Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-03 / 147. szám

Extern. BUDAPEST

Ora tárház t ér Purina* rit , SZOMBAT, iUZ julius 3.

LXIV. évlolyam, 1 47. tafrxţu

ARA 20 FILLER

...............■IIIIIIIWII—I—mii..Ml—.......................... ihwifttitthii mmirnmmmaamwKmmm......- ....---------- .

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16., I. em. Telei.; 11—09. Nyomda: Egye- tem-a. 8. sz. Tejei.: 29—23. Csekkszámla 72036

ALAPÍTOTTA:

BARTHAMIKLÓS

Kiadótulajdottos: „PALLAS SAJTÓVÁLLAIAT* Rt. Kolozsvár. Eiőíizetési árak: 1 bóra 3.28 P.» negyedévre 9.20, íélévre 18.40, egy évre 38.80 P.

Székely kongresszust rendez uz Erdélyi Fárt a Székelyföld uJiáépítésének

megtárgyalására

Az Erdélyt érintő külpolitikai kérdésekben együttesen juttatják kifejezésre kívánságaikat az Erdélyi Fárt törvényhozói - A maradéktalan nemzeti egység mellett tett hitvallást az erdélyi törvényhozók marosvásár hely I tanácskozása

Gróf Teleki Béla: „Azoknak a nagy feladatoknak, amelyek előtt állunk, csak olyan nemzeti társadalom feleiket meg, amelyben semminemű ellentétek fejüket fel nem üthetik!44

MAROSVÁSÁRHELY, julius 3. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától.) Az Erdélyi Párt julius 2-án kezdte meg háromnapos tanácskozásait Marosvásárhelyen. Az értekezlet iránt rendkivüli érdeklődés nyilvánult meg és azon a párt törvényhozási tagjai, valamint vezetői csaknem teljes számban megjelentek. Délelőtt a párt megyei főtitkárai tartottak értekezletet gróf Teleki Béla országos elnök elnöklésével. Az értekezlet valameny- nyi ügyrendi és szervezeti kérdést megvitatta. Délután 4 órakor ült össze a párt törvényhozási csoportja az országos elnök elnöklésével bizalmas értekezletre.

A felsőházi tagok közül az első értekezleten megjelent: Boga Alajos, Gidófalvy István, vitéz Szász István póttag, Med- vegy Ferenc, Pap-Szász Lajos, dr. Vékás József. Sigmond Ákos, dr. Máriaffy Lajos, Ferenczy Gábor, dr. Kolumbán József, dr. László Ignác, Séra István, Sza- káts Zoltán, Páll Dénes, gróf Teleki Domokos, báró Kemény János, vitéz Biró István, Rátz Mihály, Csiky Albert, gróf Teleki Arctur, dr. Szentiványi Gábor.

A párt képviselő tagjai közül megjelentek: Albrecht Dezső, Árvay Árpád, Bartha Ignác, Bálint József, Beke Ödön, gróf Bethlen László, Biró István, Bodnár Sándor, Braunecker Antal báró, Csipák Lajos, Domahidy István, Ember Géza, Gaál Alajos, Kiss Kálmán, Kortsmárcs László, Mikó Imre, Nyirő József, Paál Árpád, Patzkó Elemér, Pálffy Károly, Per lonkay Tivadar, Ráduly Lajos, Szabó János, báró Szentkereszthy Béla, Szilágyi Ferenc, Szilágyi Olivér, gróf Teleki Béla, Tóth Balázs, Török Andor, Váró György, Venczel Antal és Vita Sándor.

Az értekezletet, amelyen a párt 63 törvényhozó tagja közül ötvenhármán megjelentek, gróf Teleki Béla országos elnök nyitotta meg. Gróf Teleki Béla megnyitó beszédében a következőket mondotta:

Gróf Teleki Béla: „Nekünk, erdélyieknek különösen latba kell vetnünk minden erőnket!44

— Az Erdélyi Párt több mint kétesz- tendős fennállása óta ez az első alkalom, hogy az országgyűlés mindkét házának erdélyi tagjai együtt vannak és többnapos megbeszélésen sorra veszik a legfőbb magyar kérdéseket, elsősorban természetesen az . erdélyi kérdéseket, amelyeket jobban ismerünk és amelyeknek képviselete elsőrangú feladatunk szükebb hazánk és az egész ország jövőjének megerősítése szempontjából.

— Az elmúlt két esztendő alatt sok fontos és egész életünkre elhatározó esemény történt. A világpolitikai események kibontakozásával egyidejűleg a magyarság történelmének egyik legsúlyosabb és döntő kihatású szakaszához érkezett el. Sem a gondolkozó ember, sem az, akinek módjában van hasznosan cselekedni — nem hagyakozhatik a holnapra.

A feladatokat és a lehetőségeket sürgősen haladéktalanul számba kell venni s nekünk erdélyieknek különösképpen latba kell vetnünk minden erőnket, hogy megvalósuljanak azok a nemzeti célkitűzések, amelyek országunk erőfeszítéseit vezérlik

s amelyekért hadba is szálltunk és amelyeknek megvalósulását a most folyó háború kimenetelétől várjuk.

„Nemzetünk sörsának alakulása kizárólag* csak tőlünk függ !u

— A háborús erőfeszítések szükségességét nem kell bővebben részleteznem- Tudja és érzi azt mindenki, hogy mit jelent nekünk ez a most zajló háború. Elsősorban a, teljesítmények fokozását. A hadsereg — a magyar katonai erényekhez méltóan — a ma«a helyén, a polgári lakosság a különböző foglalkozási ágak körében kell hogy meghozza a reá eső ál dozatot. Mert a háború végeztével minden nemzet aként Ítéltetik meg, hogy a háború nehézségei közepette milyen mértékben teljesítette feladatait, mekkora erőfeszítésekre vállalkozott, mennyire tett eleget a reáháruló kötelezettségeknek.

— Nemzetünk sorsának alakulása tehát kizárólag csak tőlünk függ. Attól, hogy mennyire vagyunk küzdőképesek ma és mennyire vagyunk erősek, szervezettek és távolabbi feladatokra felkészültek akkor. araikor a győzelmes háború gyümölcseként újból reánk köszönt a béke időszaka s reánk hárul a Kárpátmedence rendjének és alkotó életének biztosítása és fejlesztése.

,,A belső reformok nem függnek külső tényezőktől !“■

■— Első és legfőbb gondolat, amelynek mindannyiunkat át kell hatnia s amelynek valamennyiünk fenntartásnélküli nézetének kell lennie, hogy a magyar sors alakulása a bennünk nyugvó és belőlünk kiáradó erőtől függ. A jobb jövő egyetlen záloga állami és társadalmi életünk megújhodása: ezért semmi sem akadályozhat rneg abban, hogy ezt a megújhodást munkáljuk.

A szociqks reformok a mi kizárólagos belső kérdéseink, azok nem függnek, nem függhetnek sem a háború alakulásától, sem a külpolitikai helyzet változásaitól. A szociális reformok, honvédelmi rendszerünk és. országépltő terveink alapjait jelentik s az itt, ebben a munkában elmulasztott napok és hónapok éppen úgy pótolhatatlanok, miként pótolhatatlan volna az, hogyha a külső fronton a hadvezetőség elmulasztaná vagy elhanyagolná a tervei megvalósításához szükséges és alkalmas pillanat kihasználását.

Meg kell szüntetni tehát azt a bal- hie i'- Jmet, amely szerencsétlen módon mind szélesebb körben érvényesül,-hogy

a belső reformok külső tényezőktől függnek. Amit a magyarság meg akar a maga és a vele együtt élő népek javára valósítani, azt meg is tudja való- sitani. )

— Csak el kell hárítani az útból azokat az akadályokat, amelyek az erőt jelentő egységes gondolkodást megbéníthatják s országépitésünk terveit megzavarhatják.

„Minden pórt csak: annyit ér, amennyivel hozzá tud járulni a nemzeti egység kialakításához!“

— Mi, akik huszonkét esztendőn keresztül ellenséges légkörben és nyomás alatt éltünk, igazán tudjuk: milyen erő a nemzeti egység. Ezért is más a mi politikánk. Ezért nem tulajdonítunk fontosságot a jobb és baloldali árnyalatoknak, mert tudjuk, hogy az ország ereje nem a különböző pártok hatalmi súlyától függ, hanem csak az egységes magyar társadalom erejétől.

A nemzeti egység: ez a legbiztosabb alap a jövő építésében. A nemzeti egység: ez a legnagyobb fegyver minden belső és külső ártalommal szemben.

— Mint egy politikai párt elnöke mondom:

az ország jövendője szempontjából minden párt csak annyit ér, amennyivel hozzá tud járulni a nemzeti egység kialakításához és megerősítéséhez.

A nemzeti egység egész jövendőnk alapja!

— Ma nincs helye a meddő vitáknak. Ma gondosan arra kell. vigyázni, ami összetart és

nem azt kutatni, mi az, ami megkülönböztet. Minden pártnak, minden társadalmi osztálynak, minden vallásfelekezetnek és minden társadalmi csoportosulásnak tudnia, éreznie kell, hogy a magyarság nagyobb és távolabbi érdekei a válaszfalak leontását és szerves együttműködését teszi szükségessé. Azoknak a nagy jeladatoknak, amelyek előtt állunk, csak olyan nemzeti társadalom felelhet meg, amelyben semminemű ellentétek a fejüket fel nem üthetik.

Ez a mi politikai hitvallásunk és a jövőben egy percet sem mulaszthatunk el, hogy e né-* zeteket — ahol csak lehet —, hangoztassuk, mígnem közmeggyőződéssé lesz, hogy az or-> szag útja nem sokfelé ágazó, hanem csak egy — s minden; hatalmi helyzetünk, anyagi és szellemi gyarapodásunk, nemzeti becsületünk egy alapon nyugszik —, és ez a nemzeti egység.

Az Erdélyi Fárt politikai hitvallása

— Pártunk célkitűzésének két fő vonala van: ,

egyik: hogy Erdélyt a buszon kétéves megszállás után ujjúé pit síik és jóvát együk mindazt, amit ilt Erdélyien a liberális kor elmulasztott, vagy elhibázott, illetve amit. a román megszállás rombolt és pusztítón:

másik: hogy az egyetemes magyar célok szolgálatában — ha kell, erőnket felülmúló módon is — résztvegyünk a magyar jövő, a háború utáni vj Magyarország kiépítésében.

Nyilvánvaló: sem az egyik, sem a másik leladatot jól és célszerűen meg nym oldhatnánk, ha itt Erdélyben teret engedtünk volna a torzsalkodása*.k„ az evőt pusztító licitálásnak és a társadalmat csoportokra osztó tülekedésnek.

Mi a magyarság szolgálatát nemcsak a megszállás éveiben éreztük es tudtuk értékelni. Nemzetiségi viszonyainknál fogva a magyarság jelentőségének tudata egy percig sem halványodhatott el bennünk.

Minden pap és maidén órában éleznünk kellett és éreztük is, hogy kevesen vagyunk ahhoz. semhogy erőinket egymás ellen >is fordíthassuk.

—- Adjunk is hálát a Gondviselésnek, hogy erdélyi mag yarságunk — elenyésző kisebb csoportoktól eltekintve — nem engedett semmiül mii csábításnak és ebben a mostani döntő időszakban fegyelmezett összetartással és kölcsönös megértésből származó erővel áll a jövő küszöbön állá nagy feladatai előtt.

„A nemzetiségi kérdést a magyarság nemzeti ereje és az emberi igazság alapján kívánjuk megoldani!“

Az elnöki megnyitó után Mikó Imre ismertette az Erdélyt érintő külpolitikai vonatkozásokat ás az Erdélyi Párt ezekkel kapcsolatos feladatait.

Az, értekezlet eziüán elhatározta, hogy az erdélyi törvényhozók ic y,illetékesebb helyen együttesen juttatják, kifejezésre kívánságaikat és az előadottakkal kapcsolatos állásfoglalásukat.

Egyebek között egységes állásfoglalásra jutott az értekezlet a nemzetiségi kérdésben, amelyet a magyarság nemzeti ereje és az ember! igazság ‘alapján kivan megoldani.

Az értekezlet ezután ügyrendi és szervezési