Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-03 / 147. szám

\ __2 r T. L r. N 2 C IC 1 9 í 3 Julius 3. kérJóc-kkel t>>s'.l.»iko/oíI. amelyekkel kapvv.» latban \/.inn» In' /a«»yólá> Hangzott cl. •\ parlamenti C'opt'ri polmk.u meybes/élé'C után este >> órakor I"- dodött a g.mlasági ér­teke let l.'.t a/ értekezletet Ecteki lieht grój a többi között ezekkel a svavakal vezette 1k-: Mielőtt rátérnék mostani ülésünk tárgy soro »tára, néhány elvi szempont lűhangsulyo- / ,í- a válik szükségessé. „A/ ErdUM.yí IVirl a/ erdélyi ^azdasáj^i újjáépítés l»adamnili támasza!“ — A ■ Erdélyi Párt Erdély gazdasági ügyei- m k\ kérdéseinek es hajúinak gondozására társadalmi vonalon elsősorban azokat a s:\rvezeteket, népi intézményeket és munka­kereteket tekinti hivatottaknak, amelyek mát a múltban it •bizonyságot Létük alkotóke péksé­gükről é< létjogosultságukról és amelyek akti­tól é belülről látják, isménk, vizsgálják t i óélv ga 'davági kérdéseit, l’./ek sorában elsőnek kell említenem az. 1 MGl.-t, a Hangyát és a Gazdasága es Hitelszövetkezeteket, továbbá mindazokat a szervezeteket cs intézményeket, amelvek Érdél v történelmi jóvátételéhez se­gítséget nyújtanak. A hivatott állami szervek lehat csak ezekkel az :ntéz.nién\ékkel, .szerve­zetekkel és az. erdélyi kérdések jó ismerőinek az együttmunkálkodásával válthatják valóra .a ltéi s/ándekai.kat. I isztázni kell tehát ezekben a kerdések- hen az Erdélyi Párt szerepét. Az. érdélvi Várt egyik legfőbb törekvé­se, hogy Eriiéi v gazdasági ujjúé pitéiének par- lamenti támasza legyen és hangot adjon az erdélyi gazdasági intézmények és szenveditek kialakult nézetének. „Erdély újjáépítését nemzeti pro*»rummá kell tenni!“ — Misik legfőbb törekvése viszont az, hogy Erdély gazdasági uijápitésének nagy kér­dését nemzeti programmá tegye. Erdély gaz­dasági talpraállitása ugyanis salt egyetes.nes magyar szempontból ítélhető meg s eppen ezért minden magyar kormány állandó programpontját kell, hogy képezze. — A szőnyegre kerülő kérdések helyes meg­ítélése tette szükségessé tehát, hogy már itt az elöljáróban mndezeket elmondjam, ami­hez. azt kell hozzátenném, hogy azokkal a kérdésekkel, amelyekkel itt foglalkozunk. s amelyek igen sürgető megoldást követelnek — nem most és nem mi foglalkozunk először, hiszen ez az élő magyar lelkiismeret szüntelen figyelmeztetése cs megnyilvánulása voit a mi ltban és a jelenben egyformán. Legutóbb például éppen az. említett erdélyi gazdasági intézmények és szervezetek hangoztatták, hogy munkakereteik magukba zárhatják a falu ösz- sz cs legfontosabb gazdasági kérdéseit s egyben alapivá és kiinduló pontjai lehetnek egy olyan- méretű erdélyi gazda-ági megmozdulásnak, amely határköve lenne a szélesebb távlatú és nagyobb lendületű átfogó jellegű újjáépítő munkának. Ezután áttértek a napirend tárgyalására. Székely kongresszuson vitatják meg a Székelyföld újjáépítését A késő éjszakai órákba nyúló értekezlet só­in a párttagozat kiküldötteinek és a meghívott szakemberek bevonásával Erdély gazdasági újjáépítésének összes időszerű kérdései szó­ba kerültek. Különösen részletesen vitattak meg a Székelyföld gazdasági kérdéséit es arra az elhatározásra jutottak, hogy a Szé­kelyföld újjáépítésére irányuló gazda-ági akciók összefogása és a Székelyföld újjá­építését célzó nemzeti munkaprogram kiépí­tése végett az ipoi. évi csiktusnáai székely kongresszus mintájára még a folyó év fo­lyarnin' az összes társadalmi és gazdd'ági szervezetek bevonásával székely kongresz- szust rendeznek. Az értekezlet e részén mint meghívott ven­dégek megjelentek és felszólaltak dr. Te/egdi- Póth Károly miniszteri tanácsos, Jánky Endre, az Erdclyrészi Hangya vezérigazgatója. vaL- rrint Venczel József kolozsvári intézet: tanar. Az értekezlet ezután a késő esti órákig tartott. A szombati nap folvamán az Erdélyi Púit szakbizottságai tartanak értekezletet, míg va­sárnap a nagyválasztmin) tart gyűlést, ame­lyen Bánffy Dániel báró földművelésügyi mi­ni- zter mond beszédet. Megkezdődött ez erdélyi evangélikus egyházmegye közgyűlése KOLOZSVÁR, julius 3. Az erdélyi evangélikus egyházmegye pénteken dél­után előértekezlettel kezdte meg egyház- megyei közgyűlését. Magát a közgyűlést ma, szombaton délelőtt 11 órakor tartják meg a kolozsvári evangélikus templom ban. A gyűlést dr. Schneller Károly fel­ügyelő, egyetemi tanár nyitotta meg. Az egyházmegye életéről Járosi Andor es­peres számolt be évi jelentésében. Az egyházmegye pénzügyi helyzetéről Hever Béla számvevőségi elnök, főtanácsos és dr. Jászay Károly egyházmegyei pénztá­ros számoltak be. mig a gyámintézeti je- ! lentést Rigó János székelyzsombori lel- j kész, gyámintézeti elnök, a lelkészegye- J sülét jelentését pedig Deák Ödön nagy- J bányai lelkész olvasta fel. i A lelkészi kar a közgyűlést megelőzően ! úrvacsorát vett. Az egyházmegye evangé- j likus napjai vasárnap délelőtt a fél tiz ! órai kezdetű istentisztelettel fejeződnek ! be, amelven Rigó János prédikál, az oltá- ! ri szolgálatot pedig Járosi Andor dr. es­peres látja el. Kolozsvár városa saját részére beszerzett tűzifájából biztosítja a legkisebb tüzelő- anyagmennyiséggel sem rendelkező la­kosság ellátását KOLOZSVÁR, julius 3. A város pol­gármesteri hivatala a következő közle­mény közlésére kérte fel lapunkat: Átmenetileg biztosítjuk a legkisebb tü­zelőanyag mennyiséggel sem rendelkező lakosság ellátását. A fokozódó tüzelőanyag beszerzési ne­hézségekre való tekintettel, Kolozsvár város vezetősége a legkisebb tüzelőanyag- mennyiséggel sem rendelkző lakosság tü­zelőanyaggal való ellátását határozta el. Ennek érdekében a város háztartási, sa­ját szükségletére beszerzett tűzifáját bo- csátja a lakosság rendelkezésére a Tizes Szervezet utján. A Tizes Szervezet a ki­osztandó fára való jogosultság megálla­pítása végett a vasárnapi, nap folyamán összeírja az igényjogosultakat. Az igény- jogosultak listájára való felvételt kérniök kell az igényjogosultaknak vasárnap ut­cájuk főtizedesénél. (Amennyiben nem tudnák, ki a főtizedesük, kérjenek felvi- láeositást a Tizes Szervezet irodájában, Király-u. 3. sz. Telefon 21-24., ahol a va­sárnapi összeírásra való tekintettel, egész Ut&zásnái áltozó életmód zavarja a rendes emésztést. Ez émelygést, fejfájási okoz. Ne felejtse, hogy utazáshoz szükséges a ie hashajtó,. nap ügyeletes szolgálatot tartanak.) Áz igényjogosultság hatósági megálla- pitása után családonként 1 mázsára szóló utalványokat átvehetik ugyancsak a fő-ti­zedesnél. Az utalványok kibocsátására előreláthatólag kedden, julius 6-án. a fa szétosztására szerdán kerül sor. Erre vonatkozó közelebbi részleteket a napilapok hétfői számai közölnek. Kolozsvár, 1943 julius 2. Dr. Keledy Tibor s. k.; polgármester. Egyszerre /pasztáit el a kölni dóm híres orgonája és a karmester Kölnből jelenti a DNB: A bombázás áldozatai között van Müldorns dr., a szó kesegyhâz énekkarának karmestere es a katolikus egyházközség több lelkészt és apácát gyászol. A dóm építőmesterének segédje, aki a bombázás éjszakáján légol­talmi őrségen volt, elmondotta, hogy busz nagy bomba hullott u dóm közeié be. Az egyik az északi mellékhajó csúcs- homlokzatát találta, átütötte a tetőt s amikor felrobbant, mintegy 60 méter magasságban ledöntötte a hatalmas töme­gű gerendázatol és a rozettákat, amelyek a keresztboltozatra zuhantak. A rázkódás olyan erős volt, mintha földrengés in gáttá volna meg az egész építményt. Egy többmázsa súlyú rozeita a romok alatt van. A dóm a pusztulás következtében zör- nyű képet mulat. A beomlás veszélye miatt nem lehet benne misézni. A pap­ság valószínűen a szabadban fog misézni. A brit bombák elpusztították a kölni dómnak a XVI. századból származó hm i orgonáját. A 03 regiszteres hang /.ej bői csak elgörbült és széttöredezett fémion esők maradtak. A német orgonaépité rj * - >: ez a remekműve < gysz Németország le . nagyobb hangszerkincsoi közé tartozott A dóm lelkészeinek önfeláldozó ható ­sága megmentette a hires Fekete Mádon na-szobrot. Régi kalotaszegi műemlékek Emi. RES A d ombon, fenn a fák között öreg temploma fehérük. Vele szemben a völgy egy ki magaslatán a regi vár maradványai Hú­zódnak meg. A középkori és fejedelmi Erdély e szerény emlékei bár kopottak cs csonkák, mégis érdemesek arra. hogy vallomásukat a múltról meghallgassuk. A templom legkorább.: részlete a hajó nyu­gati hondokzatán a torony alatt Látható kapu­kéi ct töredéke, mely még románkorinak lát­szik. Az. épület alaprajzának feltűnő saját i- ga, hogy a szentély tere nagyobb a hajóénál. ! cnetceges. hogy ez utóbbi legalább is alap­jaiban az egyház eredeti elrendezését őrizte meg. Az említett kapukeret és a hajó aránya erre vallanak. A szentély viszont mai alak­jában kétségtelenül a XV. szízad végén épült fel. Keltezést idejéről a fennmaradt részletek elég pontosan tájékoztatnak. A boltfészkek­ből előmeredő, szépen faragott bordaesonkok az egyszerű keresztboltozatnál díszesebb bol­tozatra engednek következtetni. A levegősen elrendezett gótikus ablakok igen arányosan ta­golják a falsikokat és a sokszögű szentélyzá­ródást. A második boltszakasz északi oldalán finoman megmintázott szentségiülke bontako­zik k). Két karcsú oszlopára könnyedén tá­maszkodik a lendületes későgót iv. Homlo­kán. az. 1493-as évszám olvasható. E szám egyszersmind a szentély korát is meghatároz­za. Valószínűnek kell tartanunk, hogy a tem­plom régi szentélyét az 1400-as évek végén uj. tágasabb szentéllyel pótolták. A térmegoldás, a boltozat maradványai és főként a szentség fülke gondos kivitele egy. az átlagos falusi színvonalnál magasabb képzettségű építő és faragó műhely tevékenységét feltételezik. A ma már eltűnt sekrestye a befalazott renais­sance snlusu ajtaja tanúsága szerint csak a XVI. század elején készülhetett el. A szent­ségi ülké vei szembeni, a szentély déli faluba van beleillesztve Bocskay Gábor síremléke 1616-ból. Az egyházat a XVII. és XVIII, században igen szép egyházi felszereléssel lát­ták el buzgó patrónusai. i6S6-ban Kendefi János egy kis ezüst paténát ajándékozott, Te­leki Krisztina gyönyörű arany fonállal hím­zett urasztalteritője 1699-ben készült. Ugyan­csak tóle származik egy feliratos ezüsttányér is. A XVIII, század végén Dániel Istvánné Mikes Anna volt az egyház jótevője. A tem­plom romladozó épületét 1783-ban szintén a Dániei-házaspár állíttatta helyre s különösen a nyugati részét tolűattik ki. Ekkor emelték a tornyot a hajó elé. Az épület utoljára az 1844-] tűzvész alkalmával szenvedett. Bár sok viszontagságon ment át, eredeti szépségé­ből még ma sem veszett el minden. Fejlődésé­nek történetét pecüg öreg kövei híven meg­őrizték. Ahol a templom tulajdonképpeni építésének története abbamaradt, ott kezdődik a váré. Egeres a XVI. század második felében a Bá­thoryak birtoka volt. 1594-ben Báthory Zsig- ir.ond fejedelem Nagyalmással és Dezsőfaivá- val együtt az egeresi udvarházhoz tartozó ja­vakat is Csáky Istvánnak adományozza. A Báthory-kuriát a XVII században valószí­nűleg a Csákyak bővítik ki, akik Bocskay Ist­ván rövid birtoklása után 1650-ig Egeres urai. Ekkor adja el Csáky László 14.000 forintért a várat és tartozékait Gyulaffi Lászlónak. A szerződés, melyet az Erdélyi Nemzeti Muzeum levéltárában a Lázár-család levéltára őriz, ek­földieket ellenőrző központi hatóság­gal együtt mii köríve a közellátási ve­szélyeztető bűncselekmények soroza­tára jött rá. A bűncselekményeket zsidók be­szivárgását előmozdító okiratha- mísitások, illetve vesztegetések előzték meg. A rendőrségnek sikerült az ügynek minden szereplőjét leleplezni. A ha­misított okmányokat és ellátási je­Szlovákiát zsidók beszivárgását segítette elő a leleplezett kassai bűnszövetkezet KASSA, julius 3. (MTI.) A kassai | gyeket a fővárosban hozták forge- rendőrkapitányság a budapesti kül- j lomba. A hamisított okmányokon és az ezek alapján közellátási is élvező egyének kassai származásúaknak vontak feltüntetve. A Kassán megtar­tott folytatólagos nyomozás során kiderült, hogy Szlovákiából át szö­kött zsidók néhány kistisztviselőt környékeztek meg. A zsidókkal együtt ezeket is letartóztatták. A bűnügyben lí személyt, helyeztek elő­zetes letartóztatásba, majd átadták őket. az ügyészségnek. kor már „curia“ helyett „caurum‘‘-nak, vár rak nevezi Egerest. A XVIÍI. században a Szcntkereszthy, Dániel és Miké, családokat találjuk a vár birtokosai között. Az ő épít­kezésükről tanúskodik az a szépen faragott batokk kőcímer, mely jelenleg a református lelkész egyik gazdasági épe ledben szomorko óik. A vár mai állapota igazán siralmas. Az eredet négyszög északi szárnyát nemrég le­bontották. A megmaradt részt lakják ugyan, de minden nagyon el van hanyagolva. A földszint boltíves szobái. 3 nagy keleti bejáró, valamint az emelet egyszerű, de ízléses ablak- és ajtókeretei jó fogalmat nyújtanak a var egekort tömör be.zédü renaissance stílusár«:•!. Különösen szép egy triglifsorra! lezárt emeíe- r ajtó. melynek vaskó- faragott szárnva a XVII. századi erdélyi asztalosság figyelemie- meltó emléke. Az éger e-i vár mindenkeppen erdemes arra, hocv a további romlástól meg­óvják, hiszen a fejedelmi korszakból tl\rcn épen aránylag kevés efajta épület jutott nap­jainkra. A történeti érrék mellett még ma is olyan művész: részletekkel rendelkezik, ame- lvek pusztulása érzékeny veszteséget jelentene az erdélvi kultúra számára. / ARNOS. Kanyargós völgyek kiszélesedett metsződésében fekszik. A patak partján kicsi templom áll. A pázsit és a lombok üde zöld­ié közül barátságosan villan elő fehérre me­szelt teste. Alaprajzában, felépítésében tiszta tipusa Erdély gótikus falusi egyházainak. K - vülről egészen úgy hat, mint egy kis ház. melynek szélességi és magassági arányai fino­man csendülnek össze. Az alacsonyabb, sok- szegzáródásu szentélv szervesen simul a hajó testéhez. A déli későgótikus bejárat előtt egy fekvő oroszlán őrködik. Talán a föld színé­ről teljesen eltűnt Almásmonostor egyik ma­radványát tisztelhetjük e minden valószínűség szerint árpádkori töredékben. Farnos tempío mának teljesen egységes gótikus megjelenése világosan arra mutat, bog}' ez a jellegzetesen román stilusu faragvány máshonnan került ide. Az egyház egyszerű külseje után kettő­zött erővel érvényesül belsejének színes bája. A szentély boltozott voltát a gyámkövek ma­radványai igazolják. Mö a templom mindkét téregységét kazettás famenyezet borítja. A felirat szerint „a Mlgs B. Kornis Susánna asszony eő nagysága szent kegyességét bizo­nyltja ez Istenháza megépülése“. A mennye­zet. karzat, szószék és a padok egész felületét idősebb Umling Lőrinc szépséges díszítései borítják. A rajtuk látható T750-es évszám egyszersmind a templom Kornis Zsuzsanna által történt újjáépítését is jelzi. A szentélyt a hajótól kecses hajlású, csúcsíves diadal v vá­lasztja el. Ennek dcü falában áll Farnosi Ve­res János 1510-ből való, igen kedvesen meg­fen agott síremléke, melv az erdélyi későgótika jellegzetes renaissance stílussal kevert emleke. A legfelső mezőt lóhere motivum tölti ki. mely a dési református templom hajdani or­gonakarzata mellvédje díszítésének vidékies vál­tozata. Középen a címer pajzsa foglal helyet, alul pedig szép, lendületesen megmintázott ro- zttta díszeleg. Az egészet a feliratos keret foglalja egybe. Szövege így hangzik: Hec est tumba egregii viri Iohanis Veres cuius anima residet in celis 1510. — Ez a síremlék Veres Jánosé, a kiváló férfiúé, kinek lelke az ég-' ben lakozik, 1510.). A fallal körülvett cinte­rem sarkán XVIII, századi rendkívül arányos faharangláb áll. Oszlopos erkélye alatt egy 1475-ből származó cs a Szentlélek tiszteletére szentelt öreg harangot őriz. Lábánál néhány érdekes kőtöredék hever. Az egyik egv góti­kus zárókő, mely bizonyára a templom régi szentélyének boltozatát diszitette. Ä másik egy szépen kifaragott, korarenaissance pár- kánytöredék Jézus és Mária nevével. Hova tartozása nem ismeretes. Valószínűtlen, hogy a kis templomhoz tartozott volna. A cinterem talaja különben tele van régi kövekkel. Érde­mes lenne egyszer ezeket feltárni és megvizs­gálni Lehetséges, hogy a környék egy ma már eltűnt építkezésének olyan emlékei, mint a déli bejáró előtt felállított oroszlán. A farnosi templom a maga egészében a XV. század második felének egységes alkotása. Ka lotaszeg későközépkori építészetének minden izében jellegzetes példája. A róla nyert kétí­ves benyomást az üde tájképi környezet igazi élménnvé érleli. F.NTZ GÉZA-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents