Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-26 / 166. szám

\ 1943 Ja Has 26*. ELLENZÉK Ghyczy Jenő az ui külügyminiszter A Kormányzó Kéllaw Miklósnak táradhatallsn buzgalommal téliesített kiváló szolgálatiért meleg köszönetéi ieiazta ki A' iua A 'v3.-íí3VÜjí ^»ífoí^xc l*m A :n 3T3?i>7 1 íX^tíjÍ unimyvjj ^úíbnai 1fiYSsrq; iov A tó I .nßjqcrr oA 33ÖIS nirnygií ?3 1TÍ3T ■3 JSÖií ■IfiezJsbß »nöseöií íJaX A Mag var Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny vasárnapi száma az alábbi legfelsőbb kéziratokat közli: „Magyarország főméltóságu kormányzója a következő legfelsőbb elhatározást, illetve kéz- aratokat méltó?.taton kibocsátani: A magyar királyi miniszterelnök előterjesz­tésére nagykállai Kállay Miklós dr. magyar királyi titkos tanácsos, miniszterelnököt a kül­ügyminisztérium vezetése alól felmentem és giczi assakürthi és ablanczkürthi Ghyczy Jenő rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert Jnagyar királyi külügyminiszterré kinevezem. A vonatkozó kézirataimat idezárom. ' Kelt Budapesten, 1943. évi julius hó 24. •papján. Horthy s. k. Kállay Miklós s. k. Kedves Kállay dr.! Előterjesztésére önt a magyar királyi kül­ügyminisztérium Vezetése alól ezennel felmen­tem és e minisztérium élén nehéz körülmények közt és fáradhatatlan buzgalommal és oda­adással teljesített kiváló szolgálataiért meleg köszönetemet nyilvánítom. Kelt Budapestén, 1943. évi julius hó 24. napján. Horthy s. k. Kállav Miklós s. k. A n A' 31323Î 3V3flbI ißjqßq [ A V nbnt ólai óh jiijíza sjszin azböif 02D£n: d .tb SÎÎ3VÎ lÍ3t3j 1 dal ylóra ny§ü Kedves Ghyczy! Á magyar királyi miniszterelnök előterjesz- j résére önt magyar királyi külügyminiszterré kinevezem. Kelt Budapesten, 1943. évi julius hó 24. napján. Honihy s. k. *, ... 'Kállay Miklós s. k. A Magyar Távirati Iroda jelenti; A Kor­ín ányzó Ur ŐfÖméltósága kezébe szombaton. - délelőtt ii óra 15 perckor tette le a hivatali esküt Ghyczy Jenő magyar királyi külügymi­niszter. Az eskütétel szertartásánál közremű­ködtek; Kállay Miklós dr. m. kir. titkos ta­nácsos, miniszterelnök és Jekelfalussy ‘Zoltán dr. belső titkos tanácsos, mint zászlósor he­lyettes. Az eskümintát Szép László dr. minisz­terelnökségi miniszteri osztályfőnök olvasta fel. Az eskütétel után a Kormányzó Ur Öfő- méltósága Ghyczy Jenő magyar királyi kül­ügyminisztert kihallgatáson fogadta. Üdvözlőtáviratok. ID aáq blüá nem eboi UfcfS D ni m nirri Jöi riísj sein Oßd I toK :ein seo xim 3X2 M lol oq ein :io TÄ L-Ă e cd in id Ä li­tt îl O £ •I E r Ghyczy Jenő külügyminiszter hivataibalé- pése alkalmából meleghangú üdvözlőtáviratot küldött Benito Mussolininak, az olasz kor­mány fejének, továbbá Ribbentrop német bi­rodalmi, Filov bolgár, Sigemicu japán és Ramsay finn külügyminisztereknek, valamint Bastianini olasz külügyi államtitkárnak. Ghyczy Jenő szombaton délben a külügy­minisztérium nagy tanácstermében fogadta a minisztérium tisztviselőkarát, amelynek részé­ről Nicki Alfréd rendkívüli követ és megha­talmazott miniszter köszöntötte a külügymi­nisztert. Ghyczy Jenő külügyminiszter meleg hangon mondott köszönetét az üdvözlésért. A miniszter szentmiklósi Szenimiklóssy An­dor rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszteri címmel és jelleggel felruházott első- osztályú követségi tanácsost a m. kir. külügy­miniszter állandó helyettesítésével megbízta. Szentmiklóssy Andornak a külügyminiszter állandó helyettesitésével történt megbízatása folytán a magyar király külügyminisztérium politikai osztályának vezetésével a külügymi­niszter pesti Szegedy-Maszák Aladár másod­osztályú követségi tanácsost bízta rneg. Az új külügyminiszter életrajza Ghyczy Jenő született 1S93 május 4-én a komárommegyei Kisigmánd községben. Kom. kát. vallásu, házas. Középiskolai taulmányait a Szent Benedek-rcnd komáromi gimnáziumá­ban végezte és ott is érettségizett. Főiskolai ta­nulmányait Becsben folytatta, ahol a cv. és kir. konzuli akadémiának volt a hallgatója. Külügyi pályára készülő tanulmányait a vi­lágháború kitörésével kénytelen volt félbe­szakítani. A háború első napjaitól kezdve katonai szolgá­latot teljesített a Radetzky gróf nevét viselő cs. és kir. 5. számú huszárezredben. Röviddel az orosz harctérre való kiérkezése után az el­lenség előtt való magatartásáért a bronz, majd az ezüst vitézségi éremmel tüntettek ki. 1916 végén, mint hadnagy szerelt le és a konzuli akadémia utolsó évének elvégzése után osztrák- magyar konzuli attasévá nevezték ki és a kölni osztrák-magyar főkonzulátusra osztották be. Az osztrák-magyar monarchia felbomlásával a közös-külügyi szolgálat is megszűnt és 1919- ben a magyar külügyi szolgálatba lépett be, mint alkonzul. Ebben a minőségében továbbra is Kölnben maradt, ahol felállította a magyar konzulátust, amelynek 1921 februárjáig élén állott. Ebben a beosztásában közreműködött az Angliában internált magyar hadifoglyoknak és egyéb magyar állampolgároknak a hazaszállí­tásában­Ghyczy Jenőt 1921 februárjában szolgálat- tételre a központba rendelték be, ahol hosz- szabb időn keresztül Bánffy Miklós gróf és Daruváry Géza külügyminisztereknek volt a titkára. 1924-beni a bécsi magyar követség­hez, majd 1926-ban a szófiai követséghez he­lyezték át követségi titkári minőségben. 1930- ban, mint első beosztott, a prágai követségen kapott beosztást. 1931-ben nevezték ki II. osz­tályú követségi tanácsossá, 1935-ben a belgrádi követséghez helyeztek át. Mind a két helyen főfeladata a magyar kisebbségek ügyének in­tézése volt. Mind a két állomáshely a kisebb­ségi kérdés és a kisantant szempontjából a magyar politikára nézve rendkívül fontosság­gal bírt. 1936-tól 1939-ig, mint első beosztott, a berlini követségen teljesített szolgálatot, Ebbe az időpontba esik Magyarország reviziós politikájának első sikere, amennyiben a mün­cheni egyezmények folyományaképpen döntő­bírósága Ítélettel Magyarország visszanyerte a Csehszlovákiához tartozott Felvidéknek egy részét. E kérdés körül kifejtett politikai tevé­kenységéért 1938-ban a Kormányzó Ur a ma­gyar érdemkereszt középkeresztjével tüntette ki. 1939-ben a központba helyezték át, ahol átvette a politikai osztály vezetését. Ebben a beosztásában rendkivüli követ és meghatal­mazott miniszterré nevezték ki. Két és félévig állt a külügyminisztérium po­litikai osztályának élén s ezek az évek a ma­gyar külpolitika legmozgalmasabb időszakai­hoz tartoznak. Erdélyi visszacsatolása érdeké­ben végzett tevékenységéért a Kormányzó Ur a magyar érdemrend közepkeresztjehez a csil­lagon adományozta. Számos magas külföldi kitüntetés tulajdonosa. 194 t szeptemberében a Kormányzó Ur a külügyminiszter állandó he­lyettesévé nevezte ki. mól festíiadeftop át gazdálkodásra, vallásosságra és a had vezetésére nevelték a székeli nép fialt Csiksomlyón készült az első magyar tábori újság, a „Hadilap66 — Virágzó uj élet indult meg a Csodatevő Mária városában a felszabadulás után CS1KSOMLYŐ, julius hó. j *’A Kis- és Nagysomlyó tövében épült - templom és klaátrom körül csoportosul évszázadok óta a csíki székely szellemi- ' ség. Valamikor a Nagysomlyó tetején vár volt. Szabályszerű katonai erődítés. Al- és Felesik nagyszerűen csoportosított, ki­tűnő haditudománnyal elhelyezett várai védték ezt az erősséget, azonban nemcsak anyagiakban, -— szellemiekben is fejlő­dött a székely. Erre a fejlődésre jellem­ző, hogy a középkorban jászvásár (a mos­tani Jasi) innen kapta szellemi úttörőit és utánpótlását. Csiksomlyó klastrombán lakó barátai egyformán jól forgatták a könyvet, mor­zsolták az olvasót, miséztek, gyóntattak, áldoztak, szónokoltak, tanítottak, szán­tottak, vetettek, arattak és kezelték a vé­delem és a támadás fegyvereit. Kötete­ken keresztül lehetne felsorolni a mult nagy hagyományait. Hősök és hitvallók vére által megszentelt földön jár itt a szemlélődő. Minden röghöz és kőhöz mély hagyomány kapcsolódik. 1 Innen indult támadásra a jólszervezett székelység a török és tatár betörések alkalmával. Mindig jól harcoltak. Csiksomlyó haza­fiassá tüzesedett vallásossága megvédte a benne bízó székelyeket. Nem véletlen, hogy évente búcsúk és nagy nemzeti megmozdulások alkalmából százezresnél is nagyobb tömegek fordul­nak meg. Egyedül a pünkösdi búcsúra 30—40 ezren, sokszor ennél is többen gyűlnek össze. Nagy megpróbáltatások idején mindig itt gyűlt össze, itt tanácskozott a székely­ség. Hová mehetett volna? Itt nevelték vezetésre, • itt tanították gazdálkodásra, hagyománytiszteletre, vallásosságra és magasabb honvéde­lemre fiait. Itt gyűjtötték össze legelő­ször ennek a népnek vallásos dalait és itt állították fel az első nyomdát. Itt kelt fel 1848-ban a német nyelvre szorított székely diákság ősi nyelve és hagyományai védelmében, törte össze a kétfejű sasokat és tett hitet szabadsága mellett. Hz első raaggar tábori újság Itt nem tétováztak a mit és hogy kell cselekedni elve felett, amikor Gál negy­vennyolcas honvédezredes lefoglalta a nyomdát. Ellenkezőleg: minden szentfe­rences kötelességének tartotta tovább dolgozni. Itt írták és nyomtatták Erdély első katonaujságját „Hadilap“ címen. Eredeti harctéri tudósításokat, hazafias­ságtól és kötelességtudástól lángoló cik­keket szedtek és nyomtattak a békesség, a szeretet és szegénység magyar fiai: a csiksomlyói barátok. A „Hadilap“-nak „Csíki Gyutacs“ címen tüzérségi mellék­lete is volt. Az akkori idők katonaujság- jai öntudatos ellenállást és kitartást hir­dettek a végletekig. Helyt is állottak a székelyek, mig a Elabsburgokkal szövet­kezett orosz gőzhenger le nem gázolta. fi mait msgprőbáltaíásai Munkájukért meg is bűnhődtek a szé­kely ferencesek, amikor Haynau pribék­jei megjelentek. Becsülettel, alázattal, fajuk iránti mélységes szeretettel vállal­ták sorsukat. Az öklök keményen össze­szorultak, a fogak a fájdalomtól csiko­rogtak, amikor kifosztották, minden értékükből kivet- kőztették az ősi falakat. Az önfegyelmezés nehéz, sokszor rette­netes pillanataiban elhangzott imát meg­hallgatta a Mindenható s a zárda békéje újra visszaköltözött. Az elmúlt két évtized alatt is idehozta minden buját, bánatát, panaszát és nagy szenvedéseit a székelység. Ide, a csik­somlyói Csodatévő Máriához zarándo­kolt minden évben és gyűjtött erőt a jö­vő szenvedéseire népünk. A nagy vallá­sos megmozdulásnak hazafias jellege volt minden időkben s igy a megszállás alatt is. Az idegen uralom ösztönösen érezte: Csiksomlyónak lelke van. Minden erőszakkal szemben vállalták népük sorsát a csiksomlyói barátok. An­nakidején Adorján Imre után P. Szőcs 'Dénes házfőnököt vette őrizetbe a hata­lom s a házkutatások során a befalazott kriptáit is kibontották. Hl élet a felszabadulás után Csiksomlyó jelene a múlttal párhuza­mosan halad. Az emlékezetes földrengés alkalmával súlyosan megrongálódott kegytemplom kijavítva továbbra is a szé­kelység szolgálatában áll. A templom kö­rül uj, korszerű intézmények keletkeztek. A Kálót székely népfőiskola építése befe­jezésre vár. A Kaláka leánynépfőiskola még ideiglenes szálláson, a róm. kát. fe­lekezeti iskola épületében működik, mig saját épületébe költözhetik. A Csiki Ma­gánjavak jelentős költséggel korszerűen átalakítja a hajdani főgimnázium ‘épüle­tében nagyszerű eredménnyel dolgozó ár­vaházat. A székely árvák otthona kedve­sebb, otthonosabb lesz, ahol nap-nap után zuhany alatt, vagy kádakban fürödhet­nek a gyermekek. A megszállás futolsó évtizedében bolyongásra kárhoztatott szentferences alapítású, róm. kát. tanító­képző is hazaköltözött. A volt vármegye- háza, későbben finevelő intézet, majd ta­nítóképző átalakított helyiségeit foglalta el. Egyidejűleg lépések történtek, hogy alkalmas időpontban, de minél előbb, mintagazdasággal rendelkező tanítókép­zőt építsenek. Hajdan gimnázium nevelte itt a gyer­mekeket. Most tanítóképző és népfőisko­lák széles néprétegek nevelését vették a kezükbe. Elragadtatással beszélnek a népfőisko­lák működéséről a látogatók. Komoly As céltudatos nemzetnevelő munkát folytai­nak. A Kálót népfőiskola erős embert, vallásos férfit, hivatásában felkészült embert, családközösségben élő, ősöktől örökölt hagyományaiban kitartó magya- rabb magyart nevel. Ezt lépten-nyomon bizonyítja. Ennek az iskolának nemcsak a neve, hanem a levegője és a világa is tős­gyökeres magyar. Magyar Ferenc igazgató, Mátéffy Győ­ző tanár, Szerváciusz Jenő és munkatár­saik felbecsülhetetlenül értékes munkát végeznek. A tanfolyamokról falujukba kerülő szé­kely legények világosan látják: ha élni és fejlődni akarnak, ha nem akarnak lemaradni a népek versenyén, népi mű­veltségűnk és hagyományaink ' mellett a helyük. „lítfeoa maradnak“ A Kaláka leány népfőiskola célkitüzé: se: hitében erős, öntudatos, hivatásában, gazdaságában képzett székely családanyá­kat nevelni. S hogy mennyire nem szóvi­rágok ezek a szavak — bizonyítja a szé­kely falvakban elinduló uj élet. Egyre erőteljesebben, keményebben hangzik fel az elhatározás mindenhol, ahol a Kaláka dolgozik, leányaink aj­kán a jelszó: itthon maradunk! Itthon, az ősi földön teremtjük meg meg- élhetőségünket. Ezt a megélhetést akarja elősegíteni a Csiki Közjóléti Szövetkezet, amikor Csik- ménaságon len-, Csiksomlyón pedig gyap- jufeldolgozó üzemeket állít fel. Párhu­zamosan egyre több és több osztovátát, gyors- vetőlős szövőszéket akar eljuttatni a falvakba, hogy leányaink, asszonyaink megfelelő keresethez jussanak a len- és gyapjufonál háziipari felszövése során. A régi, egészséges és hagyományokkal telitett környezetben a tanítóképző nö­vendékei is évről-évre szaporodnak. Rö- videsen teljes lesz a létszám. Néhány esztendő múlva újra elindul­hat az ország különböző tájai felé n nagyszerűen képzett, hivatástudattól fütött székely tanító, fiz „E?er Székeli Lsány ítapli“ Az ősi kegytemplom edőtt, a Csoda- tévő Mária lábainál ebben az esztendőben különös gonddal és fénnyel akarják meg­rendezni az „Ezer Székely Leány Nap:- ját. Csíkszereda megyei város a székely- földi Művészeti Évet ezzel a hagyomá­nyos, sokévszázados múltú népi ünnep­séggel szeretné megnyitni. Ezzel a rende­zőség ki akarja hangsúlyozni, hogy a szé­kelyföldi művészet a népből indul ki és a népért való. Hagyományokon épül fel és abból táplálkozik. A megmozdulás — előreláthatólag — nagyvonalú lesz. Csiksomlyó szelleme töretlenül ragyog, sőt napról-napra nagyobb jelentősége van a székely életben. Nem lehet csodálkozni tehát, hogy a népünk sorsát, jövőjét fi­gyelő s azért cselekvő embereink éppen Csiksomlyón akarják megvalósítani zz ingyenes, nyolc gimnáziumi és öt leoló- giai osztályból álló római katolikus pap­nevelő intézetet a csiksomlyói ferencesek közvetlen felügyelete alatt. Népünk sorsa és jövendőjéért cselekedni tudó emberek úgy érzik és vélik — igen helyesen —, hogy innen, erről a vérrel áztatott, hittel, hagyományokkal megszentelt földről hi­vatástudattól sugárzó, népük, hitük és lelkiismereti szabadságukért mindent vállaló'papok, apostolok indulhatnának el s gyüjthetnének össze minden, de min­den magyar lelket. i FERENCZ GYÁRFÁS. A külpolitika hírei NEWYORKBÖL jelentik: Az amerikai had­sereg ellátási hivatalának főnöke Chicagó­ban az egyik hadiipari üzemben kijelentette, hogy az Egyesült Államok hadiiparában ko­moly munkacsökkenés állt be. Hangsúlyozta, hogy a termelés és Amerika tartaléka csak akkor kielégítő, ha az ellenség gyors össze­omlásával számolhatnak. Ennek azonban még nincs szilárd alapja. ROMA bombázása Mexikó katolikus körei, ben is nagy felháborodást keltett. A temp'o- mokban könyörgő leten-liszteleteket tartottak, hogy a Szent Várost hasonló támadások ne érjék. Mexikó prímása tiltakozó táviratot in­tézett Roo6evelthez. BOZSILOV bolgár pénzügyminiszter a par­lament pénteki ülésén hosszabb beszédben vá. zolta az ország pénzügyi helyzetét. Az eddig megszavazott rendkivüli kiadásokat rendes költségvetéssé’, tehát adóemelés és uj köl­csönök kibocsátása nélkül teremtik elő A parlament ötödik rendkivü'i ülésszakát királyi kézirattal b&rekesztették. ÜZLETI könyveket és könyvelési papírokat legolcsóbban az «Ellen­zék“ könyvesboltban vásárolhat. Ko­lozsvár, Mátyás király-tér 9L Telelőn 11—99. t

Next

/
Thumbnails
Contents