Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-09 / 129. szám

ARGENTINA Magyarország és Argentína gazdasági kapcsolatai —■ A hátiamban elszegényedett Európa argentínai búzát vásárol — Argentína szenzációs kijelentése a riói érte» kezleten — Forradalom — minden jelentőség nélkül A budapesti Keleti pályaudvaron né­hány évvel ezelőtt, olykor hajnali órák­ban az arra járók ezüstfehérre festett íemszörnyeteget láthattak. Olyan hosz- szut, mint valami vonat, de csak egy ko­csiból állott, amely két részre volt oszt­va. Mérnökök, munkások szorgoskodtak az acélkolosszuson, végül azután tompa robajjal kirobogott a pályaudvari csar­nokból. A kocsin óriási betűs felirat ál­lott: „Estadó.. Ha valamelyik vasutasnál érdeklőd­tek, hogyan került ez a jármű a buda­pesti Keleti pályaudvar sineire, akkor azt a feleletet kapták, hogy ezek a fém- szörnyetegek a Ganz-gyárnál készültek az Argentin állam megrendelésére s mi­előtt kiszállították volna Argentínába a magyar államvasutak sínéin próbálták ki a hatalmas vasutikocsikat. A magyar ipar néni is egy, hanem jónéhány tucat­nyi ilyen vonatot szállított Argentínába. Ezáltal örvendetesen élénkült a gazda­sági kapcsolat a két ország között. Ez­zel a ténnyel számolt az argentin kor­mány akkor, amikor pár esztendővel ez­előtt Don Carlos Brebbia személyében először küldött követet Magyarországra. Természetesen minden ország súlyt he­lyez arra, hogy a másiktól ne csak vá­sároljon, hanem annşk el is adjon. Vi­szont Argentina és Magyarország gazda­sági struktúrája sok tekintetben hasonló egymáshoz. Mindkét ország fő kiviteli cikke a gabona és a hús. így tulajdon­képpen kevés lehetősége volt annak, hogy Magyarország is vásárlóként lépjen fel az argentiniai piacon. Brebbia követ viszont rámutatott ggy igen határozott lehetőségre: néhány év óta Argentíná­ban a régóta termelt buza, kukorica és lep mellett sikerrel ültettek gyapotot is. Miért ne vásárolná tehát Magyarország a számára szükséges gyapotot Argentí­nában? Magyarország a háború kitöré­séig — egészen 1940-ig — vásárolt is Ar­gentínától. A háború azonban sok min dent, igy ezt is lehetetlenné tette. Az argentin buza Az iparilag különös kifejlett Európa mind kevesebb mértékben tudta már a 900-as évek elején is ellátni magát me­zőgazdasági termékekkel, különösen bú­zával. Az első világháború után az eu­rópai mezőgazdaság nagymértékű letö­rése következtében m^g csak romlott ez a helyzet. Mind nagyobb jelentőségűvé váltak azok a mezőgazdasági exportor­szágok, amelyek Észak- és Dél-Ameriká- ban, Dél-Afrikában a négyéves világküz­delem alatt minden addiginál jobban ki­fejlesztették a maguk mezőgazdasági ter­melését. A nagy kiviteli államok specia­lizálódtak, igy például Kanada és Argen­tina elsősorban a buza termelésére ren­dezkedett be. Az 1914—1918-as háború­ban elszegényedett Európa, különösen a vesztes országok, tehát igen nagymérték­ben lettek vásárlói a nagy búzatermelő latin köztársaságnak. Argentína — még az európai agrárállamok versenyével szemben is — megtartotta európai pia­cait. Aminek természetesen döntő szere­pe volt Argentina mindenkori politikai állásfoglalására is. Argentina előzékeny és politikailag állást,is foglaló állammá •vált és ez a politikája egészen az utóbbi napokig változatlan maradt. A riói értekezlet Pyg 1938-as év már a háború szelét hoz­ta magával s Argentina exportőrjei ek­kor fokozottabban igyekeztek megtarta­ni semlegességüket a világpolitika két nagy érdekcsoportja között. Ramon Cas­tillo, a köztársaság akkori alelnöke és későbbi elnöke, ennek a politikának a folytatását határozta el és már a hábo­rúban megtartott riói értekezleten Ar­gentina Chilével karöltve, amellett fog­lalt állást, hogy a tengelyhatalmakkal továbbra is fenntartja a diplomáciai vi­szonyt és kereskedelmi kapcsolatait. A kijelentés ugyan a szenzáció erejével ha­tott, mégis csak jelképes volt, miután az angolszász tengeri blokád az egynéhány semleges európai állam kivételével, úgy­szólván teljesen lehetetlenné tette az argentin szállításokat. Miután Chile megváltoztatta állás­pontját, időszerűvé vált az argentin bél­és külpolitika megváltoztatása is. Argen­tina volt már egyedüli az amerikai kon­tinensen, amely az Egyesült Államok minden erőfeszítése ellenére fenntartot­ta jó viszonyát a tengelyhatalmakkal. Castillo, aki 1941 óta állott a köztársa­ság élén, a tekintélykormányzás eszkö zeivel intézte az ország ügyeil annak lenére, hogy a parlamentben tulajdon­képpen az ellenzék volt többségben. A radikálisokból álló ellenzék a teljes sza­kítást követelte a tengelyhatalmakkal és feltétel nélkül való csatlakozást a Pán­amerikai Unióban egyesült amerikai ál­lamokhoz, rriig Castillo a semlegesség ál­láspontjára helyezkedett továbbra is és a tengelyországokkal is jóviszonyt tar­tott fenn. Castillo kormányában a hadügyi tár­cát Ramirez tábornok, töltötte be. Csü­törtökön a hadügyminiszter lemondott, KOLOZSVÁR, junius 9. Röviden jelen­tettük már, hogy az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület 1943. évi rendes közgyűlését junius 19—20. napjain Désen rendezi meg. Az EMGE elnöksége most állította össze a gazdanapok végleges programját, mely Erdély magyar gazda­társadalma országos jellegű találkozójá­nak ígérkezik. A közgyűlésen résztvesz az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület 810 gaz­dakörének vezetője, illetőleg képviselője — az igazgatóvá­lasztmány tagjai —, a Szolnok-Doboka- megyei gazdák igen nagy számban és BUDAPEST, jimius 9. (MTI.) Az Orszá­gos ipari Közegészségügyi Bizottság irányú tása alatt álló közegészségtani intézet év­záró közgyűlésén megjelent Anna királyi her­ceg asszony, Bornemisza Géza iparügyi mi­niszter és sokan mások a közélet vezető tagjai közül. Vitéz Simon Elemér elnök üd­vözölte a megjelent előkelőségeket, majd Da­rányi Gyula egyetemi tanár mondott beszé­det. Ismertette a bizottság egyéves munká­ját, majd Anna királyi hercegasszony szólalt fel. Rámutatott arra, hogy amikor az ipari közegészségügyi bizottság megkezdte működését eddig még nem járt utakon kellett haladnia a gyáripari munkásság egészségügyi védelmé- ne k biztosítás ára. Ebben a munkájában ko­moly és értékes eredményeket mutatott fel a bizottság, amely a jövőben még szélesebb alapokra kívánja helyezni tevékenységét. Hangoztatta, hogy a dolgozó, anyák minden segítségre, támogatásra igényt tarthatnak. Kü­lönösképpen a gyárakban dolgozó nők, akik­. Szófiából jelenti a MOT: Az a meleg ■fogadtatás, amelyet a bolgár nép a ma­gyar újságírók tiszteletére rendezett, an­nak a vérrokoni és sorsközösségnek az eredménye, amely évszázadok óta ösz- szekapcsolja a magyar és a bolgár nem­zetet. A két nép kapcsolatait sohasem zavarták nézeteltérések és érdekellen­tétek, ellenkezőleg, a barátság mindin­kább elmélyült és megszilárdult, különö­sen az első világháború alatt, majd azt követőleg az országaikat megcsonkitó és megalázó békeszerződések idején és még erősebb alapot öltött a felemelkedésre irányuló közös törekvésekben. De nem­csak a közös származásnak és a közös megpróbáltatásoknak tulajdonítható a bolgár nép rokonszenve és elismerése, hanem magasabb tényezőnek: a magyar nép nemességének, lovagiasságának, bá­torságának. A magyar népnek ezek a tu­lajdonságai jellemzik elsősorban a bol­gár nemzet érzéseit, amikor Magyaror­szág mellett megnyilatkozik. Magyaror­szág a legsötétebb napokban sem vesz­tette el hitét jogi igazságában és büszke hajlíthatatlansággal küzdött győzelmes felemelkedéséért. A szófiai Parole Bulgare cimü francia nyelvű lap hasonló szellemben ir a ma­gyar újságírók bulgáriai látogatásáról. A magyar újságírók csoportja hétfőn délelőtt 11 órakor érkezett Várnába, ahol a hatóságok és a lakosság igen szívélye­ugyanakkor két másik tábornoktársával tizezerfőnyi fegyveres felkelő élén Bue­nos Ayres, Argentina fővárosa ellen in­dult és Castillo elnöknek, olyan ultimá­tumot nyújtott át, mely az argentin po­litika teljes megváltoztatását követeli. Castillo elnök azonban tovább is ragasz­kodva eddigi politikájához, a felkelők közeledtére a kikötőben veszteglő egyik ágvun&szádra menekült és elhajózott az egyik uruguay-í kikötő felé. Argentina bel- és külpolitikái változá­sa természetszerűen következett be, hi­szen most, hogy az yj háború folyamán Argentina Európa felé képtelen volt áru­ját elhelyezni, önkéntelenül is csak Ang­lia és Amerika felé fordulhatott termé­keivel. Nagybritannia az utóbbi időben legnagyobb vásárlója, az Egyesült Álla­mok pedig legnagyobb hitelezője volt Argentínának. A köztársaság lakosságá­nak legnagyobb része, mely mezőgazda­ságból és az ezzel kapcsolatos mezőgaz­dasági iparokból él, csak természetes, hogy abban a pillanatban, amikor Rami­rez tábornok a Campo Mayo-i helyőrség­mindazok a tagok, akik mog akarnak je­lenni a nagy gazdatalálkozón. A gazda­napok rendje szerint junius 19-én, szom­baton délután 4 órakor a dési megyehá­za dísztermében az EMGE gazdakört ve­zetők értekezlete kezdődik, amelyen az Erdély minden részéből összesereglett gazdaköri elnökök ,ismertetik a falvak fontosabb gazdasági és szociális kérdé­seit, majd az elnökség megadja a szük­séges útmutatásokat. Elszállásolásukról az EMGE Szolnok-Doboka vármegyei ki- rendeltsége gondoskodik. Az elszálláso­lás és az utazás körülményeiről viszont az EMGE vármegyei kirendeltségei ad­sek számára minél több bölcsődét és napközi otthont kell létesíteni. , Bornemisza Géza iparügyi miniszter többek között kijelentette, hogy a szociálpolitika terén a háború után igerí sok lesz a tennivaló. Újabb nagy lendület szükséges a háborúban elfáradt dolgozó ma­gyarság megerősítésének munkájában. A nemzet minden egyes tagjának részt kell vállalnia ebből a szociális megsegítésből, mert csak az részesülhet a nemzet örömé­ben, aki a megpróbáltatásokban is kivette a részét. Rámutatott a miniszter azokra a hatalmas erőfeszítésekre, amelyeket a kormányzat a magyar társadalom támogatásával a háborús szociálpolitika terén kifejtett. Beszéde végén bejelentette, hogy az ipari egészségügyi bi­zottság a jövőben egy meginduló szélesebb- körü szervezés után önálló intézménnyé fog alakulni a munkásság egészségügyi hely­zetének további javítása érdekében. sen fogadta. A magyar vendégek koszo­rút helyeztek el a várnai csatában elesett Ulászló király emlékművénél. Az ünne­pi beszédet Tóth László, a Nemzeti Újság főszerkesztője mondotta. A magyar új­ságírók ezután bejárták a kornyéket Fe­hér Géza egyetemi tanár vezetésével, aki ismertette a várnai csata különböző sza­kaszait. Ezután az ujságirócsoport visz- szatért a városba, ahol a polgármester villásreggelin látta vendégül. MEGJELENT AZ ERDÉLYI HELIKON JÚ­NIUSI SZÁMA, mely közli Büaííy Miklós Gyermekkori emlék és Szemlér Ferenc Kará­csonyiak cimü emlékezéseit. A versek sorát Kacsó Sándor 1941 c. verse nyitja meg. Közli a folyóirat. Kovács Lászlónak, a nagy ágyú- önlő székely sízabadsághőőrői, Gábor Áronró’ szóló tanulmányának befejező részét. A nagy érdeklődésre számottartó esszé a könyvnapra kötet alakban, is megjelent. Vaku Imre A ma­gyar miiío.rdiitós cimü tanu'mányában a mű­fordítás hazai és külföldi problémairól köz.5' figyelemreméltó észrevételeket. Horváth Im­ié, az ismert költő Csodatétel a hóban cimü novellájában mutatkozik be mint prózaim. A folyóirat három fialal erdélyi lírikustól, János- házy Györgytől, Létay Lajostól és Lőrincz Lászlótól közöl verseket. A művészi szemlé­ben Kótay Pál a kolozsvári finn kiá Htásról, Bartók János Kodá'y Zoltánról és a kolozsvári Kodály napokról, Lakatos István a kolozsvári Filharmóniai Társaság negyedik hangverse­nyéről irt színes beszámolót. Az irodalmi kró­nika Virágh Miklósnak A délerdélyi magyar -irodalom cimü tanulmányát tartalmazz* gél a főváros ellen vonult, azonnal csat­lakozott hozzá. Argentina uj állásfoglalása egységessé tette egész Latin Amerikát. A forrada­lomnak körülbelül ennyi a jelentősége. Több semmiesetre sem. Argentína az utóbbi időkben már egysem szállíthatott semmit sem Európa, helyesebben a ten­gelyországok felé. Ha az angolszász hu (almuk gazdasági kényszereszközeikkel most ezt a köztársaságot is harcoló tá­borukba kényszeri tet ték, e? igazán va jmi csekély nyereséget jelent. Argentínának van ugyan délarnerikai viszonylatban legerősebb hajóhada, amely azonban a csaknem négyezer kilométeres tenger­part megvédése mellett jelentősebb tá­mogatást nem igen jelent az egyesült nemzetek számára. Egyébként is ez a flotta rendkívül gyenge a nagyhatalmak viszonylatában: az Unió hajóhadának alig 7 százaléka. Ilyen csekély hajóhad beavatkozása a millió, tonnánál egyenként is jóval nagyobb nagyhatalmi hajóhadak küzdelmébe, a latban nem sokat nyom­hat. nak felvilágosítást. A mai ellátási hely­zet miatt tanácsos, ha a gazdaköri veze­tők egy-két napi élelemmel, főleg ke­nyérrel látják el magukat, továbbá a tá­bori jellegű elszállásolásra való tekin­tettel nem árt, ha takarót is hoznak ma­gukkal. A többi vendégek elszállásolásá­ról is intézkedés történt. Vasárnap, junius 20-án reggel 9 óra­kor az EMGE dési kirendeltségének Bethlen Gábor-utcai székházában az igazgatóválasztmány ülésezik, 10 órakor pedig a közgyűlés veszi kezdetét a vár­megyeház dísztermében. A külpolitika hírei * SZZIm SZ "T" Z """' -----SS " "JSZ **' SZ Eg MINT a Domei-iroda jelenti: A csung- kingi csapatok Şantung tartomány kü­lönböző helyein vívott legutóbbi harcuk- 1 an 3J.000 embert vesztettek. M?r eddig iS igen jelentékeny zsá.uná cy jutott a japánok kezébe. A japán csapatok e tar­tomány területén május 31-én kezdtek meg uj nagy hadműveletüket. • A NÉMET parti őrség biztositó jármü­vei a junius 8-ra virradó éjjel könnyű angol flottaegységekkel kerültek érint­kezésbe a Csatornán. A német egységek közül egy .sem veszett el, de az angol egységeken több találatot figyeltek meg. Az angol egységek rövid harc után visz- szafordultak. A DOMEI-IRODA jelenti: A japán lé­gi erők a szárazföldi erőkkel együttmű­ködve, Honan és Hupei tartományokban 17 ellenséges repülőgépet lelőttek, 22-őt pedig repülőtereken pusztítottak el. Négy] japán repülőgép szándékosan az ellensé­, ges célokra zuhant. A burmai arcvona­lon a japán repülők 40 ellenséges repü­lőgépet semmisítettek meg. Itt kilenc ja­pán repülőgép zuhant szándékosan az el­lenséges célpontokra. EGY FRANCIA halászhajó hétfőn há­rom halottal a fedélzetén beérkezett a kikötőjébe. A halászhajót egy amerikai repülőgép támadta meg és gépfegyver-? tűzzel árasztotta el. A támadásnak a há­rom halotton kivül hét sebesült áldozata is van. WASHINGTONI jelentés szerint Rey­nolds szenátor, a szenátus katonai bizott­ságának elnöke, kifejezést adott azoknak az aggályoknak, amelyeket az amerikai közvélemény a háború utáni politika te­kintetében táplál. Hangoztatta annak szükségességét, hogy Anglia és a Szovjet határozza meg háború utáni magatartá­sát és azonnal tisztázzák azokat a kér­déseket, amelyek az amerikai népet nyugtalanítják, mert nyilvánvaló, hogy a közvéleményt a III. Internacionalé fel­oszlatása után erősen aggasztják Moszk­va valódi szándékai. LOWE ismert amerikai repülő. Lind­bergh egyik legbensőbb munkatársa, aki az USA légi erejében ezredesi rangot, viselt, halálos repülögépszerencsétlenség- nek esett áldozatul. A vele együtt utazó 14 személy is életét vesztette. UJ TÖRVÉNNYEL módosították a portugál büntetőtörvénykönyvnek az ál­lam biztonsága elleni bűncselekmények­ről szóló szakaszát. A felségsértésen kivül a nemzet biztonságát veszélyeztető sza­botázscselekményeket is súlyosan bünte­tik. A minisztertanácsot felhatalmazták, hogy vonja meg azoktól az állampolgár- ságot, akik méltatlannak bizonyulnak a portugál névre». Az EMGE dési közgyűlésén 810 gazdakör képviselteti magát Böütmiísza €»éza iparügyi miniszter? A szociálpolitika terén a háború után igen sok lesz a tennivaló fámába látogattak a maggar nfságirOl

Next

/
Thumbnails
Contents