De­zső országgyűlési képviselő, mint benn­szülött kalotaszegi szólott meleg és köz­vetlen hangon az egybegyűltekhez. Simon András gazdaköri elnök buzakoszmut adott át Antal Dániel t. b. EMGE-igazga- tónak. A buzakoszoru mintegy ielkőpe annak, hogy az EMGE által elvetett mag kalászokat terem. Az ünnepség után következett a felvo­nulás. amelyben gyönyörű kalotaszegi vi­seletű lányok és fiuk, leventék és leven­teleányok. lövészek és frontharcosok vet­tek részt. A. menet végén haladtak a gaz­dakör gépei: traktorok, a szelektor, majd a vetőgép, mint a belső termelő arcvonal Meghosszabbították a víz‘evezető- müve* véglegesítésének határidelét Az elmúlt években a termelés zavartalansá­gának biztosítása érdekében a belvizek leve­zetésére halaszthatatlan intézkedéseket kellett tenni. A rendkívüli helyzet megkövetelte, hegy a szükséges vízmüvek a lehető leggyor­sabban elkészüljenek. Gondoskodni kellett te­hát arról, hogy a vízjogi törvényben előirt hosszadalmas engedélyezési eljárás meljőztes- sék. A 66 io—1940. M. E. számú kormányren­delet a belvizek levezetésére halaszthatatlanul szükséges vízmüvek vízjogi engedélyezési el­járását a szükséghez mérten leegyszerűsítette, de egyúttal kikötötte, hogy amennyiben a ren­delet alapján létesített vízmüvekről bebizonyo­sodik, hogy azokra állandóan szükség van, akkor azoknak a vizjogi törvény értelmében leendő végleges engedélyezése iránti eljárást a megállapított határidőn, éspedig a vízmű lé­tesítésének megkezdésétől számított egy éven belül meg kell indítani. Ha pedig ezekre a vízmüvekre állandóan nincsen szükség, akkor a régi állapotot helyre kell állítani. Ennek a rendeletnek hatályát az 1941. és 1942. évekre is meghosszabbították. Mivel a rendelet alapján létesített vízmüvek végleges engedélyezésére vonatkozó közigaz­gatási eljárás megindításához terjedelmes mű­szaki felvételek és tervrajzok szükségesek és ezek elkészítése a kellő számú műszaki sze­mélyzet hiányában huzamosabb időt vesz igénybe, ezért a végleges engedélyezésre meg­állapított határidőt meg kellert hosszabbítani. A vonatkozó rendeletet a 42-es bizottság szerdán tárgyalta. A rendelet a Budapesti Közlöny csütörtöki számában jelent meg. A rendelet szerint a szóbanlevő vízmüvekre a véglegesítés iránti vízjogi engedélyezési eljá­rás megindítását a vizlevezetőmüvek befejeze- zésétől számított 2 év alatt, de legkésőbb 1944 december 31-ig kell kérni. Biztosítják az ország tiizifaszükségletét KOLOZSVÁR, julius 26. Az ország faellá­tásának biztosításáról kormányrendelet jelent meg. Eszerint a törvényes korlátozásokon túl-' menően az 1943—44- évi termelési idényben is engedélyezhetnek rendkívüli fahasználatot. Felfüggeszti a rendelet az 194t—44., 1944— 45., 1943—46. évi termelési idényre a meg­takarítási kötelezettséget. Ezekben a termeién idényekben az évj rendes fahasználatot teljes egészében ki kell termelni. Azokat az erdő­birtokosokat, akik rendkívüli fahasználatot vettek vagy vesznek igénybe, a rendelet men­tesiti a rendkívüli fahasználat megtakarítása-. nak kötelezettsége alól. Minden erdőbirtokos, akinek szálerdeje a 60 kát. holdat, sarjerdeje a 16 holdat eléri, köteles az 1943—44-. évi idényben egyévi vá­gásnak, az ennél kisebb erdőbirtokos pedig kát. holdanként egv normal ürméternek meg­felelő mennyiségű fát a rendes főhasználaton felül kitermelni. Az erdőbirtokosok a szüksé­ges fa választékokat az erdoigazgatóság meg­állapítása szerinti mennyiségben kötelesek ki­termelni s a fatermelés menetéről havonta je­lentést kötelesek tenni az erdőigazgatóságnak. Hirdessen Erdély legelterjedtebb napilapjában, az Ellenzékben OLASZORSZÁG A/ AMGOT, ;i v/.iciliai angolszász kózig.u- g.it.is legfőbb szerve feladatniuk megkezdé­se után egész, sor intézkedést hozott, Elsősor- ban „a gazdasági élet követelményeivel akar szembenézni*’ és ezért a lakosság vásárlása elejének megkönnyítése céljából megállapította a fontsterling és a lira közti beváltási arányt. Eszerint az AMGO T hatáskörébe rendelt Szi­cíliai Angol Bank négyszáz liláért fizet egy fontsterlinget. Az AMGOT korlátozta aZ olasz uralko­dóház felségjogait a megszállott területen. Ugyanakkor megtiltották, hogy a lakosság politikai kérdésekkel foglalkozzék. Ezzel kapcsolatban Rómában arra t következtétekre jutnak, hogy az angolszászok a fasiszta re­zsimet és az olasz uralkodóházat azonos el­képzelések alapján bírálják el, különösen pe­dig Umberto trónörökös szerepéi. A szicíliai lakosságnak még azt sem enge­dik meg, hogy az. emigráns olasz propaganda felhívásait meghallga sa. Sforza gróftól, az angolszász körökben ismert olasz demokrata vezetőtől Londonban é-s Washingtonban ka­tegorikusan megtagadták azt a kérést, hogy mozgalmát Szicíliára is kiterjeszthesse. Azzal okolták meg a keres megtagadását, hogy az. angolok és az amerikaiak a Girând és de Gaulle között lefolyt vitákból okultak és a békekötésig' nem hajlandók ilyen mozgalmak­nak működési lehetősedet adni. MEGSZÁLLT TERÜLETEK A Wilhclmstrassc erélyesen állást foglal a szövetséges idegháboru uj módszerével ' szem­ben. Ugyanis a brit és amerikai repülők az uióbbi napokban Norvégiában, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban é. a meg /álláb balkáni területeken „szeretejtcsonugokai •* dobtak le, amelyekben csokoládé, sajt, cig.Á- rctia és más élvezeti cikkek voltak röplaptA> kíséretében. A röpiratok biztosítják a im:;K szállt területek lakosságát a szövetségi cl. y.M- akaratáról. A német külügyminisztérium szó»- vivője megállapítja, hogy a megszállt terülte­lek népe éppen olyan szívesen fogadja a s/c-f - l eletcsomagokat, mint amilyen keserüségg- H. sztnvédi el az éjszakánkint lehulló robbanó i és gyujtóbombákat. BULGÁRIA J Lilov bolgár miniszterelnök, pénteki kije-i- lemével nagy visszhangot keltettek a nemzet-l- közi sajtóban. A miniszterelnök txr /édében mint ismeretes — részletesen foglalkozott az egyre nagyobb méreteket öltő bolgár banda- te\ ékenyvégekkel és kijelentette, hogy a 1>oI- gár partizánok romboló munkáját Vétségtele- nül külföldről irányítják. Bár f-ilov nem emJ Illette, hogy külföldről kik irányítják a parti- zánharcokat, még; vélik, hogy a figyel-] mertetés a Szovjet címére szól. A terrorcse­lekmények a szicíliai hadműveletek, valamint a keleti front harcainak felélénkülése után észrevehetően megszaporodtak és ezzel pár­huzamosai a bolgár rendőrség és csendőrsé*g 1; is erélyesebb intézkedéseket tett. Egyébként Szófiában hangoztatják, hogv a legnagyobb elszántsággal veszik fel a küzdelmet a rom­bolók ellen s ha a szükség úgy kívánja, szer­biai é-s görögországi mintára tervszerű bün­tető expedíciókkal vetnek gátat a partizánok tevékenységének. NAGY JÓZSLP. ünnepélyesen fogadtak. Cdvözlé-:ek után a községházán gazdagy illés volt, amelyen Séra István felsőházi tag bevezető beszéde után vitéz Szász István mondott nagy beszédet. Foglal kozott a három szék megye j ^károsultak ügyével és az EMGE részéről messzemenő támogatásra tett Ígéretet. Hangoztatta, ha minden erdélyi gazda tiz kiló gabonát juttatna segélyezés céljá­ból, akkor megoldódnék a támoga­tás kérdése. Ezután az EMGE alelnöke beszá­molt németországi tapasztalatairól j és megállapította, hogy Háiomszék- vármegye mezőgazdasági kultúrája sok tekin’etben eléri a nyugati szín­vonalat. Felhívta a hallgatóság fi­gyelmét az állattenyésztés fontossá­gára és rámutatott a bábom után e téren mutatkozó lehetőségekre. Ezután Bende Jenő gazdasági fel­ügyelő. Kovásznai János és Séra Ist­ván szólaltak fel. Gyűlés után kőz­eted volt, majd a gazda-ági ki­rándulás résztvevői az áí* at kiáll it ást tekintették mieg. A látottakról vitéz Szász Isiván aielnök a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott.

Next

/
Thumbnails
Contents