Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-09 / 129. szám
KÜLPOLITIKAI FIGYELŐ Az Eidólyrésrl Hangyaközpont budapesti ünnepe KOl.OZSV Ali, unititn 9. A: Erdélyre" sei Hangyaköipont junius 7-en tartotta <■ „S:órt‘tkt':t‘ti Munka Erdélyben" dinit kuhurfilm díszbemutatóját Budapesten a E >nnn filmszínházban. A díszbemutatón nagy es előkelő kő zön ség r« ff rés: t. .lanky Endre, az Erőd: reszt Hangya i'ezérigazyatoja előadásában beszámolt a Szövetkczetnelc a hazatérés után végzett nagyarányú munka jarol s a illetékes tényezők toi'ábbi támogatásul kérte, hogy Erdély gazdasági fölépítését a szövetkezetek tovább folytathassák. Vtárna Horváth Denes cégvr zeiú ismertette a: erdélyi S övetkezeti Mi izgalmat, majd a Dávid Iván forgatókönyve alapján készült leült urfihnet forgatták le nagy sikerrel. LELÜL VIZSGÁLJAK A KOLOZSVÁRI Mi HKSZL II KI T. Kolozsvár L t ok ti közigazgatási hatósága közli, hogv az ugviievegeit költésrorhndás megakadályozása érdekében a fertő.'ént méhcsaládokat be kell jelenteni, azokat eJ kell pusztítani, mert helyettük a földművelésügyi minisztérium er tic I y 1 kirendeltsege kedvezményes áron méhcsaládokat. illetőleg méhrajokat és kaptárokat ad. A földművelésügyi minisztérium utasítása értelmében az !:.rJelvrészi Méhész Ivgve- siilet fényképes igazolvánnyal ellátott két tagja a város területen levő méhészeteket felülvizsgálja. A közigazgatási hatóság fel hívja a méhészetek tulajdonosait és kezelőit, hogy a kiküldötteket munkájukban támogassák. TÖLTÓTOLLAK minded árban, minővé^* ben, nagy választékban az ,JEÜcnz;k'' itóaj- vésboltban. Veres Péter: A magyar külpolitika A Times március 10-i cikke nyomán iá m.ult \:»a igei erdekes szempontokat vetett fel a kis nemzetek év a iug) nemzetek közti v sz.onyra vonatkozóan. Lg esz sor híres ál i.mtiérti mutatott ru a kis nemzetek jogaira. A n> datkozatok legnagyobb része megállapította, hogy az erőtlenség és a kevesebb an vagi adottság egyáltalán nem svorirhatja hátrányosabb helyzetbe a kis államokat a nagyhatalmakkal szemben, még akkor sem, hogyha a ráutaltság, a földrajzi helyzet pillanatnyilag engedményekre késztetik őket. Az elhangzott nyilatkozatok közül l.iilö nősen kiemelendő l mkoimes finn miniszterelnök, Spaak belga külügyminiszter. Ismét Itiünü török köztársasági elnök, valamint a svájci részről elhangzott több kijelentés. Í zzel kapcsolatban külföldön rendkívüli éi deklőde^sel és igen nagy megértéssel fogadták kállay Miklós miniszterelnök legutóbbi beszédét, amelyben a miniszterelnök megállapította. hogy külpolitikánkat kizárólag nemzeti érdekeink irányítják. T/ az álláspont egy kis nemzet nagy méltóságának igazi jele — mondják Svájcban. A külföldi sajtó behatóan kommentálta a m niszterelnök beszédétnek külpolitikai vonatíkozásu kitétc leit s a svájci sajtó nem mulasztotta el azonnal megállapítani, hogy a mértékletes magyar külpolitika, a céltudatos vonalvcze te-, az okos előrelátás, a kisállamok közép- európai bástyájává tesz: Magyarországot. Kiemelte a semleges sajtó azt is, hogy a magyar parlamentarizmus példamutatóként áll a Magyarországgal határos országok számára. Azt az intézkedése, amellyel a magyar parlumenKOLOZSVÁR, junius 9. Egyizben már közöltük és a szerkesztőségünkbe érkező levelekre válaszul megismételjük, hogy az iparügyi minisztérium rendeletéi értelmében az alkalmazottak szabadságát április i-től október 31-ig kell kiadni. Nem köteles alkalmazottainak fizetéses szabadságot adni az olyan kisiparos, kiskereskedő, aki üzletében, üzemében, vagy vállalatában — a tanoncokat és a 16 éven aluli munkásokat nem számítva — állandóan legfeljebb csak 2 alkalmazottat foglalkoztat. A munkaadó saját elhatározása szerint állapítja meg. hogy milyen időpontban akarja alkalmazottainak kiadni a fizetéses szabadságot és értől őket a szabadság megkezdése előtt 1 $ nappal köteles értesíteni. A • I kormányzói kézirattal bizonytalan időre elnapolták, külföldön egyáltalán nem értették felre es igen nagy jóhiszeműséggel állapi- inttuk meg a tényt; a parlament elnapolása pontosan .1 parlamentáris intézmény megőr- zéséért és meg ment óiéért történt. Az clnapo iá >,i| a magyar alkotmányon nem esett csorba. süt az^ alkotmány szellemében egy alkotmányos intézmény fenntartásicn bátor lépés történt. Megjegyzi j küllöldi sajtó azt is, hogy a magyar kormány belpolitikai téren, ami ugyancsak szorosan összefügg külpuliti kálikkal, humánus eszközöket alkalmaz. Kállay beszéde után, ezt most két hét elmúltával bátran kijelenthetjük, Magyarország külpolitikai pozíciója jelentős mértekben megerősödött. Béketervek A Hund cimii svájci l.ip lómai tudósítója ismerteti azokat az alaprlvckct, amelyeket Gomel la római egyetemi tanár foglalt össze ,.A nemzetközi rend kitételei"“ cimii könyvében és amelyet ug\ lehet tekinteni, mmt hivatalos vatikáni kommentárt a pápátói kifejezett elvekre vonatkozóan. A svájci lap romai tudósítója szerint a könyv konkrét javaslatokat é> praktikus megoldási terveket is tartalmaz.. Minden ujjirendezés tartóssáe.í- nts első feltételeként a Vatikán felfogása a szilárd erkölcsi alapot jelöli meg. A pápa aiapelvei a világ újjáépítésére vonatkozóan a következő követelményekben foglalható ö'sze: 1. Szabadság. 2. A nemzetek integritása és biztonsága. 3. A kisebbségek védelme. rint rendezi be erkölcsi világát, az szellemi ember, függetlenül társadalmi állásától. Aki viszont nem közösségi eszményekben keres a cselekedetek meghatározóit, az még az íróasztal mellett sem szellemi ember.- - E szerint nem csak szellemi emberek törnek vezetőhelyekre. — vetem közbe megjegyzésként. —; Igaz. ez a kevés szellemileg fogékony, 1 született tehetséges ember jut cl mind a te- j kétségének megfelelő helyre, nem szerezheti meg mind a közösség vezetéséhez szükséges { tanulcságot. Helyettük aztán gyakran olya- I ltok kapaszkodnak fel, akik tanultak ugyan, , de tehetségtelenek. Így egy-egy időszakban .« | s. ellem: szolgálat clgépiesedik s előáll a man- j dartnizmus. Némelyik városunkban tiz-husz- j ezer közép- és főiskolát végezte ember közül ! alig néhányszáz él tevékeny szellemi életet. A tiz-huszezer lelkes faivainkban pedig nincs meg a nép vezetéséhez szükséges néhány müveit ember. Ez a magyar művelődéspolitika nagy kérdőjele. A magyar szellem felitjjongása és megdöbbenése nem rezzenhet gyorsan végig az egcsz magyar életen. az élet nagy indításai egy bizonyos távolságban légüres térbe í jutnak. Mert valahol szerkezeti hiba van. j Ráterelem a beszedet a legutóbbi támadásokra. ja mell y ékben a naptipoditika segédeszközeivel akarták kiértékelni a népi iro- | dalom eszmeherdozó képességét és átépitő jelentőségét. Veres Péter mosolyog, annak az ' embernek a nyugalmával és fölényével, ak tudja, hogy a szellemi építkezés kockakövei 1 a kezében vannak, ő helyezi el, oda rakja le, ahova jónak látja, s ott is maradnak. Egy ideig hallgat, mint ahogy a támadá- ] sok pergőtüzében is nyugodtan tudott hall- ' gatni és várni. A szellő elfut, de a baráz- i dába vetett mag megmarad. — Nem nyilatkozom — feleli. —- Szükségtelen. Akik ismerik alkotásomat és törek- { vesémét, azok kellőképen értékelték a támadásokat. Akik viszont nem ismernek, azokon nem lehet rövid lélekzetü nyilatkozatokkal segíteni. Olvassák el a könyveimet válaszul. Azzal sietve még beírja nevét az elébe tartott könyvekbe s már megy is tovább egy sátorral. PARAJDI INCZE LAJOS. tanoncok fizetéses szabadsága minden letöltött munkaév után 14 nap. Az iparos legalább nyolc nappal előbb köteles közölni alkalmazottjának szabadsága kezdetének időpontját. A tanoncnak nyáron a tanonciskola szünetében kell adni a szabadságot és betegség idejét nem szabad beszámítani a szabadságba. Egy évvel ezelőtt kiadott iparügyi miniszter rendeleté értelmében, amennyiben a munkaadó üzleti teljesítményének folytonosságát másképpen biztosítani nem tudja, alkalmazott segédeinek vagy tisztviselőinek fizetéses szabadságát pénzzel megválthatja. Az alkalmazottnak járó szabadság ideiére dupla fize, test kell aani. A- A természeti kint ek igazságul nemzet. ^11/1 filoszt y A totális háborít kiküszöbölése. Olaszország A fasiszta. p^rT főtitkára a párt valamennyi vezető személyiségéhez intézett körlevelében hangoztatja, hogy a jelenlegi helyzetben u Iamrnnvi hivatalnok, főleg azok, jkik a lég támadásoknak kictx területeken élnek. uy. tekintendők, mint a harctéren küzdő kato n.ík. A partból való azonnali kiv/akitásiul; teszi ki magát mindenki, aki a légitámadások alatt vagy egyéb vállalkozások idején rn-rn teljesít köteles égét. ív/, a súlyos szankció minden bizonnva! elén célját. Scor/.a főtitkár, a fasiV/ta párt alkotmányának harmincegyedik szakasza érteimében igen súlyos fegyelmi büntetéseket szabott ki. A pártból kizártak két egyént, két fadsztát pideg megrovásban részesítettek. Valamennyi en, részben mint közélelmezési tisztviselők, visszaéléseket követtek el, vagy a ma; idők hoz nem méltó könnyelmű és fegyelem sér tő életmódot folytattak. Ezek közül — mint a közleményből kitün k — Mario Tclbs az árucsere és valutaügyi hivatal egyik vezető tűziviselője máról holnapra megváltoztatta életmódját, mulatóhelyeken költekezett jogtalanul szerzett pénzen és szem eiől tévesztette mindazokat a kötelezettségeket, amelyek eg fasisztákra hárulnak. Antifasiszta — monda a közlemény —. aki c szekötteréseket tartót; fenn internálásban volt egyénekkel, és azok révén jogtalan haszonra tett szert. NAGY JÓZSEf. „Post mortem“ magas kitüntetésben részesült vitéz Kovács Dezső százados Rövid, hivatalos hir jelenti, hogy vitéz Kovács Dezsőt, post mortem- századossá előléptetett főhadnagyot a kormányzó a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével hadiszalagon a kardokkal tüntette ki. E hir minket, kolozsváriakat közelről érint, hiszen vitéz Kovács Dezső a nagymultu kolozsvári református kollégium igazgatójának, Kovács Dezsőnek volt a fia s gyermekkorát és ifjú diákéveit egykor Kolozsváron töltötte, majd alig, hogy elvégezte középiskoláit, belesodródott a régi 1914-es világháborúba, amelyet hősiesen harcolt végig. Hosszas egykori frontszolgálata alatt számos szép kitüntetést szerzett vitézségével, s a régi világháborúban kapott kitüntetései alapján később vitézzé avatták. 1918- ban, mint főhadnagy szerelt le, s az őszirózsás forradalmat követő összeomlás után eltávozott szülővárosából, s a csonka országban folytatta polgári munkálkodását lelkiismeretesen, a gyásztól lesújtott hazája iránti hűséggel és valóban vitézi lélekkel. A három év előtti felszabadulás után boldogan tért vissza szülőföldjére, Erdélybe, s amikor a sors a magyar honvédséget újból csatasorba állította a haza védelmére, vitéz Kovács Dezső főhadnagy egy percig sem habozott és önként jelentkezett harctéri szolgálatra. A régi világháborús főhadnagy az nij háborúban is derekasan, vitézül küzdött a kelenti fronton a bolseviz- mus ellen, mig egy napon, a közelmúltban hősi haláláról érkezett hir. Egész élete munkásságával, s hazája védelmében osztályrészesül jutott hősi halálával mindennél gyönyörűbb bizonyítékát szolgáltatta nemes, önfeláldozó magyar áldozatkészségének. Ez a mostani, halála után történt legmagasabb kormányzói kitüntetés, amelyről csak meghatott szívvel vehet tudomást mindenki, aki valajia ismerte vitéz Kovács Dezsői, egy valóban intézlelkü érdemes magyar férfi, magyar honvédtiszt emlékét ékesíti... MEGALAKULT A PARLAMENT IPAROSCSOPORTJA. A Magyar Élet Pártja kebelében a közelmúltban megalakult a párt ipari és kereskedelmi csoportja. Elnök lett Laky Dezső vo-lt miniszter, országgyűlési képviselő, az IOKSz elnöke, a kézművesipari tagozatának elnöke Szűcs Kálmán országgyűlési képviselő, a szatmárnémeti ipartestület elnöke lett. * EGY VAGY KÉT egymásbanyiló szép szobát keresünk IRODAHELYISÉG céljaira július i-re, központban vagy a Majális-utca eleje környéken, lehet villában is. Ajánlatokat délelőtt 37—-98 telefonszámon, vagy ^Csendes iroda"' jeligére a kiadóba kérjük, ci870 A magyar parasztságról, a magyar Írásról és önmagunk megváltásáról BUDAPEST, junius 9. A budapesti könyvnapok alkalmával Móricz Erzsiké uj könyvüzletébcn találkozom Veres Péterrel. Úgy két esztendő óta egyre több szem figyel mereven a magyar parasztiró minden szavára, emberi magatartására, közösségi munkájára. Legutóbb pedg erős vihar kavargóit személye és írói alkotása körül. Sok gáncs és sok súlyos ütés érte. nem csupán egy oldalról, de több felől is. S az iró, .kit csépeltek már jobb és baloldali cséphadaró„ val is, most olyan derűsen és bizakodva mozog a magyar könyv ünnepére felállított sátrak között, mint aki hallgatásával és célismeretének biztonságával már megnyerte a csatát. Népi iró — szokták mondani. S ha pongyola megfogalmazás szerint ez a fogalom a nép ügyéért indított becsületes szellemi harc bajnokát jelenti, akkor Veres Péter sokszo. rosan rászolgált erre a kitüntető aévre: az Alföld parasztságából törte fel magát a legmagasabb szószékig, az pásig, a magyar parasztságról beszél, első sorban magának a parasztságnak és a parasztság sorsában a magyar sors megértőinek. Vérben és mondanivalóiban hiteles magyar parasztsága abban a tényben tetőződik, hogy ő egyike annak a szám szerint bizony kevés magyar írónak, akik a magyar parszt- ság létkérdését nemzeti kérdéssé, magyar közüggyé tudták tenni,, s megtalálták a hangot, amellyel fel lehet kelteni a fájó felelősségérzetet a magyarságban. Ha sürgősen írói arcképet kellene vázolnom Veres Péterről, s egy homéroszi jelzőbe kellene sűrítenem a legkiemelkedőbb jellemvonását, legtalálóbban verejtékező írónak nevezhetném. Kevés magyar iró dolgozik annyit éj úgy, mint ő. Veres Péter nem szépen akar írni, nem mélázásra alkalmas olvasmányokat akar gyártani, sem szép történetekkel elbűvölni a betűre éhey magyart. Ö az életet magát akarja írói eszközökkel megragadni. az egész magyar életet átfogni, a magyar parasztság tanulságos életélményeiből bölcsen kicsavarni a hasznos elveket, törvényszerűségeket. Amig egyesek, elég sokan, zengő mondatok zeneiségében gyönyörködnek, Veres Péter a magyar élet erét keresi, a magyar szellemi élet egyensúlya után kutat. Urazik Alföldön és hegyvidéken, tanulmányozza a falusi életformákat, a magyar parasztság és a föld viszonyát, mert ezekben az összefüggésekben kell megkeresnünk létalapunkat. A magyar helyzetismer etjre való törekvés igényével és sok felismerés helyesbítette arányérzékkel nyúl a paraszti élet válságának vitájához. — A közeit mult politikai bankettparaszt- jai után ma egyre több a jó! tájékozott magyar parasztember/ — mondja. — Eddig is elegen megtanulták a középosztálybeli érintkezés külső formáit, de csak kevesen szabadították fel magukat paraszti mivoltuk ala- cs o n yabbre nd ii ségi érzésének nyomása alól. Ma azonban ismét országszerte büszkén, az . öntudat és önérzet büszkeségével lép fel a i magyar parasztság, mert hiszi, hogy neki 1 még küldetése van. Paraszt jelszavakkal kisér ; létezett politikai megmozdulások letűnése nem jelenti a magyar parasztság szerepének elját- I szasát. A Nagvatád -fele kisgazdapárt szomorú sorsára gondolok. A magyar parasztság természetes politikai ösztöne j eléggé fejlett — folytatja Veres Péter. — Erre az ösztönre már leint magyar népi po- i litikát kezdeni. A népi politika sikeréhez j azonban szükséges. hogy előbb a nép ismerje I meg saját jelentőségét a magyar törtéiiélemben, I gondolkodásban és művészetben. Különben a ma birtokon belüli társadalmi rétegek a po- ! lirikai gyakorlatban szerzett jártasságukkal kijátszanék a magyar parasztság nagy törekvéseit. — Mivel lehet ezt a nagy szerepet tudatosítani a népben? — kérdem. — Leghamarább az irodalommal. Ám az irás terjesztése még nem tesz minden parasztot muvelt emberré. De fogékonyságot oh a betűtől távolabb álló társadalmi rétegekbe a sorskerdések iránt, a tisztázás és rendezés alapelvei sránt. Az igazi magyar irás, ha a nép kezéhez jut, a magyar tömegeket szellemi közösséggé hevíti. A magyar könyv és a magyar parasztság találkozása művelődéstörténeti forduló pont. Tudom, hogy az élen járó szellem megértése nehéz, nvomon követésére csupán kés esen képesek. Minden népben születik annyi tehetséges, szellemileg fogékony ember, amennyire neki szüksége van. Ez a kevés nem csupán városban, nem csupán falun, nem csak értelmiségben, nem is csak a parasztságban vagy munkásságban születik, hanem eloszolva az egész népben. Aki felismeri az eszmék, gondolatok, közösségi törekvések elhatározó erejét s azok szePénzzel is megválthatták a munkaadók alkalmazottaik fizetéses szabadságát
